2022. június 25. szombat
Ma Vilmos, Viola, Vilma névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Napi ajánló

Miért nincs magyar egyetem a Vajdaságban?

Részlet a készülő Lázongó Délvidék/Vajdaság c. könyvből

Bozóki Antal
Bozóki Antal
Miért nincs magyar egyetem a Vajdaságban?
Vicsek Annamária oktatási államtitkár (Fotó: Magyar Szó)

A szabadkai happeningen Vicsek – jó pártkatonaként – csak elszajkózta a VMSZ vezetőinek álláspontját, hogy miért is nem kell nekünk magyar egyetem. Téves az az állítása is, miszerint „az újvidéki Európa Kollégium célja a vajdasági magyarság értelmisége következő generációjának a kinevelése”. Az Európa Kollégium ugyanis elhelyezést/szállást biztosít magyar hallgatói számára, akik tanulmányaikat az Újvidéki Tudományegyetemen (főleg szerb nyelven) végzik. Vagy a „képzés és kinevelés” alatt az államtitkár a Kollégium lakóinak a Fideszes és Véemeszes politikusok, valamint az e pártokhoz közel álló „káderek” „előadásain”, „a közéleti esteken” való kötelező részvételét, ezt a folyamatos indoktrinálást, kiskorúsítást érti? Illetve az Európa Kollégium műhelyeiben készült, szintén kötelezővé tett diákdolgozatokra céloz?! Vicseknek és többi Véemeszes politikusnak is fel kellene már végre fogni, hogy a tudomány és az oktatás politikai-anyagi leigázása sokszorosan megbosszulja magát. Bozóki Antal:

Szabadkán május 23-28. között tartották az Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem (EPMSZ) Küzdelmes sorsközösség című Akadémiai Napjait, amelyeken „közéleti és vallási kérdésekről” értekeztek.

Az egyházi-politikai rendezvény fő szónokai a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ/ВМС) vezetői voltak, Pásztor István elnökkel az élen.

A konferenciáról Pásztor és a nemzetiségpolitika, valamint A VMSZ és a vallás összefonódása címmel írtam.

A konferencián Vicsek Annamária Szerbia Véemeszes oktatási államtitkára május 27-én tartott előadást „a vajdasági magyar egyetem elképzelésével kapcsolatban”.

Az „elképzeléssel” kapcsolatban Vicsek ezt mondta: „Az eddigi eszmecserék azzal a megállapítással zárultak, hogy nem igazán tudnánk olyan egyetemet létrehozni, amelyen a lehető legtöbb, azaz lehetőleg minden szak magyarul lenne elérhető, mert lehetetlen lenne annyi magyar ajkú tanárt toborozni. Ezért a jelenleg lehetséges legjobb megoldás egyebek mellett az újvidéki Európa Kollégium, amelynek célja a vajdasági magyarság értelmisége következő generációjának a kinevelése.”

A határon túli magyar közösségek közül egyedül a Vajdaságban nem alakult ki a magyar felsőoktatási intézményrendszer. Annak azonban története van, hogy ez miért lett így. Miért nincs magyar egyetem a Vajdaságban? Egyebek mellett erről is írtam a Lázongó Délvidék/Vajdaság (Civilek és pártok 2000-2022) című, kiadásra készülő könyvemben.

A vajdasági magyar közösség jogainak minden oktatási szinten – az óvodától az egyetemig – való érvényesítéséért folytatott küzdelemben különösen három civil szervezet, a Vajdasági Magyar Pedagógusok Egyesülete (VMPE), a Vajdasági Magyar Doktoranduszok és Kutatók Szervezete, valamint a Vajdasági Magyar Felsőoktatási Kollégium / Vajdasági Magyar Tudományos Diákköri Konferencia (VMTDK) vette ki részét.

A VMSZ elnöke, Pásztor István és Potápi Árpád János, Magyarország nemzetpolitikáért felelős államtitkára már 2015-ben visszautasította a Vajdasági Magyar Doktoranduszok és Kutatók Szervezetének egyetem megalapítására vonatkozó kezdeményezését.

Potápi szerint „a mindössze bő negyedmilliós vajdasági magyarság létszáma nem indokolja létrehozását”. Miközben tudjuk, hogy Európában, de a világ más részein is működnek (államilag finanszírozott) nemzeti kisebbségi egyetemek. Az elmúlt évtizedekben Kárpátalján, Szlovákiában és Romániában is létrejöttek a széles szakkínálatot nyújtó magyar felsőoktatási központok és kutatóintézetek.

2015. november 21-én a Magyar Tannyelvű Tanítóképző Karon tartottak felsőoktatási kerekasztalt, melynek nyilatkozatában szintén „a gazdasági és igazgatási önállósággal rendelkező önálló, szerbiai állami alapítású magyar felsőoktatási intézmény létrehozása” mellett érveltek.

Egy év múlva, 2016. november 17-én, a 15. VMTDK kerekasztalának Zárónyilatkozatában egyetemi tanárok, tanársegédek, kutatók – egy kérdőív eredményeit is összegezve, a helyzetet megvitatva – állást foglaltak a vajdasági magyar felsőoktatási tudományos intézményrendszer fejlesztése mellett. Rámutattak arra, hogy az egyetemi és a kutatóintézeti intézményesítés elmaradása miatt a vajdasági magyar tudományosság szervezettségi szintje megrekedt, s ez a stagnálás hozzájárul a munkanélküliség és az elvándorlás eluralkodásához.

A VMTDK mint a vajdasági magyar tudományos utánpótlás 2002 óta legjelentősebb fóruma (amelyen eddig mintegy 2500 fiatal kutató mutatkozott be az évente változó összetételű, egyetemi tanárokból álló tudományos bizottság előtt) a vajdasági magyar felsőoktatás tükre is egyben, amely a felnövekvő nemzedékek jövőjének a kérdéseit is felveti.

Az akadémiai szféra képviselői e vitafórumokon hangsúlyozták az előzetes szakmai (!) egyeztetések szükségességét, amelyek a politikum részéről az évek során rendre elmaradtak.

2016. december 10-én a Vajdasági Magyar Akadémiai Tanács Tudóstalálkozójának értekezletén is megfogalmazódtak ugyanezek a problémák és igények a konferencia résztvevőiben, akik a tudós pálya közösség iránti felelősségét hangsúlyozva foglaltak állást.

A párbeszédre azonban később sem került sor, a pártpolitika önkényes döntést hozott, kijelölte „azt a mozgásteret, ameddig a politika el tud, el kíván menni a maga eszközrendszerével”.

Az egységes magyar felsőoktatási tér Kárpát-medencei koncepciójának gondolatát a politikusok az ideiglenes, kihelyezett magyarországi képzésekkel szándékozták megoldani Vajdaságban, valamint kijelentették, hogy az Európa Kollégium felülírja, helyettesíti egy vajdasági magyar egyetem létrehozásának álmát.

Pásztor István több ízben kifejtette, hogy „nem támogatják a Szabadkai Magyar Egyetem létrehozását”. A széleskörű szakmai konzultációt, a megoldáskeresést mellőzve, az akadémiai szféra képviselőit megkerülve jelentették ki, hogy bármiféle egyetem létrehozását nem tekintik „életszerűnek”.

A fiatal vajdasági kutatók, az akadémiai élet szereplői, a civil szervezetek, a gyér – magyar érdekeltségű – felsőoktatási intézményeink vezetői hiába figyelmeztettek a hanyatlást okozó hiányokra és a politikusok elképzeléseinek veszélyeire, mondván: „a vészes munkanélküliség és az elvándorlás megfékezése érdekében csakis hazai akkreditációval rendelkező intézményekben, vajdasági tanári káderállománnyal folyó képzéseket tartunk elfogadhatónak, a magyarországi vendégtanárok alkalmazása csupán az itteni intézményekkel egyeztetve, hiányszakmák esetében, átmeneti megoldásként szolgálja közösségünk érdekeit”.

A szabadkai Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar 2006-os megalapításán kívül Vajdaságban abbamaradt a felsőoktatás érdemi fejlesztése.

2017. november 18-án Balog Zoltán, a magyarországi Emberi Erőforrások Minisztériumának (akkori) minisztere, Pásztor István és Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke „ünnepélyesen megnyitották a VM4K – Vajdasági Magyar Képző-, Kutató- és Kulturális Központ felújított épületét Szabadkán, a Makszim Gorkij utca 6/A szám alatt”.

Balog ekkor „egy olyan egyetemi központ életre hívásáról számolt be, amelynek keretében a Szegedi Tudományegyetem kihelyezett tagozatai működnének Szabadkán, saját tanárállományukkal”.

Az „egyetemi központ” kifejezéssel a szabadkai Vajdasági Magyar Képző-, Kutató- és Kulturális Központra utalt, melynek koordinátora Lovas Ildikó író, Pásztor István élettársa, a VMSZ elnökségi tagja.

Pásztor István beszédében deklaratív módon üzent az egyetemi tanároknak, kutatóknak és a vajdasági magyar közösségnek: „a képzőközpont átadásával az elvi megfontolások mentén kialakult elméleti vitákat lezártnak tekinti”.

Terveik szerint az épület „az alkalmazott tudás, a nemzeti kulturális örökség és érték egyik nagyon fontos központjává válik”.

A politikum a vajdasági magyar felsőoktatás ügyében (is) megkerülte az érintetteket – annak ellenére, hogy olyan témáról van szó, amely jelentős mértékben meghatározza a vajdasági magyarság jelenét és jövőképét.

Vajdaságban – a többi határon túli régióval szemben – nem alakult ki a magyar felsőoktatási-tudományos intézményrendszer, amely gazdasági és igazgatási önállósággal, itthon akkreditált tanulmányi szakok bővebb kínálatával és tanársegédi, kutatói munkahelyi lehetőségekkel elégítené ki a nagyon is „életszerű” szükségleteket.”

A VMSZ vezetői és magyar politikusok nem támogatták a vajdasági magyar egyetem létrehozásának elképzelését, hanem a VM4K – Vajdasági Magyar Képző-, Kutató- és Kulturális Központ megnyitását részesítették előnyben.

Az érintettek megkerülésével és önkényesen döntöttek ebben a közösség számára rendkívül fontos ügyben (is). Az ilyenfajta döntéshozatal a párt működésének egyik állandó jellemzője.

A szabadkai happeningen Vicsek – jó pártkatonaként – csak elszajkózta a VMSZ vezetőinek álláspontját, hogy miért is nem kell nekünk magyar egyetem.

Téves az az állítása is, miszerint „az újvidéki Európa Kollégium célja a vajdasági magyarság értelmisége következő generációjának a kinevelése”. Az Európa Kollégium ugyanis elhelyezést/szállást biztosít magyar hallgatói számára, akik tanulmányaikat az Újvidéki Tudományegyetemen (főleg szerb nyelven) végzik. Vagy a „képzés és kinevelés” alatt az államtitkár a Kollégium lakóinak a Fideszes és Véemeszes politikusok, valamint az e pártokhoz közel álló „káderek” „előadásain”, „a közéleti esteken” való kötelező részvételét, ezt a folyamatos indoktrinálást, kiskorúsítást érti? Illetve az Európa Kollégium műhelyeiben készült, szintén kötelezővé tett diákdolgozatokra céloz?!

Vicseknek és többi Véemeszes politikusnak is fel kellene már végre fogni, hogy a tudomány és az oktatás politikai-anyagi leigázása sokszorosan megbosszulja magát.

 

 

2022. június 1.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Vajon milyen jövő vár egy ilyen városra?

A folyamat lassú, mert sokan a saját becsületük kérdésének tartják mindenek ellenére is kitartani. Orvosok, tanárok, >

Tovább

Ez is az én Európám!

Európa messze volt, a szerb álkatonai egységek közel. Újvidék tele volt terepszínű egyenruhás patriótával. Akadtak csinos >

Tovább

Lesz-e kihívója a VMSZ-nek?

Félő, hogy – amennyiben a VMSZ-nek nem lesz ellenzéki alternatívája – az októberi nemzeti tanácsi választásokon >

Tovább

A Dagi

A nyolcvanas évek első felében volt két riportutam, mindkettőre elkísért Horváth Laci (a Dagi) operatőr barátom >

Tovább

Kérdezni mert – menesztették!

A sajtóhírekből azt a benyomást lehet szerezni, hogy Szabó Dékány Zsófia esetében olyan személyt váltottak le, >

Tovább

Szerbia: egyre távolabb az EU-tagságtól

A nyilatkozat egészen logikus és értelmes lenne, ha nem tudnánk, hogy Kovács a Vajdasági Magyar Szövetség >

Tovább

A lelkiismeretét megnyugtató behódoló értelmiségi réteg

Manapság senki sem kívánja megváltoztatni a világot, a mai értelmiségi establishment tagjai Musil Szakadék Nagyszálló teraszának >

Tovább

A nagy átejtés

Nem Fekete Elvirával van baj, hanem azokkal, akik hajbókoltak előtte. Elvira már javíthatatlan, sőt annyira negatív >

Tovább

Barnul már a határ

Tárgyi bizonyítékok ide, tárgyi bizonyítékok oda, lejárt a munkaidő. Elegánsan kellett hát megoldani a dolgot. Azt >

Tovább

Pesszimista tragikomédia

Véletlen? Korántsem, és mindent a Szerbiai Televízió elképesztő propagandájával sem lehet magyarázni. Észérvek itt már nem >

Tovább

Rongy Elek és a többiek

Mit fog mondani az utolsó szó jogán az Elnémult Nincstelenek Szakszervezete és annak becses generálja, Butrosz? >

Tovább

Fiúk, gyertek haza!

1992 végén Szerbiában (Kis Jugoszláviában) akkor sorsdöntőnek tűnt választásokat tartottak és a lehetőség annyira fellelkesített, hogy >

Tovább