2023. szeptember 30. szombat
Ma Jeromos, Honória, Hunor névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Napi ajánló

Az első félidő

Azaz: esetem az Újvidéki Televízióval (is)

Bódis Gábor
Bódis Gábor
Az első félidő
Három a volt főszerkesztők közül: Neubauer János, Bódis Gábor és Kovács László. Műsorvezető: Blaskó Márta, a háttérben Jakobsz István. Mártával áprilisban összefutottam a szavazóhelyen, a többiekkel már csak az égi urnáknál találkozhatok.

Történelmi dilemma marad, hogy le kellett-e bombázni az Újvidéki Tv-t? Ha azt vesszük figyelembe, hogy a legiszonyúbb háborús propaganda gyűlöletkeltéssel és hullagyalázással (magyar nyelven is!) ömlött ki a sokkal szebb napokat látott intézmény antennáiból, akkor azt állapítsuk meg legalább, hogy a szintén lebombázott újvidéki Duna-hidak sokkal ártatlanabbak voltak.

 

Néhány folytatásban részeleteket olvashatnak a szerző: Az első félidő című önéletrajzi könyvéből: 

„Az Újvidéki Rádió és Televízió 1971-ben alakult meg, de az ötnyelvű műsor csak 1975. november 26-án indulhatott. Ekkor már Vajdaságban 376 000 tévékészüléket tartottak nyilván (1963-ban 48 000 volt). A magyar informatív műsorokat Szerencsés József indította be, őt a szerkesztői székben Fejős István, Neubauer János, Kovács László, Bódis Gábor, Korpa Béla, Fekete Elvira, Szakállas Ottó és Rencsár Tivadar követte. Az új média rohamosan fejlődött, s néhány év múlva, a Magyar Szó és a rádió mellett, a harmadik tartóoszlopa lett a vajdasági magyar tájékoztatási rendszernek, miközben a művelődési életben, meg a tömegkultúrában is fontos szerepet töltött be.”

 

Ezt írta Kalapis Zoltán Százötven éves sajtótörténetünk dátumai és fejezetei (1848–1998) című összeállításában.

 

Valójában a jugoszláviai magyar televíziós újságírás már 1968-ban megkezdődött, hiszen a Belgrádi Televízióban, ennek a politikai szempontból is fordulópontnak számító évnek a legelején, albán és magyar nyelvű napi híradókat kezdtek sugározni. A „gyártása” – mesélték nekem a nagy öregek (pl. Korpa Béla) – úgy történt, hogy egy újvidéki csapat (szerkesztők, rendezők, vágók) mindennap leutazott Belgrádba, ahová filmszalagon magukkal vitték a Vajdaság-szerte előzetesen elkészített riportjaikat, a belgrádi stúdióban pedig az ügyeletes szerkesztő lefordította az aznapi híreket, sorba szerkesztette őket, aztán a műsorvezető levezette a műsort. Így a híradónak volt hírösszefoglaló része és riportcsokra is. És így ment ez napról napra legendákká nemesült bakikkal, késésekkel, nyelvbotlásokkal. Ez volt magyar szempontból az Újvidéki Televízió hőskorszaka.

A munkatársakat természetesen a már meglevő nagyobb szerkesztőségekből (Magyar Szó, Újvidéki Rádió) toborozták. A tévézést nekik kellett elsajátítaniuk.

Közben 1968-ban (én még a szabadkai magyar gimnázium negyedik osztályában, de főleg a majomplaccon töltöttem a zsenge ifjúkoromat) az ifjúság fellázadt a mindinkább vörös burzsoáziává hízott kommunista elit ellen. Nyugaton is tömegtüntetések voltak, hasonló motivációval. Csak az akkor már a hatalommal teljesen azonosult Tito elvtárs tudta lenyugtatni az egyetemistákat. Úgy, hogy megvezette őket. Igazából a hattyúdala volt, mert az utána következő leszámolása a horvát, majd szerb kommunista vezetéssel már kimerítette a titoista modell utolsó tartalékait. Következett a köztársaságok és tartományok elkerülhetetlen önállóbbá válása. Megszületett az ezt szentesítő 1974-es alkotmány. Ebből pedig az Újvidéki Televízió.

„...formális lehetőség született a rendszeres tv-műsor beindításához, saját tv-stúdió felépítéséhez és a műszaki (tehát stúdió- és leadó) berendezéseinek külföldi beszerzéséhez. Lehetővé tette, többek közt, a Belgrádi Televízió fiókszerkesztőségeként 1968 óta működő magyar szerkesztőségének a vajdasági TV műsorába való beépítését. A saját leadóhálózaton sugárzott műsorok induláskor, 1975-ben kb. napi fele-fele arányban szóltak szerbhorvát és magyar nyelven és heti rendszerességgel a három többi kisebbségi nyelven.”

(Markovics-Majtényi András, az Újvidéki TV egykori igazgatója)

 

Megkezdődött a Duna szerémségi partján levő Mišeluk településrészen egy ötnyelvű tévéműsor gyártására alkalmas korszerű televíziós komplexum építése. Az 1999-es NATO-bombázásokkor az idejében figyelmeztetett vezetőség kimenekítette az archívum egy részét, még mielőtt becsapódtak volna az első bombák. Mementóként, vagy pénzhiány miatt, a romos épület ott maradt több mint húsz évig, és csak nemrégen épült fel helyette másik, még korszerűbb székház.

Történelmi dilemma marad, hogy le kellett-e bombázni az Újvidéki Tv-t? Ha azt vesszük figyelembe, hogy a legiszonyúbb háborús propaganda gyűlöletkeltéssel és hullagyalázással (magyar nyelven is!) ömlött ki a sokkal szebb napokat látott intézmény antennáiból, akkor azt állapítsuk meg legalább, hogy a szintén lebombázott újvidéki Duna-hidak sokkal ártatlanabbak voltak.

 

 

2022. május 17.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Az erőszak fúgái a senkiföldjén

Végel László áprilisi Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia-i székfoglalóján ismét Sinkó Ervint idézte fel, a jugoszláv, >

Tovább

Értelmiségi „lakoma” Óbecsén

Az esemény hiányossága az is, hogy mindennemű összegzés, közlemény vagy állásfoglalás nélkül ért véget. Úgy tűnik, >

Tovább

Az elfüggönyözött valóság

Nagyon sajnálom, hogy a VMSZ képviselői a szerbiai parlamentben nem szólaltak fel erélyesebben a jelenlegi szerbiai >

Tovább

A „pásztori döbbenet” kritikátlan terjesztése

A vajdasági nemzeti kisebbségek számára „Presevo-völgy is intő jel lehet azzal kapcsolatban, hogy – törvénnyel vagy >

Tovább

„A titkárnak fogalma sincs”, de az elnöknek se! (2.)

Szakállasnak és Nyilasnak az államapparátusban és a Vajdasági Magyar Jogász Egyletben (VMJE) betöltött tisztségével kapcsolatban az >

Tovább

„Ne követeljétek a jogaitokat, elég, hogy nem gyilkolunk benneteket”

Kamberi nyilatkozatairól – a helyi sajtó mellett – beszámolt a Beta hírügynökség, az N1 televízió, a >

Tovább

Veszélyben az oktatás és a művelődés (is)!

Az oktatásért felelős MNT (VMSZ-es) tisztségviselőinek tevékenysége az oktatás területén többnyire a magyarországi adófizetők pénzéből befolyt >

Tovább

„A titkárnak fogalma sincs”!

„A titkárnak fogalma sincs”, hogy mit írt alá, az államtitkár azt üzeni a tanároknak, hogy „ne >

Tovább

A magyarok pisszenni sem mernek

Ha az orosz csapatok maradtak volna Magyarországon is, akkor nyilván nem Orbán Viktor lenne az ország >

Tovább

A magyar közösség lemarad az oktatásban!

A magyarok a középiskolai végzettség tekintetében azonban 3,7 százalékkal, a felsőfokú végzettség szempontjából pedig már 10,7 >

Tovább

BÚJTATOTT RÁGALMAZÁS

Mindezek fölött ott duzzad a migráns-botrány felhője is. Szeptember 8-án már nem az erdőkben, a falvakban >

Tovább

Közép-Európa újra időszerű

Akkor már végleg felismertem, hogy a nyolcvanas évek nagy álma, Kelet-Közép-Európa dögrováson van. Éppen akkor került >

Tovább