2022. november 28. hétfő
Ma Stefánia, Jakab névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Napi ajánló

Az első félidő

Azaz: esetem az Újvidéki Televízióval (is)

Bódis Gábor
Bódis Gábor
Az első félidő
Három a volt főszerkesztők közül: Neubauer János, Bódis Gábor és Kovács László. Műsorvezető: Blaskó Márta, a háttérben Jakobsz István. Mártával áprilisban összefutottam a szavazóhelyen, a többiekkel már csak az égi urnáknál találkozhatok.

Történelmi dilemma marad, hogy le kellett-e bombázni az Újvidéki Tv-t? Ha azt vesszük figyelembe, hogy a legiszonyúbb háborús propaganda gyűlöletkeltéssel és hullagyalázással (magyar nyelven is!) ömlött ki a sokkal szebb napokat látott intézmény antennáiból, akkor azt állapítsuk meg legalább, hogy a szintén lebombázott újvidéki Duna-hidak sokkal ártatlanabbak voltak.

 

Néhány folytatásban részeleteket olvashatnak a szerző: Az első félidő című önéletrajzi könyvéből: 

„Az Újvidéki Rádió és Televízió 1971-ben alakult meg, de az ötnyelvű műsor csak 1975. november 26-án indulhatott. Ekkor már Vajdaságban 376 000 tévékészüléket tartottak nyilván (1963-ban 48 000 volt). A magyar informatív műsorokat Szerencsés József indította be, őt a szerkesztői székben Fejős István, Neubauer János, Kovács László, Bódis Gábor, Korpa Béla, Fekete Elvira, Szakállas Ottó és Rencsár Tivadar követte. Az új média rohamosan fejlődött, s néhány év múlva, a Magyar Szó és a rádió mellett, a harmadik tartóoszlopa lett a vajdasági magyar tájékoztatási rendszernek, miközben a művelődési életben, meg a tömegkultúrában is fontos szerepet töltött be.”

 

Ezt írta Kalapis Zoltán Százötven éves sajtótörténetünk dátumai és fejezetei (1848–1998) című összeállításában.

 

Valójában a jugoszláviai magyar televíziós újságírás már 1968-ban megkezdődött, hiszen a Belgrádi Televízióban, ennek a politikai szempontból is fordulópontnak számító évnek a legelején, albán és magyar nyelvű napi híradókat kezdtek sugározni. A „gyártása” – mesélték nekem a nagy öregek (pl. Korpa Béla) – úgy történt, hogy egy újvidéki csapat (szerkesztők, rendezők, vágók) mindennap leutazott Belgrádba, ahová filmszalagon magukkal vitték a Vajdaság-szerte előzetesen elkészített riportjaikat, a belgrádi stúdióban pedig az ügyeletes szerkesztő lefordította az aznapi híreket, sorba szerkesztette őket, aztán a műsorvezető levezette a műsort. Így a híradónak volt hírösszefoglaló része és riportcsokra is. És így ment ez napról napra legendákká nemesült bakikkal, késésekkel, nyelvbotlásokkal. Ez volt magyar szempontból az Újvidéki Televízió hőskorszaka.

A munkatársakat természetesen a már meglevő nagyobb szerkesztőségekből (Magyar Szó, Újvidéki Rádió) toborozták. A tévézést nekik kellett elsajátítaniuk.

Közben 1968-ban (én még a szabadkai magyar gimnázium negyedik osztályában, de főleg a majomplaccon töltöttem a zsenge ifjúkoromat) az ifjúság fellázadt a mindinkább vörös burzsoáziává hízott kommunista elit ellen. Nyugaton is tömegtüntetések voltak, hasonló motivációval. Csak az akkor már a hatalommal teljesen azonosult Tito elvtárs tudta lenyugtatni az egyetemistákat. Úgy, hogy megvezette őket. Igazából a hattyúdala volt, mert az utána következő leszámolása a horvát, majd szerb kommunista vezetéssel már kimerítette a titoista modell utolsó tartalékait. Következett a köztársaságok és tartományok elkerülhetetlen önállóbbá válása. Megszületett az ezt szentesítő 1974-es alkotmány. Ebből pedig az Újvidéki Televízió.

„...formális lehetőség született a rendszeres tv-műsor beindításához, saját tv-stúdió felépítéséhez és a műszaki (tehát stúdió- és leadó) berendezéseinek külföldi beszerzéséhez. Lehetővé tette, többek közt, a Belgrádi Televízió fiókszerkesztőségeként 1968 óta működő magyar szerkesztőségének a vajdasági TV műsorába való beépítését. A saját leadóhálózaton sugárzott műsorok induláskor, 1975-ben kb. napi fele-fele arányban szóltak szerbhorvát és magyar nyelven és heti rendszerességgel a három többi kisebbségi nyelven.”

(Markovics-Majtényi András, az Újvidéki TV egykori igazgatója)

 

Megkezdődött a Duna szerémségi partján levő Mišeluk településrészen egy ötnyelvű tévéműsor gyártására alkalmas korszerű televíziós komplexum építése. Az 1999-es NATO-bombázásokkor az idejében figyelmeztetett vezetőség kimenekítette az archívum egy részét, még mielőtt becsapódtak volna az első bombák. Mementóként, vagy pénzhiány miatt, a romos épület ott maradt több mint húsz évig, és csak nemrégen épült fel helyette másik, még korszerűbb székház.

Történelmi dilemma marad, hogy le kellett-e bombázni az Újvidéki Tv-t? Ha azt vesszük figyelembe, hogy a legiszonyúbb háborús propaganda gyűlöletkeltéssel és hullagyalázással (magyar nyelven is!) ömlött ki a sokkal szebb napokat látott intézmény antennáiból, akkor azt állapítsuk meg legalább, hogy a szintén lebombázott újvidéki Duna-hidak sokkal ártatlanabbak voltak.

 

 

2022. május 17.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Az egyház közösségteremtő esélye

Ahhoz azonban, hogy az egyház hatékony lehessen, új dimenziókkal kell gazdagodnia, ezt újabban éppen Ferenc pápa >

Tovább

Az EP üzenete Szerbiának: „Szankciók Oroszországnak, csak aztán az európai pénzek”

Deli és Kovács nem azt mondják, hogy Szerbiának teljesíteni kell az Európai Unióba való tagfelvételi követelményeket >

Tovább

Novemberi tézisek

A magyar állam egészét, intézményeit és szabályrendszerét behálózzák a hatalmon lévők magánérdekei és érdekeltségei. Mivel az >

Tovább

Öreg Anna közleményben nyilvános televíziós vitára hívta Pásztor Bálintot ·

„Sorolhatnám még, mindazokat a szégyenteljes technikákat, amelyekkel próbálja félrevezetni a nyilvánosságot. Látom, úgy gondolja, hogy senkinek >

Tovább

Az EU nem akarja látni, hogy egyfolytában a bolondját járatják velük

Szóval, ha az EU látni akarná, hogy ezek a törvények még alig születtek meg és máris >

Tovább

Ez nem az a Magyar Nemzeti Tanács!

Nem fogadható el az egypárti, demokráciaellenes szavazáson létrehozott nemzeti tanács, mivel Pásztor István önkényuralmának lesz alárendelve. >

Tovább

A listára fel sem kerülhettek volna!

A választási gyakorlat szerint az lista 1. számú jelöltje Fremond Árpád lehet az MNT új elnöke. >

Tovább

A „győztes” Pásztor/Lovas-lista (2.)

Akármilyen határozatot is hoz a Köztársasági Választási Bizottság, a 2022. évi Magyar Nemzeti Tanácsi választásokat az >

Tovább

„Győzött” a Pásztor/Lovas-lista

Ami a nemzeti tanácsi választással történik az most egy időre meghatározhatja a közösség helyzetének alakulásét, fejlődését, >

Tovább

Kompromisszumok egyszeri használatra

Az idei parlamenti választásokon a szélsőjobb pártok hirtelen megerősödtek és a jussukat követelik, viszont Vučić pártja, >

Tovább

Pásztor Bálint: „A VMSZ nem kért magának túl sokat”

A VMSZ, tehát, „nem kért magának túl sokat”, a közösségnek pedig éppen semmit. A Szerb Haladó >

Tovább

Ljubomir Simonović: „Az államot mindenható dilettánsok irányítják”!

Mit tettek Vajdaság AT szervei „a nemzeti kisebbségek – nemzeti közösségek hivatalos nyelv és íráshasználatának törvénnyel >

Tovább