Ma Jolán, Vid, Viola névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Brüsszelben Szerbiáról
Csatlakozás az Európai Unióhoz, vagy barátság Oroszországgal?
Az Európai Bizottságból azt üzenik: „Szerbia álláspontja az Ukrajna elleni orosz agresszióról kihatással lehet az ország európai integrációs folyamatára”. A Szerbiáról szóló határozattervezet elfogadására, a várakozások szerint, az EP Külügyi Bizottságában június közepén kerülhet sor, amelyet aztán a júliusban az Európai Parlament plenáris ülésének napirendjére tűznek. Szerbiának – az EP Külügyi Bizottsága álláspontjainak ismeretében – rövidesen választania kell az Európai Unióhoz való csatlakozás és az Oroszországgal való barátság között. Bozóki Antal:
Brüsszelben az Európai Parlament (EP) képviselői április 21-én a Külügyi Bizottságban a Szerbiáról szóló határozat tervezetéről tárgyaltak. A figyelem központjában az Oroszország elleni szankciók és az április 3-ai választások demokratikussága volt. A képviselők többsége mindkét területen bírálta a szerbiai állapotokat.
Vladimir Bilčik szerbiai jelentéstevő szerint a határozat szövege „dicséri azokat a területeket, amelyek ezt megérdemlik, és építő bírálatokat tartalmaz a többivel kapcsolatosan”.
– AZ EP mindig az Európai Unió bővítésének motorja volt. A bővítés politikai kérdés, az értékekről, a szabadságjogokról és a közös projektumról szól. Legyünk világosak, Európa pénzügyi és gazdasági előnyei csak az európai politika miatt léteznek, és nem fordítva - mondta Bilčik.
– Az őszinte partnerek készek a válságban is támogatni egymást. Örülök, hogy Európa ebben a hónapban megtalálta a módját, hogy megvédje Szerbia kőolajjal való ellátását Oroszország Ukrajna elleni agressziójával összefüggésben. Az őszinte partnereknek ugyancsak képeseknek kell lenniük, hogy kellemetlen igazságokat mondjanak egymásnak. A brutális orosz agresszió Ukrajnára a feje tetejére állította az európai elképzelést, hogy többé nem lesz háború. Most, hogy a konvencionális háború visszatért a kontinensre, mindenkinek világos álláspontot kell elfoglalnia – hangoztatta Bilčik.
– Az a baráti kívánságom, hogy Szerbia használjon ki minden alkalmat álláspontjának összehangolására az Európai Uniónak az ukrajnai orosz agresszióval kapcsolatos pozíciójával. Szuverén államok szuverén döntéseket hoznak. Ezeknek következményei vannak a nemzetközi partnerségekre, szövetségekre és integrációkra. Remélem, hogy Szerbia döntései, a választások után, kifejezik Szerbia európai integrációs törekvéseit – zárta beszédét Bilčik.
Demetris Papadakis (Ciprus), a Szocialisták és demokraták csoportjának képviselője a szerbiai választásokat kommentálva több hiányosságra hívta fel a figyelmet, kiemelve, hogy „elmaradt a politikai pártok közötti egyensúly”, hogy „voltak szabálytalanságok”, valamint hogy Szerbia „lépést tett hátra az európai integrációs úton”.
– Szerbia előre léphet az európai integráció útján, ha elítéli Oroszországot, és úgy vélem, hogy ezt mielőbb meg kell tennie. A csoportunknak az a véleménye, hogy új csatlakozási fejezetek csak akkor nyithatók meg, ha Szerbia kötelezettséget vállal – tette hozzá Papadakis.
Klemen Grošelj (Szlovénia), az Újítsuk meg Európát képviselő csoport képviselőjének értékelése szerint a szerbiai választások „nem voltak szabadok és tisztességesek”, és hogy „a múltban nem kellett a választásokról vitázni, amikor a bővítésről volt szó”.
– A kulcskérdés, hogy a bővítés hozzájárul-e Európa stabilitásához, vagy Szerbia csak csatlakozik azokhoz a tagországokhoz, amelyeknek nehézségei vannak, amikor az EU bizonyos értékeinek teljesítésről van szó – mondta Grošelj.
Viola fon Kramon Taubadel (Németország), az EP koszovói jelentéstevője (Zöldek képviselő csoport) értékelése szerint „amikor a demokráciáról és a választási feltételekről van szó, Szerbiában a helyzet nem változott”.
– A választások részben szabadok voltak, de biztosan nem voltak tisztességesek. A jelentés jogosan sajnálja, hogy Szerbia nem harmonizált az Oroszország elleni szankciókkal. Az, ami hiányzik a jelentésből, hogy nem jelölte meg világosan ki a bűnös a helyzetért – mondta Viola fon Kramon. – Az Európai Néppárt biztos kikötő volt a Szerb Haladó Párt (SNS) és Aleksandar Vučić számára és ez a jelentés legnagyobb problémája – tette hozzá.
– A helyzet évek óta rosszabbodik, ami látszik a jelentésből. Senki nem akarja azonban a Szerb Haladó Pártot és Vučićot szembesíteni az eredményeikkel és felelősségre vonni – hangoztatta felszólalásában Viola fon Kramon.
A Zöldek öt tagja levelet is intézett Josep Borrellhez, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjéhez a Szerbiába érkezett kínai fegyverszállítmány miatt. Az N1 televízió tudósítása szerint a képviselők a levélben azt írják, „Szerbia és Kína viszonya miatt gyanítják, hogy Belgrádot őszintén érdekli az Európai Uniós tagság”.
Tajs Reten, szociáldemokrata EP képviselő (Hollandia), az EP megfigyelő küldöttségének vezetője a szerbiai választásokon, a vitában azt mondta, „azon kívül, hogy a választásokon nagyobb volt a részvétel és – a választások eredményeként – több párt került a parlamentbe, a választási feltételek nem javultak elegendő mértékben, hogy szabad és tisztességes választásokról lehessen beszélni, amilyent a csatlakozási folyamatban előrehaladott jelölt országtól el lehetne várni”.
Aleksandar Vučić szerb elnök, az április 21-ei sajtókonferenciáján, a határozattervezettel kapcsolatosan kijelentette, hogy „a szerbiai hatalmi szervek meghallgatnak mindent, amit Brüsszelben az EP képviselői mondanak, de végül a szerbiai polgárok érdekeivel összhangban döntenek”.
– Az Európai Parlament mindenféle rezolúcióját láttam, jó nekik, hogy nincsen okosabb dolguk, minthogy Szerbiáról írnak, mit és hogyan kell cselekednie. Valóban gratulálok nekik, remélem, hogy okosabb dolguk is van. Mi tiszteletben tartjuk őket, nagyon fontosak nekünk, de fontosabbak Szerbia polgárai és az ország parlamentje – fogalmazott Vučić az EP határozattervezet kapcsán, amely felszólítja Szerbiát a kül- és biztonságpolitikájának összehangolására az EU-val.
Az Európai Bizottságból azt üzenik: „Szerbia álláspontja az Ukrajna elleni orosz agresszióról kihatással lehet az ország európai integrációs folyamatára”.
A Szerbiáról szóló határozattervezet elfogadására, a várakozások szerint, az EP Külügyi Bizottságában június közepén kerülhet sor, amelyet aztán a júliusban az Európai Parlament plenáris ülésének napirendjére tűznek.
Szerbiának – az EP Külügyi Bizottsága álláspontjainak ismeretében – rövidesen választania kell az Európai Unióhoz való csatlakozás és az Oroszországgal való barátság között.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
A vitustánc folytatódik
Vučić azonban nem a két kisebb szerbiai településen aratott fényes győzelmet, hanem a Szerb Tudományos Akadémián, >
PÁSZTORMESE A MAGYAR KÉPVISELŐK FÓRUMÁNAK
A VMSZ „küldöttségének” a KMKF ülésén való részvételével kapcsolatban felvetődik az a kérdés is, hogy miért >
Hét hónappal később
Az összecsődült tömeg hangosan kommentálta a történteket, az emberek végtelenül dühösek voltajk, soha még nem láttam >
A vereség tudomásulvétele
Tizenhárom év egy a politikai garnitúra életében nagy idő. Amit tizenhárom év alatt nem tudott megoldani, >
Politikusok a csendőrök sorfala mögött
Kritikusan gondolkodtam a 2000 után hatalomra kerülő pártokkal szemben is. De van egy különbség a 2000-ben >
Tito immár nem közéleti, hanem magánéleti téma
Azt viszont egymással versengve bizonygatták, hogy Tito idejében az ember éjfél után nyugodtan indulhatott az ember >
A kelet-közép-európai nacionalizmusok és a nemzeti kisebbségek
Orbán egy rugalmas eszmére gondol, így például a kisebbségi ”többlet-jogosítványokra” utal, de ide sorolható a kisebbségi >
A Magyar Nemzeti Tanács a VMSZ fiókszervezete
Pásztor-Fremond „elmélete” a közösség megosztását jelenti „jó” és „rossz” magyarokra. A rosszemlékű, „egy közösség, egy párt, >
Szerbia májusban
Nem tudom, ehhez képest aggasztó-e az EU hallgatása, akár a jogsértések esetén is, hisz különösebben nem >
A rendszerváltás egyik legfontosabb regénye
Az egyik 1990-es keltezésű jegyzetében írta, gyónni akart a világnak, csakhogy a világ gyorsabb és rámenősebb >
Mit mondana Krleža az expresszkapitalisták politikai orgiájáról?
A tőle szokásos iróniával, de úgy érzem, leplezett fájdalommal állapította meg, hogy a lázadó egyetemisták egy >
„A nemzeti kisebbségi jogok tiszteletben tartása alapvető feltétele annak, hogy Szerbia előre haladjon az európai úton”!
Nem lehet, tehát, azt mondani, hogy a szerb állam vezetősége – köztük Kovács Elvira, a parlament >