Ma Béla, Adalbert névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Naplójegyzetek – Fragmentumok
Dosztojevszkij nem így gondolta…
Bergyajev szerint az „orosz lélekben” örök csatát vív az európai és az ázsiai identitás. Győzött az utóbbi, kiderült az Jalta után. 56-ban például Magyarországon, vagy 68-ban Csehszlovákiában. Aztán következett a jelcini korszak, a rendszerváltási zűrzavar, amit Walter Laqueur, amerikai történész szerint az Európához való kötődés jellemzett. A fölényeskedő Nyugat és a sértődött Oroszhon nem értette meg egymást és Putyin fokozatosan áttért az euroázsiai alternatívára, meghirdette a birodalmi nacionalizmus igéjét. Az orosz küldetéstudat többé nem a szellemmel, hanem bombákkal és rakétákkal mutatja a továbbvezető utat. Dosztojevszkij nem így gondolta… Végel László:
2022. április 24., vasárnap
(...) Dosztojevszkij Puskin-emlékbeszédét olvasgatom. Van-e meghatóbb vallomás Európáról, mint az övé? „Európa népei nem tudják, milyen drágák nekünk!… igaz orosznak lenni egyet jelent majd azzal, hogy igyekezzenek békét teremteni Európa ellentmondásai között, hogy megmutassák a vágyódó Európának a továbbvezető utat… „. Igen, ez a gondolat 1917 után nagy visszhangra talált az európai forradalmárok szívében. Dosztojevszkij folytatta érvelésének van azonban folytatása is. A világra szóló, „az egyetemes emberi egyesítésre talán valamennyi nép közül az orosz szív hivatott leginkább…”. Az „orosz szív” profetikus programjának kudarca felébresztette az orosz démonokat. Dosztojevszkij nagy tisztelője és értője, a filozófus Nikolaj Bergyajev az Orosz eszme című művében alapos megfontolás után jegyezte le, hogy „Az orosz nép a szélsőségek népe, az ellentétek ötvözete”. Bergyajev szerint az „orosz lélekben” örök csatát vív az európai és az ázsiai identitás. Győzött az utóbbi, kiderült az Jalta után. 56-ban például Magyarországon, vagy 68-ban Csehszlovákiában. Aztán következett a jelcini korszak, a rendszerváltási zűrzavar, amit Walter Laqueur, amerikai történész szerint az Európához való kötődés jellemzett. A fölényeskedő Nyugat és a sértődött Oroszhon nem értette meg egymást és Putyin fokozatosan áttért az euroázsiai alternatívára, meghirdette a birodalmi nacionalizmus igéjét. Az orosz küldetéstudat többé nem a szellemmel, hanem bombákkal és rakétákkal mutatja a továbbvezető utat. Dosztojevszkij nem így gondolta… Én csak kérdezni tudok. Egyre többen tartanak attól, hogy Putyin nem áll meg Ukrajnánál. Nem, ez lehetetlen, bizonygatják sokan. Lehet, hogy igazuk van, csakhogy az ukrán agresszió előtt is sokan gondolták, úgy, hogy lehetetlen.
Olvasom, hogy a litvánok komolyan veszik az orosz veszélyt. Liškauskas mellett egy tucatnyi férfi és két nő gyakorlatozik a fegyverekkel. Robert Pearson amerikai diplomata szerint nem kizárt, hogy az orosz diktátor nem áll le Ukrajna határainál. A diplomata megjegyezte, hogy Putyin áldozatainak listáján nemcsak Észtország, Lettország és Litvánia szerepel, hanem vélhetően Lengyelország, Szlovákia, Magyarország, Bulgária és Moldova is. Moldovában is terjed a félelem, hiszen az egyik orosz tábornok utalt rá, hogy ott is üldözik az orosz kisebbséget. A finnországi és a svédországi polgárok is tartanak Oroszországtól. Őrizték a semlegességüket még a hidegháború idején is, a szeszélyes Putyin-politika azonban arra ösztökéli őket, hogy belépjenek a NATO-ba. Moszkva már figyelmeztette őket: ha csatlakoznak a katonai szervezethez, akkor nukleáris fegyvereket telepítenek a határ mentén. Egy felmérés szerint Izrael lakosságának fele az új holokauszttól tart.
(...) Este a tévén követtem a franciaországi és a szlovéniai választások kimenetelét. Macron győzött, Le Pen a szélsőbaloldali elnökjelöt vesztett. Golob nyert a szélsőjobb felé hajló Janez Janšával szemben. Megkönnyebbülten veszem tudomásul, de nem megnyugodva, mert a győzelem nem takarta el a baljós jeleket. Le Pen erősödött, de félek, hogy még jobban erősödött volna, ha nem jön közbe Putyin ukrajnai agressziója. Az autokrata Janša ezúttal vesztesként került ki a viadalból, de pártjának több mandátuma van, mint eddig. Nem ágálok a jobboldal ellen, dehogy. Annak örülnék igazán, ha Franciaországban és Szlovéniában (és természetesen Kelet-Közép-Európában is) létezne egy európai szellemiségű konzervatív nemzeti jobboldal, ugyanakkor végre létrejönne egy modern, európai baloldal is. Mindkettő hiányzik.
Következő cikk: Különös fajt képeznek a Fidesz szavazói
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
(ÁMOK)FUTÓ A „KITAPOSOTT ÚTON”
Pásztor Bálint a Szerb Haladó Párttal, a Szerb Fogadalomtevők Pártjával és a Szerb Radikális Párttal szövetkezésben >
Fake news és post-truth!
Szerinem ez a két szintagma korunk legveszélyesebb kórja. Sokan ebből arra következtetnek, hogy semmi mellett sem >
A fegyverek dörögnek, mi pedig bulizunk
Igaz, a remény csak azokat hagyhatja cserben, akiknek voltak reményeik, illúzióik vagy utópiáik. Az értelmiségi filiszter távol >
A demagóg lojalitás jutalma
Az EP-képviselői jelölése alkalmából Vicsek a Magyar Szó nevű véemeszes napilapnak elmondta, hogy az Európai Parlamentben >
VMSZ-POFONOK A VAJDASÁGI MAGYAROKNAK
Az utóbbi időben többen is rámutattak, köztük jómagam is, hogy a magyar közösség jelenlegi válságán – >
Torontáltordára kéne menni
Az alkalmi nyelvészkedés után a hölgy visszatért az eredeti kérdéséhez: hogy fog eljutni Torontáltordára személygépkocsi nélkül. >
Folytatódik a kis bácskai sárdobálás
Azok, akik hűségesen kiszolgálták Lovas Ildikót, vagy akiket ő helyezett fontos tisztségbe, most majd rá hárítják >
RENDSZERÖSSZEOMLÁS: AZ ÚJVIDÉKI BÖLCSÉSZKAR AUTONÓMIÁJÁNAK BOTRÁNYOS TIPRÁSA
A bölcsészkar blokádja olyan példátlan, mesterségesen generált, megengedhetetlen botrány, amely még véletlenül sem csupán dr. Dinko >
Ismét
Egy harmincnégy évvel ezelőtti Hét Nap harmadik oldala. Sajtótörténeti jelentőségű impresszum, még mindig izmos, jóval negyvenezer >
Mikor tévesztettünk utat és miért?
Mikortól kezdődött a Magyar Nemzeti Tanácsban a VMSZ kétharmados többsége.? Milyen erők marginalizálták a többi kisebbségi >
SZEREPZAVARBAN
Az írásokból az is jól kivehető, hogy Pásztor Bálint tisztségek halmozásával él vissza, fellépései szerepzavarosak: pártelnöki, >
Újvidék elvesztette a régi identitását, és nem talált újat
Tudom, felesleges nosztalgiázni, hiszen a nagyvárosokat a szüntelen változás jellemzi. Újvidéknek is változni kell. A változás >