Ma Béla, Adalbert névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Emberi- és nemzeti kisebbségjogi napló
AUTONÓMIATIPRÁS
Vajdaságból „csupán egy projektiroda marad”?
Bozóki Antal
A Vajdasági „Magyar” Szövetség (VMSZ) – a Vučić+Dačić+Pásztor kormány koalíciós tagjaként – már jó ideje még csak a szavát sem hallatja Vajdaság autonómiája ügyében. Pedig Pásztor István, a párt elnöke, 2012. június 21-e óta a vajdasági parlament (Tartományi Képviselőház) elnöke is! Kinek a felelőssége, ha Vajdaságból „csupán egy projektiroda marad”? Bozóki Antal:
Március 8–18.
Vajdaságból „csupán egy projektiroda marad”?
Aleksandar Olenik emberi jogi jogász, az „Együtt Vajdaságért – vajdaságiak” kisebbségi listán szereplő jelölt kijelentette: szükséges, hogy Vajdaság, és minden olyan téma, ami az ott élő emberek számára fontos, visszakerüljön a parlamentbe.
– Szerbia parlamentjében a vajdasági erdők kivágása és a szennyező technológiák ellen fogunk küzdeni. Gondoskodunk arról, hogy a Vajdaságban megtermelt pénzt itt fektessék be. Útját kell állnunk a helyi közösségekben mindenütt jelen lévő gyűlöletnek – közölte Olenik írásbeli nyilatkozatában. Hozzátette, hogy nagykikindai származásúként nem tud szemet hunyni afelett, hogy Vajdaságban több olyan helyi közösség van, amely nem rendelkezik egészséges ivóvízzel.
Az Együtt Vajdaságért – vajdaságiak választási listát a Vajdasági Horvátok Demokratikus Szövetsége és az Együtt Vajdaságért ruszin párt alkotja.
Vajdaság a történelem folyamán sohasem tartozott Szerbiához. Trianon után most vagyunk először abban a történelmi helyzetben, hogy Vajdaság a Szerb Köztársasághoz tartozik.
A második világháború után létrejött Jugoszláviában Vajdaságnak (1945. július 31-étől – az autonóm Vajdaság létrehozatalától – fogva folyamatosan autonóm tartományként létezett. Az (1974. február 28-i) első vajdasági alkotmány a tartományt mind Szerbia, mint pedig a szövetségi állam összetevő részeként határozta meg. A szövetségi állam szintjén vétójoga volt. Ettől kezdve Vajdaság teljes körű törvényhozási, végrehajtási és igazságügyi autonómiával is rendelkezett.
Az 1988. évi, ún. joghurt forradalom után megváltozott Vajdaság alkotmányos státusa is. Az 1989. március 28-i miloševići alkotmánymódosítás (IX-től XLIX-ig terjedő függelékek) megfosztotta addigi autonóm illetékességeitől a tartományt. A harmadik Jugoszláviában Vajdaság autonómiája a formalitásra szűkült. A szövetségi alkotmány Vajdaság Autonóm Tartományt többé nem is említi.
Fontos a tény is, hogy Vajdaság Autonóm Tartomány létrehozása jórészt a nemzeti kisebbségek helyzetének a rendezése, illetve a kisebbségi kérdés kedvező megoldása érdekében is történt.
Alkotmány helyet Vajdaságnak már csak statútuma van. Egyesek azonban még ezt is sokallják és a tartomány megszüntetést javasolják.
Djuradj Jakšić, a Szerb Radikális Párt (SRS) újvidéki bizottságának elnöke március 14-én kijelentette, hogy „a SRS támogatja Vajdaság Autonóm Tartomány megszüntetését, mivel Szerbia számára a területi egységnek nagy fontossága van”.
– A szeparatista törekvéseket délen is és északon is meg kell akadályoznunk és megőrizni az országunkat – mondta Jakšić, és hozzátette, hogy az autonóm tartomány „szükségtelen bürokratikus apparátus”. Az autonóm tartomány évente 750 millió eurót költ az adminisztrációra, és ezt a pénzt a községekbe, az utakba és a gazdaságba lehetne fektetni, tette hozzá Jakšić.
Közben országos és tartományi szinten is tovább rosszabbodtak a gazdasági körülmények és az életfeltételek.
A legjobb mutatója ennek a 2021. november 30-án elfogadott tartományi költségvetés módosítása: „Az 1987-ben, az utolsó normális évben a joghurtforradalom előtt, amikor Vajdaság teljes autonómiával rendelkezett, a tartomány költségvetése 133 milliárd dinár, a Szerb Köztársaságé pedig 406 milliárd dinár volt. Vajdaság részvétele Szerbia költségvetésében akkor 32,7% volt. A köztársasági költségvetés 34 évvel később 1,516 milliárd dinár, Vajdaság AT 2022. évi költségvetése pedig 88,4 milliárd dinár, vagyis a szerb költségvetés 5,81%-a”.
Bojan Pajtić volt tartományi kormányfő (2004-2016) és a Demokrata Párt (DP) egykori elnöke (2014-2016), most az az Újvidéki Egyetem Jogtudományi Karának professzora szerint „ma is a 90-es éveket éljük, háború nélkül”.
A újságírói kérdésre, „hogyan látja Vajdaság jövőjét és autonómiáját, meg kell-e majd a tartománynak fizetnie annak az árát, ha egy napon sor kerül Koszovó elismerésére”, Pajtić így válaszolt:
– Vajdaság már most hatalmas árat fizet azért, mert olyan emberek állnak az élén, akik a vajdasági eszme felszámolásán dolgoztak, hiszen a radikálisok sosem ismerték el a létezését – ők most is szép számban ülnek a tartományi képviselőházban, csak más pártszínekben. Több mint 100 illetékességet elvettek az utóbbi években Vajdaságtól, gyakorlatilag csak a képviselőház és a báni palota falai között létezik még. A jelenlegi politikusok közül senki nem képviseli a vajdasági érdekeket, és az a multietnikusság is, amire oly büszkék voltunk, már csak nyomokban lelhető fel. Vajdaság autonómiája járulékos áldozatává válik a koszovói kérdés megoldásának. Attól tartok, hogy a tartománytól végül minden illetékességet megvonnak majd, felszámolják az adminisztrációt is, és csupán egy projektiroda marad belőle.
Vajdaságban több szervezet is van, amelyik folyamatosan kiáll a tartomány autonómiájáért. Ilyen, például, a Vajdasági Klub [Vojvođanski Klub] nevű civil szervezet, Vajdasági Szociáldemokrata Liga (LSV) és a Vajdasági Párt [Vojvođanska partija] is.
A Vajdasági Klub február 28-án, az 1974. évi alkotmány elfogadásának évfordulója alkalmából emlékeztetett, hogy „a vajdaságiak nem adták beleegyezésüket a Szerb Köztársaság egyik későbbi alkotmányos berendezésére sem”.
– Támogatjuk „az egységes vajdasági listát” a köztársasági képviselőházi választásokon, mert „Vajdaság hangjának hallatszania kell” – áll a Klub közleményében.
A Vajdasági Szociáldemokrata Liga (LSV) – március 17-én – úgy döntött, hogy a parlamenti választásokon támogatja az „Együtt Vajdaságért – vajdaságiak” koalíciót, hangoztatva, hogy „megengedhetetlen, hogy a Szerb Köztársaság Népképviselőházában nincsenek jelen Vajdaság hiteles képviselői”.
A Vajdasági Párt március 18-án közölte, hogy támogatja az „Együtt Vajdaságért – vajdaságiak” választási listát.
A Vajdasági „Magyar” Szövetség (VMSZ) – a Vučić+Dačić+Pásztor kormány koalíciós tagjaként – már jó ideje még csak a szavát sem hallatja Vajdaság autonómiája ügyében. Pedig Pásztor István, a párt elnöke, 2012. június 21-e óta a vajdasági parlament (Tartományi Képviselőház) elnöke is!
Kinek a felelőssége, ha Vajdaságból „csupán egy projektiroda marad”?
Március 12.
„A vajdasági magyarság létszáma évente 2600-2700 fővel csökken”
– Szerbiában a demográfiai kép nem sok jóval kecsegtet. Minden évben egy egész kisvárosnyi emberrel van kevesebb, vagyis összesen 54 ezerrel csökken a lakosság száma.
Vannak ugyan olyan falvak, ahol ötezren is élnek, a legtöbb közép-bánáti településen azonban megfeleződött a lakosság száma. A fiatalok elhagyják a településeket, a házak pedig az enyészeté lesznek.
Tiszatarróson valamikor mintegy kétezren laktak, ma már csak alig ezren. Minden ötödik ház üresen áll, romokban hever. A földeket aprópénzért meg lehet vásárolni, de senki sem érdeklődik irántuk.
A Nagybecskerek környéki falvak mellett a határ közelében még rosszabb a helyzet. Magyarcsernye községben nem is olyan régen még tizenötezren éltek, ma alig vannak kilencezren.
Közép-Bánát lakosságának száma jelenleg 175.500 fő, mindössze 54 lakos négyzetkilométerenként. Szécsány községben egy négyzetkilométeren mindössze 23-an élnek – írja a Szabad Magyar Szó.
A szerbiai népszámlálás lebonyolítását (2021-ről) 2022 októberére halasztotta el a szerb parlament, a járvány okozta helyzetre hivatkozva. Még csak megközelítő adatok se nincsenek, tehát, a lakosságfogyás méreteiről.
A demográfiai folyamatok másik jellemzője, hogy „Vajdaság egyre inkább elveszíti többnemzetiségű és multikulturális jellegét”.
– Az 1991-es népszámlálás szerint a népesség 56,79 százalékát alkották a szerb nemzetiséghez tartozók, míg 2002-ben ez az arány 65,05 százalékra, 2011-re pedig már 66,7 százalékra nőtt. A mérleg másik oldala, hogy a nemzeti kisebbségek aránya közel 44 százalékról 35 százalékra esett vissza – közli a zentai Identitás Kisebbségkutató Műhely (IKM) legújabb közvélemény-kutatása alapján.
A vajdasági magyar közösséghez tartozók számának csökkenéséről is csak becsült adatok vannak.
Az IKM tavaly készült átfogó demográfiai kutatása szerint „a természetes fogyatkozás miatt a vajdasági magyarság létszáma évente 2600-2700 fővel csökken”. Ehhez a számhoz azonban hozzá kell még adni azoknak a számát is, akik a jobb életkörülmények reményében, vagy egyéb okok miatt külföldre költöznek/-tek.
A magyar lakosság jelentős csökkenésére lehet következtetni azokból a 2021. évi részleges adatokból is, amelyeket az egyházi statisztika alapján közölt a média:
– Adán 48 keresztelés és 177 temetés volt;
– Bácsföldváron 21 keresztelés és 54 temetés;
– Kúlán 15 keresztelés és 51 temetés;
– Moholon 28 keresztelés és 73 temetés;
– Óbecsén 117 keresztelés és 234 temetés;
– Szenttamás 20 keresztelés és 80 temetés;
– Tiszakálmánfalván, Kátyon és Kabolon 5 keresztelés és 38 temetés;
– Temerinben 44 keresztelés és 158 temetés;
– Topolyán 70 keresztelés és 162 temetés.
Csak ebben a kilenc helységben összesen 368 keresztelés és 1027 temetés volt. Ez azt jelenti, hogy majdnem háromszor (2,8-szor) többen haláloztak el, mint amennyien születtek.
A lakosság csökkenését nem lehet elvonatkoztatni a társadalmi, gazdasági és politikai körülményektől. Az emberek távozni kényszerülnek az országból, amely nem képes munkát, megfelelő fizetést és még az alapvető életfeltételeket sem megteremteni. A hatalmi politika – amelyben a Vajdasági „Magyar” Szövetség is részes – eredménytelenségét, sikertelenségét mutatja!
Mit látunk majd az őszre esedékes népszámlálási adatokból? Mennyien leszünk?
Következő cikk: Putyin attól tart, hogy Ceaușescu sorsára jut
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
(ÁMOK)FUTÓ A „KITAPOSOTT ÚTON”
Pásztor Bálint a Szerb Haladó Párttal, a Szerb Fogadalomtevők Pártjával és a Szerb Radikális Párttal szövetkezésben >
Fake news és post-truth!
Szerinem ez a két szintagma korunk legveszélyesebb kórja. Sokan ebből arra következtetnek, hogy semmi mellett sem >
A fegyverek dörögnek, mi pedig bulizunk
Igaz, a remény csak azokat hagyhatja cserben, akiknek voltak reményeik, illúzióik vagy utópiáik. Az értelmiségi filiszter távol >
A demagóg lojalitás jutalma
Az EP-képviselői jelölése alkalmából Vicsek a Magyar Szó nevű véemeszes napilapnak elmondta, hogy az Európai Parlamentben >
VMSZ-POFONOK A VAJDASÁGI MAGYAROKNAK
Az utóbbi időben többen is rámutattak, köztük jómagam is, hogy a magyar közösség jelenlegi válságán – >
Torontáltordára kéne menni
Az alkalmi nyelvészkedés után a hölgy visszatért az eredeti kérdéséhez: hogy fog eljutni Torontáltordára személygépkocsi nélkül. >
Folytatódik a kis bácskai sárdobálás
Azok, akik hűségesen kiszolgálták Lovas Ildikót, vagy akiket ő helyezett fontos tisztségbe, most majd rá hárítják >
RENDSZERÖSSZEOMLÁS: AZ ÚJVIDÉKI BÖLCSÉSZKAR AUTONÓMIÁJÁNAK BOTRÁNYOS TIPRÁSA
A bölcsészkar blokádja olyan példátlan, mesterségesen generált, megengedhetetlen botrány, amely még véletlenül sem csupán dr. Dinko >
Ismét
Egy harmincnégy évvel ezelőtti Hét Nap harmadik oldala. Sajtótörténeti jelentőségű impresszum, még mindig izmos, jóval negyvenezer >
Mikor tévesztettünk utat és miért?
Mikortól kezdődött a Magyar Nemzeti Tanácsban a VMSZ kétharmados többsége.? Milyen erők marginalizálták a többi kisebbségi >
SZEREPZAVARBAN
Az írásokból az is jól kivehető, hogy Pásztor Bálint tisztségek halmozásával él vissza, fellépései szerepzavarosak: pártelnöki, >
Újvidék elvesztette a régi identitását, és nem talált újat
Tudom, felesleges nosztalgiázni, hiszen a nagyvárosokat a szüntelen változás jellemzi. Újvidéknek is változni kell. A változás >