2022. május 19. csütörtök
Ma Ivó, Iván, Milán névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Emberi- és nemzeti kisebbségjogi napló

AUTONÓMIATIPRÁS

Vajdaságból „csupán egy projektiroda marad”?

Bozóki Antal
Bozóki Antal
AUTONÓMIATIPRÁS

A Vajdasági „Magyar” Szövetség (VMSZ) – a Vučić+Dačić+Pásztor kormány koalíciós tagjaként – már jó ideje még csak a szavát sem hallatja Vajdaság autonómiája ügyében. Pedig Pásztor István, a párt elnöke, 2012. június 21-e óta a vajdasági parlament (Tartományi Képviselőház) elnöke is! Kinek a felelőssége, ha Vajdaságból „csupán egy projektiroda marad”? Bozóki Antal:

Március 8–18.

Vajdaságból „csupán egy projektiroda marad”?

 

Aleksandar Olenik emberi jogi jogász, az „Együtt Vajdaságért – vajdaságiak” kisebbségi listán szereplő jelölt kijelentette: szükséges, hogy Vajdaság, és minden olyan téma, ami az ott élő emberek számára fontos, visszakerüljön a parlamentbe.

– Szerbia parlamentjében a vajdasági erdők kivágása és a szennyező technológiák ellen fogunk küzdeni. Gondoskodunk arról, hogy a Vajdaságban megtermelt pénzt itt fektessék be. Útját kell állnunk a helyi közösségekben mindenütt jelen lévő gyűlöletnek – közölte Olenik írásbeli nyilatkozatában. Hozzátette, hogy nagykikindai származásúként nem tud szemet hunyni afelett, hogy Vajdaságban több olyan helyi közösség van, amely nem rendelkezik egészséges ivóvízzel.

Az Együtt Vajdaságért – vajdaságiak választási listát a Vajdasági Horvátok Demokratikus Szövetsége és az Együtt Vajdaságért ruszin párt alkotja.

Vajdaság a történelem folyamán sohasem tartozott Szerbiához. Trianon után most vagyunk először abban a történelmi helyzetben, hogy Vajdaság a Szerb Köztársasághoz tartozik.

A második világháború után létrejött Jugoszláviában Vajdaságnak (1945. július 31-étől – az autonóm Vajdaság létrehozatalától – fogva folyamatosan autonóm tartományként létezett. Az (1974. február 28-i) első vajdasági alkotmány a tartományt mind Szerbia, mint pedig a szövetségi állam összetevő részeként határozta meg. A szövetségi állam szintjén vétójoga volt. Ettől kezdve Vajdaság teljes körű törvényhozási, végrehajtási és igazságügyi autonómiával is rendelkezett.

Az 1988. évi, ún. joghurt forradalom után megváltozott Vajdaság alkotmányos státusa is. Az 1989. március 28-i miloševići alkotmánymódosítás (IX-től XLIX-ig terjedő függelékek) megfosztotta addigi autonóm illetékességeitől a tartományt. A harmadik Jugoszláviában Vajdaság autonómiája a formalitásra szűkült. A szövetségi alkotmány Vajdaság Autonóm Tartományt többé nem is említi.

Fontos a tény is, hogy Vajdaság Autonóm Tartomány létrehozása jórészt a nemzeti kisebbségek helyzetének a rendezése, illetve a kisebbségi kérdés kedvező megoldása érdekében is történt.

Alkotmány helyet Vajdaságnak már csak statútuma van. Egyesek azonban még ezt is sokallják és a tartomány megszüntetést javasolják.

Djuradj Jakšić, a Szerb Radikális Párt (SRS) újvidéki bizottságának elnöke március 14-én kijelentette, hogy „a SRS támogatja Vajdaság Autonóm Tartomány megszüntetését, mivel Szerbia számára a területi egységnek nagy fontossága van”.

– A szeparatista törekvéseket délen is és északon is meg kell akadályoznunk és megőrizni az országunkat – mondta Jakšić, és hozzátette, hogy az autonóm tartomány „szükségtelen bürokratikus apparátus”. Az autonóm tartomány évente 750 millió eurót költ az adminisztrációra, és ezt a pénzt a községekbe, az utakba és a gazdaságba lehetne fektetni, tette hozzá Jakšić.

Közben országos és tartományi szinten is tovább rosszabbodtak a gazdasági körülmények és az életfeltételek.

A legjobb mutatója ennek a 2021. november 30-án elfogadott tartományi költségvetés módosítása: „Az 1987-ben, az utolsó normális évben a joghurtforradalom előtt, amikor Vajdaság teljes autonómiával rendelkezett, a tartomány költségvetése 133 milliárd dinár, a Szerb Köztársaságé pedig 406 milliárd dinár volt. Vajdaság részvétele Szerbia költségvetésében akkor 32,7% volt. A köztársasági költségvetés 34 évvel később 1,516 milliárd dinár, Vajdaság AT 2022. évi költségvetése pedig 88,4 milliárd dinár, vagyis a szerb költségvetés 5,81%-a”.

Bojan Pajtić volt tartományi kormányfő (2004-2016) és a Demokrata Párt (DP) egykori elnöke (2014-2016), most az az Újvidéki Egyetem Jogtudományi Karának professzora szerint „ma is a 90-es éveket éljük, háború nélkül”.

A újságírói kérdésre, „hogyan látja Vajdaság jövőjét és autonómiáját, meg kell-e majd a tartománynak fizetnie annak az árát, ha egy napon sor kerül Koszovó elismerésére”, Pajtić így válaszolt:

– Vajdaság már most hatalmas árat fizet azért, mert olyan emberek állnak az élén, akik a vajdasági eszme felszámolásán dolgoztak, hiszen a radikálisok sosem ismerték el a létezését – ők most is szép számban ülnek a tartományi képviselőházban, csak más pártszínekben. Több mint 100 illetékességet elvettek az utóbbi években Vajdaságtól, gyakorlatilag csak a képviselőház és a báni palota falai között létezik még. A jelenlegi politikusok közül senki nem képviseli a vajdasági érdekeket, és az a multietnikusság is, amire oly büszkék voltunk, már csak nyomokban lelhető fel. Vajdaság autonómiája járulékos áldozatává válik a koszovói kérdés megoldásának. Attól tartok, hogy a tartománytól végül minden illetékességet megvonnak majd, felszámolják az adminisztrációt is, és csupán egy projektiroda marad belőle.

Vajdaságban több szervezet is van, amelyik folyamatosan kiáll a tartomány autonómiájáért. Ilyen, például, a Vajdasági Klub [Vojvođanski Klub] nevű civil szervezet, Vajdasági Szociáldemokrata Liga (LSV) és a Vajdasági Párt [Vojvođanska partija] is.

A Vajdasági Klub február 28-án, az 1974. évi alkotmány elfogadásának évfordulója alkalmából emlékeztetett, hogy „a vajdaságiak nem adták beleegyezésüket a Szerb Köztársaság egyik későbbi alkotmányos berendezésére sem”.

– Támogatjuk „az egységes vajdasági listát” a köztársasági képviselőházi választásokon, mert „Vajdaság hangjának hallatszania kell” – áll a Klub közleményében.

A Vajdasági Szociáldemokrata Liga (LSV) – március 17-én – úgy döntött, hogy a parlamenti választásokon támogatja az „Együtt Vajdaságért – vajdaságiak” koalíciót, hangoztatva, hogy „megengedhetetlen, hogy a Szerb Köztársaság Népképviselőházában nincsenek jelen Vajdaság hiteles képviselői”.

A Vajdasági Párt március 18-án közölte, hogy támogatja az „Együtt Vajdaságért – vajdaságiak” választási listát.

A Vajdasági „Magyar” Szövetség (VMSZ) – a Vučić+Dačić+Pásztor kormány koalíciós tagjaként – már jó ideje még csak a szavát sem hallatja Vajdaság autonómiája ügyében. Pedig Pásztor István, a párt elnöke, 2012. június 21-e óta a vajdasági parlament (Tartományi Képviselőház) elnöke is!

Kinek a felelőssége, ha Vajdaságból „csupán egy projektiroda marad”?

 

Március 12.

„A vajdasági magyarság létszáma évente 2600-2700 fővel csökken”

 

– Szerbiában a demográfiai kép nem sok jóval kecsegtet. Minden évben egy egész kisvárosnyi emberrel van kevesebb, vagyis összesen 54 ezerrel csökken a lakosság száma.

Vannak ugyan olyan falvak, ahol ötezren is élnek, a legtöbb közép-bánáti településen azonban megfeleződött a lakosság száma. A fiatalok elhagyják a településeket, a házak pedig az enyészeté lesznek.

Tiszatarróson valamikor mintegy kétezren laktak, ma már csak alig ezren. Minden ötödik ház üresen áll, romokban hever. A földeket aprópénzért meg lehet vásárolni, de senki sem érdeklődik irántuk.

A Nagybecskerek környéki falvak mellett a határ közelében még rosszabb a helyzet. Magyarcsernye községben nem is olyan régen még tizenötezren éltek, ma alig vannak kilencezren.

Közép-Bánát lakosságának száma jelenleg 175.500 fő, mindössze 54 lakos négyzetkilométerenként. Szécsány községben egy négyzetkilométeren mindössze 23-an élnek – írja a Szabad Magyar Szó.

A szerbiai népszámlálás lebonyolítását (2021-ről) 2022 októberére halasztotta el a szerb parlament, a járvány okozta helyzetre hivatkozva. Még csak megközelítő adatok se nincsenek, tehát, a lakosságfogyás méreteiről.

A demográfiai folyamatok másik jellemzője, hogy „Vajdaság egyre inkább elveszíti többnemzetiségű és multikulturális jellegét”.

– Az 1991-es népszámlálás szerint a népesség 56,79 százalékát alkották a szerb nemzetiséghez tartozók, míg 2002-ben ez az arány 65,05 százalékra, 2011-re pedig már 66,7 százalékra nőtt. A mérleg másik oldala, hogy a nemzeti kisebbségek aránya közel 44 százalékról 35 százalékra esett vissza – közli a zentai Identitás Kisebbségkutató Műhely (IKM) legújabb közvélemény-kutatása alapján.

A vajdasági magyar közösséghez tartozók számának csökkenéséről is csak becsült adatok vannak.

Az IKM tavaly készült átfogó demográfiai kutatása szerint „a természetes fogyatkozás miatt a vajdasági magyarság létszáma évente 2600-2700 fővel csökken”. Ehhez a számhoz azonban hozzá kell még adni azoknak a számát is, akik a jobb életkörülmények reményében, vagy egyéb okok miatt külföldre költöznek/-tek.

A magyar lakosság jelentős csökkenésére lehet következtetni azokból a 2021. évi részleges adatokból is, amelyeket az egyházi statisztika alapján közölt a média:

– Adán 48 keresztelés és 177 temetés volt;

– Bácsföldváron 21 keresztelés és 54 temetés;

– Kúlán 15 keresztelés és 51 temetés;

– Moholon 28 keresztelés és 73 temetés;

– Óbecsén 117 keresztelés és 234 temetés;

– Szenttamás 20 keresztelés és 80 temetés;

– Tiszakálmánfalván, Kátyon és Kabolon 5 keresztelés és 38 temetés;

– Temerinben 44 keresztelés és 158 temetés;

– Topolyán 70 keresztelés és 162 temetés.

Csak ebben a kilenc helységben összesen 368 keresztelés és 1027 temetés volt. Ez azt jelenti, hogy majdnem háromszor (2,8-szor) többen haláloztak el, mint amennyien születtek.

A lakosság csökkenését nem lehet elvonatkoztatni a társadalmi, gazdasági és politikai körülményektől. Az emberek távozni kényszerülnek az országból, amely nem képes munkát, megfelelő fizetést és még az alapvető életfeltételeket sem megteremteni. A hatalmi politika – amelyben a Vajdasági „Magyar” Szövetség is részes – eredménytelenségét, sikertelenségét mutatja!

Mit látunk majd az őszre esedékes népszámlálási adatokból? Mennyien leszünk?

 

2022. március 20.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

A kígyóbőr táska és a DB

Ekkor jött a „rossz rendőr” duma, hogy maga egy magas posztot tölt be (főszerkesztő voltam az >

Tovább

Az enyhüléstől az elhűlésig

Irány egy mélyített tér egyik szegletében levő nagy önkiszolgáló bolt. Illedelmesen megkérdeztem a kasszást, hogy van-e >

Tovább

Egy görög dráma színésznővel

A sajtóigazolványunkkal simán bejutottunk. Az első, akibe beléptünkkor belebotlottunk, Melina Mercouri világhírű görög színésznő volt. Lelkendezve >

Tovább

Brezsnyev utolsó kongresszusa

Az utolsó Brezsnyev-kongresszus közben volt alkalmam kicsit körülnézni Moszkvában: Vörös tér, Lenin Mauzóleum stb. Az egyik >

Tovább

A tudósító

Később letiltattam a hitelkártyámat, majd elmentünk a jugoszláv nagykövetségre, ahol éppen egy vajdasági volt a nagykövet >

Tovább

Tanjug-huszár vígan diktál

Az igazi Dominó tulajdonosának a képe ugyanott lóg, ahol eredetileg is lógott, a söntés felett, de >

Tovább

Időközben Újvidéken: a TV aranykora

Ez volt a magyar szerkesztőség aranykora, és ezt azért merem ilyen szerénytelenül kijelenteni, mert a többiek >

Tovább

Újvidékre kéne menni

Persze mai szerény nézetem szerint a belpolitikai újságírás az Újságírás, csakhogy abban az időben számomra érthetetlen >

Tovább

Újvidék – primo tempo

A nyári szünet megszülte az első lépésemet az újságírás felé. Már pontosan nem emlékszem, hogy kitől >

Tovább

Az első félidő

Történelmi dilemma marad, hogy le kellett-e bombázni az Újvidéki Tv-t? Ha azt vesszük figyelembe, hogy a >

Tovább

Magyar egyetem nincs – csak egyetlen önálló magyar nyelvű felsőoktatási intézmény

Jellemző az is, hogy az Újvidéki Egyetem honlapja is csak szerb, angol és kínai nyelvű, ami >

Tovább

„Forradalom: megváltás!”

Száműztük emlékeinkből és a szótárunkból a forradalmat is, a megváltást is. Következett a bársonyos forradalom, de >

Tovább