Ma Jolán, Vid, Viola névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Napi ajánló
„Fénylő” nacionalizmus Szabadkán
„Valaki elveszítette az egyensúlyérzékét”!
Bozóki Antal
Most az a kérdés, hogy Pásztor István – a radikálisból haladóvá lett (??) – köztársasági elnökhöz intézett panaszának lesz-e eredménye? Mi lesz a „fénylő feliratok” sorsa? „Szépen lebontják, arrébb rakják” azokat, vagy maradnak? Lesz-e egyáltalán változás és milyen? Mikor kezdik el Szabadkán végre alkalmazni a városi alapszabály idézett rendelkezését? Persze, azt is közölni kellene, ki döntött a vitatott jelzéseknek a közpénzekből való kihelyezéséről és mennyibe kerültek azok? Felelősség semmi? Bozóki Antal:
Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke, a Tartományi Képviselőház elnöke, a Park Palić Kft. közgyűlésének elnöke stb., február 10-én „nemcsak politikáról, hanem a mindennapjainkat érintő kérdésekről is tárgyalt Aleksandar Vučić köztársasági elnökkel”.
– Pásztor a palicsi Magyar Művelődési Központ megnyitóján (ami ugyancsak február 10-én volt – B.A.) a helyieket is tájékoztatta a Palicsot érintő kérdésekről, többek között azokról a fénylő feliratokról is, amelyeket néhány héttel ezelőtt Palics bejáratánál helyezett el a város. Ilyen, nemzeti színű, Szabadkát csak cirillül és latinul kiíró, este fénylő feliratokat helyeztek ki a körforgalmakba is, de a nemzeti színű villogók észrevehetőek a főutakon lévő lámpaoszlopokon is. Ennek kapcsán mondta el véleményét Pásztor és kérte az elnök közbenjárását – közölte a Szabad Magyar Szó.
– Sokan megkerestek, meg hát én is látom, mert járkál az ember, minden irányba, hogy nincs az országban talán egyetlen egy olyan város sem, ahol annyi nemzeti szimbólum van kirakva az utcákon, tereken, körforgalmakban, mint Szabadkán. Nem igazán értem, hogy minek ez, mi a szándék, mi az üzenet, meg ki üzen kinek, mert azt gondolom, hogy mindenki számára minden világos. Arra kértem a köztársasági elnököt, hogy ne értse félre, amiről beszélek, és szerencsére nem értette félre: arra kértem, hogy teremtsük meg a nemzeti szimbólumok számára, amit a kivételesség jelent. Ha azt ezer helyre kirakják, akkor annak kopik a súlya. Különösen nem elfogadható a számomra, hogy az út mellett, fényszignálokkal kidíszített, különböző kiírásokon jelenik meg. Nem gondolom, hogy ez összeegyeztethető lehet azzal, amit ez a város képvisel, ami vonzerő tud lenni és amit a szabadkaiak elfogadnak, függetlenül attól, hogy milyen nemzetiségűek. Az ezzel kapcsolatos véleményeket nem csak a magyarok fogalmazzák meg, ezt rendbe kell hozni. Valaki elveszítette az egyensúlyérzékét, mondta Pásztor, majd az újságíró kérdésére, miszerint van-e remény arra, hogy ezeket eltávolítsák Pásztor igennel válaszolt.
– Én azt kértem, igen. Annak nincs akadálya, hogy körforgalmakban legyen ilyen fénylő tábla, máshol is van. De hogy az út egyik meg másik oldalán, minden bejáratnál kettő, betonfalba ágyazva, vascsöveken – ennek semmi értelme nincs. Ráadásul itt négy hivatalos nyelv van. Minek alapján dönti el valaki, hogy a cirillnek és a latin szerbnek helye van, a magyarnak meg a bunyevácnak nincsen? Ha meg mindet be akarnánk tartani, akkor erdőt kellene a táblákból építeni. Ezért a legjobb megoldás, ha ezeket szépen lebontják, arrébb rakják, tudjuk, hogy hol vagyunk, kik vagyunk, hova tartozunk, nem gondolom, hogy ezt a zászlók tengerével kell erősíteni – mondta határozottan Pásztor.
Az itt is elnök, ott is elnök fia, Bálint, Szabadka város Képviselő-testületének (is) az elnöke. A szenior Pásztor nyilatkozata nyomán felvetődik a kérdés, hogy a junior politikus tudott-e vagy sem a „fénylő táblák” kihelyezéséről? Ha tudott, akkor miért nem akadályozta meg azt? Ha viszont nem tudott, akkor ez azt jelenti-e, hogy Szabadkán a döntéseket nélküle/a háta mögött hozzák meg, vagyis, hogy nincsen semmilyen befolyása az eseményekre?
Pásztor Istvánnak a köztársasági elnökhöz intézett kérése, miszerint „próbáljon odahatni, és egy mértéket próbáljanak meg keresni és találni olyan megoldásokkal, amelyek senkit sem zavarnak”, arról tanúskodik, hogy Szabadkán képtelen megoldani a problémát, vagyis a városban nincs politikai befolyása.
Az sem lehet egészen kizárni, hogy éppen a junior kérte meg az apját a panasztételre, mivel fikuszként tartják a városházán!?
A lényeg az, hogy Szabadkán a Szerb Haladó Párt (SNS) és a VMSZ vonalán valami nagyon nem működik! Arra lehet következtetni, hogy a Szerb Haladó Párti vezetők semmibe veszik koalíciós partnerüket, a VMSZ-t, amelyikkel együtt gyakorolják a hatalmat.
A városban – a jelekből ítélve – nem alkalmazzák az alapszabály 9. szakaszát, miszerint „a szerb, a bunyevác, a magyar és a horvát nyelv és írásmódjuk egyenrangú, hivatalos használatban van. A Város területén a Szerb Köztársaság zászlója mellett használatban van a Vajdaság Autonóm Tartomány zászlója, valamint azon nemzeti közösségek nemzeti szimbólumai és jelképei (a zászló és a címer – B.A.), melyek nyelve hivatalos használatban van a Város területén, a jogszabályoknak megfelelően”. A gyakorlatban a város szerb jellegét hirdetik?
Az eset érdekessége az is, hogy a Szabad Magyar Szó már február 10-én tudósított Pásztor István nyilatkozatáról, amiről – a párt szócsövének tartott Magyar Szó online kiadása – csak február 25-én írt, miután a pártvezér „a szabadkai zászlótengerről és a sötétben világító, nemzeti színű táblákról őszintén, egyenesen, magyar szemszögből” a Szabadkai Magyar Rádió vendégeként is beszélt. A lap nyomtatott változatában azonban az írást nem sikerült megtalálnom.
Most az a kérdés, hogy Pásztor István – a radikálisból haladóvá lett (??) – köztársasági elnökhöz intézett panaszának lesz-e eredménye? Mi lesz a „fénylő feliratok” sorsa? „Szépen lebontják, arrébb rakják” azokat, vagy maradnak? Lesz-e egyáltalán változás és milyen? Mikor kezdik el Szabadkán végre alkalmazni a városi alapszabály idézett rendelkezését?
Persze, azt is közölni kellene, ki döntött a vitatott jelzéseknek a közpénzekből való kihelyezéséről és mennyibe kerültek azok? Felelősség semmi?
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
A vitustánc folytatódik
Vučić azonban nem a két kisebb szerbiai településen aratott fényes győzelmet, hanem a Szerb Tudományos Akadémián, >
PÁSZTORMESE A MAGYAR KÉPVISELŐK FÓRUMÁNAK
A VMSZ „küldöttségének” a KMKF ülésén való részvételével kapcsolatban felvetődik az a kérdés is, hogy miért >
Hét hónappal később
Az összecsődült tömeg hangosan kommentálta a történteket, az emberek végtelenül dühösek voltajk, soha még nem láttam >
A vereség tudomásulvétele
Tizenhárom év egy a politikai garnitúra életében nagy idő. Amit tizenhárom év alatt nem tudott megoldani, >
Politikusok a csendőrök sorfala mögött
Kritikusan gondolkodtam a 2000 után hatalomra kerülő pártokkal szemben is. De van egy különbség a 2000-ben >
Tito immár nem közéleti, hanem magánéleti téma
Azt viszont egymással versengve bizonygatták, hogy Tito idejében az ember éjfél után nyugodtan indulhatott az ember >
A kelet-közép-európai nacionalizmusok és a nemzeti kisebbségek
Orbán egy rugalmas eszmére gondol, így például a kisebbségi ”többlet-jogosítványokra” utal, de ide sorolható a kisebbségi >
A Magyar Nemzeti Tanács a VMSZ fiókszervezete
Pásztor-Fremond „elmélete” a közösség megosztását jelenti „jó” és „rossz” magyarokra. A rosszemlékű, „egy közösség, egy párt, >
Szerbia májusban
Nem tudom, ehhez képest aggasztó-e az EU hallgatása, akár a jogsértések esetén is, hisz különösebben nem >
A rendszerváltás egyik legfontosabb regénye
Az egyik 1990-es keltezésű jegyzetében írta, gyónni akart a világnak, csakhogy a világ gyorsabb és rámenősebb >
Mit mondana Krleža az expresszkapitalisták politikai orgiájáról?
A tőle szokásos iróniával, de úgy érzem, leplezett fájdalommal állapította meg, hogy a lázadó egyetemisták egy >
„A nemzeti kisebbségi jogok tiszteletben tartása alapvető feltétele annak, hogy Szerbia előre haladjon az európai úton”!
Nem lehet, tehát, azt mondani, hogy a szerb állam vezetősége – köztük Kovács Elvira, a parlament >