Ma Máté, Mirella, Jónás névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Napi ajánló
„Kierőszakolt lojalitás” vagy „megalkuvás”?
Szent Száva ünnep(eltetés)éről – utólag
Bozóki Antal
Szent Száva, a többségi nemzet szentje ünneplésének kötelezővé tétele (január 27-én), „a szerb egység, szabadság és a nemzeti zászló” új állami ünnep (szeptember 15-ei) bevezetése, valamint az iskolaév szeptember 1-jei kezdésekor a szerb himnusz törvény által elrendelt meghallgatása, énekeltetése ellentétben áll nem csak a polgárok és a nemzeti közösségek egyenrangúságával, de a soknemzetiségű, valamint multikulturális társadalom elképzelésével is. Bizonyára a tanulóknak a nemzeti hovatartozás alapján való megkülönböztetését és a nemzeti kisebbségi tanulók kisebbségérzetét is táplálja. Tökéletesen kifejezi Vulin „szerb világát”! A Magyar Nemzeti Tanácsnak e(zek)ben a témá(k)ban is állást kellene foglalnia, csak éppen – a vezetőségnek a hatalmi pártokhoz lojális és megalkuvó politikája miatt – nem teszi meg, mint ahogy a magyar közösséget érintő más fontos kérdésben is hallgatott. Bozóki Antal:
Aki harcol, veszíthet. Aki nem harcol már vesztett is.
Bertold Brecht
Hol a határ a kierőszakolt lojalitás és a megalkuvás? címmel közölte a Családi Kör január 27-ei számában (Szent Száva napján) Balla Lajos írását arról, hogy „az idők folyamán hogyan is alakult ki az iskolai védőszentek fogalmának honosítása”.
A Száva-nap ünneplésének történelmi áttekintése mellet, Balla egy „sokkal fontosabb problémával” is foglalkozik: Hogyan lehetséges az, hogy a „világi jellegű” Szerb Köztársaságban „az állami iskoláknak pravoszláv vallás szerinti védőszentje” van?
– Mindezt azért kellene mérlegelni (ha máshol nem is, legalább az alkotmánybíróságon), mert egy másik területen, a választott tantárgyak esetében adott, hogy a tanulók (kiskorú gyermek esetében a szüleik) választhatnak valamely egyház (például pravoszláv, katolikus, református, protestáns, iszlám stb.) vallásának hittana és a világi nevelés között.
Sajnos maga a megünneplés sem problémamentes, hiszen már az iskolaév kezdetekor is kész tények elé vannak állítva a gyermekek (a szüleik) és a tanárok, mivel kötelező eljátszani, elénekelni, vagy meghallgatni a Bože pravde-t (az Igazság Istenét, azaz Szerbia himnuszát), de szinte mindenhol a védőszent ünnepén is felhangzik ez a szlovén szerző által komponált dal, habár nincs rá utasítás – írja Balla.
Szent Száva, az állami és egyéb ünnepekről szóló 2001. évi törvény (5. cikke) értelmében a szerb oktatás és a kultúra védőszentje lett. A szerbiai iskolákban minden évben január 27-én, az iskolanap keretében, Szent Szávára (Savindan), vagyis a „szellemiség napjára”, emlékeznek, „ünnepelik és munkával töltik” azt [praznuje i obeležava radno]. A törvénycikk azonban éppen semmit nem mond arról, hogy pontosan mit is jelent az ilyen fogalmazás.
Branko Ružić (szocialista párti – SPS) oktatásügyi miniszter – 2021. szeptember 1-jével – „elrendelte” (mások szerint „ajánlás volt”), hogy „a tanév első napján minden szerbiai iskolában meg kell szólalnia a (szerb – B.A.) himnusznak”.
Tavaly december 23-án a szerb parlament megszavazta az oktatási törvény módosítását, amely „egyebek között előirányozza, hogy az összes szerbiai iskola (beleértve a délvidéki magyartöbbségű iskolákat is!) minden tanévet a szerb himnusz eléneklésével vagy lejátszásával kezdje”.
A törvény szerint, „az iskolát, az oktatási évet nem a himnusz lejátszásával kezdi, 100.000-től 1.000.000 dinárig terjedő büntetéssel sújtják”. A törvényt a Vajdasági „Magyar” Szövetség (VMSZ) parlamenti képviselői megszavazták.
– A nagyszerb kormány a magyar többségű iskolákat is rákényszerítette, hogy a tanévet a szerb himnusz eléneklésével vagy lejátszásával kezdjék. Újabb súlyos megaláztatást kellett elviselnie a délvidéki magyarságnak és az összes többi, a mai Szerbia területén élő nemzeti közösségnek – kommentálta a Délhír.
Ezzel szemben, Vicsek Annamária a véemesz oktatási államtitkára azt nyilatkozta, hogy „a szerb himnusz eléneklése az iskolákban nem egy kisebbségek elleni rendelkezés”. – Nekünk magyar kisebbségnek nem kell ettől olyan értelemben tartanunk, hogy ezzel nem ártani akarnak, hanem a szerb nemzeti identitás megerősítéséről van szó – nyilatkozta Vicsek. (Ez a kusza fogalmazás és a kettős tagadás igent jelent.)
Mindezek a változások teljesen beleillenek a szerb belügyminiszter Vulin-féle „szerb világ (kia)alakításába, amiben a VMSZ is – a Szerb Haladó Párthoz (SNS) való lojalitása és a megalkuvása által – részt vesz!
Ez a törvénnyel „kierőszakolt” (pontosabban a nemzeti kisebbségekre erőszakolt) „lojalitás” a VMSZ megalkuvó, a nemzeti közösségi jogokért ki nem álló/fel nem lépő politikájának az eredménye. Ehhez aztán egyeseknek még a hatalom iránti megfelelési kényszere is társul(t).
Milojko Pantić neves szerb újságíró a Danas c. belgrádi napilapban (2022. február 3-án) közölt, A hazugság szerb állami érdek [Laž je sprski državni interes] c. cikkében azt írja, hogy „Stevan Nemanja (Szent Száva apja) írástudatlan volt, habár a legfiatalabb fiát, Rastko Sava Nemanjićot szentté és szerb népoktatóvá avatták”.
– Ez a népoktató soha nem nyitott meg egyetlen iskolát, de írástudóvá sem tett senkit, még az apját sem. Szerbia jelenlegi területén az első iskolát Stefan Lazarević (1374-1427. július 19. – B.A.) despota (fejedelem) alapította a 15. században, Resavai (Másoló) Iskola [Resavska (prepisivačka) škola] néven.
Sava Nemanjićnak (Szent Szávának – B.A.) nem létezik egyetlen egyházi se világi szerzői irodalmi műve – írja Pantić, Dragan Veselinovra, Az én Istenem – kérdezzétek meg a papot [Moj Bog – pitajte popa] c. könyv szerzőjére hivatkozva.
– Ő (Száva – B.A) a görög egyház szövegeit a szerb egyházi életrajzokba ültette. Soha nem mondta, hogy szerb, soha nem használta a „szerb földek” kifejezést, soha nem mondta ki a pravoszlávság [pravoslavlje] szót. Száva, mondja Veselinov, klasszikus keresztény keresztes és 13. századi vallási szakadár. A Száva-napot a bánáti szerbek találták ki 1734-ben, arra törekedve, hogy az Osztrák-Magyar Monarchiától szerb nyelvű iskolákat kapjanak, amit meg is valósítottak.
Szent Száva kultuszát [Svetosavlje], mint nagyszerb doktrínát Dimitrij Najdanović, Justin Popović és Nikolaj Velimirović kleronacionalista teológusok és a vallási máltóságok találták ki. Ők, a hazug Száva népoktatót, a Nagy Szerbiáért háborús politika (meg)alkotójává léptették elő, ami soha sem volt – írja Pantić az idézett írásában.
Balla Lajos – teljesen helyénvalóan – idézi a szerb alkotmány 11. szakaszát, miszerint „a Szerb Köztársaság világi jellegű állam. Az egyházak és a vallásközösségek az államtól elválasztva működnek. Egyetlen vallás sem nyilvánítható államinak vagy kötelezőnek.”
Az alkotmány idézett rendelkezései alapján megállapítható, hogy az ugyan hat évvel korábban (2001-ben) hozott, de 2007-ben és 2011-ben módosított törvénynek – a Száva-nap ünneplésének – az iskolákra való kiterjesztése nincs összhangban a szerb alkotmánnyal! A törvény 5. cikkében az „iskolák” szó egyáltalán nem is létezik!
Szent Száva ünneplése az iskolákban csakis valamelyik hitbuzgó oktatási miniszternek a rendelete alapján kezdődhetett el – ahogyan Balla írja: „Az évenként ismétlődő iskolanaptárból (akárhogy is nézzük ez nem más, mint egy végrehajtási rendelet) hozták az iskolák munkásai és a közvélemény tudomására, hogy minden január 27-én meg kell ünnepelni Szent Száva napját”.
Az alkotmányos rendelkezés szorosan vett (stricto iure) jogi értelmezése szerint, a hittannak, mint „választott tantárgynak” helye se lenne az állami iskolai oktatásban. A vallási vezetők a legfőbb állami vezetéstől tavaly mégis „a hittannak, mint kötelezően választható tantárgynak a bevezetését kérték”.
A hittel/vallással kapcsolatos alapvető ismereteket a történelem, a szociológia, és a filozófia tantárgyak keretében kellene tanítani. Csakúgy, mint az ugyancsak választhatóként kezelt polgári nevelés tantárgyat. Azoknak viszont, akiket a vallás elmélyültebben érdekel, biztosítani kell megfelelő hitoktatási formákat és egyházi iskolákat – az egyházak keretében.
Szent Száva, a többségi nemzet szentje ünneplésének kötelezővé tétele (január 27-én), „a szerb egység, szabadság és a nemzeti zászló” új állami ünnep (szeptember 15-ei) bevezetése, valamint az iskolaév szeptember 1-jei kezdésekor a szerb himnusz törvény által elrendelt meghallgatása, énekeltetése ellentétben áll nem csak a polgárok és a nemzeti közösségek egyenrangúságával, de a soknemzetiségű, valamint multikulturális társadalom elképzelésével is. Bizonyára a tanulóknak a nemzeti hovatartozás alapján való megkülönböztetését és a nemzeti kisebbségi tanulók kisebbségérzetét is táplálja. Tökéletesen kifejezi Vulin „szerb világát”!
A Magyar Nemzeti Tanácsnak e(zek)ben a témá(k)ban is állást kellene foglalnia, csak éppen – a vezetőségnek a hatalmi pártokhoz lojális és megalkuvó politikája miatt – nem teszi meg, mint ahogy a magyar közösséget érintő más fontos kérdésben is hallgatott.
Az április 3-ai szavazás erről is szól!
Következő cikk: A magyar kormány ellen a vád a járványos korrupció
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
A szabadkai városvezetést nem érdekli a falusiak nyomora
Szégyen és gyalázat. Ez testvérek között is azt jelenti, hogy a VMSZ és a várost vele >
OKTATÁSI ÜRÖMÖK
A legújabb PISA teszt szerint „a szerbiai tanulók eredményei 50 ponttal alacsonyabbak, mint a Gazdasági Együttműködési >
Magyar mozgalom – A vég kezdete
Mozgalmat mozgalommal lehet legyőzni. Az orbáni populista mozgalommal szemben most egy magyari populista mozgalom áll. Az >
Egyre lejjebb a lejtőn
A külföldi diplomatáknak fel lehet róni, hogy csak egy forrásból, vagyis egyoldalúan és tévesen tájékozódnak. Ha >
A HATALOM ÉS A TÁJÉKOZTATÁS ÖSSZEOLVADÁSA
A közösségi hálón Juhász Andreáról csak azt az adatot lehet találni, hogy az Újvidéki Rádió Faluműsor >
Lesz itt jobb, vagy erre rámegyünk?
Láttuk ennek az őrületnek a kezdetét és muszáj látnunk a végét is. Márpedig, ha van erő, >
A halálnál is rosszabb: a szolgaság
Karinthy nyomán akarva-akaratlanul arra gondolok, hogy napjaink háborús fenyegetése sokszor a szabadság megnyirbálásával jár. A háború >
Állítsuk meg Pásztor Bálintot!
Vojvodity (Bólogató) Ágnesünk 2024. július 15-én hasonló, alákérdezős „élő interjút” készített Nyilas Mihály oszlopos véemeszes káderrel >
„A jelenben is a múltban élünk. Mindig siratjuk a múltat.”
A Szabó Angéla tömör, nemzeti közösségi tanulmánynak is beillő, egy magyar faluközösség életéről szóló tényszerű írásában >
Alaptalan önreklámozás
Hiába a bugyuta, tortás jubileum és a kínos önreklámozás, a Grimasz melléklet csak akkor lesz ismét >
„Kitaposott úton” folyik a közösségrombolás
Az, hogy időközben 70 ezer magyarral lettünk kevesebben, nem a közösség és tagjainak a jogaiért, méltóságáért >
Tényleg nincsen, aki ezt megállítsa?
Mindezen túl, azt hiszem, végső ideje lenne egy kicsit magunkba nézni. Egy cseppet elmélázni azon, hogy >