2024. április 25. csütörtök
Ma Márk, Ányos névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Napi ajánló

A zentai Eugén bitorlóiról is...

Vicei Károly
A zentai Eugén bitorlóiról is...

A kultúraellenes vészemesz-mnt mai rendezvényén, a zentai Eugen sokadalmában egyesek kezébe nyomtam. „Potápi úr, dugja a zsebébe!” A kreol emberke át is vette, és fürgén inalt tovább mint az est díszvendége, legfőbb szónoka. Adtam a közismert publicistának, aki bő tíz évvel ezelőtt csaknem egy órás rádióbeszélgetést csinált velem. (Elhadarta, hogy Pista kérésére vállalt szerepet a nemzeti tanácsban. Mondta még, hogy itt a a Rádiónak dolgozik, mire biztattam, hogy menjen csak tova, végezze a dolgát.) A tévéstáb futkározó főnökének is kezébe nyomtam egy papírt. Ő régi ismerősöm, de semmilyen kapcsolatot nem ápolunk. Irományom róla is lepereg, akár a többiekről. A ruhatár pultjára is letettem néhány szórólapot valamint a kávézók asztalára is. Tíz percen belül eltűntek a cetlik. Vicei Károly:

Az alábbi, több éves bejegyzés ma is időszerű. Tavaly már arra vetemedett a Művelődési házat bitorló Vukosavljev família, hogy kidobó legények révén kirekesztett egy kulturális rendezvényről.

 

Mentés

ÜZENETVÁLTÁSOK A KULTÚRANAPI IZÉ KÖRÜL

ZENTÁN MA ÜNNEPELTÉK A MAGYAR KULTÚRÁT

(üzenetváltások)

fabatka-DÍJ

Diktatúrában, vmsz-es párturalom idején a művészetekben, kultúrában a DÍJAZÁS, KITÜNTETÉS NEM SZAKMAI, HANEM POLITIKAI; a Pásztor-család lakájai, bűntársai osztanak plaketteket, hűségplecsniket. A szolgaság, cinkosság jelvényeit, billogait a JELLEMES ALKOTÓ VISSZAUTASÍTJA.

 

LE A VMSZ-ES PÁRTURALOMMAL!

Ebben a diktatúrában csak a párttagok és a szimpatizálók, esetleg a csendben lapulók érvényesülhetnek.

A hatalomból, a jogokból és a javakból kirekesztettek népes tömege nem juthat munkaviszonyhoz, anyagi támogatáshoz, ösztöndíjhoz, médianyilvánossághoz! Viszont koldusbotra juthat, és kivándorolhat.

VÉGET KELL VETNI A PÁSZTORI SZEMÉLYI KULTUSZNAK, a pártalapú foglalkoztatásnak, jutalmazásnak, a nepotizmusnak, a kontraszelekciónak és a cenzúrának!

 

A RÖPLAP HÁTOLDALÁRA EZ KERÜLT:

A Délvidéken már régóta vészemeszes párturalom van. Annak idején a komenisták börtönbe dugták a rebellist, míg a vészemesz másként lehetetleníti el az alattvalót; nem léphet munkaviszonyba, kirúgják állásából, egyesülete nem kap támogatást, ha író, publicista, nem kap nyilvánosságot, cenzúra, szilencium alá vonják. Ideje megdönteni ezt a zsarnoki uralmat!

A VMSZ és szolgálólánya, a "Nemzeti" Tanács (amelyek úgy viszonyulnak egymáshoz, mint a nem túl régi komenista párt a Szocialista Szövetséghez [Népfronthoz]) az adózók zsírján élősködő, kitartott szervezetek, amelyek a Belgrádból és Budapestről húzott sápot jórészt önmagukra – reprezentációra, s a hatalom (= zsákmány) megtartását szolgáló kampányokra – fordítják, a maradékot pedig propagandisztikus csinnadrattával ösztöndíj, egyesületi támogatás gyanánt kiosztják a kizárólag párthű „civil” társaságok, diákok és a retyerutya között.

 

A fönti szöveget hasonló tartalommal megdupláztam, és A6 méretű röpcédulát csináltam belőle. A kultúraellenes vészemesz-mnt mai rendezvényén, a zentai Eugen sokadalmában egyesek kezébe nyomtam. „Potápi úr, dugja a zsebébe!” A kreol emberke át is vette, és fürgén inalt tovább mint az est díszvendége, legfőbb szónoka. Adtam a közismert publicistának, aki bő tíz évvel ezelőtt csaknem egy órás rádióbeszélgetést csinált velem. (Elhadarta, hogy Pista kérésére vállalt szerepet a nemzeti tanácsban. Mondta még, hogy itt a a Rádiónak dolgozik, mire biztattam, hogy menjen csak tova, végezze a dolgát.) A tévéstáb futkározó főnökének is kezébe nyomtam egy papírt. Ő régi ismerősöm, de semmilyen kapcsolatot nem ápolunk. Irományom róla is lepereg, akár a többiekről. A ruhatár pultjára is letettem néhány szórólapot valamint a kávézók asztalára is. Tíz percen belül eltűntek a cetlik. A színházterem bejáratához közelgő Dudás Károlynak már messziről nyújtottam a két oldali kis szöveget. „Ellenséges tartalmú propagandaanyag” – mondám. „Az jó, már rég kaptam ilyet” – felelé druszám. Azon a helyen kis időre lecövekeltem, miközben a nyüzsgő tömeg tódult a terembe; percek múlva kezdés. Kis társaságával megjelent mellettem Hajnal J. , s amikor tekintetünk találkozott, önkéntelenül köszöntöttük egymást, mint a régibb időkben, pedig az utóbbi években meglehetősen pocskondiázom őt és a pártját. Aztán – vagy már előbb? – néhány percig beszélgettem egy szerkesztő asszonnyal; hívott, látogassam meg hivatalában. „Mi az ellenséges táborokban vagyunk, te pedig a cenzorom vagy.” Ezt tagadta, és a kommunikálás fontosságát említette. Mondtam, hogy ez a hely nem alkalmas (kultúr)politikai kérdések megtárgyalására. El is váltunk hamar. A korábban ajándékba kapott két belépőjegyet átadtam a személyzetnek mondván, hogy nem érdekel az esemény, és távoztam anélkül, hogy egyetlen képet is csináltam volna.

 

 Éva Müller: Amit leírtál, már az is egy színes kép ????

 

Sutus Áron: Kedves Károly, remélem, jól érezte magát, mert mi igen. Ünnepeltünk: himnuszunk születésnapját, a díjat átvevő személyek magyarságszolgálatát, becsületességét, önzetlenségét, állhatatosságát, közösségszeretetét, közösségteremtő erejüket. Az egész Kárpát-medencéből és a diaszpóra közösségekből érkező intézményvezetők, az anyaország és a vajdasági magyarság jeles képviselői jelenlétében!

A díjakat, az elismeréseket nem kiosztottuk, hanem a beérkező felterjesztések alapján döntést hoztunk.

A díjazottak és a tevékenységük, magyarságszolgálatuk pocskondiázását – is – kikérjük magunknak.

Ja: ajándékba belépőjegyet biztosan nem kapott... Sem tőlünk, sem mástól.

A valóság, ugye, egészen mást mutat!

 

VICEI KÁROLY VÁLASZA

Örülök, hogy a párturalmat gyakorló, ártó hatalom egyik képviselője – pártfeladatot teljesítve – reagál kellemetlenkedő támadásomra. Csak azt sajnálom, hogy nem szívből jött a válasz; nem is jöhetett egy olyan funkciótól, aki hivatásos (megélhetési) politikusként a rezsim zsoldjában áll, aki úgy szónokol a színpadi reflektorfényben, hogy dolgozatáért illő tiszteletdíjat kap, amellett napidíjat, útiköltség-térítést avagy luxusautót sofőröstől is…

Ön a hatalomtartók (kéretlen?) szószólójaként csupán a díjazás... [eddig a töredék]

 

2022. február 1. 19:00

 

 

 

2022. február 3.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Legitim parlamenti képviselet nélkül

Kovács, Bájity és Juhász is ékes példája annak, hogy Szerbia a korlátlan lehetőségek országa. Elég csak >

Tovább

Együtt

Zolikám, királyság van, duruzsolás van a bogrács körül, úgy élünk mint az igaziak, mint ahogy a >

Tovább

(ÁMOK)FUTÓ A „KITAPOSOTT ÚTON”

Pásztor Bálint a Szerb Haladó Párttal, a Szerb Fogadalomtevők Pártjával és a Szerb Radikális Párttal szövetkezésben >

Tovább

Fake news és post-truth!

Szerinem ez a két szintagma korunk legveszélyesebb kórja. Sokan ebből arra következtetnek, hogy semmi mellett sem >

Tovább

A fegyverek dörögnek, mi pedig bulizunk

Igaz, a remény csak azokat hagyhatja cserben, akiknek voltak reményeik, illúzióik vagy utópiáik.  Az értelmiségi filiszter távol >

Tovább

A demagóg lojalitás jutalma

Az EP-képviselői jelölése alkalmából Vicsek a Magyar Szó nevű véemeszes napilapnak elmondta, hogy az Európai Parlamentben >

Tovább

VMSZ-POFONOK A VAJDASÁGI MAGYAROKNAK

Az utóbbi időben többen is rámutattak, köztük jómagam is, hogy a magyar közösség jelenlegi válságán – >

Tovább

Torontáltordára kéne menni

Az alkalmi nyelvészkedés után a hölgy visszatért az eredeti kérdéséhez: hogy fog eljutni Torontáltordára személygépkocsi nélkül. >

Tovább

Folytatódik a kis bácskai sárdobálás

Azok, akik hűségesen kiszolgálták Lovas Ildikót, vagy akiket ő helyezett fontos tisztségbe, most majd rá hárítják >

Tovább

RENDSZERÖSSZEOMLÁS: AZ ÚJVIDÉKI BÖLCSÉSZKAR AUTONÓMIÁJÁNAK BOTRÁNYOS TIPRÁSA

A bölcsészkar blokádja olyan példátlan, mesterségesen generált, megengedhetetlen botrány, amely még véletlenül sem csupán dr. Dinko >

Tovább

Ismét

Egy harmincnégy évvel ezelőtti Hét Nap harmadik oldala. Sajtótörténeti jelentőségű impresszum, még mindig izmos, jóval negyvenezer >

Tovább

Mikor tévesztettünk utat és miért?

Mikortól kezdődött a Magyar Nemzeti Tanácsban a VMSZ kétharmados többsége.? Milyen erők marginalizálták a többi kisebbségi >

Tovább