Ma Ildikó, Emil, Gusztáv névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
Bencze Imre: Édes, ékes apanyelvünk
Kezdjük tán a jó szóval: Tárgy esetben jót. Ámde tóból tavat lesz, nem pediglen tót. Egyes >
Napi ajánló
Az egyszólamúság uralma
Nincs magyar civil érdekvédelem!
Bozóki Antal
A közösség sorsát meghatározó kérdésekről egy központban, vagyis a VMSZ vezetőségében határoznak, pontosabban egy személy, Pásztor István elnök és közvetlen környezete dönt. Függetlenül attól, hogy jók azok, vagy rosszak a közösség számára. A „nemzetegyesítés” ürügye alapján eluralkodott az egypártiság, az egyszólamúság. A kommunista időkből jól ismert monolitizmus „dohos levegője”! Azokkal a vezetőkkel, akik ennek a helyzetnek a kialakulásában/kialakításában részesek, akik a hatalommal együttműködve helyrehozhatatlan károkat okoztak a közösségnek, nem fogadható el semmilyen választás előtti se utáni együttműködés, de még a párbeszéd „újraindítása” se. Bozóki Antal:
Szerb nyelvű sajtó január 27-én közölte 54 közéleti személyiségnek a demokratikus ellenzéki pártokhoz és koalíciókhoz címzett „Összehangolni a haladó rendszer elleni küzdelem elveit” c. felhívását.
Logikus a kérdés, hogy a délvidéki/vajdasági magyar független értelmiség miért nem foglal(t) állást, miért nem hangoztatja/hangoztatta véleményét a magyar közösség helyzetének, jogainak érvényesítésével kapcsolatosan, a szerbiai állapotok és az április választások függvényében?
Ennek több oka is lehet.
Az egyik bizonyára az, hogy az itteni független értelmiség számbelileg jelentősen megcsappant, az elköltözés és az elhalálozás miatt.
A másik, pedig – akiknek lenne mondanivalója –, kevés kivételével, a saját állásukat vagy a családjuk egzisztenciáját féltve, esetleg azért, nehogy valamilyen díjtól, előléptetéstől stb. elessenek, nem mernek megszólalni, a háttérben elégedetlenkednek, zúgolódnak.
A magyar közösségnek ma már, sajnos, nincsenek olyan tekintélyű független és elkötelezett értelmiségi vezetői, mint amilyen például dr. Ribár Béla (1930-2006) akadémikus volt, aki maga köré tudta gyűjteni a fiatalabb, a közösségért tenni akaró és tudó értelmiségieket is.
A tanár úr, ahogyan neveztük, – a Vajdasági Magyar Tudományos Társaság (VMTT) elnökeként – számos tudományos tanácskozást is tartott, amelyeken álláspontok megfogalmazására is sor került közösségünk fontos kérdéseiről. Ezeknek komoly társadalmi visszhangja is volt.
Ilyen tanácskozások voltak például A magyar tannyelvű oktatás helyzete, kulcskérdései és távlatai a Vajdaságban (2002), A vajdasági magyarság és az autonómia (2003), Rémuralom a Délvidéken (az 1944/45-ben Délvidéken lezajlott magyarellenes vérengzésről – 2004), Vagyon-visszaszármaztatás a rendszerváltó országokban (2005) stb.
Jelenleg nincsen olyan kiemelkedő személyiség, se szervezet, amely közösségi kérdésekben összefogná, megszervezné és mozgósítaná az értelmiségieket. Így, azok közös hangja sem hallatszik. Nagy baj ez!
Amióta Pásztor István a Vajdasági „Magyar” Szövetség (VMSZ) vezére, pontosabban 2007. május 5. óta (!!), a Délvidéken/Vajdaságban két különböző, merőben eltérő politikát, a magyar közösség érdekeinek képviselete iránti élesen elhatárolódó viszonyulást lehet(ett) világosan megkülönböztetni:
Az egyik, ellenzéki oldalon, a magyar civil szervezetek és (a VMSZ-en kívüli) politikai pártok együttes és határozott kiállását a közösség kollektív és egyéni jogainak érvényesítéséért, a nemzetközi és a belső jog normáival összhangban.
A másik, hatalmi oldalon, a VMSZ-nek – anyaországi támogatással – a magyar érdekvédelem feláldozását, a Szerb Haladó Párttal minden áron, nem ritkán a közösség kárára történő együttműködését. Pásztor, valamint közeli (párt)társai hatalmának a megőrzése érdekében.
A VMSZ-nek a Szerb Haladó Párttal (SNS) való 2016. augusztus 14-ei hatalmi szövetkezése óta úgyszólván meg is szűnt a hatékony magyar érdekvédelem.
Az ilyen helyzet kialakulásához valószínűleg az is hozzájárul, hogy az itteni magyar közösségnek már (jó)néhány éve csak egyetlen működő független érdekvédelmi szervezete van – a Vajdasági Magyar Pedagógusok Egyesülete (VMPE). Ezt a szakmai szervezetet azonban még a (véemesz vezérlésű) Magyar Nemzeti Tanács (MNT) sem méltányolja.
A 2000. októberi 5-ei hatalomváltás után a Délvidéken/Vajdaságban erőteljes és – nemzetközi szinten is – elismert és hatékony civil szervezeti együttműködés a közösségi jogokért való kiállás alakult ki, amelyben részt vettek a magyar pártok és mozgalmak is – a véemeszen kívül, amelyik rendre elutasította a felkéréseket.
A civil szervezetek és a pártok közös tevékenysége 2017 közepétől – habár később is volt még együttes kiállásuk – fokozatosan csökkent, majd (2018-tól) teljesen megszűnt.
Ennek okai leginkább az újvidéki civil szervezetek vezetőinek kiöregedésében, előbb dr. Gaál György (2006) majd Papp Ferenc (2014) elhalálozásában, a szabadkai Magyar Remény Mozgalom (MRM) politikai tevékenységének 2014. szeptember 25-ei „felfüggesztésében”, az újvidéki Árgus kisebbségjogi szervezet 2018. március 22-ei megszűnésében, a szenttamási Emberi Jogi Központ tevékenységnek ugyanabban az évben való leállásában, a Vajdasági Magyar Demokrata Pártnak (VMDP) és a Magyar Egység Pártnak (MEP) a VMSZ-be való beolvasztásban/„bedarálásában”, valamint az utóbbinak a Szerb Haladó Párttal (SNS) való szövetkezése miatti párbeszéd iránti érdektelenségében is kereshetők.
Voltak/vannak, persze, olyanok is, akik a nagyobb fizetés miatt, az előléptetés érdekében, vagy mert a VMSZ „kilóra megvette” őket, elhagyták a közösségi jogokért folytatott küzdelem terét.
Ezt a folyamatot a civil szervezeteknek az anyaországi hivatalos szervek részéről elmaradt erkölcsi és anyagi támogatása, valamint az Európai Parlament és az Európa Tanács magyar képviselőinek összetételében történt változások csak serkentették.
Az újonnan alakult civil szervezetek vezetőségeibe, mint például a Vajdasági Magyar Jogász Egylet (VMJE), befészkelte magát a VMSZ (Nyilas Mihály az elnök, a párt elnökségének tagja, Szakállas Zsolt a titkár). Csakúgy, mint a tudományba, az egyetemre, a sajtóba és számos művelődési egyesült vezetőségébe is.
A Magyar Nemzeti Tanács „alapította”, de közpénzekből működő és közszolgálati tájékoztatási kötelezettséggel rendelkező Magyar Szó, Hét Nap, Pannon RTV, Szabadkai Magyar Rádió a VMSZ közvetlen vagy közvetett (az MNT által) való irányítás alá került.
Az újvidéki Petőfi Sándor Magyar Művelődési Központ elnöke a városi képviselő-testület véemeszes tagja stb.
A délvidéki/vajdasági civil szervezetek és pártok tevékenységének ignorálása, mellőzése, semmibe vétele nagy (politikai) hiba volt az anyaországi hivatalos szervek részéről is! Ezt a tevékenységet és kapcsolatot mielőbb újra kellene éleszteni, mert könnyen megtörténhet, hogy a magyar közösség jogainak érvényesítése továbbra is egy párt alkujának tárgya lesz.
A helyzetet csak súlyosbítja, hogy a soknemzetiségű tartományban egyetlen független intézmény se nincsen, amelyik a nemzeti kisebbségi közösségek helyzetével, jogainak érvényesülésével foglalkozna! A politikusok a kényükre-kedvükre értékelhetik a nemzetek közötti és egyéb viszonyokat!
A délvidéki/vajdasági magyar közösségben ma már egyáltalán nincsenek tudományos és szakmai konferenciák és intézményi állásfoglalások, nem folyik semmilyen párbeszéd.
Csernik Árpád, a Magyar Mozgalom (MM) képviselőjelöltje az április 3-ai választásokon, az utóbbit így fogalmazta meg: „A véleménykülönbség szitokszóvá vált”.
A közösség sorsát meghatározó kérdésekről egy központban, vagyis a VMSZ vezetőségében határoznak, pontosabban egy személy, Pásztor István elnök és közvetlen környezete dönt. Függetlenül attól, hogy jók azok, vagy rosszak a közösség számára. A „nemzetegyesítés” ürügye alapján eluralkodott az egypártiság, az egyszólamúság. A kommunista időkből jól ismert monolitizmus „dohos levegője”!
Azokkal a vezetőkkel, akik ennek a helyzetnek a kialakulásában/kialakításában részesek, akik a hatalommal együttműködve helyrehozhatatlan károkat okoztak a közösségnek, nem fogadható el semmilyen választás előtti se utáni együttműködés, de még a párbeszéd „újraindítása” se.
Az április 3-ai szavazás erről is szól!
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Hitelvesztett főszerkesztő
Pesevszki ezzel tovább rombolta a jobb sorsra érdemes napilap hitelét. Egy napilap hitelessége azon múlik, hogy >
Talán születik valamiféle alternatíva
Ahogy látom, időnként meg-megtörik a vajdasági magyar csend. Hallatja a szavát a Vajdasági Magyar Plénum és >
Utópia
Az életemet úgy éltem le, hogy ezek és a hozzájuk hasonló mondatok mindig utópiának tűntek. Most >
VMDK: Pásztorék (VMSZ) utasítása alapján nem engedték be Mága Zoltán újvidéki koncertjére Vukašin Đinovićot és édesanyját?
A koncert szervezője a Vajdasági Magyar Szövetség volt. Vukašin Đinović és édesanyja szerint a Kobrák azzal >
VMDK: Szabadka polgárai teljes igazságot érdemelnek erről a beruházásról
Különösen fontos kérdés az is: ha a városi és a tartományi vezetés azt állítja, hogy az >
VMDK: Elég volt a féligazságokból
A mértékvesztés nyilvánvaló. A kampány azt is megállapítja, hogy ennek eredményeként egy magyarországi testvéri önkormányzattól manifesztációs >
A Vajdasági Magyar Plénum nyílt levele Pesevszki Evelynnek, a Magyar Szó főszerkesztőjének
Ha ez a rezsim megbukik, aligha lesz elegendő hivatkoznia arra, hogy mindezt parancsra tette. (A történelem >
A Matica
Olvasom a regnáló politikusok bejelentését, hogy az egyetemisták a minap az 1826-ban Budapesten megalakított Matica srpska >
VMDK: Most már minden világos: nem közösségi érdek, hanem belgrádi parancs
A képlet összeállt. Miközben a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke Kúlán „folytatásról” és helyi érdekképviseletről beszél, addig >
VMDK: Kettős mérce és elhallgatás
Elfogadhatatlannak tartjuk, hogy egy közpénzből is működtetett magyar nyelvű napilap szelektíven tájékoztat, és politikai alapon dönt >
A SZEMÉLYI TITKÁR A FŐNÖKÉT IDÉZI
Nem a kép a botrányos. A kép csak egyértelművé, láthatóvá tette a botrányt, ami a VMSZ >
VMDK: NEM ÉRDEKVÉDELEM, HANEM KOALÍCIÓVÉDELEM
A szerb sajtóban megjelent nyilatkozatában Đorđe Milićević, a Szerb Szocialista Párt (SPS) képviselője egyértelművé tette: a >