2022. augusztus 12. péntek
Ma Klára, Hilária, Diána névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Napi ajánló

A magyar vezetők hevítik a feszültségeket!

Súlyos politikai váltság Bosznia-Hercegovinában

Bozóki Antal
Bozóki Antal
A magyar vezetők hevítik a feszültségeket!
Milorad Dodik beszél Orbán Viktorhoz és Pósa Krisztián, boszniai magyar nagykövethez. Orbán mellett jobbról Szijjártó Péter külügyminiszter. Laktaši, 2021. november 6.

A magyar vetetőknek illene megválaszolni a kérdést: Miért kellet és „miért jó Magyarországnak beállni a boszniai szerbek szélsőségesebb csoportja mellé”? A magyar külpolitika egyre inkább meggondolatlannak, átgondolatlannak tűnik. Az is vitatható, kell-e, szükséges-e a külügyminiszternek a Facebookon közétenni a zabolátlan gondolatait? Ezek miatt is éppen ideje buktatni őket! Bozóki Antal:

Miközben a nemzetközi események figyelői a létbizonytalanság és a háború növekvő veszélyére figyelmeztetnek Ukrajnában, Bosznia-Hercegovinában (BH) is drámaian növekedett a feszültség.

A boszniai szerb vezetés elszakadáspárti lépései sokakat aggodalommal töltenek el a Boszniai Szerb Köztársaság lakossága körében is. A Reuters tudósítójának számos megkérdezett azt nyilatkozta, „attól tart, hogy káoszba süllyed az ország”.

– Az 1992 és 1995 közötti boszniai háborút követően még mindig súlyos etnikai feszültségekkel terhelt ország napjainkban az elmúlt évtizedek legsúlyosabb politikai válságát éli át. Milorad Dodik boszniai szerb vezető ugyanis nemrég bejelentette, hogy a szerbek kivonulnak az ország szövetségi intézményeiből, adózási rendszeréből, valamint hadseregéből, és önálló fegyveres erőket hoznak létre. Ez számos szakértő, köztük az ENSZ illetékes jelentéstevője szerint is a háborút lezáró Daytoni békeszerződés összeomlásához vezethet – írja Szabad Európa (RFE/RL) portál.

December 14-én a Nő – a háború áldozata nevű egyesület (Žena – žrtva rata, másutt Žene žrtve rata), és a Kanadai Népirtáskutató Intézet (IGC) Bosznia-Hercegovina Ügyészségénél feljelentést tettek Milorad Dodik, az ország elnökségének szerb tagja ellen „Bosznia-Hercegovina területi integritásának rombolása, a Daytoni egyezmény megszegése, a szecesszió, valamint a béke és a stabilitás veszélyeztetése miatt”.

– A bűnvádi feljelentés azért lett beadva, mert Milorad Dodik bosnyák ellenes koalíció élén van, amit a Boszniai Szerb Köztársaság hivatalos szervei alkotnak, amelyek a Független Szociáldemokrata Szövetség (SNSD) hivatalos képviselői és partnereik tevékenyen a csendes szecesszió tervének megvalósításán, az entitásnak a Bosznia-Hercegovinából való leválasztásán tevékenykednek – áll közös közleményben.

A két szervezet szerint „a szecesszió folyamatban van”.

Orbán Viktor miniszterelnök, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter és Várhelyi Olivér, az Európai Bizottság szomszédság- és bővítéspolitikáért felelős biztos egyre jobban és teljesen szükségtelenül magukra vonták a nemzetközi közvélemény figyelmét, nem csak a szerbiai, de a Bosznia-Hercegovinai történésekkel kapcsolatosan is.

A vezető magyar politikusok már egy ideje szorgalmazzák Szerbia mielőbbi felvételét az Európai Unióba, annak ellenére, hogy a gyakorlatilag ellenzék nélkül működő, autoriter Szerbia egyre távolodik a tagsági követelmények teljesítésétől. A figyelmeztetéseket is semmibe véve, hogy az ilyen „ajánlások rosszak (rossz szolgálatot tesznek – B.A.) az országnak”.

Orbán Viktor (másutt: a magyar kormány) több nyugat-európai napilapban is fizetett hirdetésben hét pontban írta le a saját Európa-vízióját. Ebben – egyebek mellett – az áll, hogy „Szerbiát fel kell venni az Európai Unióba”.

Szijjártó Péter, még Orbánt is túllicitálva, december 14-én Brüsszelben kijelentette: „Ha rajtunk múlna, Szerbia már tegnap az Európai Unió tagjává vált volna”. (Szijjártó Péter 2021. július 8-án átvette Belgrádban a Szerb Zászló Rendjének Első Fokozata, az egyik legrangosabb szerb állami kitüntetést, amit Aleksandar Vučić szerb államfő adott át neki.)

Orbán Viktor november 6-án váratlanul Boszniába repült a hivatalosan honvédségi luxusgéppel, hogy Milorad Dodik boszniai szerb vezérrel tárgyaljon. A látogatásról annyit lehetett megtudni hivatalosan, hogy „Magyarország pénzt fog küldeni a boszniai Szerb Köztársaságba, a pénz célja pedig a szinte mindenre ráhúzható helyi gazdaságfejlesztés lesz”. Utóbb kitudódott, hogy „100 millió eurót (nagyjából 37 milliárd forintot) ígért Orbán Dodiknak”.

– Velizar Antić politológus szerint Orbán Viktor feltűnése és a támogatás bejelentése nagy segítség volt a szankciók által szorongatott Dodiknak és pártjának. Szerinte azonban ezt nem ajándékba kapják Dodikék, valamit fog cserébe kapni Orbán is, csak még nem tudni, mit.

Svetlana Cenić politikai elemző szerint „egy katasztrófa” Orbán Viktor beavatkozása a boszniai választásokba. Szerinte a gazdaságfejlesztés egy egyszerű „vicc”, „pénzmosás”, ez a százmillió euró egy pillanat alatt el fog tűnni, és valójában a választások befolyásolására fogják felhasználni. „Miért adna Orbán pénzt a Szerb Köztársaságnak, Bosznia-Hercegovina egyik részének?” – tette fel a kérdést a politikai elemző.

Ő is úgy gondolja, hogy ez üzlet, Milorad Dodik ígért valamit cserébe Orbánnak, csak még nem derült ki, hogy mit.

Orbán Viktorék látogatása óta a boszniai Szerb Köztársaság fokozta a leválási törekvéseit – írja Szalai Bálint a Szabad Európa budapesti szerkesztőségének újságírója és kérdezi: Miért jó Magyarországnak beállni a boszniai szerbek szélsőségesebb csoportja mellé?

Željko Komšić, Bosznia-Hercegovina elnöksége tagjának értékelése szerint „Orbán Viktor magyar miniszterelnök nyilatkozatát, miszerint kihívás, hogyan integrálni Bosznia-Hercegovinát az Európai Unióba, egy olyan államot, amelynek kétmillió muszlim lakosa van fasisztának lehet nevezni. (Más források ezt a nyilatkozatot Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért felelős államtitkár nevéhez is fűzik.)

– Ez Európát a múlt század harmincas és negyvenes éveibe veti vissza és az ilyen álláspontok többé nem Európa egészének a problémái, hanem BH és a bosznia-hercegovinai muzulmánoké – üzente Komšić a Szarajevói Rádiónak adott december 22-ei interjújában.

– Mit lehet az Orbán, Dodik és hasonló ilyen típusoktól elvárni? – tette fel a kérdést Komšić. – Hogy javasolnak valami végső megoldást a muzulmán kérdés megoldására, a bosznia-hercegovinai muzulmánok Törökországba való üldözését, ez szörnyű, egy nép egzisztenciájának kérdését nyitja meg egy térségben, az etnikai vagy vallási hovatartozása miatt és Európa legsötétebb korszakára emlékeztet – emelte ki Komšić. Európa ennek ellent kell, hogy álljon, mondta, és hozzátette, hogy „mindenki tisztában van azzal, hogy itt miről van szó, különösen a bosznia-hercegovinai emberek.

Šefik Džaferović, az ország elnökségének bosnyák tagja is nemtetszését fejezte ki a nyilatkozat miatt: „Szégyenteljesnek és durvának nevezte az elhangzottakat.”

A kijelentésre reagált Husein Kavazović, a boszniai muzulmán közösség főmuftija is, aki közleményében úgy fogalmazott, „ha ilyen ideológiák válnak az egyesült Európa politikájának az alapjává, akkor az visszavet bennünket azokba az időkbe, amikor az európai egységet hasonló fasiszta, náci, erőszakos és népirtó ideológiákra építették, amelyek a holokauszthoz és egyéb szörnyű bűncselekményekhez vezettek”.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter december 18-án a Facebook-oldalán – az Európai Tanács ülésein elhangzottakra reagálva – ezt írta:

– A vita sajnos kijózanító volt: az észak- és nyugat-európai országok továbbra sem akarnak bővítést, a nyugat-balkáni országok ezúttal sem kapták meg a céldátumokat, az albánokkal és az észak-macedónokkal még meg sem indultak a tárgyalások, a szerbekkel megnyitott négy újabb tárgyalási fejezet (a 35-ből!) pedig csak sovány vigaszt jelentett. (Szerbia – a korábbi kifejezés szerint – a 35 fejezetből 20-at nyitott meg és kettőt zárt le – B. A.)

Az EU kezd visszacsúszni oda, hogy a brüsszeli Nyugat-Balkán-politika kioktatásból, leckéztetésből és szankciókból áll. Ez nem túl fantáziadús megközelítés, ráadásul veszélyes is. Ha valakik, akkor mi, magyarok jól emlékezünk arra, hogy milyen tragikus következményei szoktak lenni annak, amikor a nyugati világ büntetni akarja a Nyugat-Balkánt.

Új német külügyminiszter kollégám, Annalena Baerbock a napokban például Milorad Dodikot, a Boszniai Szerb Köztársaság vezető politikusát fenyegette szankciókkal.

Minket aggodalommal töltenek el az ilyen nyilatkozatok, hiszen Bosznia-Hercegovina itt van a közelünkben, az ország stabilitásának és békéjének fenntartása alapvető biztonsági érdekünk. Berlin messzebb van, de nem annyira messze, hogy ne lehetne bármikor elrepülni onnan Banja Lukába. Elrepülni és tárgyalni. Beszélni a boszniai szerbekkel. Velük és nem róluk. Lehet, hogy ez segítene a helyzet megértésében.

Az EU csak a tagállamok egyhangú döntésével vezethet be szankciókat bárki ellen, és csak hogy világos legyen, érdemes leszögeznünk: Magyarország nem fogja adni a támogatását semmifajta szankcióhoz a boszniai szerbek vezetőjével, Milorad Dodikkal szemben. Ha lesz ilyen javaslat, meg fogjuk vétózni – fogalmazott a külügyminiszter.

A Danas nevű belgrádi napilap, december 21-én, részletesen és minden kommentár nélkül közli Szijjártó idézett gondolatait. Ugyanazon az oldalon (16.) négyhasábos cikkben arról ír, hogy „a NATO kiegészítő erői elhallgattatnák Dodikot”.

A bosznia-hercegovinai helyzet jelenleg, a szakmai közvélemény szerint olyan, hogy „az ország békéje soha nem volt ilyen mértékben veszélyeztetve”. – A mélyülő váltságot meg kell állítani az Amerikai Egyesült Államok és a NATO nagyobb részvételével – mondják szakmai körökben, írja a lap.

Az EU és a NATO, a 2003. évi egyezmény alapján, bármely pillanatban, rövid idő alatt, kiegészítő számú katonát oszthatnak be Bosznia-Hercegovinában, az ország biztonságának fenyegetettsége esetén. Az ENSZ határozati szerint, ezeknek a katonai erőknek végrehajtási mandátumuk van, ami az erő alkalmazását is jelenti, különösen a támadás vagy támadással való fenyegetés elleni védekezéskor.

– Senada Selo Šabić, a Fejlesztési és a Nemzetközi Kapcsolatok Intézetéből, és Kurt Basuner a Politika Demokratizálása Tanácsának (Veće za demokratizaciju politike) társalapítója még októberben felvázolták Bosznia-Hercegovina veszélyeztetett helyzetét.

A szerzők kiemelték, hogy „a jelenlegi katonai erők feltöltése nagyon szükséges, éspedig azonnal”. Úgy vélik, az amerikai katonai kontingens elhelyezése Brčkoban eltérítené Milorad Dodikot vagy bármely másik Boszniai Szerb Köztársasági vezetőt, aki az önállóságra törekszik, az ilyen tevékenységtől. (Bosznia-Hercegovinában jelenleg 1600 katona tartózkodik 19 országból, amelyek közöl 15 európai.) Dodiknak, politikai értemben, eltörné a gerincét és gyengítené az iránta való bizalmat, tekintettel arra, hogy már küzd a növekvő közelégedetlenséggel, a Boszniai Szerb Köztársasági egyre nagyobb eladósodottsága miatt – írták az elemezésben.

 Nem kis botrány van kialakulóban azzal kapcsolatosan is, hogy – az istraga [nyomozás] nevű boszniai tényfeltáró portál december 12-ei írása szerint – Várhelyi Olivér, az Európai Bizottság szomszédság- és bővítéspolitikáért felelős biztosa még november végén egyezséget kötött Milorad Dodikkal a Boszniai Szerb Köztársaság Népképviselőháza külön ülésének megtartásról, az illetékességeknek Bosznia-Hercegovináról az entitásra való átvételéről. Azt is megbeszélték, hogy az erről szóló záradékok hat hónappal később lépnek hatályba, vagyis addig jegelik azokat. Az ülésre december 10-én került sor.

Radovan Kovačević, a SDNS szóvivője és Milorad Dodik tanácsosa az egyezségre vonatkozó állírásokra azt mondta, hogy „azok nem állnak”. Várhelyinek, mint mindenki másnak „világosan meg lett mondva mi a Szerb Köztársaság politikája, és melyek azok az irányok amelyben a SZK cselekszik”.

– Teljesen alaptalan az a megfogalmazás, hogy ez bármilyen módon is meg lett volna beszélve Várhelyivel, hanem arról volt szó, hogy a biztosnak, (Johann) Sattlernak (EU bosznia-hercegovinai küldöttsége vezetőjének – B.A.), de mindenki másnak is megmondtuk, milyen lépéseket tesz a SZK, amelyekről, ismétlem, már korábban is annyit beszéltünk – mondta Kovačević a srpska infonak, közli a Danas.

Most még csak az a kérdés, hogy mit szólnak majd Várhelyi tevékenységéről az Európai Bizottságban és az Európai Parlamentben?

– A Dodik és a munkatársai elleni, a szeparatista törekvések és Bosznia-Hercegovina alkotmányos berendezése elleni törekvések miatti szankciók az asztalon vannak. Erről az utóbbi napokban Németország, de az USA is nyíltan beszél, bizonygatva, hogy nem fogják megengedni Bosznia-Hercegovina területi egységének megbontását – írja a belgrádi Danas.

A magyar vetetőknek illene megválaszolni a kérdést: Miért kellet és „miért jó Magyarországnak beállni a boszniai szerbek szélsőségesebb csoportja mellé”?

A magyar külpolitika egyre inkább meggondolatlannak, átgondolatlannak tűnik. Az is vitatható, kell-e, szükséges-e a külügyminiszternek a Facebookon közétenni a zabolátlan gondolatait? Ezek miatt is éppen ideje buktatni őket!

 

 

2021. december 24.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Húsz milliárdos kerítésmagasítás, közben Magyarország „déli határa gyakorlatilag ostrom alatt áll”?

A szerb hatalom nem biztosítja a polgárok személyi biztonságát, sérthetetlenségét, a tulajdon és egyéb jogainak békés >

Tovább

Tántorgunk az emberarcú szolgalelkűségbe

A jelek szerint a hatalom készül a személyes szabadság további megnyirbálására. Nem kell hozzá durva erőszak, >

Tovább

Bálványosi akármi

Ha elemeznénk, hogy akkor mit is mondott Pásztor Pista, akkor – az első benyomás alapján – >

Tovább

Csetepaté a szakadék szélén?

Egyre inkább kiélesedik a vita Orbán Viktor a Tusványoson előadott a fajkeveredésről szóló nézetéről.  Nem hiszem, >

Tovább

Kishegyesi Bálványos

A fiatal és tapasztalatlan parlamenti államtitkár nem először mond valótlanságokat a vajdasági magyar közösséggel kapcsolatban. Annyira >

Tovább

A gyanús európai szellemiség

Még a jugoszlávságába is beszivárgott ez a történelmi emlék. Horvát volt, jugoszláv aurával. Miért ne lehetne >

Tovább

A hatalom szolgálatában

A Titói korszaktól a mostani Vučić-Pásztor éráig vezető beosztásban dogozott a tájékoztatásban. Neki, tehát, már csak >

Tovább

Putyinlelkű város lettünk

Mihal Ramač író és újságíró, a Danas volt főszerkesztője a Danasban (2022.07.25.) elkeseredetten kérdezi, hogy miért >

Tovább

Mára alaposan megváltozott a Magyarország-kép

Az utcán többen is megállítanak. Mi történt Magyarországgal? Mindeddig respektálták ezt a megszenvedett országot és nemzetet. >

Tovább

Nincs többé kocsonyás középút

Biztosra vehető, hogy Orbán Viktor mai tusványosi beszéde óriási felháborodást kelt majd. Nem vagyok véleményvezér, csak >

Tovább

Ilonka tánti angyalkái

Egy effajta megállapítás például: „Magyarokná olyan szar a pálinka”, és a kommentár hozzá: „Én nemtom nem >

Tovább

Náci beszéd vagy náci rendszer?

Hiszen a fasiszta energia ma a legnagyobb, az igazi történeti újdonság. Sokan várnak újdonságra, diadalra, sikerre, >

Tovább