2023. december 6. Szerda
Ma Miklós, Csinszka, Gyopár, Gyopárka névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Napi ajánló

Vitatott szobor

Szabadkán a „felszabadító király”

Bozóki Antal
Bozóki Antal
Vitatott szobor

A VMSZ megalkuvó, a magyar közösséget több esetben is megalázó politikájának része, hogy az SNS-t mindenben támogatja, akármilyen káros javaslatát megszavazza, a hatalomban való részvétel és a vezetők tisztségének megőrzése, gazdagodásának folytatása érdekében. Nehezen képzelhető el, hogy I. Péter király szobrát, mit Bíró Károly szobrát – Pásztor Bálint szavaival – „a nemzeti hovatartozásuktól függetlenül elfogadják a szabadkaiak”, hogy – az apja, Pásztor István pártvezér fogalmazása szerint – „az egymásra való odafigyelés jelképe lesz”, és hogy hozzájárul az itt élő nemzetek közeledéshez. Nem-e éppen inkább az egymástól való (el)távolodásukat fokozza? Bozóki Antal:

I. Péter „felszabadító király” szabadkai emlékművét a város emelte, 2021. november 25-én – Bácskának, Bánságnak és Baranyának a Szerb Királysághoz csatolása napján

Monumentális, csaknem 10 méter magas szobrot avattak november 30-án Szabadkán I. Petar Karađorđević szerb királynak 21,4 millió dinárból, „akinek egyébként semmi köze nem volt Szabadkához, még csak nem is járt ott”.

A szoboravatás nem csak, hogy növelte a magyar közösség megosztottságát és a Vajdasági „Magyar” Szövetség (VMSZ) politikájával való elégedetlenséget, de rontotta a magyarok és a szerbek közötti viszonyokat is. Jó látható ez az eseményről készül írásokból és kommentekből is.

A Magyar Nemzeti Tanács (MNT) „alapította” és VMSZ befolyása alatt megjelenő Magyar Szó nevű napilap a szoboravatásról szóló írásának elején ez olvasható:

– I. Petar Karađorđević rendkívül nagy népszerűségnek örvend a szerbség körében. A felszabadítóként és országegyesítőként számon tartott, 1921-ben elhunyt uralkodó hősiességéről, kitartásáról, műveltségéről és szerénységéről számos történet maradt fenn. A szerénysége miatt a szerbek Péter bácsiként (čika Pera) emlegetik. Az uralkodó szabadkai szobrának felállításáról még az előző összetételben döntött a városvezetés. A szoborállítás 21,4 millió dinárból valósult meg, amit a városi költségvetésből biztosítottak. A Zoran Ivanović szobrász által készített 4,2 méter magas, 1,3 tonna bronz szobor egy 5,6 méter magas talapzaton foglal helyet a Jadran épülete előtt – írja a napilap.

A Magyar Mozgalom (MM) a Facebook oldalán foglalt állás a szoboravatásról:

– Minden jóérzésű magyar embernek görcs áll a gyomrába, ha Szabadka központjában jár és látja az előkészületeket a Péter királyt ábrázoló megszállási emlékmű avatására. Ezzel a gigantikus szoborral a nacionalista szerb hatalom és annak szabadkai fiókintézete a VMSZ hathatós együttműködésével újra meggyaláz bennünket Trianon emlékével. A több mint 10 méter magas szobor, amely rátelepszik Szabadka központjára, minden pillanatban azt sugallja nekünk, hogy ez nem a mi földünk, nem a mi városunk, egyre kevésbé van itt keresnivalónk.

Szégyelljék magukat mindazok, akik ehhez tapsolnak. Reméljük a vajdasági magyarok áprilisban kétszer is meggondolják, hogy újra a magyarság érdekeit semmibe vevő, a nagyszerb ideológiát kiszolgáló családi vállalkozásra szavaznak vagy a változásra – véli az MM.

– Ha „Karađorđević Petar, a szerbek néhai (illegitim?) királya a más világról (gyehennából?) végignézi saját életpályáját, nem hisszük, hogy ő is találna benne csak egyetlen tettet is, amely érdemessé tenné arra, hogy szobrot emeljenek valahol is neki. Ha csak azt a véres drámát nem veszi alapnak, amellyel trónra jutott, vagy azt, hogy (agyon?)verte a feleségét, hogy 1912-ben csapatai kb. 120 ezer albánt lemészároltak, hogy a Fekete Kéz terrorszervezettel együtt terrorizálta a saját népét és 1914-ben az egész emberiséget belesodorta egy értelmetlen öldöklésbe, majd 1918-ban a Görögországból érkező csapatai (ahol a szerb hadsereg két évig „nyaralt”) – a francia hadsereg szárnyain – „berepültek”, megszállták Délmagyarországot és több mint 45 ezer magyart elüldöztek marhavagonokba zsúfolva. Mert mást igazán nem találhat.

Mégis nem akárhol, hanem a délvidéki magyarok és horvátok szellemi, kulturális és politikai központjában, Szabadkán, Darija Kisić-Tepavčević haladó párti szerb szociálpolitikai miniszter jelenlétében leleplezték a Délvidéket 103 éve megszálló, ám Szabadkát soha nem látó Karađorđević Petár szerb király egész alakos, 1,3 tonna súlyú köztéri szobrát.

Kétszeresen súlyos nekünk délvidéki magyaroknak ez a szobormonstrum, amit a szabadkai haladó-VMSZ-es rezsim ránk kényszerített, annál is inkább, mert mint „felszabadítót (lásd a feliratot a hatalmas márványtalapzaton!) ültetik a nyakunkba. […] Vajon kitől, mitől szabadította fel Szabadkát a véreskezű Petár? – kérdezi a DélHír portál.

„1921 és 1941 között majdnem minden községben szobrot állítottak Péter emlékének. Ezek a szobrok az elnyomás gyűlölt szimbólumai lettek”.

Újabban először Nagybecskerek központjában, a Szabadság Téren, 2006. január 17-én emeltek szobrot Péter királynak. Azon a helyen, ahol Kiss Ernő aradi vértanú, majd Žarko Zrenjanin néphős szobra állt, amelynek a helyére – miután áthelyezték – szökőkút került. Velebiten, az első világháború után betelepített szerb kolonista faluban, 2018. november 18-án Fejsztámer Róbert, Kanizsa véemeszes polgármestere avatta fel I. Péter szerb király emléktábláját. Újvidéken 2018. november 25-én, vagyis Bácskának, Bánságnak és Baranyának a Szerb Királysághoz való csatolásának századik évfordulóján, Aleksandar Vučić szerb elnök és Miloš Vučević, Újvidék polgármestere a Köztársaság téren (a város legszűkebb központjában) avatták fel I. Péter szerb király szobrát.

A szabadkai szoborállítás jól (bele)illeszkedik az Szerb Haladó Pártnak (SNP/SZHP) a „szerb világ” („srpski svet”) kialakítása néven elhíresült (nagy)szerb nemzeti egységesítési elképzelésébe, amit Aleksandar Vulin haladó párti belügyminiszter a magáénak vállalt.

A VMSZ, sajnos, ennek a pártnak a koalíciós partnere. Pásztor Bálint, a szabadkai városi képviselő-testület elnöke, a VMSZ köztársasági parlamenti frakciójának vezetője arra hivatkozik, hogy „az előző mandátumban döntött úgy a városi képviselő testület, hogy három szobrot fognak Szabadkán felállítani a három legszámosabb nemzet kérésére”.

Az ifj. Pásztor azt azonban már nem mondta, hogy a szabadkai városi képviselő-testület 2020. május 28-ai ülésén pártjának a Nágel János vezette képviselőcsoportja is megszavazta a határozatot, miszerint a város területén szobrot emelnek Petar I. Karađorđević szerb királynak, Bíró Károlynak, Szabadka egykori polgármesterének, és Ivan Antunović katolikus püspöknek.

A (vée)meszes képviselők nélkül aligha került volna sor ennek a szobornak a felállítására! A felelősség alól azonban Maglai Jenő Szabadka Polgári Mozgalmának képviselői sem menthetők fel, hiszen ők is rászavaztak.

A 21,4 millió dinárt éppen okosabb célokra is elkölthették volna! Vannak, akik „nagyon remélik, hogy megérjük azt a napot, amikor a város végre meghaladja a nemzeti frusztrációt és a központ összes ízléstelen szobrát a bajai temető mögötti pusztába száműzi”.

Az egykori Jugoszláviában a nemzeti viszonyok íratlan elve volt, hogy „nem kell a másik (nép) orra alá borsot törni/tormát tenni”. Ez a gyakorlatban azt jelentette, kerülni kell az olyan intézkedéseket, amelyek más nemzeti közösséget, vagy annak tagjait ingerlik, történelmi sebeket nyitnak meg, vagyis örülni annak, ami másoknak tragédia. A SHP hatalom alatt – nem csak Szabadka esetében és nem csak szoborállítással – ennek éppen az ellenkezője történik.

A VMSZ megalkuvó, a magyar közösséget több esetben is megalázó politikájának része, hogy az SNS-t mindenben támogatja, akármilyen káros javaslatát megszavazza, a hatalomban való részvétel és a vezetők tisztségének megőrzése, gazdagodásának folytatása érdekében.

Nehezen képzelhető el, hogy I. Péter király szobrát, mit Bíró Károly szobrát – Pásztor Bálint szavaival – „a nemzeti hovatartozásuktól függetlenül elfogadják a szabadkaiak”, hogy – az apja, Pásztor István pártvezér fogalmazása szerint – „az egymásra való odafigyelés jelképe lesz”, és hogy hozzájárul az itt élő nemzetek közeledéshez. Nem-e éppen inkább az egymástól való (el)távolodásukat fokozza?

 

2021. december 3.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Merre, vajdasági magyarok?

A közösségi elvárás az volt, hogy a két párt – a VMDK és a MPSZ – >

Tovább

A „rendezetten zavaros” eszmék

A „rendezetten zavaros” eszmék könnyen elcsábítják a kiszámíthatatlan veszélyektől rettegő embereket, akik azzal a gondolattal is >

Tovább

A Vajdaságba véletlenül betoppanó szemlélő idilli hangulatról számolhat be

Akad két-három kritikus hang, két-három politikusra terjed ki a figyelmük, hogy ezen kívül ki és mit >

Tovább

Szerbiában továbbra sem lesz hiteles magyar érdekképviselet!

A magyar közösségnek a szerb parlamentben eddig sem volt és december 17. után sem lesz hiteles >

Tovább

Népszavazás Vučićról

Az esetleges választási lopás arra kényszerítheti a polgárokat, hogy ismét az utcára vonuljanak, mint 2000. október >

Tovább

A peremértelmiségi komplexusáról van szó

Vannak persze nagy kivételek, ilyen volt a szigorú és kritikus szellemű Tamás Gáspár Miklós, aki Budapestre >

Tovább

Közszolgálati napilap ez?

Az MNT irányítása alatt „a világ legjobb magyar nyelvű napilapjából” silány (párt)közlöny lett! Már huzamosabb ideje >

Tovább

Öncenzúra

Csak azt nem értem, hogy akik saját országuknak szuverén nemzeti jövőt vizionálnak, mit fognak szólni, ha >

Tovább

Nincs jövőkép – a lakosok csendben távoznak!

Tordán – Dobai cikke alapján – semmilyen komolyabb befektetés, munkahelyteremtés nem volt és még csak a >

Tovább

Lehet-e a nemzeti kérdésre nem nacionalista választ adni?

Rendben van, gondolom, mért ne lennének ellenvélemények, de azért a rendszerváltó eliteknek egyszer szembe kell nézniük >

Tovább

A tolerancia határai

Arra gondolok, hogy az elmúlt években tapasztalt terrorista hullámok és a Hamász izraeli terrorakciója után jó >

Tovább

A Magyar Nemzeti Tanácstól független szerkesztéspolitikát!

A magyar nyelvű tájékoztatásban is alkalmazni kell az említett törvény  idézett két kulcsfontosságú rendelkezését! Ha tetszik >

Tovább