2024. október 12. szombat
Ma Miksa, Rezső, Edvin névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Napi ajánló

Van-e jogunk megalkudni?

„Másfajta határon túli politikára lesz szükség”!

Bozóki Antal
Bozóki Antal
Van-e jogunk megalkudni?

Lehet-e, szabad-e olyan párttal egyezkedni, amelyik feladta a magyar érdekvédelmet? Van-e jogunk megalkudni? Nincs! Csak így lehet(ne) sikert elérni a tavaszra meghirdetett választásokon! Bozóki Antal:

A Magyar Mozgalom (MM) október 19-én közleményt adott ki, amelyben „üdvözölte Márki-Zay Péter magyarországi előválasztásokon elért (október 17-ei – B.A.) győzelmét”.

A Délvidéken/Vajdaságban ez volt az első szervezet és – ismereteim szerint – eddig az egyetlen, amelyik támogatta az ellenzéki miniszterelnök-jelöltet.

Végel László az MM közleménye kapcsán azt írja, hogy „Márki-Zay esetleges parlamenti választási győzelme hatással lesz a vajdasági magyarokra is”.

Az ellenzéket arra buzdítja, hogy törjön ki „a nárciszoid buborékból, amelybe részint bekényszerítették. Új értékrendet kell teremteni az élet különböző területén – a gazdaságtól a kultúráig”.

– Az új választókhoz más nyelven kell beszélni, nem a hatalom nyelvén. Az sem kétséges persze, hogy eközben a vajdmagyar ellenzéknek sokkal nehezebb lesz, mint a magyarországinak, mivel rendkívül lehatárolt téren jelenítheti meg magát. „Vajon időszerű lesz-e az a bölcs Deák Ferenc-i kiegyezés, amit egykor Zentán javasoltam? Viták, párbeszédek, eszmecserék nélkül nincs közvélemény, mely nélkül közösségépítés sincs. Sajnos, ezek az idők nem köszöntöttek ránk, kezdődött az újabb hatalmi harc, amely még jobban megosztotta a szerbiai és a kisebbségi társadalmat. […] Nekünk ma bölcs Deák Ferenc-i értelemben vett kiegyező politikára van szükségünk, nem csatabárdokra, bűnbak- és ellenségkeresésre” – írja Végel, „a 2014 júliusában a Zentán 2009. szeptember 9-én elhangzott (utolsó) közéleti fellépésére emlékezve”.

Márki-Zay esetleges győzelme kétségtelenül nem kis hatással lenne a vajdasági magyar közösségre is. Szükséges lenne ezért már most egy új politika, a magyar közösség és az elmúlt évtized eseményei, nem utolsó sorban pedig a Vajdasági „Magyar” Szövetség iránti politikai viszonyulás megfogalmazására az ellenzék, első sorban a Magyar Mozgalom (MM) és a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége (VMDK) részéről.

Az MM nyíltan kimondta: támogatja Márki-Zayt. A Momentum Mozgalom november 8-ai szabadkai látogatása alkalmával a két szervezet között „egyetértés született abban, hogy a jövőben egy másfajta határon túli politikára lesz szükség, amely nem zárja ki azokat sem, akik nem értenek egyet az aktuális kormányzattal és a jelenlegi megosztottság helyett, minden magyar felkarolását és segítését kell meghonosítani”. A két szervezet „a tárgyalások folytatását” is bejelentette.

Csonka Áron, a VMDK elnöke a Szabad Magyar Szónak „az anyaországi választások és az ellenzék közös miniszterelnök-jelöltje kapcsán Csonka azt mondta, a VMDK-nak testületi álláspontja még nincs”.

– A VMDK-nak hivatalos vagy nem hivatalos kommunikációja van magyarországi pártokkal. Szinte mindegyik parlamenti párttal, de azt is szeretném kihangsúlyozni, hogy a VMDK-nak testületi álláspontja ekörül még nincs. […] Természetesen beszélgettünk erről, de mi egy kicsit óvatosabbak vagyunk ebben a kérdésben – nyilatkozta Csonka.

– A napokban tájékozódva az interjúkból, amelyek a Momentum képviselőjével, Cseh Katalinnal készültek, ez számomra nem annyira egyértelmű. Tíz év eltelt azóta, hogy a könnyített állampolgárságnak köszönhetően részt vehetünk a magyar választásokon. Úgy gondolom, hogy ez elegendő idő ahhoz, hogy a magyar politikum is máshogyan kezdjen viszonyulni. Nem elegendő azt mondani, hogy a szerzett jogokat nem fogjuk csorbítani, hanem azt gondoljuk, hogy konkrét javaslatokat és ötleteket várunk, mit is kapnának a vajdasági magyarok mint közösség. […] Konkrétumok kellenek, kevesebb már nem elegendő – véli Csonka. (Bizonyára a Cseh Katalinnak a „Szerzett jogokat nem veszünk vissza” című, az Autonómiában megjelent interjújára utalva.)

A VMDK elnöke rámutatott annak a veszélyére, hogy „a VMSZ áthozza a magyar állapotokat ide és a kampány során az itteni ellenzéket betolja a Gyurcsány sapka alá, amivel tulajdonképpen kibújik a Szerb Haladó Párttal való koalícióra lépés elszámoltatása alól”.

Mit is jelent/jelenthet ma, a megváltozott világban és körülmények között a „Deák Ferenc-i értelemben vett kiegyező politika”? Kivel lehet, és kivel nem lehet, nem szabad egyezkedni a politikában? Van, akivel lehet és kell is, de van, akivel nem lehet, nem kell és nem is szabad!

Azt jelenti-e ez, hogy az ellenzéknek (Magyarországon és Szerbiában is) egyezkedni kell a hatalommal? Egyezkedni, amikor köztudott, hogy ez lehetetlen, éppen a hatalomtartók politikája és az ellenzékhez való viszonyulása miatt? A hatalommal, amelyik elutasít minden párbeszédet, az álláspontok, meglátások ütköztetését, az elkövetett hibák elismerését? A hatalommal, amelyet korrupcióval, gazdasági és egyéb bűncselekményekben való részvétellel vádolnak?

Közösségünk vonatkozásában külön felvetődik a „Deáki kérdés”, hogy kell-e, lehetséges-e az ellenzéknek „kiegyezni” a Vajdasági „Magyar” Szövetséggel, pontosabban a párt jelenlegi vezetőségével?

Sok alkalommal bebizonyosodott, hogy ez lehetetlen – első sorban Pásztor István egyeduralmi törekvései és hatalmi ambíciói miatt.

 A Végel által említett 2009. szeptember 9-ei zentai „(utolsó) közéleti fellépésére” kapcsán (ami ismereteim szerint az év szeptember 18-án lehetett, a VMSZ konferenciáján „a választói névjegyzék összeállításának kérdéseiről és a jövőbeni Magyar Nemzeti Tanácsról való elképzelésekről”) nekem egy korábbi, 2009. január 17-ei ugyancsak zentai esemény jutott eszembe:

Tanácskozást tartottak akkor Zentán a magyar szervezetek, annak a kezdeményezésnek a nyomán, amelynek célja „a valós nemzeti közösségi értékeken alapuló széles körű magyar-magyar összefogás megalapozása” volt.

A részvevők nyilatkozatot fogadtak el, miszerint támogatják dr. Becsey Zsolt európai parlamenti képviselő javaslatát, hogy Szerbia majdani uniós csatlakozásának egyik előfeltétele legyen az, hogy Belgrád hivatalosan is ismerje be a titóista partizánok által 1944-45-ben a magyarországi Délvidéken elkövetett népirtást; támogatták a javaslatot, hogy legyen kijelölve egy nap az évben, amelyet a vajdasági magyar népirtás emléknapjának nyilvánítanak; kiemelten fontosnak ítélték meg a nemzeti megmaradás szemszögéből nézve azt, hogy a tömbmagyarság Ada, Zenta, Magyarkanizsa, Csóka alkotta térség saját körzeti bírósági központtal rendelkezzen és követelték, hogy az egyházi vagyonok visszaszármaztatása folyamatában egyenlő bánásmódban részesítsenek minden történelmi egyházat.

A konferencián sajnálattal vették tudomásul, hogy a Vajdasági Magyar Demokrata Párt (VMDP) és a Vajdasági Magyar Szövetség nem vett részt a kezdeményezésben. A VMSZ a később sem működött együtt a többi magyar párttal, sem a civil szervezetekkel. A VMDK-t és Magyar Egységpártot meg időközben „bedarálta”.

A VMSZ elnöke ekkor már Pásztor István volt (2007. május 5-étől), aki ezt a megosztó, a magyar közösség érdekeit mellőző/érdekeiért ki nem álló politikát azóta is követi. Inkább a Szerb Radikális Pártból alakult (SRS) Szerb Haladó Párttal (SNS) és Slobo utódpártjával, a Szerb Szocialista Párttal (SPS) gyakorolja a hatalmat.

Kasza József (1946-2016), a VMSZ előző elnöke, tagja volt a Szerbiai Demokratikus Ellenzéknek (DOS), személyesen is részt vett Slobodan Milošević megdöntésének 2000. október 5-ei eseményeiben.

Pásztor István vezetése alatt vargabetűt tett meg a párt és most – néhány jól fizetett állami tisztség fejében – azokkal közösen gyakorolja a hatalmat, akik a kilencvenes években Slobo háborús szekerét tolták. Mennyien vándoroltak külföldre az ilyen politikája miatt? Mekkora árat fizetett ezért a közösség?

Szükséges lenne, hogy a VMDK is mielőbb állás foglaljon nemcsak a magyarországi, de a szerbiai választásokkal kapcsolatosan is, mivel azok vészesen közelednek. Mindkét országban sürgetni kell a politikai változásokat, a demokrácia visszaállítását!

Fontos lenne az is, hogy ennek érdekében az MM és VMDK közös választási fellépést hirdessen. A magyarországi ellenzéknek is mielőbb meg kellene fogalmazni és nyilvánosságra hozni, hogy miből is áll a „másfajta határon túli politika”.

Számos kérdést – ideértve a VMSZ vezetőségének „elszámoltatását” is – „világosan le kell tisztázni, méghozzá nagyon sürgősen, mert ha egy másmilyen összetételű magyar kormány is ugyanazokat az itteni bunkókat támogatja a legitimációra hivatkozva, akik miatt hanyatt-homlok menekül innen a humán értelmiség (meg a reál is, csak az az összefüggés nem annyira evidens), és akik miatt a közbeszéd színvonala és tematikája kb. az adorjáni hurka-kolbász (vagy mi a tököm) fesztivál kulturális felhozatalával vetekszik, akkor az végképp bebetonozza a fél- vagy egyévszázados civilizációs elmaradottságunkat” – írja Stephen Bozhen (Bózsó István) az Autonómia portálon.

A Magyar Mozgalom november 10-én közleményben szólította fel a VMSZ-t, hogy „határolódjon el az újból fellángoló nagyszerb politikától”, amely „nyíltan folytatja a kilencvenes évek háborús uszítását és a háborús bűnösök éltetését”. A párt a mai napig meg sem szólalt meg ezzel kapcsolatosan.

Közben Belgrádban már a szerbség is éppen az ilyen politika ellen forrong.

Újvidéken a Néppárt (Narodna stranka) tegnap aláírásgyűjtésbe kezdett Miloš Vučević polgármester – aki Szerb Haladó Párt alelnöke is – leváltására és rendkívüli helyhatósági választások kiírására. A városban ugyanakkor tüntetést tartottak „a Vajdasági RTV hanyatlása ellen”…

Lehet-e, szabad-e olyan párttal egyezkedni, amelyik feladta a magyar érdekvédelmet? Van-e jogunk megalkudni? Nincs! Csak így lehet(ne) sikert elérni a tavaszra meghirdetett választásokon!

 

2021. november 14.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Egy nap, amely megrengette…

Ha nem is a világot, de talán a magyar miniszterelnököt, kilenc és félmillió állampolgár sorsának korlátlan >

Tovább

A legújabb álarc a tudomány álarca

Gombamódra szaporodnak az egyetemi életen belül használatos doktori címmel dicsekvő politikusok. Habermas vagy Derrida még a >

Tovább

A tanulóifjúság politikai indoktrinálása az Európa Kollégiumban

Juhász Bálint is a Pásztor István közösségre káros politikáját képviseli. A Kollégiumban mondott beszédében azt hangoztatta >

Tovább

VMSZ-es diktatúra ez a javából!

II. Pásztor tevékenységéből látszik, hogy a magyar közösséggel kapcsolatos minden területet, minden témát egyedül akar intézni. >

Tovább

„Erős tartományi csapat”?

Amikor a jogállam még működött, a közigazgatásban való munkavégzés szakmának, hivatásnak számított. Most már még az >

Tovább

MEGRENDEZETT SZÍNJÁTÉK

A felújított szabadkai vasútállomás november 24-i megnyitóján – amelyen Aleksandar Vučić elmondása szerint Orbán Viktor magyar >

Tovább

VMSZ-es diktatúra túszai lettünk!

A VMSZ-es MNT fő célja a jelenlegi egyszólamú, minden szakmai követelményt és pluralizmust mellőző tájékoztatás megőrzése, >

Tovább

Sorkatonaság, figyelemelterelés, elvándorlás…

"Ha nem akarod, hogy éhen haljon a családod, akkor elindulsz külföldre, ha nem akarsz bevonulni egy >

Tovább

Megrendelt VMSZ történelem

Idővel meg kell azonban majd a történészeknek, politológusoknak írni egy másik könyvet is, amelyik tárgyilagosan mutatja >

Tovább

ELVÁNDORLÁST ÖSZTÖNZŐ, MEGALKUVÓ POLITIKA

Nem elég a párt álláspontját „közölni a kormányfővel”, hanem, amikor a sorkatonai szolgálatról szóló jogszabály a >

Tovább

NEM „JÓL DÖNTÖTTÉL, JENŐ!”[1]

Hajnal Jenőnek most is fontosabb a szolgalelkűség, az önkritikátlan somfordálás. Viszont még a formális pályázati feltételeknek >

Tovább

A káros pásztori politika revíziójának elmulasztása (4.)

A VMSZ-SZHP új koalíciós szerződése is kifejezi a VMSZ nemzeti kisebbségi politikájának minden nyomorát, amely miatt >

Tovább