2021. december 3. péntek
Ma Ferenc, Olívia névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Emberi- és nemzeti kisebbségjogi napló

„Nem hangzott még el a bocsánatkérés”!

Bozóki Antal
Bozóki Antal
„Nem hangzott még el a bocsánatkérés”!
A csúrogi Megtépázott Krisztus szoborcsoport (Fotó RTV)

A VMSZ által szorgalmazott újvidéki „se nem magyar, se nem Makovecz” emlékműnek, amelyiket „már tavaly szerettek volna felavatni, az idén is,” még a hatalomban is (amelyiknek ez a párt is részese) vannak ellenzői, de a magyarokat is megosztja. Szerb részről „nem hangzott még el a bocsánatkérés” sem. Bozóki Antal:

Október 29.

Szerbiában a politika „mélyen nacionalista”

 

Vladimir Vukčević, a háborús bűnök ügyében eljáró volt (első) ügyész és Aleksandar Olenik, ügyvéd, polgári aktivista, követelték a Szerbiában rejtőzködő háborús bűnökkel vádolt minden személynek az igazságügyi szervek elé állítását és Snežana Stanojković, a háborús bűnök ügyében eljáró jelenlegi ügyész, valamint Maja Popović igazságügy-miniszter leváltását.

A belgrádi Média Központban (Medija centar) bemutatták a Bűn az bűn című felhívásukat, amelyben egyebek mellett az áll, hogy Szerbiában a háborús kilencvenes évek visszaállításának kísérlete folyik, „ami legjobban az országnak a régióban való feszültségeket kiváltó szerepében, az állami és az államhoz közeli szervek által hirdetett civilizáció ellenes értékekben, valamint a háborús bűnösök dicsőítésében látszik” – közli a Danas nevű belgrádi napilap.

– Meggyőződésünk, hogy az ilyen politika Szerbiát új összetűzésekbe vezeti, a szerbiai társadalmat pedig mind élesebb, valamint kibékíthetetlen megosztásokba és összetűzésekbe, amelyekben a polgárok nem élvezhetik a személyes biztonságot – írja Vukčević és Olenik a felhívásában.

Vukčević kiemelte, hogy a regionális együttműködés volt a siker kulcsa a háborús bűnösöknek az igazságügyi szervek elé állítása terén, amíg ő volt a főügyész. Elmondása szerint, az ügyészség munkája „megbukott”, miután ő nyugdíjba ment. Nagy hiba volt Snežana Stanojkovićnak az ügyészség élére való állítása, mondta Vukčević és hozzátette, hogy „egyest adott neki, amikor a pályázatra jelentkezett”. Hangoztatta azt is, hogy „a hágai törvényszék nélkül sok bűnöző nem került volna eljárásba”.

Olenik elmondta, hogy az utóbbi másfél évben a háborús bűnösök a népirtást is ünneplik.

– Azok, akik jogerősen el lettek ítélve és akik letöltötték a büntetésüket, állandóan jelen vannak a nemzeti frekvenciával rendelkező médiákban, amelyek által terjesztik az ideológiájukat, a gonoszságot. Ez az egyik oka a felhívás a megfogalmazásának – mutatott rá Olenik és hozzátette, hogy a politika Szerbiában „mélyen nacionalista”.

– Ez a politika támogatja a háborús bűnösöket és ez az oka annak, hogy az intézmények nem végzik a munkájukat. Most már van „szerb világunk” is, amit Aleksandar Vučić szabadalmazott, és ez ugyanaz a politika, mint a kilencvenes években – állapította meg Olenik.

Az ügyvéd szavai szerint, akik a kilencvenes években a hatalomban voltak és akik végrehajtották azt a politikát, amely a háborúkhoz és a népirtáshoz vezetett, most is hatalmon vannak – Vučić, Vulin, Dačić…

– Ez a politika minden szinten mélyen bűnöző, és ők ezt nyomják a rádión keresztül is és az állami szervek által is, akadályozzák, hogy kitudódjon az igazság. Vučić őrzi a háborús bűnösöket, akikből Szerbiában mintegy 2500 van, az új összetűzésekre – emelte ki Olenik.

Ha be akarjuk fejezni a kilencvenes évek háborúit, tette hozzá, meg kell büntetnünk a háborús bűnösöket.

A véleménye szerint az ellenzék nagy része is nacionalista – írja a Danas.

 

Október 30. – november 2.

„Nem hangzott még el a bocsánatkérés”

 

Vajdaság több helységében megemlékeztek a második világháború végén kivégzett ártatlan magyar áldozatokról.

Október 30-án Verbászon a második világháborút követő megtorlások ártatlan magyar és német áldozataira emlékeztek. A kegyeletadás szentmisével kezdődött a katolikus templomban, majd a régi – részben megtisztított – temetőben a két tömegsír közelében lévő emlékkereszt megkoszorúzásával folytatódott.

Cseresznyésné Kiss Magdolna elmondta, elkészült a terület rendbetételének tervezete. − Ezt a temetőt a hetvenes években lezárták. Ezért vagy elvitték az itt eltemetetteket és máshova temették, vagy pedig sírrablók áldozatává vált a sírok nagy része. Évek óta próbáljuk legalább a kereszt környékét rendben tartani. A Bethlen Gábor Alap és a Magyar Nemzeti Tanács támogatásával két éve fogtunk hozzá a nagy volumenű gyomirtáshoz, mert évtizedek óta gyakorlatilag itt más nem történt. Egy nagyon fiatal, lelkes tájépítész látványterveket készített a terület rendezésére, ahol végül is minden sír a helyén maradna, egy tanösvényt alakítanánk ki, és helyet lehetne biztosítani a temető többi részén lévő sírok elhelyezésére – mutatott rá a Keskenyúton Alapítvány kuratóriumának elnöke.

– Reméljük, hogy maradandó lesz az a (csúrogi – B.A.) szoborcsoport. De nekünk ez még mindig nem elég. Nagyon kevesen vagyunk hozzátartozók. Tényleg kevesen vagyunk. De nem hangzott még el a bocsánatkérés. Nem elég az emléktábla nekünk. Nem elég az, hogy van most egy emlékszobor, és állítólag levették a kollektív bűnösséget a magyarok fölött, mert aki eddig nem rehabilitálta magát, annak mégis egyénileg kell kérni a rehabilitációt. […]

Rehabilitáltak bennünket. Ez, ez nem elég. Nem elég, mert, ahogy Áder János elnök bocsánatot kért a szerb parlamentben, amit a magyarok elkövettek, ugyanúgy bocsánatot kellett volna kérni a szerb hatalomnak is, azért, amit mivelünk tettek – mondta Teleki Júlia a róla készült Keresem az apám sírját c., a VRTV november 1-jei műsorában közölt portréfilmben.

Vicsek Annamária, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) Tanácsának és újvidéki szervezetének az elnöke, a párt oktatási államtitkára stb., november 1-jén a Futaki úti katonatemető részben lévő Turulmadár-szobornál elmondta, hogy „az 1944/45-ös áldozatok számára emelt emlékmű lesz”.

– Mostanra már túljutottunk a városi képviselő-testület több szintű jóváhagyásán, megvan rá a költségvetési keret is. A gyakorlatban természetesen mindig adódnak olyan gáncsoskodások, vagy mondjuk ki: problémakeresők és szőrszálhasogatások, akik megnehezítik számunkra azt, hogy az emlékművet idejében elkészítsük. Az „idejében” kifejezésre is elég rugalmasan tekintünk, már tavaly szerettük volna felavatni, az idén is, viszont Pásztor István elnök úrral abban állapodtunk meg, hogy addig, ameddig nem lesz tökéletes állapotban a szobor, és nemcsak a szobor, hanem a talapzat és a környékrendezés is, addig várni fogunk. […] Szilágyi László művész úr már elkészítette a szobrot, viszont mindaddig, ameddig a felsorolt, járulékosan szükséges dolgok nem lesznek meg, várni fogunk. Akár egy hetet, akár egy hónapot, vagy akár egy évet kell még várni erre, meg fogjuk csinálni! Meglesz! – ígérte Vicsek Annamária a megemlékezésen.

– Papp Ferenc már a 90-es években minden november 2-ára 100 keresztet helyezett el a megemlékezés helyén, amelyeket ismeretlen tettesek hamarosan eltüntettek. Makovecz Imre emlékművet is tervezett e helyre. Azóta mindketten elhunytak, és most, amikor már nem fenyegeti az emlékezőt bántalmazás, bosszúállás, mint amilyen akkoriban Papp Ferencet érte, megfogyatkozva ugyan, de összegyűlt egy kisebb csoport. Szó esett emlékmű felállításáról is, ám nem Makovecz Imre tervei szerint. […]

Erre a helyre Magyarország egyik legismertebb építész tervezője, Makovecz Imre sok éve megálmodott és (meg)tervezett egy emléktornyot. A VMSZ azonban „simán átlépett, és a Makovecz Imre által a magyar áldozatoknak tervezett emlékmű helyett […] olyan emlékhelyet állítana, amelyről lehagynák a magyar előjelet” – írja Nagy Margit jegyzetében a Facebookon.

Ezekről, de más megemlékezésekről készült tudósításokból is jól látszik, hogy a Délvidéken/Vajdaságban a – nagy magyar-szerb/szerb-magyar „összeborulás”, a „történelmi csúcson lévő barátság” ellenére – a jog a kegyeletre és a méltó megemlékezésre még mindig akadályokba ütközik.

A feljegyzések szerint Szabadkán „egykor megközelítőleg 2 ezer embert végeztek ki”, eddig azonban csak „1125 áldozatot azonosítottak”. A kivégzettek csaknem fele, tehát, továbbra is ismeretlen.

Verbászon csak „az utóbbi két évben vált fontossá, jelentőssé, hogy a temetőt ne csak a gyomtól és a gaztól tisztítsák meg, hanem méltó emlékhelyet állítsanak mindazoknak, akik életükkel fizettek csupán azért, mert más nemzetiségűek voltak”. Közben még azt sem tudni teljes bizonysággal, hogy mi történt az áldozatokkal: „Elvitték az itt eltemetetteket és máshova temették, vagy pedig sírrablók áldozatává vált a sírok nagy része”?

A VMSZ által szorgalmazott újvidéki „se nem magyar, se nem Makovecz” emlékműnek, amelyiket „már tavaly szerettek volna felavatni, az idén is,” még a hatalomban is (amelyiknek ez a párt is részese) vannak ellenzői, de a magyarokat is megosztja. Szerb részről „nem hangzott még el a bocsánatkérés” sem.

 

2021. november 8.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Vitatott szobor

A VMSZ megalkuvó, a magyar közösséget több esetben is megalázó politikájának része, hogy az SNS-t mindenben >

Tovább

Az antifasizmus szerbiai módra

Erre azért is kénytelen vagyok utalni, mert az elmúlt években egyre több fasiszta jelvényt látok Újvidéken >

Tovább

„Megveszem az unokáimnak ezt a csokoládégyárat!”

Annyi bizonyos, hogy a vállalat székhelye átkerült Belgrádba, csak a gyárcsarnokok maradtak Szabadkán. A tulajdonosa és >

Tovább

Lenin álma helyett Sztálin valósága

Közvetlen környezetemben is tapasztaltam, hogy a kisebb vagy a nagyobb ortodox pártfunkcionáriusok minden belső vívódás nélkül >

Tovább

Kihalófélben levő kentaur

Jugoszlávia nincs többé, ám a „jugoszféra” kulturális tere ma is izgalmas, bár nyilvánvaló, hogy ez a >

Tovább

Nincs részarányos foglalkoztatás!

Ökrész Rozália parlementi felszólalása egyenesen botrányos. Nem, hogy számon kérte volna az illetékesektől, hogy a foglalkoztatásban >

Tovább

Sajtószabadság-akadályozók (2.)

A KJI konferenciájáról szóló riport közlése a Vajdasági RTV Napjaink c. november 22-ei műsorának végén nem >

Tovább

A mi papunk

 „Itt nyugszik a cigány Matyi” – ez volt a sírfelirat. Ez a nagyapám sírkövére köpött szöveg >

Tovább

Sajtószabadság-akadályozók

Hajnal Jenő és az MNT Tájékoztatási Bizottsága 2019. február 28-án el is utasította az új szerbiai >

Tovább

Méregből kábítószer

Az unoka útja annak a partizán komisszárnak a lányához vezet, aki a nagyapa kínszenvedéseit is okozza. >

Tovább

A Magyar Mozgalom azonnali tájékoztatást követel

A sajtót és a lakosokat sem hívta meg Pásztor Bálint a NIS-szel szervezett értekezletre a palicsi >

Tovább

Aki a-t mond, mondjon b-t is

Olyan vajdasági magyar közösséget kell teremteni, ahonnan a fiatalok nem elmenekülnek, hanem ahol elégedettek, lehetőségeket látnak >

Tovább