2021. október 15. péntek
Ma Teréz, Aranka névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Naplójegyzetek – Fragmentumok

Civilizációs válság

Végel László
Végel László
Civilizációs válság

Megbicsaklott a társadalmi önbecsülés és méltóságérzet, megszűnt a szolidaritás. Lepusztult és barbarizálódott a közélet, elhatalmasodott a színvonalcsökkenés és a műveletlenség. Az igazság viszonylagos lett. Ebben a helyzetben a szellem emberei visszahúzódnak a közélettől, a szellemi bulvárosodásban legfeljebb monologizálhatnak. Végel László:

2021. augusztus 27., péntek

Szerbiában az elmúlt két évtizedben talán sosem volt ilyen letargikus a hangulat és a közérzet, mint napjainkban. Földrengés előtti csend van, viszont a földrengés elmaradt. A kilencvenes években legalább hittünk a csodában, most viszont nem hiszünk semmiben. A hatalom nem vált szót a kritikusaival, amin nem kell csodálkoznunk, hiszen a másként gondolkodók egymással sem értenek szót, kis klikkekre bomlanak és egymással viaskodnak. Vučić elnök lába alatt reng a föld, az egyik affér követi a másikat, ennek ellenére (nekem úgy tűnik) a hatalma nincs veszélyben. A választópolgárok nagy része kiegyezett a jelenlegi autokrata rendszerrel, amelynek sajnos nincs egyértelműen megfogalmazott alternatívája. Ha jól meggondolom, akkor Vučić is kényszerpályára kényszerült. Az értelmiségiek között növekszik a fásultság. A militáns része érvényesülni akar, a többiek pedig túl akarják élni a sötét időket, bár abban sem biztosak, hogy érdemes-e.  A tömeget viszi az ár, senki sem kérdezi, hogy hova. Többé nem beszélhetünk puszta politikai válságról, hiszen mélyebb, átfogóbb válságba kerültünk. Radnóti Sándor megfogalmazásával élve civilizációs válsággal szembesülünk. Radnóti a magyar világra gondol, de Szerbiában is ugyanez tapasztalható. Megbicsaklott a társadalmi önbecsülés és méltóságérzet, megszűnt a szolidaritás. Lepusztult és barbarizálódott a közélet, elhatalmasodott a színvonalcsökkenés és a műveletlenség. Az igazság viszonylagos lett. Ebben a helyzetben a szellem emberei visszahúzódnak a közélettől, a szellemi bulvárosodásban legfeljebb monologizálhatnak.

 

2021. október 11.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Az utolsó percig nem hittük, hogy ebből háború lesz

És most, amikor hazamegyek, fáj a szívem, mert nem azt a falut látom, ahonnan annak idején >

Tovább

„Úgy hullottak szét a családok, mint Jugoszlávia”

A békéről szeretnék írni, mivel sokat írtam már a háborúról. Most azt szeretném körüljárni, milyen az, >

Tovább

Civilizációs válság

Megbicsaklott a társadalmi önbecsülés és méltóságérzet, megszűnt a szolidaritás. Lepusztult és barbarizálódott a közélet, elhatalmasodott a >

Tovább

„Tűnés, míg a Dunába nem lőlek benneteket!”

Amikor a hídhoz értünk, megköszönte a fuvart, kiszállt a kocsiból, de abban a pillanatban érkezett meg >

Tovább

„БОЛДОГ СЗУЛИНАПОТ МЕГКЕСВЕ КИВАН НЕНА”

Már eddig is, de hat hónap múlva – vagyis éppen a választások után, amikor a törvény >

Tovább

Végtelenül sajnálatos a szabadkai politikusok mosakodása

Remélem, hogy előzőleg legalább a sajtóból értesültek és gondosan áttanulmányozták Dragan kapitány több évtizedes „humanitárius” tevékenységét. >

Tovább

Dvostruka zavisnost medija na mađarskom jeziku

Mediji na mađarskom jeziku se nalaze u dvostruko zavisnom položaju, s jedne strane, zavise od novčane >

Tovább

Bekezdések az előválasztásról

Az első forduló 2. és 3. helyén végzett személyek próbáltak trükközni? Inkább aludjanak? Hát persze hogy >

Tovább

Szembenézni a tényekkel!

Ha valamiben „konszenzus van”, akkor abban, hogy „a kulturális autonómiának becézett Magyar Nemzeti Tanács (MNT) nem >

Tovább

A vörös vonal

Nem kis erőfeszítésembe került, hogy ne lépjem át a „vörös vonalat” és ne váljak nacionalistává, mert >

Tovább

Az üdvös más

Tolnai Ottó: Szeméremékszerek 2. – Az úr pantallója. Jelenkor Kiadó, 2021. Tolnai rendkívül eleven dialógust folytat folyton >

Tovább

Mi lesz, ha egyszer az árvák összefognak?

Nem kell messzire mennem a példákért, a jelenlegi vajdmagyar jobboldali  nomenklatúra ugyanolyan gyatra, mint amilyen gyatra >

Tovább