2022. augusztus 12. péntek
Ma Klára, Hilária, Diána névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Emberi- és nemzeti kisebbségjogi napló

Időnyerés/időhúzás

Bozóki Antal
Bozóki Antal
Időnyerés/időhúzás

Szeptember 6. óta nem kettő, hanem három hét telt el mire Pásztor újabb „beszélgetésre” rendelte magához az öt magyar színházi társulati vezetőt, akik között, mint utóbb kiderült, legalább három is kötődik a véemeszhez. Pásztor „tárgyalása” a színházi vezetőkkel, csak a Hajnalról és a botrányról való figyelemelterelést, az időhúzást, időnyerést szolgálja. Az emberek azonban nem felejtenek! Bozóki Antal:

Szeptember 6-26.

Időnyerés/időhúzás

Szeptember 6-án Pásztor István pártelnök, akit újabban „botcsinálta teátrológus egyeduralkodónak” is neveznek, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ/Vučić Magyarjainak Szövetsége) székházában a magyar színházi társulatok vezetőivel „folytatott tárgyalást” – ahogyan A teljes szótértés jegyében c. Facebook jegyzetében fogalmazott.

– A beszélgetés záradékaként abban maradtunk, hogy azt két hét múlva folytatjuk, a társulatok középtávú jövőképéről, amelyet a társulati vezetők dolgoznak ki és prezentálnak majd – írta Pásztor a bejegyzésében.

Az 84 napirendi pont között azoban nem szerepelt sem Kalmár Zsuzsanna lemondása a testületi tagságáról, amit Hajnal július 27-ei sajtóközleménye váltott ki, sem a vajdasági írók, művészek, értelmiségieknek a Szabadságot a Tanyaszínháznak! című petícióba foglalt követelései, amit – Szerbiából és külföldről – 1301-en írták alá. Ezek a következők: „az MNT mielőbb tűzze napirendre Hajnal Jenő diktátumát és határolódjon el tőle”, és „mondja ki, hogy a színházi emberek és a színikritikusok továbbra is szabad légkörben végezhetik alkotómunkájukat, a közönség pedig ezentúl is zavartalanul látogathatja színházainkat”.

Az MNT elnökének nem volt kellő bátorsága, hogy rendes ülést tarton és napiredre tűzze a nevéhez fűződő nemzetközi méreteket is öltött művelődési botányt, ami már – az önmagára valamit adó embernek – egyedül is elég ok lett volna a lemondásra. – A petícióval kapcsolatban foglalkozni fogunk a nemzeti tanács következő rendes ülésén – nyilatkozta Hajnal a VRTV-nek..

Szeptember 6. óta nem kettő, hanem három hét telt el mire Pásztor újabb „beszélgetésre” rendelte magához az öt magyar színházi társulati vezetőt, akik között, mint utóbb kiderült, legalább három is kötődik a véemeszhez. Pásztor „tárgyalása” a színházi vezetőkkel, csak a Hajnalról és a botrányról való figyelemelterelést, az időhúzást, időnyerést szolgálja. Az emberek azonban nem felejtenek!

 

Szeptember 15-24.

A horvátok és a bosnyákok vitatják

Szeptember 15-én – „a szerb egység, szabadság és a nemzeti zászló napján” – a szerb parlament törvényt fogadott el a „szerb nyelv használatáról a közéletben és a cirill írásmód védelméről, valamint megőrzéséről”.

Maja Gojković, radikálisból lett haladó művelődési miniszter, a törvény előterjesztésében elmondta, hogy a törvény „azoknak a körét bővíti, akiket a cirill írásmódra köteleznek a hivatalos kommunikációban. Vagyis az adott törvényjavaslat felölel mindenkit, aki közhasznú tőkével üzletel vagy szolgáltatásokat nyújt. Így a gazdasági tevékenységekkel foglalkozó intézményeket, ahol az állami, tartományi vagy önkormányzati tulajdon többségben van, sőt a közszolgálati médiumok esetében is. A törvényjavaslat felöleli a kulturális és más jellegű rendezvényeket is, amelyek közpénzű támogatást kapnak, így az adott logót is cirill írásmóddal kell feltüntetni.”

A boszniai Szerb Köztársaság Népképviselőháza ugyanezen a napon – Aleksandar Vućić szerb elnök és Milorad Dodik, a boszniai Szerb Köztársaság képviselőjének Bosznia és Hercegovina Elnökségében, „kezdeményezése” alapján –, csaknem azonos rendelkezéseket tartalmazó (összehangolt) törvényt fogadott el „a szerb nép nyelvének és a cirill írásmód védelméről, őrzéséről és használatáról.

A Hina szeptember 24-ei írása szerint a Horvátok Klubja a bosznia SZK entitásának nemzeti összetételű Népek Tanácsában eljárást indított az entitás Alkotmánybírósága előtt, amellyel vitatja a szerb nép nyelvének és a cirill írásmód védelméről, őrzéséről és használatáról szóló törvényt, mivel „az ottani horvátokat egyenlőtlen helyzetbe hozza”.

Nem sokkal korábban, a törvény kapcsán a Klub bosnyák képviselői is eljárást indítottak „a vitális nemzeti érdekek veszélyeztetésének kérdése miatt”.

A Népek Tanácsa horvát képviselőinek véleménye szerint, akiket Josip Jerković, a boszniai SZK alelnöke is támogatott, „a törvény elfogadásával nem csak a horvátok vitális nemzeti érdeke sérült, de a boszniai SZK Alkotmánya is, ami miatt eljárást indítottak”.[16]

Közleményükben elmagyarázták, hogy a bosznia Szerb Köztársaság entitásának alkotmánya egynrangúnak fogalmazza meg a szerb, a horvát és a bosnyák nép nyelvét, a latinicát és cirillicát pedig mint hivatalos írásmódot.

– Az említett rövény meghozatalával a szerb nyelv és a cirril írásmód favorizálására törekedtek, az (entitást – B.A.) alkotó többi többi néphez és a latin írásmódhoz viszonyítva – áll a horvát képviselők beadványában, közli a Hina. Rámutattak, hogy „az ilyen törvény elfogadása megbontja az (entitást – B.A.) alkotó népek egyerangúságát és sérti a horvát nép vitális érdekeit”.

A törvény felülvizsgálati eljárását Ivo Mijić, a Klub elnöke Davor Čordaš, Ivo Kamenjašević és Ivo Bošnjak tanácsnokok kezdeményezték, Josip Jerković, a boszniai SZK alelnöke és Mijo Perkunić, képviselők pedig támogatták.

A vitatott törvény rendelkezései szerint – ugyanúgy mint a szerbiai törvény alapján – a boszniai SZK-ban is kötelező a cirril írásmód használata minden intézmény, vállalat, szervezet és rendezvény számára, amelyet közpénzből finanszíroznak. A rendelkezések be nem tartása esetére pénzbüntetéseket lát elő, csakúgy mint a szerbiai.

Szerbiában – annak ellenére, hogy „az ország lakosságának több mint 30 százaléka nemzeti kisebbségi” – egyedül a belgrádi Helsinki Emberi Jogi Bizottság (HO) követelte a parlamenttől a tyirilicát kötelezővé tevő törvény elutasítását.

A VMSZ parlamenti frakciójának tagjai is – három kozmetikázó, a lényegen mitsem változtató módosítási javaslatuk elfogadása után – megszavazták a szerbiai törvényt.

A Délvidéken/a Vajdaságban a törvény elfogadása egyelőre nem keltett nagyobb visszhangot – amihez az egyoldalúan tajékoztató, pártalapú sajtó is jelentősen hozzájárult –, mivel az alkalmazása a Hivatalos Közlönyben való megjelenése utáni nyolcadik naptól számított hat hónap elteltével kezdődik. Vagyis éppen a – Vučić által –„2022. április 3-ára, vagy 17-ére” bejelentett választások után. A reagálásokra azonban akkor már késő lesz…

A tartományban 2018 óta egyetlen olyan magyar civil szervezet sem létezik, amely kiállt volna a szerzett nemzeti kisebbségi jogok és a ciril, valamint a latin írásmód egyenrangú használatának biztosítása érdekében. A nemzeti közösségi jogvédő irodák is mélyen hallgatnak! Ismereteim szerint, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége, de a Magyar Mozgalom sem kérte eddig az ominózus törvény alkotmányos felülvizsgálatát!

 

2021. szeptember 28.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Húsz milliárdos kerítésmagasítás, közben Magyarország „déli határa gyakorlatilag ostrom alatt áll”?

A szerb hatalom nem biztosítja a polgárok személyi biztonságát, sérthetetlenségét, a tulajdon és egyéb jogainak békés >

Tovább

Tántorgunk az emberarcú szolgalelkűségbe

A jelek szerint a hatalom készül a személyes szabadság további megnyirbálására. Nem kell hozzá durva erőszak, >

Tovább

Bálványosi akármi

Ha elemeznénk, hogy akkor mit is mondott Pásztor Pista, akkor – az első benyomás alapján – >

Tovább

Csetepaté a szakadék szélén?

Egyre inkább kiélesedik a vita Orbán Viktor a Tusványoson előadott a fajkeveredésről szóló nézetéről.  Nem hiszem, >

Tovább

Kishegyesi Bálványos

A fiatal és tapasztalatlan parlamenti államtitkár nem először mond valótlanságokat a vajdasági magyar közösséggel kapcsolatban. Annyira >

Tovább

A gyanús európai szellemiség

Még a jugoszlávságába is beszivárgott ez a történelmi emlék. Horvát volt, jugoszláv aurával. Miért ne lehetne >

Tovább

A hatalom szolgálatában

A Titói korszaktól a mostani Vučić-Pásztor éráig vezető beosztásban dogozott a tájékoztatásban. Neki, tehát, már csak >

Tovább

Putyinlelkű város lettünk

Mihal Ramač író és újságíró, a Danas volt főszerkesztője a Danasban (2022.07.25.) elkeseredetten kérdezi, hogy miért >

Tovább

Mára alaposan megváltozott a Magyarország-kép

Az utcán többen is megállítanak. Mi történt Magyarországgal? Mindeddig respektálták ezt a megszenvedett országot és nemzetet. >

Tovább

Nincs többé kocsonyás középút

Biztosra vehető, hogy Orbán Viktor mai tusványosi beszéde óriási felháborodást kelt majd. Nem vagyok véleményvezér, csak >

Tovább

Ilonka tánti angyalkái

Egy effajta megállapítás például: „Magyarokná olyan szar a pálinka”, és a kommentár hozzá: „Én nemtom nem >

Tovább

Náci beszéd vagy náci rendszer?

Hiszen a fasiszta energia ma a legnagyobb, az igazi történeti újdonság. Sokan várnak újdonságra, diadalra, sikerre, >

Tovább