2021. október 15. péntek
Ma Teréz, Aranka névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Napi ajánló

A cselekvési terv csak félig-meddig valósult meg!

A Magyar Nemzeti Tanács nem a magyar közösség érdekképviseletével foglalkozik!

Bozóki Antal
Bozóki Antal
A cselekvési terv csak félig-meddig valósult meg!

Nincs információ arról, hogy a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) ezt a rendkívül fontos anyagot megvitatta volna és véleményt, álláspontot fogalmazott volna meg ezzel kapcsolatosan. Inkább úgy néz ki, hogy ez a testület sem tulajdonított fontosságot ennek az elemzésnek, pedig a cselekvési tervtől függ(ött) a nemzeti kisebbségi jogok hatékonyabb érvényesítése, a közösségek helyzetének előremozdítása. Az MNT ismét nem azzal foglalkozott, ami a feladata: a magyar közösség jogainak érvényesítése. A belgrádi bemutatóról is csak a VRTV és a Szabad Magyar Szó számolt be,  az MNT „alapította” sajtó viszont egyáltalán nem tájékoztatott erről! Hajnal Jenő elnök és társai a magyarországi pénzek (többnyire pártalapon való) elosztásával vannak leginkább elfoglalva. Bozóki Antal:

Az Emberi-, kisebbségjogi és a társadalmi párbeszéd minisztériuma és az Európa Tanács szervezésében, szeptember 8-án a belgrádi Szerbia Palotában bemutatták A nemzeti kisebbségek jogainak megvalósítására vonatkozó cselekvési terv (a továbbiakban: cselekvési terv) hatásának utólagos (ex-post) elemzését.

Az elemzés elkészítésére nem a szerb kormány, hanem az Európa Tanács és az Európai Unió „A különbözőség és az egyenrangúság promóciója”közös tervezete keretében került sor. A bemutatásán részt vettek az állami szervek, a független testületek, a nemzetközi szervezetek és a nemzeti tanácsok képviselői.

Ivana Antić miniszterhelyettes bevezetőjében elmondta, hogy az elemzés elkészítésének okai a tervrendszerről szóló törvényben  és annak szükségében van, hogy öt évi alkalmazás után megállapítsák, megvalósult-e minden tevékenység és az előlátott célok.

– Ez az elemzés megadja egy új stratégiai dokumentum kidolgozásának az irányelveit, amely Szerbiának az Európai Unióhoz való csatlakozása haladásáról készült jelentésen, valamint a nemzeti kisebbségek védelmére vonatkozó keretegyezmény Tanácsadó Bizottságának (2019. június 26-ai – B.A.) IV. véleményébe foglalt ajánlásokon alapszik. Az új stratégiai dokumentum kidolgozását az Emberi-, kisebbségjogi és a társadalmi párbeszéd minisztériuma fogja koordinálni – mondta Ivana Antić.

 A 73 oldal terjedelmű elemzést dr. Aleksandra Vujić és Vladimir Vukčević készítették 2021 júniusában.

A szerb kormány 2016. március 3-án fogadta el a cselekvési tervet, az Európai Unióhoz való 23. csatlakozási fejezetének részeként.

Az elemzés alapvető célja, hogy „biztosítsa a cselekvési terv eredményeinek értékelését”, annak érdekében, hogy „a közpolitikák előterjesztői határozatot hozhassanak a további lépések tervezéséről a nemzeti kisebbségek jogainak területén”.

A szerzők néhány sarkalatos megállapítása (nem a fontossági, hanem az elemzésbe foglalt sorrend szerint):

– 2016-tól fejlődött a nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsait és a nemzeti viszonyügyi (községi – B.A.) tanácsok helyzetére vonatkozó jogi keret (8. o.). (Más kérdés, hogy ezek a tanácsok működnek-e és ahol igen, mivel foglalkoznak.)

– Tekintettel arra, hogy a cselekvési terv nem tartalmaz mérhető indikátorokat/(hatás)mutatókat, a (a tevékenységekre kötelezettek által készített – B.A.) jelentések alapján nem lehet megállapítani, milyen mértékben valósult meg a stratégiai cél, „a nemzeti kisebbségek jogai és szabadságai egyenlő feltételek mellett való biztosítása a Szerb Köztársaság egész területén”, és hogy fejlődött-e a tolerancia, valamint a megkülönböztetés megakadályozása (13. o.). (Nincsen, tehát, megbízható adat arról, hogy a cselekvési terv egyáltalán mivel és mennyiben segítette a nemzeti kisebbségek helyzetének javítását Szerbiában!)

– Mivel nem fejlődtek ki új hatékony mechanizmusok a nemzeti kisebbségek demokratikus részvételének (a döntéshozatalban – B.A.), a (cselekvési terv – B.A.) VII. fejezet stratégiai célja nem valósult meg. Erre utal a Tanácsadó Bizottság IV. véleménye is, amely felszólítja a hatalmat, vizsgálja felül azokat a rendelkezéseket, amelyek a parlamenti képviselők választására vonatkoznak, és hogy ilyen értelemben tanácskozzanak a nemzeti kisebbségek minden nemzeti tanácsának képviselőivel, ideérve a számbelileg legkisebbeket is (16-17. o.). (Továbbra nincsen tehát előrehaladás a nemzeti kisebbségek részarányos részvételében a döntéshozatali folyamatokban!)

– Nem valósult meg a stratégiai célnak az része, amely határozott intézkedések megtételére vonatkozik a nemzeti kisebbségek megfelelő képviseletének elérésére az állami szektorban és a közvállalatokban (17. o). (A foglalkoztatás területén sem valósult meg a nemzeti kisebbségek részarányos alkalmazása!)

– A cselekvési tervvel előlátott 115 tevékenység közül teljes egészében 59 (51%) valósult meg, 43 (37%) részben, vagy az indikátorok nem egészen teljesültek, 13 tevékenység (11%) pedig nem valósult meg (19. o.). (A cselekvési terv csupán félig-meddig, vagy talán még addig sem valósult meg, pedig a pedig a meghozatalától – a tervezett három helyett – több mint öt év telt el!)

Tobias Flesenkemper, az Európa Tanács belgrádi küldöttségének vezetője kiemelte, hogy az „utólagos elemzés megnyitja a munka folytatásának lehetőségét”.

– Szükség van a nemzeti kisebbségek helyzetére vonatkozó tudás és adatok ismeretének növelésére. Ez megköveteli a 2022 októberében esedékes népszámlálás átfogó és részvételi előkészítését. […] A demokráciának gyűlöletbeszédmentes nemzeti kisebbségi környezetre van szüksége. A szerb kormánynak, mint az Európa Tanács Megfigyelő Tanácsa egyik alapítójának, külön felelőssége van a sokkultúrájú, a kultúrák közötti és a többszörös távlatok biztosításában az oktatásban, valamint a kultúrában – mondta Flesenkemper, emlékeztetve a Miniszteri Bizottság 2021. áprilisi határozatára.

Dalibor Nakić, a nemzeti kisebbségi tanácsok koordinációs testülete elnökének helyettese, a Roma Nemzeti Tanács elnöke, üdvözölte az elemzés elkészítését, mondván, hogy az „iránymutatóként fog szolgálni a Szerb Köztársaság stratégiai keretének fejlesztésére azokon a területeken, amelyek fontosak a Szerbiában élő nemzeti kisebbségek jogai érvényesítése szempontjából ”.

Lulić Emil, az MNT hivatalvezetője a VRTV-nek elmondta, hogy „az egyik bírálat a pénzügyi tervekre vonatkozik, amelyek már nem feleltek meg a mai szerbiai stratégiai tervezési rendszer igényeinek”.

– A legnagyobb problémák az indikátorokban, azaz a mutatókban, a pénzügyi tervezésben vannak, mivel elsősorban tapasztalatlanok voltak a dokumentum szerzői, mivel ez az első ilyen dokumentum a világon. Egy nagyon kimerítő bemutatót hallottunk a mai nap folyamán. Minden egyes akciónál meg lett állapítva: melyik az, amelyik teljesen megvalósult, melyik csak részben, és melyik az, amely teljesen ellehetetlenült. Mindenféleképpen bekövetkezett az, amit már egy jó ideje hangoztatunk is, hogy ezt az akciótervet végrehajtottuk, és ideje továbblépni. Megvan a pozitív hangulat, hogy egy új dokumentumban még továbbvigyük azt a haladást, amelyet megvalósítottunk a jelenlegi dokumentum alapján – mondta Lulić.

– Tekintettel arra, hogy az elemzés alapján a létező cselekvési tervet fejleszteni kell, az a kérésünk, hogy az elkövetkező időszakban folytassuk az eddigi gyakorlatot, illetve hogy a nemzeti tanácsok vegyenek része ennek a stratégiai dokumentumnak az elkészítésében, valamint az ebből eredő tevékenységek megvalósításában és követésében – mondta az elnöklő Nakić a záróbeszédében.

A VRTV írása szerint „az elkövetkező időszakban fogják eldönteni, hogy egy új akciótervet készítenek-e a 23-as tárgyalási fejezet keretében, vagy ez egy stratégiai dokumentum lesz a szerbiai törvényekkel összhangban. A jelenlegi akcióterv elkészítése egy évig tartott. Annak ellenére, hogy egy középtávú stratégiai dokumentum, amelynek nincsen meghatározva az érvényességi ideje, elévültnek tekinthető, mert a benne foglalt intézkedések többségének 2018 végéig kellett volna megvalósulniuk.”

Dr. Aleksandra Vujić és Vladimir Vukčević a cselekvési terv megvalósításáról elégé részletes, a nemzeti kisebbségi jogérvényesítés szinte minden területére kiterjedő elemzést készítettek.

Arra a következtetésre jutottak, hogy a cselekvési tervben előlátott 115 tevékenységből/tervezet intézkedésből mindössze 59, vagyis 51 százalék valósult meg. Abból amit még kevésnek is tartottunk! Miközben nem három, hanem több mint öt év telt el!

Mindez arra utal, hogy a szerb kormány nem túlságosan szorgalmazta, se nem követelte meg az előlátott változások érvényesítését, és hogy a nemzeti kisebbségi közösségek helyzetében a cselekvési terv nyomán szinte semmilyen lényegi változás nem történt. Egyes területeken, például a nyelvhasználat terén, még inkább rosszabbodott is. Az elemzés sem készült volna el az Európa Tanács és az Európai Unió nélkül! Ez a szerb nemzeti kisebbségi politika szégyene!

Nincs információ arról, hogy a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) ezt a rendkívül fontos anyagot megvitatta volna és véleményt, álláspontot fogalmazott volna meg ezzel kapcsolatosan. Inkább úgy néz ki, hogy ez a testület sem tulajdonított fontosságot ennek az elemzésnek, pedig a cselekvési tervtől függ(ött) a nemzeti kisebbségi jogok hatékonyabb érvényesítése, a közösségek helyzetének előremozdítása. Az MNT ismét nem azzal foglalkozott, ami a feladata: a magyar közösség jogainak érvényesítése.

A belgrádi bemutatóról is csak a VRTV és a Szabad Magyar Szó számolt be,  az MNT „alapította” sajtó viszont egyáltalán nem tájékoztatott erről!

Hajnal Jenő elnök és társai a magyarországi pénzek (többnyire pártalapon való) elosztásával vannak leginkább elfoglalva. Az ülésre is Lulić Emilt, a testület hivatalnokát küldte el, aki – mint a nyilatkozatából is látszik –, távolról sem találta fel magát a témában. Azt találta mondani, hogy „a legnagyobb problémák az indikátorokban, azaz a mutatókban, a pénzügyi tervezésben vannak”, és hogy „az akciótervet végrehajtották”. A cselekvési terv, tehát, végrehajtva, a helyzet viszont nem hogy javult, hanem, inkább romlott!

Az MNT vezetőségének most kötelessége lenne, hogy – az új stratégiai dokumentum előkészítése keretében – a testület ülésének napirendjére tűzze az elemzést és megfogalmazza a magyar közösség szempontjából fontos észrevételeket. Erre viszont kétlem, hogy képes! Ne legyen igazam!

 

2021. szeptember 25.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Az utolsó percig nem hittük, hogy ebből háború lesz

És most, amikor hazamegyek, fáj a szívem, mert nem azt a falut látom, ahonnan annak idején >

Tovább

„Úgy hullottak szét a családok, mint Jugoszlávia”

A békéről szeretnék írni, mivel sokat írtam már a háborúról. Most azt szeretném körüljárni, milyen az, >

Tovább

Civilizációs válság

Megbicsaklott a társadalmi önbecsülés és méltóságérzet, megszűnt a szolidaritás. Lepusztult és barbarizálódott a közélet, elhatalmasodott a >

Tovább

„Tűnés, míg a Dunába nem lőlek benneteket!”

Amikor a hídhoz értünk, megköszönte a fuvart, kiszállt a kocsiból, de abban a pillanatban érkezett meg >

Tovább

„БОЛДОГ СЗУЛИНАПОТ МЕГКЕСВЕ КИВАН НЕНА”

Már eddig is, de hat hónap múlva – vagyis éppen a választások után, amikor a törvény >

Tovább

Végtelenül sajnálatos a szabadkai politikusok mosakodása

Remélem, hogy előzőleg legalább a sajtóból értesültek és gondosan áttanulmányozták Dragan kapitány több évtizedes „humanitárius” tevékenységét. >

Tovább

Dvostruka zavisnost medija na mađarskom jeziku

Mediji na mađarskom jeziku se nalaze u dvostruko zavisnom položaju, s jedne strane, zavise od novčane >

Tovább

Bekezdések az előválasztásról

Az első forduló 2. és 3. helyén végzett személyek próbáltak trükközni? Inkább aludjanak? Hát persze hogy >

Tovább

Szembenézni a tényekkel!

Ha valamiben „konszenzus van”, akkor abban, hogy „a kulturális autonómiának becézett Magyar Nemzeti Tanács (MNT) nem >

Tovább

A vörös vonal

Nem kis erőfeszítésembe került, hogy ne lépjem át a „vörös vonalat” és ne váljak nacionalistává, mert >

Tovább

Az üdvös más

Tolnai Ottó: Szeméremékszerek 2. – Az úr pantallója. Jelenkor Kiadó, 2021. Tolnai rendkívül eleven dialógust folytat folyton >

Tovább

Mi lesz, ha egyszer az árvák összefognak?

Nem kell messzire mennem a példákért, a jelenlegi vajdmagyar jobboldali  nomenklatúra ugyanolyan gyatra, mint amilyen gyatra >

Tovább