2021. szeptember 20. hétfő
Ma Friderika névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Napi ajánló

„A VMSZ végzi a dolgát!” – de kinek a javára?

A tyirilicás törvény kozmetikázási kísérlete

Bozóki Antal
Bozóki Antal
„A VMSZ végzi a dolgát!” – de kinek a javára?

A törvény kétségtelenül a nemzeti homogenizálást szolgálja és a latin írásmód hivatalos használatának a végső száműzésére irányul a közéletből. Nemcsak a nemzeti kisebbségeket érint hátrányosan, hanem azokat a szerbeket is, akik ezt az írásmódot használják. Megosztja és diszkriminálja  a polgárokat! „A VMSZ végzi a dolgát!” – de kinek a javára? Ha lett volna kellő bátorságuk, akkor csak egyetlen módosítási javaslatot tettek volna: A törvény nem érinti a latin betűs írás használatát és a nemzeti kisebbségi közösségek szerzett nyelv- és íráshasználati jogait! A szeptember 15-én elfogadásra kerülő szükségtelen törvény kétségtelenül csak a nemzeti viszonyokat élezi és rontja a nemzeti kisebbségek helyzetét, növeli a bizalmatlanságot, kérdésesé teszi a nemzeti közösségiek szerzett jogainak intézményét is. Bozóki Antal:

Aleksandar Vučić Szerbia és Milorad Dodik a Boszniai Szerb Köztársaság elnökének megállapodása alapján, a szerb parlament és a Boszniai Szerb Köztársaság közgyűlése szeptember 15-én, „a szerb nemzeti összetartozás, szabadság és nemzeti zászló ünnepének napján” „gyorsított lejárással” fogadja el „a szerb nyelv használatáról a közéletben és a cirill ábécé védelméről, valamint megőrzéséről” szóló törvényt.

A 11 szakaszból álló törvényjavaslat „a szerb nyelv és a cirill írásmód kötelező használatáról”, a „Szerb Nyelvtanács létrehozásáról”, „adó és egyéb adminisztratív kedvezményekről a gazdasági és egyéb társaságok számára, amelyek a munkájukban a cirill írásmódot alkalmazzák”, „a cirill írásmód használatáról a művelődési és egyéb rendezvényeken”, „a szerb nyelv és a cirill írásmód védelmének és megőrzésének rendszeréről”, „a szerb nyelv és a cirill írásmód védelmére és megőrzésére vonatkozó társadalmi gondoskodásról”, a rendelkezések alkalmazásának „felügyeletéről”, valamint a törvény megszegésért kiszabható pénzbüntetések nagyságáról rendelkezik.

A javaslat szerint a törvény a Hivatalos Közlönyben való megjelenésétől számított nyolcadik napon lép életbe, az alkalmazására pedig hat hónap elteltével kerül sor.

A szerb nyelv és a cirill betűs írásmód használata (3. szakasz) kötelező lesz az állami (köztársasági, tartományi, városi és községi) szervek, az intézmények, gazdasági társaságok és egyéb szervezetek munkájában, amikor közhatalmi funkció látnak el, a közvállalatok és szolgálatok, valamint egyéb szervezetek által, amikor a olyan feladatokat látnak el, amelyeket a hivatalos nyelvhasználatról szóló törvény rendez.

A törvényjavaslathoz egy 10 oldal terjedelmű, „a törvény hatásairól” című elemzés követi.

A törvénynek a szerb parlament elé terjesztése valójában csak a Szerb Haladó Párt (SNS) hatalomra kerülése óta a szerb nyelv és a cirill írásmód fokozatos, de folyamatos kiterjesztésének a hivatalos nyelvhasználat (közigazgatás, igazságügyi szervek, közvállalatok és szolgálatok) és a közélet szinte minden területére való kiterjesztésének, erőszakolásának a kiteljesedése.  Ebben a hatalomban a Pásztor István vezette Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) is „partner”, a kezdetektől fogva.

A véemeszes többségű, Hajnal Jenő vezette Magyar Nemzeti Tanács (MNT) – az egyre kedvezőtlenebb kisebbségi nyelv- és íráshasználati gyakorlat, az erre irányuló figyelmeztetések és az ominózus törvény elfogadásának „évek óta folyó előkészületei” ellenére – semmit nem tett, nem lépett fel a magyar nyelv egyenrangúságának megőrzése érdekében, a hivatalos használatban és a közéletben. „A ne szólj szám, nem fáj fejem!” közmondáshoz igazodva.

Annak ellenére, hogy a nyelvhasználati kérdések a testület törvényes hatáskörébe tartoznak és még külön Nyelvhasználati Bizottsága, a Végrehajtó Bizottságának pedig a nyelvhasználat kérdéseivel megbízott tagja is van. Úgy tűnik, hogy ezeknek nincsen érzékük a társadalmi történések és folyamatok iránt.

Az MNT még most sem reagált/foglalt állást, hogy a törvény meghozatala nyilvánvalóvá vált. Már ez is elegendő ok a testület vezetőségének alkalmatlanná minősítésére a közösségi jogok érvényesítésével kapcsolatos feladatok ellátására.

Pásztor Bálint, a véemesz frakcióvezetője a szerb parlamentben, a párt alelnöke, a szabadkai önkormányzat képviselő-testületének elnöke, egy magánegyetem docense, stb., a „képviselői hivatalos oldalán” az alábbi magyar és szerb nyelvű párhuzamos bejegyzés tette közzé:

3️⃣ módosítási indítványt nyújtottunk be a szerb nyelv közéletben történő használatáról és a cirill írásmód megóvásáról szóló törvény javaslatára. Álláspontunk világos: a szerbek úgy használják nyelvüket, ahogy jónak látják, de a kisebbségi nyelvhasználat nem szenvedhet kárt!

☝️ Sikeresen tárgyaltunk az előző tíz napban, úgyhogy azok, akik csak riogatni és ellendrukkerkedni tudnak, újra fölöslegesen hergelték a közvéleményt.

???? A módosítási indítványaink lényege a következő:

???? a szerb nyelv esetében a kötelező cirill írásmód nincs hatással a nemzeti kisebbségek nyelvének és írásmódjának hivatalos használatára;

???? az esetleges adókedvezményeket nem csak a cirill írásmódot használó cégek vehetik igénybe, hanem a nemzeti kisebbségek nyelvét és írásmódját használó gazdasági társaságok is;

???? a nemzeti kisebbségek rendezvényeinek logója anyanyelvű, nem pedig cirill betűs.

???? A parlamenti vita holnap indul, minderről beszélni is fogok, módosítási indítványaink pedig szerdán elfogadásra kerülnek. A VMSZ végzi a dolgát!

 

---------------------------

 

3️⃣amandmana smo podneli na Predlog zakona o upotrebi srpskog jezika u javnom životu i zaštiti i očuvanju ćiriličkog pisma. Naš stav je jasan: nek Srbi koriste svoj jezik kako misle da je najbolje, ali pravo upotrebe manjinskih jezika ne sme biti oštećeno!

☝️Naši razgovori vođeni u proteklih deset dana bili su uspešni, tako da su oni koji su sposobni samo da kritikuju i dižu paniku, opet nepotrebno uznemirili javnost.

????Suština naših amandmana je da:

????obavezno ćiriličko pismo u slučaju srpskog jezika neće uticati na službenu upotrebu jezika i pisma nacionalnih manjina;

????osim preduzeća koja koriste ćiriličko pismo, moguće poreske olakšice će se odnositi i na privredne subjekte koji se služe jezikom i pismom nacionalnih manjina;

????logo manifestacija nacionalnih manjina se može ispisati na maternjem jeziku, a ne ćirilicom.

????Rasprava u Narodnoj skupštini počinje sutra i ja ću o svemu ovome govoriti. Naši će amandmani u sredu biti usvojeni. SVM radi svoj posao!

 

Azért fontos idézni a teljes szöveget, egyrészt, mert a magyar közösség tagjai első kézből értesülhettek, hogy a véemeszes frakció milyen „módosítási indítványt nyújtott” be a szerb parlementnek, másrészt, mert a magyar és a szerb nyelvű szöveg között bizonyos eltérések vannak, amelyek fontosak a beadvány értelmezése és magyarázása alkalmával, ami egy jogi szöveg esetében mégsem mellékes.

Vajon Pásztor Bálint igazat mond-e?

A bejegyzés magyar szövegében az áll, hogy „a szerb nyelv esetében a kötelező cirill írásmód nincs hatással a nemzeti kisebbségek nyelvének és írásmódjának hivatalos használatára”. Ezzel szemben, a szerb szövegben az olvasható, hogy „a kötelező cirill írásmód, a szerb nyelv esetében, nem fogja befolyásolni a nemzeti kisebbségek nyelvének és írásának használatát”.

Míg a magyar szövegben egy határozott kijelentésről van a szó („nincs hatással”, ami a „nije od uticaja” kifejezésnek felelne meg), a szerb szöveg már feltételes módban megfogalmaz („nem fogja befolyásolni”/neće uticati). Vagyis teljesen más értelme van.

A hivatalos módosítási beadványban, ami ugyancsak a képviselő oldalán található, ez a szöveg áll:

„Odredbe ovog zakona ne isključuju upotrebu i jezika i pisama nacionalnih manjina istovremeno sa srpskim jezikom i ćiriličkim pismom, u skladu sa zakonom.“

A fordítása a következő lenne: Ennek a törvények a rendelkezései nem zárják ki a nemzeti kisebbségi nyelvek használatát, a szerb nyelvel és a cirill irásmóddal egyidőben, a törvénnyel összhangban.

Ez már egy második változat, ami nem azonos a képviselő magyar bejegyzésével!

A bejegyzés második állításának magyar szövege így hangzik: „az esetleges adókedvezményeket nem csak a cirill írásmódot használó cégek vehetik igénybe, hanem a nemzeti kisebbségek nyelvét és írásmódját használó gazdasági társaságok is”.

A junior Pásztor ezzel kapcsolatos szerb bejegyzésének magyar fordítása ez lenne: „Azokon a vállalatokon kívül, amelyek a cirill írásmódot használják, a lehetséges adókedvezmények azokra a gazdasági társaságokra is vonatkoznak, amelyek a nemzeti kisebbségek nyelvét használják”.

A két szöveg két helyen eltér egymástól: 1. A magyar szövegben „esetleges” [eventualan], a szerb szövegben „lehetséges” [moguće] szó áll. 2. A magyar szövegben a „vehetik igénybe” [mogu koristiti], a szerb szövegben pedig a „vonatkoznak” [će se odnositi]. Az első esetben az adókedveszmény igénybe vételéről, mint lehetőségről, a másodikban pedig kötelező alkalmazásáról van, tehát, szó.

A hivatalos módosítási javaslatban ez a szöveg olvasható:

„Poreske i druge administrativne olakšice iz stava 1. ovog člana se mogu predvideti i za privredne i druge subjekte koji zbog prirode svoje delatnosti u svom poslovanju odnosno u obavljanju delatnosti koriste jezik i pismo nacionalne manjine u službenoj upotrebi, prema odredbama zakona koji uređuje službenu upotrebu jezika i pisama.”

A fordítása: A szakasz 1. bekezdésében említett adó es egyéb kedvezményeket elő lehet látni a gazdasági és egyéb társaságok számára is, amelyek a tevékenységük természeténél fogva, illetve annak ellátásában hivatalosan használják a nemzeti kisebbségek nyelvét és írását, annak a törvények a rendelkezései szerint, amely a nyelv és az írás hivatalos használatát rendezi.

A hivatalos beadványnak ez a szövege is eltér Pásztor Bálint idézett jegyzetétől!

A kisPásztor harmadik bejegyzésében határozottan kimondja, hogy „a nemzeti kisebbségek rendezvényeinek logója anyanyelvű, nem pedig cirill betűs”. A szerb szövegben ez már csak, mint lehetőség szerepel [se može ispisati].

A harmadik módostás hivatalos szövege:

„Izuzetak od stava 1. ovog člana čine kulturne i druge manifestacije koje se organizuju u cilju zaštite, negovanja i prezentacije materijalnog i nematerijalnog kulturnog nasleđa nacionalnih manjina, koje mogu logo ispisivati prema jeziku i pismu te nacionalne manjine.”

Magyar nyelven ez így hangzana:

Az 1. szakasz alól kivételt képeznek a művelődési és egyéb rendezvények, amelyeket a a nemzeti kisebbségek anyagi és nem anyagi kulturális örökségének védelme, ápolása, valamint bemutatása céljából szerveznek, amelyek a logót ennek a nemzeti kisebbségnek a nyelvén és írásával is kiírhatják.

Ez a módosítás is eltérő, mivel a bejegyzésben az szerepel, hogy „a nemzeti kisebbségek rendezvényeinek logója anyanyelvű, nem pedig cirill betűs”, a hivatalos beadványban pedig ez (is) csak lehetőségként kerül említésre.

A szerb parlamentnek címzett módosítási beadványt Pásztor Bálint szeptember 11-én hozta nyilvánosságra, miközben azon a szeptember 13-ai dátum szerepel. Emellett, a közzétett beadványról hiányoznak a képviselői frakció tagjainak az aláírásai. Ezt úgy is lehet érteni, hogy a véemesz parlamenti képviselői előre a belegyezésüket adták arra, amit a vezetőjük két nappal később benyújtott. Ez is a frakción belüli viszonyokat minősíti.

Ha már kétnyelvű bejegyzést tett közzé, akkor mindkét nyelven egyforma szöveget kellett volna közölni! Így, a két nyelvű, de háromféle, nem csak értelmű és tartalmú szöveg csak megtéveszti és összevarja az olvasót!

A junior jegyzetét Magyar Szó nevű (Pásztor) Pista lap a közösségi oldaláról minden kommentár, megjegyzés, és észrevétel nélkül közölte, A kisebbségi nyelvhasználat nem szenvedhet kárt! címmel.

– Álláspontunk világos: a szerbek úgy használják nyelvüket, ahogy jónak látják, de a kisebbségi nyelvhasználat nem szenvedhet kárt! – üzeni bejegyzésében Pásztor Bálint.

Ez elég kackiásan hangzik, de sajnos nincsen valóságtartalma! Ami a szomszéd(ság)ban történik, az bizony minket is/mindenkit érint! Ezt a jogtudományok doktorának bizony tudnia kellene!

Ha egy nemzet jogait külön törvénybe foglalják és ahhoz még büntető rendelkezéseket írnak, az óhatatlanul érinti a közösség többi tagját is.

A parlamenti képviselő ezt is írja: „Sikeresen tárgyaltunk az előző tíz napban, úgyhogy azok, akik csak riogatni és ellendrukkerkedni tudnak, újra fölöslegesen hergelték a közvéleményt.”

Pásztor Bálint „tárgyalási” képességeiről a magyar közösség már meggyőződhetett a vagyon-visszaszármaztatási törvény meghozatalakor, amikor annak szövegéről „az utolsó vesszőig egyeztetett az Igazságügy-minisztérium akkori államtitkárával. Ennek a hátrányos következményei máig is érezhetők!

A vémeszes képviselők beadványa csak a törvény kozmetikázásnak kísérlete és fabatkát sem ér! A törvény kétségtelenül a nemzeti homogenizálást szolgálja és a latin írásmód hivatalos használatának a végső száműzésére irányul a közéletből. Nemcsak a nemzeti kisebbségeket érint hátrányosan, hanem azokat a szerbeket is, akik ezt az írásmódot használják. Megosztja és diszkriminálja  a polgárokat! „A VMSZ végzi a dolgát!” – de kinek a javára?

Ha lett volna kellő bátorságuk, akkor csak egyetlen módosítási javaslatot tettek volna: A törvény nem érinti a latin betűs írás használatát és a nemzeti kisebbségi közösségek szerzett nyelv- és íráshasználati jogait!

A szeptember 15-én elfogadásra kerülő szükségtelen törvény kétségtelenül csak a nemzeti viszonyokat élezi és rontja a nemzeti kisebbségek helyzetét, növeli a bizalmatlanságot, kérdésesé teszi a nemzeti közösségiek szerzett jogainak intézményét is.

 

2021. szeptember 14.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

A „Szerb Világ” alakítása

A törvény – nagyon furfangosan – úgy rendelkezik, hogy a Hivatalos Közlönyben való megjelenése utáni nyolcadik >

Tovább

Vukovári capriccio

Mégis, erősen nyálasan, érzelgősen, nem tehetek mást, mint a magam nevében bocsánatot kérek a vukováriaktól. Mi >

Tovább

„A VMSZ végzi a dolgát!” – de kinek a javára?

A törvény kétségtelenül a nemzeti homogenizálást szolgálja és a latin írásmód hivatalos használatának a végső száműzésére >

Tovább

Agónia

Most, utólag, az eseményekből arra is lehet következtetni, a baj az lehetett, hogy a Tanyaszínház nem >

Tovább

A „parttalan” kocsonyás holdudvar

A homlokzati demokrácia az autokrata rendszer fügefa levele lett, aminek köszönve az önkéntes szolgaság erkölcsi alibire >

Tovább

Egyházi deszant Montenegróban

Amikor Orbán Viktor a minap arról beszélt, hogy az EU-nak nagyobb szüksége van Szerbiára, mint fordítva, >

Tovább

Isten hozta Ferenc testvért

Ferenc pápa nagy formátumú, érdekes ember, aki ebben az egyszerre pokolian veszedelmes és kínzóan unalmas korszakban >

Tovább

Play Lovas!

Amennyiben a Magyar Nemzeti Tanács a következő ülésén nem tűzné napirendre „Hajnal Jenő diktátumát és határolódna >

Tovább

A primitív törzsi nacionalizmus

A miloševići „antibürokratikus forradalom” főként a külvárosokban és az elit kulturális intézményekben tobzódott. Nem véletlen, hogy >

Tovább

A Kis Bácskai Glóbusz a Nagy Magyar Glóbusz kicsinyített mása lett

Napjaink Európájában veszélyes, ha nem veszélyesebb szellemi kavargás tanúi vagyunk, mint a harmincas években, mi pedig >

Tovább

Semmi sem jött úgy, mint az istencsapás, még a Fidesz sem

A Fidesz ugyancsak a magyar szocializmus temetetlen múltjára építkezik. A középnemzedék nem zárta le a múltját, >

Tovább

BÚCSÚ ENDRÉTŐL

Sok minden történt eme „röpke” együtt töltött 45 évünk alatt, oldalakat lehetne írni a Dominóban eltöltött >

Tovább