Ma Brúnó, Renáta, Renátó névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Napi ajánló
„A VMSZ végzi a dolgát!” – de kinek a javára?
A tyirilicás törvény kozmetikázási kísérlete
Bozóki Antal
A törvény kétségtelenül a nemzeti homogenizálást szolgálja és a latin írásmód hivatalos használatának a végső száműzésére irányul a közéletből. Nemcsak a nemzeti kisebbségeket érint hátrányosan, hanem azokat a szerbeket is, akik ezt az írásmódot használják. Megosztja és diszkriminálja a polgárokat! „A VMSZ végzi a dolgát!” – de kinek a javára? Ha lett volna kellő bátorságuk, akkor csak egyetlen módosítási javaslatot tettek volna: A törvény nem érinti a latin betűs írás használatát és a nemzeti kisebbségi közösségek szerzett nyelv- és íráshasználati jogait! A szeptember 15-én elfogadásra kerülő szükségtelen törvény kétségtelenül csak a nemzeti viszonyokat élezi és rontja a nemzeti kisebbségek helyzetét, növeli a bizalmatlanságot, kérdésesé teszi a nemzeti közösségiek szerzett jogainak intézményét is. Bozóki Antal:
Aleksandar Vučić Szerbia és Milorad Dodik a Boszniai Szerb Köztársaság elnökének megállapodása alapján, a szerb parlament és a Boszniai Szerb Köztársaság közgyűlése szeptember 15-én, „a szerb nemzeti összetartozás, szabadság és nemzeti zászló ünnepének napján” „gyorsított lejárással” fogadja el „a szerb nyelv használatáról a közéletben és a cirill ábécé védelméről, valamint megőrzéséről” szóló törvényt.
A 11 szakaszból álló törvényjavaslat „a szerb nyelv és a cirill írásmód kötelező használatáról”, a „Szerb Nyelvtanács létrehozásáról”, „adó és egyéb adminisztratív kedvezményekről a gazdasági és egyéb társaságok számára, amelyek a munkájukban a cirill írásmódot alkalmazzák”, „a cirill írásmód használatáról a művelődési és egyéb rendezvényeken”, „a szerb nyelv és a cirill írásmód védelmének és megőrzésének rendszeréről”, „a szerb nyelv és a cirill írásmód védelmére és megőrzésére vonatkozó társadalmi gondoskodásról”, a rendelkezések alkalmazásának „felügyeletéről”, valamint a törvény megszegésért kiszabható pénzbüntetések nagyságáról rendelkezik.
A javaslat szerint a törvény a Hivatalos Közlönyben való megjelenésétől számított nyolcadik napon lép életbe, az alkalmazására pedig hat hónap elteltével kerül sor.
A szerb nyelv és a cirill betűs írásmód használata (3. szakasz) kötelező lesz az állami (köztársasági, tartományi, városi és községi) szervek, az intézmények, gazdasági társaságok és egyéb szervezetek munkájában, amikor közhatalmi funkció látnak el, a közvállalatok és szolgálatok, valamint egyéb szervezetek által, amikor a olyan feladatokat látnak el, amelyeket a hivatalos nyelvhasználatról szóló törvény rendez.
A törvényjavaslathoz egy 10 oldal terjedelmű, „a törvény hatásairól” című elemzés követi.
A törvénynek a szerb parlament elé terjesztése valójában csak a Szerb Haladó Párt (SNS) hatalomra kerülése óta a szerb nyelv és a cirill írásmód fokozatos, de folyamatos kiterjesztésének a hivatalos nyelvhasználat (közigazgatás, igazságügyi szervek, közvállalatok és szolgálatok) és a közélet szinte minden területére való kiterjesztésének, erőszakolásának a kiteljesedése. Ebben a hatalomban a Pásztor István vezette Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) is „partner”, a kezdetektől fogva.
A véemeszes többségű, Hajnal Jenő vezette Magyar Nemzeti Tanács (MNT) – az egyre kedvezőtlenebb kisebbségi nyelv- és íráshasználati gyakorlat, az erre irányuló figyelmeztetések és az ominózus törvény elfogadásának „évek óta folyó előkészületei” ellenére – semmit nem tett, nem lépett fel a magyar nyelv egyenrangúságának megőrzése érdekében, a hivatalos használatban és a közéletben. „A ne szólj szám, nem fáj fejem!” közmondáshoz igazodva.
Annak ellenére, hogy a nyelvhasználati kérdések a testület törvényes hatáskörébe tartoznak és még külön Nyelvhasználati Bizottsága, a Végrehajtó Bizottságának pedig a nyelvhasználat kérdéseivel megbízott tagja is van. Úgy tűnik, hogy ezeknek nincsen érzékük a társadalmi történések és folyamatok iránt.
Az MNT még most sem reagált/foglalt állást, hogy a törvény meghozatala nyilvánvalóvá vált. Már ez is elegendő ok a testület vezetőségének alkalmatlanná minősítésére a közösségi jogok érvényesítésével kapcsolatos feladatok ellátására.
Pásztor Bálint, a véemesz frakcióvezetője a szerb parlamentben, a párt alelnöke, a szabadkai önkormányzat képviselő-testületének elnöke, egy magánegyetem docense, stb., a „képviselői hivatalos oldalán” az alábbi magyar és szerb nyelvű párhuzamos bejegyzés tette közzé:
3️⃣ módosítási indítványt nyújtottunk be a szerb nyelv közéletben történő használatáról és a cirill írásmód megóvásáról szóló törvény javaslatára. Álláspontunk világos: a szerbek úgy használják nyelvüket, ahogy jónak látják, de a kisebbségi nyelvhasználat nem szenvedhet kárt!
☝️ Sikeresen tárgyaltunk az előző tíz napban, úgyhogy azok, akik csak riogatni és ellendrukkerkedni tudnak, újra fölöslegesen hergelték a közvéleményt.
???? A módosítási indítványaink lényege a következő:
???? a szerb nyelv esetében a kötelező cirill írásmód nincs hatással a nemzeti kisebbségek nyelvének és írásmódjának hivatalos használatára;
???? az esetleges adókedvezményeket nem csak a cirill írásmódot használó cégek vehetik igénybe, hanem a nemzeti kisebbségek nyelvét és írásmódját használó gazdasági társaságok is;
???? a nemzeti kisebbségek rendezvényeinek logója anyanyelvű, nem pedig cirill betűs.
???? A parlamenti vita holnap indul, minderről beszélni is fogok, módosítási indítványaink pedig szerdán elfogadásra kerülnek. A VMSZ végzi a dolgát!
---------------------------
3️⃣amandmana smo podneli na Predlog zakona o upotrebi srpskog jezika u javnom životu i zaštiti i očuvanju ćiriličkog pisma. Naš stav je jasan: nek Srbi koriste svoj jezik kako misle da je najbolje, ali pravo upotrebe manjinskih jezika ne sme biti oštećeno!
☝️Naši razgovori vođeni u proteklih deset dana bili su uspešni, tako da su oni koji su sposobni samo da kritikuju i dižu paniku, opet nepotrebno uznemirili javnost.
????Suština naših amandmana je da:
????obavezno ćiriličko pismo u slučaju srpskog jezika neće uticati na službenu upotrebu jezika i pisma nacionalnih manjina;
????osim preduzeća koja koriste ćiriličko pismo, moguće poreske olakšice će se odnositi i na privredne subjekte koji se služe jezikom i pismom nacionalnih manjina;
????logo manifestacija nacionalnih manjina se može ispisati na maternjem jeziku, a ne ćirilicom.
????Rasprava u Narodnoj skupštini počinje sutra i ja ću o svemu ovome govoriti. Naši će amandmani u sredu biti usvojeni. SVM radi svoj posao!
Azért fontos idézni a teljes szöveget, egyrészt, mert a magyar közösség tagjai első kézből értesülhettek, hogy a véemeszes frakció milyen „módosítási indítványt nyújtott” be a szerb parlementnek, másrészt, mert a magyar és a szerb nyelvű szöveg között bizonyos eltérések vannak, amelyek fontosak a beadvány értelmezése és magyarázása alkalmával, ami egy jogi szöveg esetében mégsem mellékes.
Vajon Pásztor Bálint igazat mond-e?
A bejegyzés magyar szövegében az áll, hogy „a szerb nyelv esetében a kötelező cirill írásmód nincs hatással a nemzeti kisebbségek nyelvének és írásmódjának hivatalos használatára”. Ezzel szemben, a szerb szövegben az olvasható, hogy „a kötelező cirill írásmód, a szerb nyelv esetében, nem fogja befolyásolni a nemzeti kisebbségek nyelvének és írásának használatát”.
Míg a magyar szövegben egy határozott kijelentésről van a szó („nincs hatással”, ami a „nije od uticaja” kifejezésnek felelne meg), a szerb szöveg már feltételes módban megfogalmaz („nem fogja befolyásolni”/neće uticati). Vagyis teljesen más értelme van.
A hivatalos módosítási beadványban, ami ugyancsak a képviselő oldalán található, ez a szöveg áll:
„Odredbe ovog zakona ne isključuju upotrebu i jezika i pisama nacionalnih manjina istovremeno sa srpskim jezikom i ćiriličkim pismom, u skladu sa zakonom.“
A fordítása a következő lenne: Ennek a törvények a rendelkezései nem zárják ki a nemzeti kisebbségi nyelvek használatát, a szerb nyelvel és a cirill irásmóddal egyidőben, a törvénnyel összhangban.
Ez már egy második változat, ami nem azonos a képviselő magyar bejegyzésével!
A bejegyzés második állításának magyar szövege így hangzik: „az esetleges adókedvezményeket nem csak a cirill írásmódot használó cégek vehetik igénybe, hanem a nemzeti kisebbségek nyelvét és írásmódját használó gazdasági társaságok is”.
A junior Pásztor ezzel kapcsolatos szerb bejegyzésének magyar fordítása ez lenne: „Azokon a vállalatokon kívül, amelyek a cirill írásmódot használják, a lehetséges adókedvezmények azokra a gazdasági társaságokra is vonatkoznak, amelyek a nemzeti kisebbségek nyelvét használják”.
A két szöveg két helyen eltér egymástól: 1. A magyar szövegben „esetleges” [eventualan], a szerb szövegben „lehetséges” [moguće] szó áll. 2. A magyar szövegben a „vehetik igénybe” [mogu koristiti], a szerb szövegben pedig a „vonatkoznak” [će se odnositi]. Az első esetben az adókedveszmény igénybe vételéről, mint lehetőségről, a másodikban pedig kötelező alkalmazásáról van, tehát, szó.
A hivatalos módosítási javaslatban ez a szöveg olvasható:
„Poreske i druge administrativne olakšice iz stava 1. ovog člana se mogu predvideti i za privredne i druge subjekte koji zbog prirode svoje delatnosti u svom poslovanju odnosno u obavljanju delatnosti koriste jezik i pismo nacionalne manjine u službenoj upotrebi, prema odredbama zakona koji uređuje službenu upotrebu jezika i pisama.”
A fordítása: A szakasz 1. bekezdésében említett adó es egyéb kedvezményeket elő lehet látni a gazdasági és egyéb társaságok számára is, amelyek a tevékenységük természeténél fogva, illetve annak ellátásában hivatalosan használják a nemzeti kisebbségek nyelvét és írását, annak a törvények a rendelkezései szerint, amely a nyelv és az írás hivatalos használatát rendezi.
A hivatalos beadványnak ez a szövege is eltér Pásztor Bálint idézett jegyzetétől!
A kisPásztor harmadik bejegyzésében határozottan kimondja, hogy „a nemzeti kisebbségek rendezvényeinek logója anyanyelvű, nem pedig cirill betűs”. A szerb szövegben ez már csak, mint lehetőség szerepel [se može ispisati].
A harmadik módostás hivatalos szövege:
„Izuzetak od stava 1. ovog člana čine kulturne i druge manifestacije koje se organizuju u cilju zaštite, negovanja i prezentacije materijalnog i nematerijalnog kulturnog nasleđa nacionalnih manjina, koje mogu logo ispisivati prema jeziku i pismu te nacionalne manjine.”
Magyar nyelven ez így hangzana:
Az 1. szakasz alól kivételt képeznek a művelődési és egyéb rendezvények, amelyeket a a nemzeti kisebbségek anyagi és nem anyagi kulturális örökségének védelme, ápolása, valamint bemutatása céljából szerveznek, amelyek a logót ennek a nemzeti kisebbségnek a nyelvén és írásával is kiírhatják.
Ez a módosítás is eltérő, mivel a bejegyzésben az szerepel, hogy „a nemzeti kisebbségek rendezvényeinek logója anyanyelvű, nem pedig cirill betűs”, a hivatalos beadványban pedig ez (is) csak lehetőségként kerül említésre.
A szerb parlamentnek címzett módosítási beadványt Pásztor Bálint szeptember 11-én hozta nyilvánosságra, miközben azon a szeptember 13-ai dátum szerepel. Emellett, a közzétett beadványról hiányoznak a képviselői frakció tagjainak az aláírásai. Ezt úgy is lehet érteni, hogy a véemesz parlamenti képviselői előre a belegyezésüket adták arra, amit a vezetőjük két nappal később benyújtott. Ez is a frakción belüli viszonyokat minősíti.
Ha már kétnyelvű bejegyzést tett közzé, akkor mindkét nyelven egyforma szöveget kellett volna közölni! Így, a két nyelvű, de háromféle, nem csak értelmű és tartalmú szöveg csak megtéveszti és összevarja az olvasót!
A junior jegyzetét Magyar Szó nevű (Pásztor) Pista lap a közösségi oldaláról minden kommentár, megjegyzés, és észrevétel nélkül közölte, A kisebbségi nyelvhasználat nem szenvedhet kárt! címmel.
– Álláspontunk világos: a szerbek úgy használják nyelvüket, ahogy jónak látják, de a kisebbségi nyelvhasználat nem szenvedhet kárt! – üzeni bejegyzésében Pásztor Bálint.
Ez elég kackiásan hangzik, de sajnos nincsen valóságtartalma! Ami a szomszéd(ság)ban történik, az bizony minket is/mindenkit érint! Ezt a jogtudományok doktorának bizony tudnia kellene!
Ha egy nemzet jogait külön törvénybe foglalják és ahhoz még büntető rendelkezéseket írnak, az óhatatlanul érinti a közösség többi tagját is.
A parlamenti képviselő ezt is írja: „Sikeresen tárgyaltunk az előző tíz napban, úgyhogy azok, akik csak riogatni és ellendrukkerkedni tudnak, újra fölöslegesen hergelték a közvéleményt.”
Pásztor Bálint „tárgyalási” képességeiről a magyar közösség már meggyőződhetett a vagyon-visszaszármaztatási törvény meghozatalakor, amikor annak szövegéről „az utolsó vesszőig egyeztetett az Igazságügy-minisztérium akkori államtitkárával. Ennek a hátrányos következményei máig is érezhetők!
A vémeszes képviselők beadványa csak a törvény kozmetikázásnak kísérlete és fabatkát sem ér! A törvény kétségtelenül a nemzeti homogenizálást szolgálja és a latin írásmód hivatalos használatának a végső száműzésére irányul a közéletből. Nemcsak a nemzeti kisebbségeket érint hátrányosan, hanem azokat a szerbeket is, akik ezt az írásmódot használják. Megosztja és diszkriminálja a polgárokat! „A VMSZ végzi a dolgát!” – de kinek a javára?
Ha lett volna kellő bátorságuk, akkor csak egyetlen módosítási javaslatot tettek volna: A törvény nem érinti a latin betűs írás használatát és a nemzeti kisebbségi közösségek szerzett nyelv- és íráshasználati jogait!
A szeptember 15-én elfogadásra kerülő szükségtelen törvény kétségtelenül csak a nemzeti viszonyokat élezi és rontja a nemzeti kisebbségek helyzetét, növeli a bizalmatlanságot, kérdésesé teszi a nemzeti közösségiek szerzett jogainak intézményét is.
Következő cikk: A kereszt nem zászló, amelyet politikai célból lengethetnek
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
MEGRENDEZETT SZÍNJÁTÉK
A felújított szabadkai vasútállomás november 24-i megnyitóján – amelyen Aleksandar Vučić elmondása szerint Orbán Viktor magyar >
VMSZ-es diktatúra túszai lettünk!
A VMSZ-es MNT fő célja a jelenlegi egyszólamú, minden szakmai követelményt és pluralizmust mellőző tájékoztatás megőrzése, >
Sorkatonaság, figyelemelterelés, elvándorlás…
"Ha nem akarod, hogy éhen haljon a családod, akkor elindulsz külföldre, ha nem akarsz bevonulni egy >
Megrendelt VMSZ történelem
Idővel meg kell azonban majd a történészeknek, politológusoknak írni egy másik könyvet is, amelyik tárgyilagosan mutatja >
ELVÁNDORLÁST ÖSZTÖNZŐ, MEGALKUVÓ POLITIKA
Nem elég a párt álláspontját „közölni a kormányfővel”, hanem, amikor a sorkatonai szolgálatról szóló jogszabály a >
NEM „JÓL DÖNTÖTTÉL, JENŐ!”[1]
Hajnal Jenőnek most is fontosabb a szolgalelkűség, az önkritikátlan somfordálás. Viszont még a formális pályázati feltételeknek >
A káros pásztori politika revíziójának elmulasztása (4.)
A VMSZ-SZHP új koalíciós szerződése is kifejezi a VMSZ nemzeti kisebbségi politikájának minden nyomorát, amely miatt >
Egy közösségromboló politika folytatása (3.)
A koalíciós szerződésnek ez egy olyan, minden realitást mellőző (utópisztikus) pontja, amelynek megvalósulását senki nem veszi >
Vajdasági magyar csend
Vigasztalásul az anyaországi és a helyi kisebbségi politikusok a szabadkai Magyar Háznak nevezett díszes üvegpalotában ünnepi >
MASZLAG: SZHP–VMSZ KOALÍCIÓS SZERZŐDÉS 2023
A VMSZ tisztségviselői ezt a lehetőséget sajnos nem a vajdasági magyar közösség valós helyzetének a bemutatására, >
„A lőtéri kutyát sem érdekli…”
A mellüket döngető nagymagyar, a díszmagyar politikusok tanulhatnának tőle, példát vehetnének róla. Emberség, nagylelkűség, áldozatkészség tekintetében >
MASZLAG: SZHP–VMSZ KOALÍCIÓS SZERZŐDÉS 2023
Ez azt jelenti, hogy az egyes fejezetek csak a VMSZ álláspontjait fejezik ki és a szerb >