2022. január 22. szombat
Ma Vince, Artúr névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Napi ajánló

Play Lovas!

Szögi Csaba: „Lépni kell és meg kell lépni, amit csak lehet”!

Bozóki Antal
Bozóki Antal
Play Lovas!
Pásztor István és Hajnal Jenő a színházvezetőkkel B. j. : Hajnal Jenő, az MNT elnöke, Gombos Dániel, a Tanyaszínház elnöke, Venczel Valentin, az Újvidéki Színház igazgatója, Körmöci Petronella, a Szabadkai Népszínház magyar társulatának vezetője, Pásztor István a VMSZ elnöke, Urbán András, a szabadkai Kosztolányi Dezső Színház igazgatója és Wischer Johann, a Zentai Kamaraszínház igazgatója

Amennyiben a Magyar Nemzeti Tanács a következő ülésén nem tűzné napirendre „Hajnal Jenő diktátumát és határolódna el tőle”, márpedig ez borítékolható, a Magyar Mozgalom tanácsnokainak el kell hagyni végre a testületet és megszüntetni a jelenlegi összetételének a legitimitását. Ezt már korábban is meg kellett volna tenni! A petíció ezt most nem csak időszerűsítette, de kötelez is erre! Bozóki Antal:

„Mondják le!”

 

Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke a július 27-ei sajtóközleményben a Tanyaszínház idei turnéjáról azt írta, „elfogadhatatlannak tartja, hogy a társulat idei körútja folytatódjon”, mivel szerinte Ödön von Horváth Kazimír és Karolina című darabja „a gondtalan, minden korosztálynak szóló színházi élményt nem tudja elvinni közösségeinkbe, városainkba és falvainkba”, a darab „öncélú közönséges, parttalanul ízléstelen, a közönség alpári provokálását és a színpadi megszólalás vállalhatatlanságát jeleníti meg”. Arra „kérte szervezőket, hogy mondják le a többi helyszínen való vendégszereplést”.

Hajnal közleményére Pásztor István, a VMSZ elnöke a következő napon nyílt levélben reagált: „Kedves Jenő! Jól döntöttél”.

Augusztus 6-án Belgrádban kijelentette, hogy „hamarosan sor kerülhet a színházi emberek közötti, jövőképeket kialakító beszélgetésekre, szótértésre, amelyek évek óta váratnak magukra”. – Én ebben a folyamatban kezdeményező és moderátor kívánok lenni – írta Pásztor a weboldalán.

A VMSZ elnöke augusztus 30-án közzétette, hogy szeptember 6-ára a szabadkai pártházba idézte „a vajdasági magyar közösség öt színházának vezetőjét”.

 

Nemzetközi botrány

 

A Tanyaszínház turnéjának a leállít(tat)ása kétségkívül „a legnagyobb (nemzetközinek is nevezhető – B. A.) botrány, amely 2021-ben megzavarta vajdasági magyar kultúra és közélet állóvizét”.

A Tanyaszínháznak azonban csak „jó reklám volt a betiltás”. A Vajdasági magyarok ezrei”, de külföldiek is utaztak Kavillóra, hogy lássák a Kazimír és Karolina előadást.

A tömeges részvétel egyfajta demonstráció, véleménynyilvánítás, de népszavazás is volt Hajnal és Pásztor ellen! A hatalom arroganciája ellen!  Olyan nézői vélemény is volt, miszerint az előadást azért kellett betiltani, „mert Pásztor is és Hajnal is meglátták magukat egy-egy tükörben”.

A magyarországi Színházi Kritikusok Céhe elítélte a Magyar Nemzeti Tanács elnökének lépését, és „felszólította elnök urat, hogy tartózkodjék bárminemű kulturális esemény politikuskénti minősítésétől és betiltásától”.

A Szerbiai Színikritikusok és Teatrológusok Egyesületének elnöksége közleményében arra hívta fel a figyelmet, hogy „a Magyar Nemzeti Tanács szégyenletes döntése azt a félelmet kelti, hogy a cenzúra visszatér a szerbiai színházakba, és arra kéri a testületet, vizsgálja felül a döntését”.

Vajdasági írók, művészek, értelmiségiek Szabadságot a Tanyaszínháznak! címmel petíciót indítottak útnak, amit  1300-an írták alá.

A tiltakozók kifejtik, hogy „autonómia nélkül nem lehet kultúrát teremteni, tudományos munkásságot vagy művészeti tevékenységet folytatni”.

– Mi, alulírottak erélyesen tiltakozunk az ellen az önelégült hatalmi viszonyulás ellen, amely a támogatásban részesített Tanyaszínháztól elvárja, hogy az kiszolgálja a „gazda” érdekeit.

Követeljük, hogy az MNT mielőbb tűzze napirendre Hajnal Jenő diktátumát és határolódjon el tőle. Továbbá mondja ki, hogy a színházi emberek és a színikritikusok továbbra is szabad légkörben végezhetik alkotómunkájukat, a közönség pedig ezentúl is zavartalanul látogathatja színházainkat – áll a petícióban, amit a véemesz székházában tartott „tárgyalás” előtt adott át Szögi Csaba, a petíció egyik kezdeményezője az MNT hivatalában.

– A petíciót megküldtük az anyaország vezető politikusainak, a szerbiai kisebbségügyi minisztériumnak, az Európai Unió és az EBESZ belgrádi küldöttségének, mondta ez alkalommal Szögi.  – A petíciónak alapvetően gesztus értéke van. Lépni kell és meg kell lépni, amit csak lehet – tette hozzá.

 

A „szótértés”

 

A szeptember 6-i beszélgetésről Pásztor, akit újabban „botcsinálta teátrológus egyeduralkodónak” is neveznek, a következőket írta:

 

???? A teljes szótértés jegyében

 

ℹ️???? Ma délután a Vajdasági Magyar Szövetség - VMSZ székházában, a Magyar Nemzeti Tanács elnökével és a vajdasági magyar színházi társulatok vezetőivel, tartalmas, előremutató, nyitott légkörű, rengeteg kérdést érintő kétórás sikeres tárgyalást folytattam.

 

☝️Bebizonyosodott, hogy még ha más perspektívából is tekintünk a dolgokra, a színházi vezetők és a politika képviselői igenis szót tudnak érteni olyan fontos dolgokról, mint a vajdasági magyar színházi társulatok jövője.

 

????A beszélgetés záradékaként abban maradtunk, hogy azt két hét múlva folytatjuk, a társulatok középtávú jövőképéről, amelyet a társulati vezetők dolgoznak ki és prezentálnak majd.

 

Következtetések

 

1. A „tárgyaláson” öt vajdasági magyar színház vezetője vett részt – „amelyek közül egy városi alapítású, kettő önkormányzat és a Magyar Nemzeti Tanács által társalapított, egy jogi személyi önállósággal nem rendelkező önkormányzati és tartományi társalapítású, egy pedig civil egyesületi működtetésű”.

2. A meghívott színházi vezetők között többségben vannak a közismerten véemszhez közeliek, mint például Urbán András, aki 2022. „tavaszán az Újvidéki Színházban (igazgató: Venczel Valentin – B. A.), Lovas Ildikó legutóbbi regényéből készült adaptációját állítja színpadra, amely koprodukció lesz a szabadkai Kosztolányi Dezső színházzal”.

Play Lovas (Játszunk Lovast)! Akkor lesz pénz, Pásztor és Hajnal meg lesznek elégedve! A „gondtalan” nézők is bizonyára özönleni fognak a színház(ak)ba!

[Az összefüggések talán érthetőbbek, ha tudjuk, hogy Lovas Ildikó, író-műfordító – „Pásztor István élettársa(?”), akit „a VMSZ Dobrev Klárája és szürke eminenciája”, de „Elenaként” is említettek –, „az utóbbi években már inkább kultúrpolitikusként dolgozik. Előbb Szabadka művelődési tanácsosa volt, jelenleg tagja a VMSZ elnökségének is, és ő az MNT művelődési tanácsosa is, Szabadka friss Pro Urbe-díjasa, akinek a nevével összefüggésbe hozták Hajnal közleményét és Pásztor nyílt levelét („tudjuk, hogy ki mondta tollba”). 

Az „elismerésre többek között Kabók Erika, erősen VMSZ-közeli újságíró javasolta”, aki Pásztorral egész oldalas, alákérdezős interjúkat is készített a Magyar Szónak, aki 2020-ban úgyszintén megkapta ezt a „kitüntetést”.]

De mi lesz akkor, ha a magyarországi közpénzek, amelyeket most Hajnal osztogat, elapadnak? (A magyar költségvetés hiánya 2020-ban elképesztő „5549 milliárd forint volt”, miközben „az eredetileg tervezett sokszorosa ment az egyházaknak és a határon túlra”!

3. A zárt „tárgyaláson” a petíció kezdeményezői, sem mások, de a sajtó képviselői sem vehettek részt – a régi bolsevista/kommunista/agitpropos gyakorlathoz hasonlóan. Így a nyilvánosság nem értesült, hogy a meghívottak közül ki mit mondott, milyen álláspontot képviselt.

A Magyar Szó napilap is, amit Pista lapnak is neveznek, (feltűnően) csak Pásztor Facebokos bejegyzését és a részvevőkről készült közös fotót közölte.

4. Pásztor jegyzete csupán két általános, semmitmondó politikusi fogalmazást tartalmaz, miszerint „tartalmas, előremutató, nyitott légkörű, rengeteg kérdést érintő kétórás sikeres tárgyalást folytatott”, és hogy „a színházi vezetők és a politika képviselői igenis szót tudnak érteni olyan fontos dolgokról, mint a vajdasági magyar színházi társulatok jövője”.

Ezek szerint, a „tárgyalás” teljes sikerrel végződött és „a végén bejelentették, pfuj, az eddig történtek közül semmi sem állja, ráadásul bekövetkezett a teljes szótértés is”!

5. A beszélgetés „záradéka”: „Két hét múlva folytatjuk, a társulatok középtávú jövőképéről, amelyet a társulati vezetők dolgoznak ki és prezentálnak majd” – írja a feladatot kiosztó Pásztor.

Körmöci Petronella, a Szabadkai Népszínház magyar társulatának vezetője, a Szabad Magyar Szó kérdésére, „miszerint két hét múlva mit várnak el a színházvezetőktől”, azt mondta, hogy „akkor sem repertoárról, szereposztásról és rendezők meghívásáról beszélnek majd, hanem a kulturális stratégia kidolgozásában vesznek ők részt mindannyian. Hozzátette, hogy ő nagyon optimista és bízik abban, hogy lehetséges az együttműködés.

A „kulturális stratégiát”, vagyis „a vajdasági magyar színházi társulatok jövőjét”, tehát a pártszékházban, az önkormányzatok (3) és a tartomány képviselői nélkül dolgozzák ki!? Hogyan lehetséges ez? Nem a Nemzeti Tanácsnak lenne ez a feladata? Mit szólnak majd ehhez az önkormányzatok, a társalapítók?

A Pásztor show (Balla szerint: „agytágítás-féle”) két hét múlva folytatódik.

 

Mellébeszélés

 

A Pásztor jegyzetében egy szó nem esik a Tanyaszínházról, a Hajnal Jenő által a Tanyaszínházzal, a színészekkel, a színházi közönséggel/a vajdasági magyarokkal és az értelmiségiekkel kiváltott konfliktusról! Természetesen az 1300 aláírást tartalmazó petícióról sem!

A „moderálás” helyett „szótértés” volt, amelyen „rengeteg kérdésről” szó esett, csak Pásztor és Hajnal felelősségéről nem! Mellébeszélésével Pásztor – az önkormányzatokat is mellőzve, a „magyar színházak jövőjére” igyekezett terelni a figyelmet.

A petícióba foglalt követeléseknek azonban érvényt kell szerezni! Hajnalt és Pásztort/Pásztort és Hajnalt nem szabad mentesíteni a kultúrbotrányért való a felelősség alól sem! Szögi Csaba szavaival: „Lépni kell és meg kell lépni, amit csak lehet”!

Amennyiben a Magyar Nemzeti Tanács a következő ülésén nem tűzné napirendre „Hajnal Jenő diktátumát és határolódna el tőle”, márpedig ez borítékolható, a Magyar Mozgalom tanácsnokainak el kell hagyni végre a testületet és megszüntetni a jelenlegi összetételének a legitimitását. Ezt már korábban is meg kellett volna tenni! A petíció ezt most nem csak időszerűsítette, de kötelez is erre!

 

2021. szeptember 9.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Húsz év – semmi változás!

A tisztában van-e az MNT és a VMÚE a magyar nyelvű média és tájékoztatás helyzetéért való >

Tovább

„Szégyelltük, hogy ott vagyunk”

A horvátországi Vukovár-Szerém megye három apró falujának 1991 őszén, a délszláv háború idején átélt gyászos története >

Tovább

„Az oktatási helyzet súlyosbodott”!

A VMPE – ismereteim szerint – az egyedüli délvidéki/vajdasági civil szervezet, amely (2012 óta) évente, kitartóan >

Tovább

A délszláv legenda

Bár a hivatalos propaganda mindent megtesz, hogy Titot kitörölje a történelemből, vagy pedig véreskezű diktátorként mutassa >

Tovább

Kétszeres NEM az alkotmánymódosításra!

A népszavazás a szavazók minimális részvételével is érvényes lesz. Sikeres pedig, ha a részvevők többsége igennel >

Tovább

Hagyományos szex-szimbólum

Azok a 60-as évek, amikor az emberek egy kis erotikus élményért moziba mentek! És amikor európai >

Tovább

Az alattvaló látomása

Előzőleg látta Aleksandar Vučić államelnök szenvedélyes tekintetét, amellyel kifejezte, hogy mennyire kívánta ezt a győzelmet. Állítása >

Tovább

Két malomkerék között

Az ilyesféle markáns nemzetállam-építés szükségszerűen elidegeníti a kisebbségi polgárokat a szülőföldtől. Ezt fokozza, hogy a nemzetállami >

Tovább

Önreklámozás (2.)

Varjú Márta, főszerkesztő a Magyar Szó a fejléce alá tűzte, hogy a „vajdasági magyarság lapja”, ami >

Tovább

Önreklámozás

A fiatal „politikusnak” – akinek a hátrányos rehabilitálási és vagyon-visszaszármaztatási törvényt is köszönhetjük –  még mindig >

Tovább

Tájékoztató csak szerb nyelven, cirill írással!

A referendum a nemzeti kisebbségi nyelven való nem teljes tájékoztatás szempontból, szerintem, már most megbukott! A >

Tovább

„Nem bízzák farkasra a bárányt” – de ilyen Pásztorra sem!

Ki kell végre konkrétan mondani: A magyar közösség hanyatlásának/leépülésének egyik oka az utóbbi évtizedben a Vajdasági >

Tovább