2025. július 16. Szerda
Ma Valter, Irma névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Naplójegyzetek – Fragmentumok

A primitív törzsi nacionalizmus

Végel László
Végel László
A primitív törzsi nacionalizmus

A miloševići „antibürokratikus forradalom” főként a külvárosokban és az elit kulturális intézményekben tobzódott. Nem véletlen, hogy a miloševići ideológia alapjait a Szerb Tudományos Akadémia által kinevezett bizottság „memoranduma”, tehát az elitértelmiség fogalmazta meg, de a külvárosi prolik vitték győzelemre. A jugoszláviai tapasztalatok arról szólnak, hogy a nacionalizmus legyőzte a szocializmust, miközben a kulturális szférában a liberális dendik azzal próbálkoztak, hogy saját érdeküket becsempésszék a nacionalista csomagba, remélve, hogy az a primitív törzsi nacionalizmus a modern világban csak ideig-óráig tart. Kiderült, hogy a jóslat nem vált be. Végel László:

2021. augusztus 5., csütörtök

Időről-időre felcsillan az új baloldal emléke. Igaz, nem a vajdasági magyar értelmiségi körökben, amin nem lepődöm meg. Az sem meglepő, hogy Magyarországon legfeljebb néhány elszigetelt értelmiségi tér vissza a témára, a szellemi élet fősodrában hiába keresem az újbaloldal szellemiséget, bár – ezt is el kell ismerni – Tamás Gáspár Miklós fiatal tanítványai körében egyre többen reflektálnak rá. Szerbiában viszont rebellis hagyományként tűnik fel, a fiatal nemzedék találkozik a nagyapákkal, ami érthető, hiszen 1968 Jugoszláviában sokkal fontosabb volt, mint Magyarországon. A nyugati országokban a fiatal nyugati baloldal képviselői egyre következetesebben hivatkoznak 1968 képviselőire. Nem tudok szabadulni a gondolattól, hogy az új baloldal kudarca a II. világháború utáni Európa legnagyobb veresége volt, amelyből több mint fél évszázad után sem gyógyult ki. Nálunk ez a hagyomány lekerült a napirendről. Azokban az években meglehet még nem is ismertük fel, hogy mit vesztettünk. Az Új Symposion újbaloldali számát szerkesztve egyik cikkemben arról írtam, hogy a hagyományos baloldal szklerózisban szenved, csakis az új baloldal tudja megújítani. A számban megjelent szövegek összhangban voltak a hasonló orientációjú európai gondolatokkal. Emlékszem, mennyit kellett keresgélem ahhoz, hogy összeállítsam az 1921-es kronstadti matrózlázadásról szóló miniantológiát. A kronstadti matrózok a kiépülő államszocializmus elleni lázadásukkal szemben igazi szocializmust akartak. Közülük mintegy 1000 matrózt kivégeztetett a hatalom. Most látom, hogy fölösleges munka volt, ezt az értékrendet kiverték a köztudatból. Az általam szerkesztett belgrádi Književna reč hírhedt „magyar számának” első oldalán Tamás Gáspár Miklós írása szerepelt. A szám kálváriájáról az akkori főszerkesztő Gojko Tešić tudna tanúskodni. Az újbaloldali eszmék elsikkasztásának következménye, hogy „a munkásosztály – forradalmi hagyományaitól eltérve – egyre nacionalistább, nőellenesebb, etnicistább, rendpártibb lett…”, írja Tamás Gáspár Miklós. Ez biztosított szabad utat az autoritárius és a „kirekesztő” munkáspolitikának, amit manapság sikeresen aknáz ki a szélsőjobb. Előveszem a belgrádi Student vörös számát. Hogy vágyta a lázadó ifjúság a munkásság rokonszenvét.  Hiába! A jugoszláv pártvezetőségben 1968 után irracionális ellenszenv született az újbaloldallal szemben. A Kommunista Szövetség sokkal jobban tartott az újbaloldaltól, mint a nacionalistáktól. Az újbaloldalinak minősítettek álladó gyanú alatt éltek, nem játszottak komolyabb szerepet a kulturális életben. Semmi politika – ez volt az új kultúrpolitikai jelszó. A párt hathatósan pártfogolta az apolitikus értelmiséget, a strukturalizmus félig-meddig hivatalos irodalomtudományi irányzat lett. Ennél még rosszabb volt a kommunista nomenklatúra cinkoskodása a nacionalizmussal. Időnként hangzatos kampányt indított ellene, de 1971-után a mértéktartóknak nevezett a nacionalisták rendre elfoglalták a kulturális intézményeket. Ekkor kezdődött nacionalisták hosszú menetelése az intézményeken át. A nyolcvanas évek végén, a nacionalizmus egycsapásra hivatalos militáns ideológia lett. 1968 után a másik fő ellenség a liberalizmus volt, vagy ahogy a jugoszláv pártelit nevezte: az „anarcholiberalizmus”. Ekkor tetőzött a munkásosztály etnicizálása. A következmények ismeretesek. A miloševići „antibürokratikus forradalom” főként a külvárosokban és az elit kulturális intézményekben tobzódott. Nem véletlen, hogy a miloševići ideológia alapjait a Szerb Tudományos Akadémia által kinevezett bizottság „memoranduma”, tehát az elitértelmiség fogalmazta meg, de a külvárosi prolik vitték győzelemre. A jugoszláviai tapasztalatok arról szólnak, hogy a nacionalizmus legyőzte a szocializmust, miközben a kulturális szférában a liberális dendik azzal próbálkoztak, hogy saját érdeküket becsempésszék a nacionalista csomagba, remélve, hogy az a primitív törzsi nacionalizmus a modern világban csak ideig-óráig tart. Kiderült, hogy a jóslat nem vált be. Aztán abban reménykedtek, hogy megosszák az érdekszférát: legyen a kultúra a liberálisoké, a politika pedig a nacionalistáké. A nacionalizmus a liberális elit és a munkásrétegek asszisztálásával megbuktatta a „bűnös baloldalt”, igaz, nem a bűnös komiszárok kerültek horogra, hiszen azoknak nagyobbik része gyorsan átevezett a „nemzeti oldalra”, ahol szükség volt a tapasztalataikra. A kisebbik része pedig a liberális táborban keresett búvóhelyet. Ezt követte a máig is tartó második forduló, amelyben a nacionalisták a liberálisokkal számolnak le.

 

2021. szeptember 9.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Ideje lenne újragondolni a lap koncepcióját és szerkesztéspolitikáját!

A Családi Kör magazin legújabb száma nem tartalmaz oknyomozó, tényfeltáró írásokat, riportokat, amelyek segítenék a mostani >

Tovább

Bodzsoni István a REM tagja?

A REM már hosszú évek óta a Szerb Haladó Párt (SNS) és a VMSZ eszköze, tele >

Tovább

Szerbia és a VMSZ nemzeti közösségi politikájának magasztalása

Úgy tűnik, hogy a két Bálintnak (Pásztornak és Juhásznak) nemzetközi publicitásra volt szüksége, hogy Szerbia és >

Tovább

Szükség lenne új utat mutató államférfira

A tüntető egyetemistákkal szemben Belgrád legszűkebb központjában a Pionír parkban a kormánypárti tanulni vágyó egyetemisták sátortábort >

Tovább

Az utca többé nem biztonságos

A jelentések szerint sok egyetemistát úgy tartóztatnak le, hogy leparkol egy autó, kilép belőle 2-3 fekete >

Tovább

Aleksandar Vučić jóslata nem teljesült be

Az egyetemisták a Szent Vitus-napi tüntetésen nem tettek kísérletet arra, hogy elfoglaljanak fontos állami intézményeket vagy >

Tovább

MIVEL ÉRDEMELTE KI A SZABADKAI MAGYAR TANNYELVŰ TANÍTÓKÉPZŐ KAR DÉKÁNJA A VID-NAPI DÍJAT?

Az MTTK hallgatói még 2024 decemberében nyílt levélben szolidaritást vállaltak ugyan a tiltakozókkal, de a plénumon, >

Tovább

Tomislav Žigmanov erkölcsi és politikai bukása

A politikai erőviszonyokat tekintve, a Tartományi Képviselőházban akár a tréfás mesék Pityi Palkó nevű figuráját is >

Tovább

Legija, Bokan, Vučić...

Ezért közpénzen a Titkárság megvásárolt egy bizonyos példányt, hogy a vajdasági közkönyvtároknak ajándékozza. Milorad Ulemeket a >

Tovább

Ez lesz az egyetemisták nagy vizsgatétele

Nem az a gond, hogy különbségek vannak, ez szinte magától értetődő. Az egyetemisták között vannak jobboldaliak >

Tovább

Csak a vajdasági magyarság csendes, újra csendes, félő, hogy örökre az marad

A közelmúltban lezajlott népszámlálás különösen súlyos sebet ejtett a vajdasági magyarság körében. Most már nem is >

Tovább

A VMP színrelépése

A Vajdasági Magyar Plénum (VMP), a vajdasági magyarság legújabb közösségi szerveződése közleményben támogatta az egyetemisták követeléseit. >

Tovább