2021. szeptember 20. hétfő
Ma Friderika névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Haladó, erőszakos nacionalizmus

Nem minden iskolában szólt a himnusz

Bozóki Antal
Bozóki Antal
Nem minden iskolában szólt a himnusz
Adela Melajac Karahmetović Novi Pazar-i tanítónő a rendőrségi meghallgatása után, amire azért került sor, mert nem volt hajlandó a szerb himnusszal kezdeni a tanévet

Ez már nem csak „a nemzeti szimbólumok lengetéséről”, hanem az eddig/szerzett nemzeti kisebbségi jogok csökkentéséről, folyamatos leépítéséről, a nemzeti kisebbségi közösségek beolvasztásról szól, de arról is, hogy a „hatalom a botrányokat a nacionalizmus duzzasztásával rejtegeti”, illetve tereli el azokról a figyelmet. Mindebben pedig, sajnos, a Vajdasági Magyar Szövetség is – Pásztor István véemeszes elnök szavaival – „partner”. Orbán Viktor a szeptember 1-jei blédi Stratégiai Forumon kijelentette, hogy „Szerbiát be kell fogadni az európai Unióba”. A két ország szeptember folyamán úgynevezett „stratégiai együttműködésről szóló megállapodást” tervez kötni. Tisztában van-e egyáltalán a magyar kormányfő, hogy kivel szövetkezik? Bozóki Antal:

Branko Ružić, a szerb kormány első alelnöke, oktatási, tudományügyi és technológiai fejlesztési miniszter, a Szerb Szocialista Párt (SPS) Főbizottságának alelnöke, stb., augusztus 29-én „bejelentette [najavio], hogy az iskolaév szeptember 1-jén minden iskolában normálisan kezdődik, az Igazság Istene [Bože pravde] állami himnusz eléneklésével vagy lejátszásával, első alkalommal a történelemben”.

A Tanjug hírében a „bejelentette” szó szerepel, a Danas napilapnak a témával kapcsolatos írásában a „rendelet” [naredba], а Szabad Európa Rádió (RSE) hírében pedig a „döntés” (odluka) szó szerepel.

A Minisztérium honlapján azonban, de az interneten sem találni semmilyen dokumentumot a himnusz kötelezőségével kapcsolatosan az iskolaév elején. Teljes, tehát, a zűrzavar azzal kapcsolatban, hogy létezik-e ilyen állami döntés, vagy csak Ružić szóbeli utasításáról lenne szó.

A miniszter az iskolakezdés napján azt mondta, „büszke arra, hogy az első iskolai nap Szerbia himnuszának lejátszásával kezdődik, és hogy az állami szimbólumok tisztelete az állam iránti tisztelet, amelyben élünk, valamint, hogy a társadalmi közösséghez való tartozás fejlesztéséről otthon és az iskolában tanulnak. Ezért fontosnak tartja, hogy a himnusz lejátszása az ilyen irányú tevékenységünk része lett.”[4]

Az oktatási évnek a szerb himnusszal való kezdése is „megosztotta Szerbiát”.

– A himnuszt figyelmen kívül hagyták azokban az általános- és középiskolában, amelyben albán nyelvű oktatási is folyik – tudta meg a Danas. A hírt a lapnak megerősítette Ragmi Mustafa, az Albán Nemzeti Tanács (KKSH) elnöke is.

– Igazság Istene himnusz nem hangzott el azokban az iskolákban, amelyekben a tanítás albán nyelven folyik. Ružić miniszter rendelete törvénytelen, és ezáltal nem kötelező – üzente Mustafa, aki egy nappal korábban felhívta az ottani (bujanovaci, preševoi – B. A.) albán oktatási intézmények igazgatóit „hogy mondjanak le, ha nem képesek a személyes és az iskola méltóságának a megőrzésére”.

– A Novi Pazar-i Rifat Burdžović Tršo Általános Iskola esete [ahol „a szerb himnusz helyett a szandzsáki Ja sin sam tvoj (A fiad vagyok) bosnyák nemzeti dalt játszották le az első iskolanapon”] botrányt és minden állami szimbólum iránti, valamint mindaz iránti tiszteletlenséget jelent, amit az állam nyújt minden állampolgárnak – mondta Ružić.

– Ez a Novi Pazar-i tett az himnusz és az állami szimbólumok rombolását és beomlását jelenti. Ez miatt a tanügyi felügyelőség azonnal eljár és, a törvénnyel összhangban, megállapítja az igazgató és a tanítónő felelősségét hangoztatta a miniszter. (Csak éppen az nem mondta, hogy melyik törvényre gondol, de biztosan találnak valamilyen jogszabályt az elmozdításukra a tanügyből.)

Kiemelte, hogy „a Szerb Köztársaság nagyfokú egyenjogúságot és jogokat biztosít a nemzeti kisebbségeknek, amikor a nyelvről, a kultúráról és az oktatásról van szó”. – Ritka az az ország, amelyiket erre a témára dicsértek volna, mint a Szerb Köztársaságot – tette hozzá.

A Bosnyák Nemzeti Tanács (BNV) augusztus 31-én, az iskolakezdés elő napján, „felhívta az iskolaigazgatóságokat, hogy ne játsszák le a Bože pravdet, amire korábban Ružić minisztériuma utasítást adott”.

Mirza Hajdinović, a BNV titkára, a Szabad Európa Rádiónak elmondta, hogy „Szerbia jelenlegi himnuszát a bosnyákok nem állami himnuszként, hanem a szerb nép nemzeti himnuszaként élik meg”.

– A hivatalos állami himnusz csak egy népet említ és ezzel, s ezt fontosnak tartom hangsúlyozni, Szerbia Köztársaságot kizárólag mint egy nép államát magasztalja. A bosnyákok, de vannak még más népek is, nemzeti kisebbségek, amelyek Szerbiában élnek, teljesen ki vannak zárva ebből és ez számunkra teljes elfogadhatatlan – mondta Hajdinović.

A BNV álláspontja, Hajdinović szavai szerint, hogy „a himnuszt meg kell változtatni”. Közleményében a BNV kiemeli, hogy a himnuszban „Szerbiát nem lehet soknemzetiségű és vallású országként felismerni, pedig valójában az”.

A BNV közleménye emlékeztet arra is, hogy „a Bože pravde himnusz a boszniai Szerb Köztársaság entitásának a himnusza volt 1992-től 2007-ig, valamint az egykori Krajinai Szerb Köztársaság himnusza” (amit a horvátországi szerbek egy része alkotmányellenesen hozott létre, 1991 és 1995-között, Lika, Kordun, Banija és a dalmáciai hátország területén, a belgrádi hatalom segítségével – tették hozzá a RSE újságírói).

Aleksandar Vučić szerb elnök szeptember 2-án videó üzenetben reagált az eseményekre, az Instagram közösségi hálón, kiemelve, hogy „a Bože pravde a szerb hercegség és királyság himnusza is volt (a 19. és a 20. században), és hogy mindig védeni fogja azokat, aki szeretik Szerbia himnuszát”.

– Úgy vélem, szégyen és nem jó, ha egyes társadalmi csoportok, politikusok és médiák a legrosszabb és a legértelmetlenebb módon sértik mindazt, ami az országunk egységét és közösségét képezi, a mi himnuszunkat és a zászlónkat – mondta Vučić.

Aleksandar Šapić Új Belgrád község elnöke, a Szerb Haladó Párt (SNS) alelnöke is támogatja a kezdeményezést, hogy Szerbia himnuszát játsszák le az első iskolai napon és úgy véli, hogy „ezt sűrűbben kellene megtenni, a munkanap vagy munkahét kezdetén”. Ezt Zoran Radojičić, Belgrád polgármestere is támogatta.

Vicsek Annemarie (ismertebb nevén: Annamária) véemeszes oktatási államtitkárt, az Újvidéki Rádió Hangadó szerda című, szeptember 1-jei délelőtti műsorában, Muci Szántó Márta szerkesztő az oktatásügyi miniszter bejelentéséről is kérdezte, hogy a tanév a himnusz eléneklésével veszi kezdetét.

Az államtitkár szerint „ez nem egy kisebbségek elleni rendelkezés, inkább a szerb nemzeti identitás erősítéséről van szó”. – Nem tartok attól, hogy a kisebbségi jogok csorbulnak, az országban élőknek feladata tudni, ismerni a nemzeti szimbólumokat – mondta az oktatási államtitkár.

A DélHír internetes újság szerint viszont, azzal, hogy „a nagyszerb kormány a magyar többségű iskolákat is rákényszerítette, hogy a tanévet a szerb himnusz eléneklésével vagy lejátszásával kezdjék, újabb súlyos megaláztatást kellett elviselnie a délvidéki magyarságnak és az összes többi, a mai Szerbia területén élő nemzeti közösségnek”.

A nyilatkozatból látható, hogy Vicsek a szerb kormányban nem a magyar közösség érdekeit képviseli, hanem annak politikáját közvetíti a közösség felé. Ez azt is jelenti, hogy a véemesz azonosul a szerb kormány kisebbségbarátnak nem mondható politikájával.

Minden rendelkezés/intézkedés, amelyik valamelyik nemzetet kiemel, óhatatlanul a többi kárára van. A nemzeti szimbólumok ismeretére semmi képen lehet kötelezni senkit. Ez mindenkinek a magánügye kell, hogy legyen. Ezeket a szimbólumokat csak akkor fogadja el a kisebbségi lakosság, ha a többségi nemzethez tartozókkal egyenlő/egyenrangú polgároknak tekinti őket az ország és úgy is viszonyul hozzájuk. Más szóval: Ahogyan a kormány viszonyul a(z állam)polgáraihoz, olyan tiszteletet is várhat el tőlük. Az ilyen politikai döntésekkel csak irritálják a nemzeti közösségeket és növelik az etnikai ellentéteket.

Adem Ljajić futballistát 2012 májusában kizárták Szerbia válogatottjából, mert nem énekelte az állami himnuszt a Spanyolországi elleni barátságos mérkőzés előtt.

Az akkor húsz éves Ljajić kijelentette, hogy sajnálja, és hogy „tisztel mindenkit”, de először önmagát kell tisztelnie.

A szerb himnusz éneklésének bejelentésére reagált az ellenzéki Nem adjuk/Ne fojtsuk meg Belgrádot Kezdeményezés [Inicijativa Ne da(vi)mo Beograd] is, hangoztatva, hogy ez csak a tanügy nagyobb problémáinak a leplezése, mint például azoknak a feltételeknek, amelyek között a diákok tanulnak és a digitalizálás, valamint a távoktatás problémája a járvány ideje alatt.

– A Kezdeményezés szerint a korábban bejelentett, „a nemzetileg fontos tantárgyak állami ellenőrzése” is úgyszintén a tanügy nagyobb problémáinak az elfedése.

Ružić minisztériuma márciusban munkacsoportot alakított, hogy törvénymódosításokat készítsen elő, amelyek megteremtenék az alapot „a különleges nemzeti érdekű tankönyvek bevezetésére” az általános és középiskolákban.

Javasolta, hogy „a tankönyv komplettet, illetve a különleges nemzeti érdekű tankönyvet” a szerb nyelv és irodalom, a történelem és a földrajz tankönyv képezzék”.

A kezdeményezés Aleksandar Vulin belügyminisztertől ered, aki februárban a parlamenti képviselők előtt, a második világháborús eseményeket és a volt Jugoszlávia területén folytatott háborúkat említve, kijelentette, hogy „a történelemkönyvet a szerb államnak kell megírnia” – írja RSE.

Szerbiában a politika és a vallás is egyre nagyobb mértékben befolyásolja az oktatást is.

Ha a szerb himnusz most kötelezővé tett lejátszása mellet, az iskolaév kezdetén, azt is figyelembe vesszük, hogy:

– január 27-én és Szerbia összes iskolájában, így a Délvidéken/Vajdaságban is, a zenetanárok által vezényelt iskolakórusok kötelezően éneklik Sveti Sava [Szent Száva] himnuszát, még azokban az iskolákban is, amelyekben az abszolút többséget a nemzeti kisebbségi közösségekhez tartozó diákok képezik;

– Szerbia és a Boszniai Szerb Köztársaság közgyűlése szeptember 15-én, a nemzeti összetartozás, szabadság és nemzeti zászló ünnepének napján tervezi elfogadni a szerb nyelv védelméről, valamint a cirill ábécé védelméről és megőrzéséről szóló harmonizált törvényt, amely szerint Szerbiában és a Boszniai Szerb Köztársaságban minden állami és helyi szerv, az iskolák, egyetemi karok, valamint a többségi állami tőkével rendelkező társaságok, és nemzeti, vagy nemzetközi szinten működő szövetségek a jövőben kötelesek lesznek munkájuk során a szerb nyelvet és a cirill ábécét használni;

– a hatalmi szervek álláspontja szerint a közlekedési táblákon lévő magyar felirat „közlekedésbiztonsági kockázatot” jelent;

– Nikola Selaković haladó párti szerb külügyminiszter felhívást intézett a világban bárhol (különösen a régióban) élő szerbekhez, miszerint szeptember 15-én, a szerb egység, szabadság és a nemzeti zászló napján, tűzzék ki a szerb zászlót, akkor ez azt a gondolatot ébreszti, hogy Szerbiában a haladó, erőszakos nacionalizmus irányába változik a kisebbségi politika.

Ez már nem csak „a nemzeti szimbólumok lengetéséről”, hanem az eddig/szerzett nemzeti kisebbségi jogok csökkentéséről, folyamatos leépítéséről, a nemzeti kisebbségi közösségek beolvasztásról szól, de arról is, hogy a „hatalom a botrányokat a nacionalizmus duzzasztásával rejtegeti”, illetve tereli el azokról a figyelmet. Mindebben pedig, sajnos, a Vajdasági Magyar Szövetség is – Pásztor István véemeszes elnök szavaival – „partner”.

Orbán Viktor a szeptember 1-jei blédi Stratégiai Forumon kijelentette, hogy „Szerbiát be kell fogadni az európai Unióba”. A két ország szeptember folyamán úgynevezett „stratégiai együttműködésről szóló megállapodást” tervez kötni. Tisztában van-e egyáltalán a magyar kormányfő, hogy kivel szövetkezik?

 

 

2021. szeptember 6.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

A „Szerb Világ” alakítása

A törvény – nagyon furfangosan – úgy rendelkezik, hogy a Hivatalos Közlönyben való megjelenése utáni nyolcadik >

Tovább

Vukovári capriccio

Mégis, erősen nyálasan, érzelgősen, nem tehetek mást, mint a magam nevében bocsánatot kérek a vukováriaktól. Mi >

Tovább

„A VMSZ végzi a dolgát!” – de kinek a javára?

A törvény kétségtelenül a nemzeti homogenizálást szolgálja és a latin írásmód hivatalos használatának a végső száműzésére >

Tovább

Agónia

Most, utólag, az eseményekből arra is lehet következtetni, a baj az lehetett, hogy a Tanyaszínház nem >

Tovább

A „parttalan” kocsonyás holdudvar

A homlokzati demokrácia az autokrata rendszer fügefa levele lett, aminek köszönve az önkéntes szolgaság erkölcsi alibire >

Tovább

Egyházi deszant Montenegróban

Amikor Orbán Viktor a minap arról beszélt, hogy az EU-nak nagyobb szüksége van Szerbiára, mint fordítva, >

Tovább

Isten hozta Ferenc testvért

Ferenc pápa nagy formátumú, érdekes ember, aki ebben az egyszerre pokolian veszedelmes és kínzóan unalmas korszakban >

Tovább

Play Lovas!

Amennyiben a Magyar Nemzeti Tanács a következő ülésén nem tűzné napirendre „Hajnal Jenő diktátumát és határolódna >

Tovább

A primitív törzsi nacionalizmus

A miloševići „antibürokratikus forradalom” főként a külvárosokban és az elit kulturális intézményekben tobzódott. Nem véletlen, hogy >

Tovább

A Kis Bácskai Glóbusz a Nagy Magyar Glóbusz kicsinyített mása lett

Napjaink Európájában veszélyes, ha nem veszélyesebb szellemi kavargás tanúi vagyunk, mint a harmincas években, mi pedig >

Tovább

Semmi sem jött úgy, mint az istencsapás, még a Fidesz sem

A Fidesz ugyancsak a magyar szocializmus temetetlen múltjára építkezik. A középnemzedék nem zárta le a múltját, >

Tovább

BÚCSÚ ENDRÉTŐL

Sok minden történt eme „röpke” együtt töltött 45 évünk alatt, oldalakat lehetne írni a Dominóban eltöltött >

Tovább