2022. január 24. hétfő
Ma Timót, Ferenc névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Emberi- és nemzeti kisebbségjogi napló

Vihar előtti (szél)csend?

Bozóki Antal
Bozóki Antal
Vihar előtti (szél)csend?

A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége (VMDK) viszont – az augusztusi 13-ai közleményében – arra figyelmeztetett, hogy „Pásztor István nem párbeszédre, hanem behódolásra hív. Ne adjanak legitimitást autokratának, ne tegyenek eleget meghívásának!” – szólít fel a közlemény. Többen már jelezték is, „nem ismerik el Pásztor kerekasztalát”, hogy a pártvezér „moderátornak sem megfelelő”, meg hogy „nem szakmabeli”, tehát „semmi köze hozzá”. A tanyaszínházi „kis forradalom után”, „a délvidéki falvakban most csend honol”. Vihar előtti (szél)csend? Bozóki Antal:

Július 6. – augusztus 20.

Könyvesboltokra már nem jut?

 

– Kövér László a magyar Országgyűlés elnöke Szerbiába látogatott. Vučić elnökkel való találkozón hangsúlyozták, hogy történelmi csúcson van a két ország kapcsolata, amit csak üdvözölni lehet. Kövér pedig köszönetet mondott mindazért, amit Szerbia tesz a magyar nemzeti kisebbség helyzetének javítása érdekében. Ennek a valóságalapját nyilván az idén sorra kerülő népszámlálás adatai fogják alátámasztani vagy cáfolni. Minden kisebbségpolitikának van egy látható és láthatatlan része. Az idén kiderül, hogy a mi esetünkben melyik a hitelt érdemlő. Kövér meglátogatta a magyar pénzekből épülő topolyai focistadiont is. Sokat hallottam arról, hogy a nemzeti identitás megőrzésének szemszögéből milyen fontosak a focistadionok, de ezúttal jó néven vettem volna, ha Kövér meglátogatja a topolyai magyar könyvesboltot is. Harminc évvel ezelőtt ott létezett egy impozáns magyar könyvkereskedés, de azóta hiába érdeklődök, a rossz nyelvek szerint bezárták. Nos, ha Kövér kifejezte volna az óhaját, hogy nem csupán a focistadiont kívánja meglátogatni, hanem a könyvkereskedést is, akkor a magyar kisebbségi vezetők erre az alkalomra nyitottak volna egy kacsalábon forgó magyar könyvkereskedést – írja Végel László a Focistadion és könyvkereskedés c. július 6-ai jegyzetében.

Végel rövid jegyzetének szinte minden mondatáról a magyar nemzeti közösség helyzetével foglalkozó könyv egy-egy fejezetét lehetne megírni. Maradjunk azonban csak a jegyzet címénél.

A szerző nem nevezi ugyan meg, de aki erre emlékszik még, tudja, hogy az egykori újvidéki Forum Lap- Könyvkiadó és Nyomdaipari Munkaszervezet (LKNYM) topolyai „impozáns magyar könyvkereskedésről” lehet szó.

Végel egy nagyon fontos kérdésre hívja fel a figyelmet: Hova lettek a magyar településekről a könyvesboltok/miért nem lehet a magyar településeken magyar könyveket vásárolni? Hogyan lehetséges az, hogy számos magyar település boltjaiban csak szerb nyelvű könyveket árusítanak?

Újvidék központjában, a múlt század hetvenes éveiben, a valamikori Forumnak volt egy nagy könyvesboltja, amelyikben meg lehet vásárolni szinte minden Magyarországon kiadott könyvet. Ha valamelyik éppen nem volt a kínálatban, meg lehetett rendelni. A vállalaton belül létezett egy külön egység is, amelyik a könyvek behozatalával-kivitelével és forgalmazásával foglalkozott.

A kilencvenes évektől a Forum több átszervezésen, „karcsúsításon” és leépítésen esett át, míg végül Magyar Szó Lapkiadó Kft. lett. A nemzetközileg ismert név is már csak a Forum Könyvkiadó Intézet (FKI) által maradt fenn. Az egykori Forum-házról még a cégtáblát is leszerelték!

A régi Forumnak több könyvesboltja, vagy – ahogy Végel írja – könyvkereskedése és számos újságárusító kioszkja is volt, emlékezetem szerint Újvidéken, Nagybecskereken, Topolyán, Magyarcsernyén és bizonyára másutt is.

Ezekben minden Forum kiadványt, magyarországi könyveket, folyóiratokat, de egyéb kiadványokat is meg lehetett venni. Az anyaország kultúrájával való közvetlen kapcsolattartás egyik legfontosabb részét képezték. Valamilyen oknál fogva azonban sorra bezártak/megszűntek/eltűntek. Érdekes lenne megtudni azt is, mi történt a könyvkerekedésekkel és a kioszkokkal: Kinek a tulajdonába és hogyan mentek át?

Ismereteim szerint, a FKI-nek egyetlen könyvesboltja sincs. Mostanában a Könyvbuszról sem hallani, amely az egyes településekre és a szórványba eljuttatta a könyveket.

Sokba kerülnek a focistadionok! Könyvesboltokra, könyvterjesztésre már nem jut?

 

Július 31-augusztus 20.

Vihar előtti (szél)csend?

Vajdasági magyar közéleti személyiségek (július 31-én) Szabadságot a Tanyaszínháznak címmel aláírásgyűjtést kezdeményeztek, melyben követelik, hogy „az MNT mielőbb tűzze napirendre Hajnal Jenő diktátumát és határolódjon el tőle”.

– Mi, alulírottak erélyesen tiltakozunk az ellen az önelégült hatalmi viszonyulás ellen, amely a támogatásban részesített Tanyaszínháztól elvárja, hogy az kiszolgálja a „gazda” érdekeit – áll a dokumentumban.

A petíciót augusztus 19-ig összesen 700-an írták alá (a tervezett 500 helyett), közülük 386-an Szerbiából. Névtelenek kívántak maradni 155-en, vagyis csak az openPetition szerkesztői rendelkeznek a személyes adataikkal. Ez is arra utal, hogy az emberek meg vannak félemlítve, mivel „a párt keze mindenhova odaér”.

A Tanyaszínház időközben – augusztus 12-én – Kavillón megtartotta a betiltott Ödön von Horváth Kazimír és Karolina utolsó előadását is.

Számtalan szerbiai és külföldi szervezet, művész és civil fogalmazta meg véleményét, a kritikusok magyarországi és szerbiai szervezete stb. állt ki a művészi/művészeti szabadság mellett, támogatta a Tanyaszínházat és művészeit, ítélte el Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) cenzori közleményét[7] és Pásztor István véemesz elnök ezt támogató levelét.

 Alig néhányan – ki tudja milyen megfontolásból – kifogásolták az előadást.

Kovács Frigyes színművésznek, a Tanyaszínház társalapítójának „nem tetszett” az előadás, de hogy miért, az „avatatlan olvasónak” nem akarta „kitárni”.

– Majd elmondom azoknak, akiket érint – nyilatkozta.

Csorba Béla a Vajdasági Magyar Demokrata Párt (VMDP) vezetője, Pásztor választási szövetségese, zavaros, ellentmondásos és ironizáló írást közölt a Tanyaszínházról, merthogy annak a „babérkoszorúi már régen elfonnyadtak, mártírkoszorújához próbál gyűjteni leveleket”.

Szerinte „célszerű lenne módosítani a támogatási rendszert, úgy hogy közben minden körülmények között biztosítva maradjon a polgári egyesületként működő szervezetek önállósága”. Csak éppen nem fejtette ki, hogy ezt hogyan lehet megvalósítani a véemesz uralta rendszerben!

Ködös megfogalmazása szerint „a magyarországi támogatásoknak egyszerre kell szolgálniuk ezen egyesületek és intézmények fennmaradását és a kisebbségi autonómia ügyét”. Miközben elfelejtette, hogy nem a művelődési egyesületeknek kellene küzdeni az autonómiáért, hanem elsősorban a hatalomban részes magyar pártoknak, amelyek ezt az „ügyet” már nem is emlegetik.

Bicskei Zoltán (filmrendező, grafikus) az írása címében a Tanyaszínház „bukására” utal, miközben a közönség „minden este megtöltötte a szabadtéri nézőteret. Így fejezte ki kíváncsiságát, szolidaritását, szeretetét a színháza iránt.”

A legnagyobb csalódást mégis Faragó Árpád (1931), a délvidéki/vajdasági színjátszás „nagy öregje” okozta, aki „kerek perec” kimondta, hogy „egyetért a Magyar Nemzeti Tanács elnökének a véleményével, éppen úgy, mint Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnökének mondanivalójával”. – Egyetértek, mert azok minden tekintetben a Tanyaszínház létjogosultságát, és azok nemes szándékát védik, aki a Tanyaszínházat megálmodták – véli Faragó.

Nem a szakmája, hanem a politikusok mellett állt ki Faragó, pedig neki aztán kellene, hogy legyen ezekkel kapcsolatos tapasztalata!

Az idézett szövegek mind a Magyar Szó napilapban jelentek meg. Tekintettel a lap véemeszes beállítottságára, és arra, hogy a szerzők többsége – egyes kommentelők szerint – „pénzfüggő a VMSZ-től”, felmerül a kétely is, hogy utasításara, vagy megrendelésre készültek.

A Magyar Mozgalom (MM) frakciója Magyar Nemzeti Tanácsban „mélységesen elítélte”, hogy Hajnal Jenő az MNT intézményét nem tisztelve, annak nevében szólította fel a társulatot „az idei körútjának a lemondására”.

– Azt gondoljuk, e megnyilvánulása nem múlhat el felelősségre vonás és következmények nélkül – írja a frakció július 29-ei közleményében.

Az MNT következő ülésén sor kerül-e Hajnal Jenő felelősségre vonására? Amennyiben ez nem történne meg, a mozgalmistáknak el kell hagyniuk a testületet – Kalmár Zsuzsa, a Szabadkai Népszínház színművésznőjének, a frakció tagjának példáját követve – egyébként hitelét veszti a tevékenységük.

Pásztor István a Vajdasági Magyar Szövetségre (VMSZ) elnöke, „noszai ménesgazda”, augusztus 6-án Belgrádban kijelentette, hogy „hamarosan sor kerülhet a színházi emberek közötti, jövőképeket kialakító beszélgetésekre, szót értésre, amelyek évek óta váratnak magukra”.

A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége (VMDK) viszont – az augusztusi 13-ai közleményében – arra figyelmeztetett, hogy „Pásztor István nem párbeszédre, hanem behódolásra hív. Ne adjanak legitimitást autokratának, ne tegyenek eleget meghívásának!” – szólít fel a közlemény.

Többen már jelezték is, „nem ismerik el Pásztor kerekasztalát”, hogy a pártvezér „moderátornak sem megfelelő”, meg hogy „nem szakmabeli”, tehát „semmi köze hozzá”.

A tanyaszínházi „kis forradalom után”, „a délvidéki falvakban most csend honol”. Vihar előtti (szél)csend?

 

 

2021. augusztus 20.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

„Kétféleképpen is lehet”?

Nem lehet „kétféleképpen”, hanem csak egyféleképpen. Ez pedig a magyar nyelv egyenrangú hivatalos használata – ahogy >

Tovább

Húsz év – semmi változás!

A tisztában van-e az MNT és a VMÚE a magyar nyelvű média és tájékoztatás helyzetéért való >

Tovább

„Szégyelltük, hogy ott vagyunk”

A horvátországi Vukovár-Szerém megye három apró falujának 1991 őszén, a délszláv háború idején átélt gyászos története >

Tovább

„Az oktatási helyzet súlyosbodott”!

A VMPE – ismereteim szerint – az egyedüli délvidéki/vajdasági civil szervezet, amely (2012 óta) évente, kitartóan >

Tovább

A délszláv legenda

Bár a hivatalos propaganda mindent megtesz, hogy Titot kitörölje a történelemből, vagy pedig véreskezű diktátorként mutassa >

Tovább

Kétszeres NEM az alkotmánymódosításra!

A népszavazás a szavazók minimális részvételével is érvényes lesz. Sikeres pedig, ha a részvevők többsége igennel >

Tovább

Hagyományos szex-szimbólum

Azok a 60-as évek, amikor az emberek egy kis erotikus élményért moziba mentek! És amikor európai >

Tovább

Az alattvaló látomása

Előzőleg látta Aleksandar Vučić államelnök szenvedélyes tekintetét, amellyel kifejezte, hogy mennyire kívánta ezt a győzelmet. Állítása >

Tovább

Két malomkerék között

Az ilyesféle markáns nemzetállam-építés szükségszerűen elidegeníti a kisebbségi polgárokat a szülőföldtől. Ezt fokozza, hogy a nemzetállami >

Tovább

Önreklámozás (2.)

Varjú Márta, főszerkesztő a Magyar Szó a fejléce alá tűzte, hogy a „vajdasági magyarság lapja”, ami >

Tovább

Önreklámozás

A fiatal „politikusnak” – akinek a hátrányos rehabilitálási és vagyon-visszaszármaztatási törvényt is köszönhetjük –  még mindig >

Tovább

Tájékoztató csak szerb nyelven, cirill írással!

A referendum a nemzeti kisebbségi nyelven való nem teljes tájékoztatás szempontból, szerintem, már most megbukott! A >

Tovább