Ma Auguszta, Bertold névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Naplójegyzetek – Fragmentumok
Offenzív kisebbségi stratégiára van szükség
A kisebbség nem maradhat csak egyféle anyaországi zárvány vagy megtűrt közösség az nemzetállam kebelén, hanem a többségi kultúrák iránti nyitottságával visszahat rájuk. Ezek szerint a nemzeti kisebbségek európaizálnák az államnemzeti kultúrákat. A kishitűség helyett önbizalom, a szigetszerűség, a gettósodás helyett aktivizmus, a menekülés helyett versenyképesség, a hagyományba való bezárkózás helyett felkészülés a jövőre, a védekezés helyett kezdeményezés. Végel László:
2021. május 26., szerda
Eörsi Időm Gombrowiczcsal című naplókötetében jelent meg Eörsi rólam szóló bejegyzése arról az esszémről, amelyben 27 évvel ezelőtt a nyolcvanas években az új kisebbségtudatról írtam, amelyet a napokban megtartott akadémiai előadásomban felelevenítettem. A „magunk revíziójára” gondoltam, ahogy Makkai Sándor erdélyi püspök mondta volt. Az Eörsi által kommentált esszém könyv formájában 1992-ben jelent meg szerbül, majd nyolc évre rá, 2000-ben végre magyarul is napvilágot látott. Pompás eszmefuttatás, írja róla Eörsi, és elismeri, hogy az ébredező „demokratikus” kelet-közép-európai nacionalizmus veszélyezteti a rohamosan fogyatkozó nemzeti kisebbségeket. A népszámlálási adatok kérlelhetetlenek. A jelenség azóta drámai méreteket öltött. Az öntömjénező kisebbségi vezetők és pártok nem néznek szembe a tényekkel, nem kedvelik a „magunk revízióját”, mert azt gondolják ez csorbát ejtene a tekintélyükön. Lehet, hogy a vajdasági püspökök ugyanúgy éreznek, mint Makkai püspök úr, de jobbnak látják hallgatni. Aztán egy szép napon kiürülnek a templomok. Többször is kétségbeesetten közbe szóltam és javasoltam a rendszerváltás utáni identitásvédelmi stratégia módosítását, nem elegendő a régi pártállami reflex, végső ideje tudásalapú, versenyképes kisebbségi közösségben gondolkodni, amiért a pártkatonák többször is durván kioktattak. Ám nem csak erre a kérdésre tér ki Eörsi. Már akkor, vagyis 1992 előtt felvetettem a kérdést, hogy a rugalmas identitású kisebbség komplex tudástőkéjével vállalhatná, hogy a kelet-közép-európai társadalmak idegrendszere legyen, ugyanúgy, miként a zsidók voltak a náci zsidóirtás előtt. Nem a közkedvelt híd-szerepre gondolok, hiszen a zsidók sosem képeztek hidat. Egyébként is rémülten gondolok a kisebbségnek szánt híd szerepre, elképzelem, amint a hátamon -néhány ügyeskedő közvetítő közreműködésével - barátkoznak egymással a budapesti és a belgrádi nemzeti reprezentánsok, én meg nyögdicsélek a súlyuk alatt. Nem ilyen, hanem proaktív szerepre gondolok, amellyel autonóm és aktív szerepet vállalva mind az államnemzet, mind az anyaország kultúrájára hatással vannak. A zsidók lélekszámának drámai csökkenése alaposan megtépázta a zsidók képezte összekötőszövetet, baljós vákuum maradt utánuk. Ugyanezt a gondolatot ismételtem meg éppen a napokban a budapesti Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémián megtartott előadásomban (Posztjugoszláv irodalmi identitáskaleidoszkóp – zsidó és kisebbségi identitás). Eörsi az Időm Gombrowiczcsal-ban 1994-ben figyelmeztetett: ahhoz, hogy „sok kisebbség egymásba oltsa a különféle nemzeti kultúrákat, demokratikus beidegződések kellenének, széleskörű, érzelmekkel átitatott tudás, amely hirdeti is, hogy a kisebbség nem akadály, hanem ösztönző erő”. Eörsi jól érti, mire gondoltam. A régi defenzív stratégia helyett az offenzív stratégia szükséges. A kisebbség nem maradhat csak egyféle anyaországi zárvány vagy megtűrt közösség az nemzetállam kebelén, hanem a többségi kultúrák iránti nyitottságával visszahat rájuk. Ezek szerint a nemzeti kisebbségek európaizálnák az államnemzeti kultúrákat. A kishitűség helyett önbizalom, a szigetszerűség, a gettósodás helyett aktivizmus, a menekülés helyett versenyképesség, a hagyományba való bezárkózás helyett felkészülés a jövőre, a védekezés helyett kezdeményezés.
Következő cikk: Mennyire áll a sarkára von der Leyen?
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Aki tanú akar lenni, pokolba kell annak menni
Ráadásul vannak tévedések, amelyek csak a mai szemmel nézve tűnnek tévedéseknek, holnap esetleg kiderül, pontosak voltak. >
Deli Andor, a megtollasodott pártkatona
Már most el lehet mondani, hogy Deli Andor vajdasági fideszes/vémeszes EP képviselő tíz évig ott volt >
Mindenütt átutazó
Felidéztem egyik régi írását, amelyben arról számolt be, hogy Budapesten sem érzi magát se jobban, sem >
Pásztor-kultusz építés
Pásztor István kitalált és érdemtelen személyi kultuszának építése, emlékművek emelése, kirakatünnepségek rendezése, alapítvány alapítása és díjosztogatás >
Amikor jön a vonat
Ebből a történetből persze senki nem fog jól kijönni. Nem fogják megszólaltatni az olyan, Lovas és >
Mindenki feleljen a saját tetteiért!
A fotón (Nyilas) mögött jól látszik, a KJI molinója piros betűkkel hirdeti (az intézmény közösségi oldalán a >
Hátha nem lesz csendes
Nem tehetek róla, az utóbbi időben nem a lúdtoll, nem is a kard jut eszembe, ha >
Magyar alkotók szerepe a szerb avantgárdban
Annak ellenére, hogy a magyar avantgárd egyik vidéki centruma lehetett Újvidék és azon belül is az >
Vigyázz, jön a vonat!
De kedvet kap-e egyetlen komoly ember is az újabb vezér személyi kultuszának az építésére, egy irányvesztett >
Hátha!
Valójában a közép-európai fuvallatok egyre gyengébbek, az északról érkező orosz sztyeppe vonzereje egyre inkább elhatalmasodik. A >
Pásztort választott magának a VMSZ nyája!
Pásztor Bálint a tisztújító közgyűlésen egyetlen szóval nem mondta, hogy számára a magyar közösség érdeke a >
Szerbiában 10 éve csorbítják a politikai jogokat és a polgári szabadságjogokat!
A Freedom House szakértője azt is mondta, hogy „most Szerbiában fennáll a valós félelem attól, hogy valamiféle >