2022. július 7. csütörtök
Ma Apollónia, Vilibald, Bene névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Emberi- és nemzeti kisebbségjogi napló

Erisz aranyalmája?

Bozóki Antal
Bozóki Antal
Erisz aranyalmája?

A szabadkai vkt a bunyevác nyelv hivatalos használatba vételével nem kis vitát és feszültséget váltott ki, egyrészt a horvát nemzeti közösségen belül, másrészt pedig a horvát és a bunyevác nemzeti közösséghez tartozók között. Fokozta a Szerbia és Horvátország között egyébként is fennálló ellentéteket. Emellett, a VMSZ szavazatai bizonyára nem járulnak hozzá a horvát közösséggel való eddigi kapcsolatok javításhoz sem. Nem lesz a vkt határozat a szabadkai nemzeti közösségek viszonyának megrontója, viszályának okozója – mint a trójai háborút kiváltó Erisz aranyalmája? Pásztor Bálintnak ebben bizony elévülhetetlen szerepe lesz! Bozóki Antal:

Május 6-17.

Erisz aranyalmája?

A szabadkai városi képviselő-testület (vkt) „egyhangúlag (sic!), 61 igen szavazattal” módosította a város alapszabályát. (Szabadka város honlapja szerint a Képviselő-testületnek 67 tagja van!)

A határozat azt jelenti, hogy a negyedik – a szerb, a magyar és a horvát nyelv és írás mellett – hivatalos nyelvvé vált a bunyevác nyelv és írásmód is Szabadkán, „amely a legtöbb nyelvész szerint a horvát nyelvnek csupán egy dialektusa”. („Magyarországon is a bunyevác nyelvet a horvát nyelv dialektusaként tartják számon.”)

A városi alapszabály módosításával befejeződött a Városi Képviselő-testület márciusi ülésén megindított eljárás. A Szerb Haladó Párt (SNS), a Szerbiai Szocialista Párt (SPS), a Bácskai Bunyevácok Szövetsége (SBB) és az Orosz Párt (RS) mellett a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) és a Szabadka Polgári Mozgalma (SZPM) is támogatta az úgynevezett bunyevác nyelvvel kapcsolatos döntést.

Szabadka lakosságának mintegy 10 százaléka tartozik a bunyevác közösséghez, így a város nem volt kötelező hivatalossá tenni a bunyevác nyelvet. A hatályos jogszabályok értelmében, egy nemzeti kisebbségi nyelv ugyanis akkor kerülhet egyenrangú használatba az önkormányzat területén, „ha az adott nemzeti kisebbségnek a teljes lakosságban való részaránya a legutóbbi népszámlálási adatok szerint eléri a 15%-ot”.

Pásztor Bálint, a városi képviselő-testület elnöke felszólalásában elmondta: „Az alapszabály módosításával a szerb, a horvát és a magyar mellett május közepétől a bunyevác nyelv is hivatalos használatban lesz. Ezt követően azokat az intézkedéseket is foganatosítják, hogy a bunyevác nemzeti közösség tagjai a mindennapokban is használhassák majd az anyanyelvüket. A települések hagyományos bunyevác elnevezésének meghatározása kizárólag a Bunyevác Nemzeti Tanács hatásköre.” 

Tomislav Žigmanov, a Vajdasági Horvátok Demokratikus Szövetségének (DSHV) elnöke elítélte a döntést, megismételve, hogy a bunyevác voltaképpen a horvát nyelv dialektusa, és hogy sem szakmai, sem tudományos, hanem tisztán politikai döntés született, amely nincs sem történelmileg, sem nyelvtanilag megalapozva.

Andrej Plenković horvát kormányfő is (még az nap) határozottan elítélte a döntést, amellyel szerinte a szerb rezsim „széttagolni akarja a szerbiai horvátokat, horvátokra és bunyevácokra”.

– A szabadkai Városi Képviselő-testület döntése, amellyel a bunyevác ikavicát hivatalos nyelvnek hirdette ki a városban, „elfogadhatatlan” és rontja a két ország kapcsolatait, a kül- és európai ügyek minisztériuma tiltakozni fog a szerb hatóságoknál a döntés ellen” – mondta Plenković. „Mindezek a kísérletek a szerbiai horvát kisebbség identitásának gyengítésére irányulnak, olyan lépések, amelyeket erősen ellenzünk, és úgy véljük, hogy nem jók sem a szerbiai horvátoknak, sem a két ország kapcsolatainak” – tette hozzá.

– Könnyen lehet, hogy ezzel a gesztussal – amellett, hogy így próbálja megosztani a délvidéki horvátokat – a haladó rezsim voltaképpen háláját is kifejezi a szerbséghez közelálló „bunyevác identitású” bunyevácok iránt, amiért felmenőik hozzájárultak Délvidék elcsatolásához, valamint persze azt is, hogy a végsőkig lojálisak a Vučić-rezsimhez – kommentálta a vkt határozatát a DélHír portál.

A szabadkai vkt a bunyevác nyelv hivatalos használatba vételével nem kis vitát és feszültséget váltott ki, egyrészt a horvát nemzeti közösségen belül, másrészt pedig a horvát és a bunyevác nemzeti közösséghez tartozók között. Fokozta a Szerbia és Horvátország között egyébként is fennálló ellentéteket. Emellett, a VMSZ szavazatai bizonyára nem járulnak hozzá a horvát közösséggel való eddigi kapcsolatok javításhoz sem.

Nem lesz a vkt határozat a szabadkai nemzeti közösségek viszonyának megrontója, viszályának okozója – mint a trójai háborút kiváltó Erisz aranyalmája? Pásztor Bálintnak ebben bizony elévülhetetlen szerepe lesz!

 

Május 6.

„Megértés/együttérzés a nemzeti kisebbségek irányában”?

– Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) örömmel konstatálta, hogy a kormány megértést mutatott a nemzeti kisebbségek irányában, így a kultúrával foglalkozó törvény módosításban, amellyel a kulturális intézmények igazgatóbizottságai tagjainak számát korlátozta. Figyelembe vette azt is, hogy az adott intézményre hány nemzeti tanács tekint kiemelt jelentőségű intézményként – mutatott rá felszólalásában Kovács Elvira, a VMSZ parlamenti képviselője, amikor az adott törvényre benyújtott módosítási indítványokat vitatták meg a parlamentben.

– A nemzeti kisebbségi tanácsokkal foglalkozó törvény lehetőséget nyújt arra, hogy azokban az intézményekben, amelyekre kiemelt jelentőségű intézményként tekintenek, azok alapítók, vagy társalapítók legyenek. Vannak ugyanakkor kulturális intézmények, mint a Szabadkai Városi Múzeum, amelyre négy nemzeti kisebbség is kiemelt jelentőségű intézményként tekint és a törvényelőírásik szerint minden nemzeti tanács egy-egy tagot delegálhat az múzeum igazgatóbizottságába. Ezért fontos, hogy a kormány együttérzést mutatott a nemzeti kisebbségek iránt, így az igazgatóbizottság tagjainak száma nem korlátozódik 5 főre, vagyis annyi taggal bővül az adott intézmény igazgatóbizottsága, ahány nemzeti kisebbség kiemelt jelentőségű intézményként tekint arra – emelte ki Kovács.

 A nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsairól szóló törvény 17/3 szakasza szerint „azon művelődési intézményekben, melyek alapítói okiratának módosításával megállapították, hogy az a nemzeti kisebbség számára kiemelt jelentőségű, a nemzeti tanács:

1) kinevezi az intézmény igazgatóbizottságának legalább egy tagját, a kultúrát szabályozó törvénnyel összhangban”[…]

A VMSZ és Kovács, „Szerbia legdrágább képviselője” (aki „valamiért” nem vette még fel a férje, Voislav Milosavljević nevét) most örülnek, hogy a szerb kormány a művelődési törvény módosításakor nem csökkentette a nemzeti kisebbségi érdekeltségű – a törvény szerint „a nemzeti kisebbség számára kiemelt jelentőségű” – művelődési intézmények igazgatóbizottságai tagjainak a létszámát. Hogy „a kormány megértést/ együttérzést mutatott a nemzeti kisebbségek irányában”.

Valóban nagy „örömről” van szó: A szerb parlament a művelődési törvény nem olyan módosítását fogadta el, amely ellentétben lett volna a nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsairól szóló törvénnyel, amely nem jutott volna túl az alkotmánybírósági felülvizsgálaton!

Kovács szerint már annak is örülnünk kell, ha a kormány nem javasol, illetve a szerb parlament nem hoz olyan törvényt, amelyik ellentétben van egy másik törvénnyel, a szavatolt nemzeti kisebbségi jogokkal!

Ez az eset is jó példája annak, hogy a szerb kormány előbb elvesz egy nemzeti kisebbségi jogot, aztán – „megértés/együttérzést mutatva a nemzeti kisebbségek irányában” – nagylelkűen visszaadja azt! A VMSZ és Kovács pedig nagy eredménynek mutatja be ezt! Igazi siker! A helyben járásban!

 

Május 9.

Győzött a VMSZ!

„A VMSZ győzött Magyarcsernyén és Tóbán” a tanácsválasztásokon – közli címoldalán a véemesz napilapja, a Magyar Szó. Pontosabban K. I. (azaz Kecskés István), a lap bánáti tudósítója.

– Magyarcsernye község öt helyi közösségében volt tanácsválasztás. Az első, nem hivatalos adatok szerint – a több mint 50 százalékos részvétel mellett – a két magyar többségű településen a Vajdasági Magyar Szövetség által támogatott jelöltek kapták a legtöbb szavazatot – írja K. I.

A nyúlfarknyi írásból nem világlik ki, az „életműdíjas újságíró” nem tartotta szükségesnek közölni az olvasóval, hogy Magyarcsernyén és Tóbán milyen pártok vettek részt a választásokon, hogy a véemesznek volt-e alternatívája, a szavazóknak volt-e lehetőségük a politikai pártok közül választani, vagy a véemeszre szavaztak, mert „nem volt másik magyar párt”?

A lassan elfogyó Tóbán az öttagú tanácsba, a VMSZ három jelöltje mellett, a Szerb Haladó Párt (SNS) által támogatott két magyar nevű jelölt került be! Tudják ezek, hogy milyen pártot képviselnek?

Az is jellemző, hogy a szavazáson való részvétel „több mint 50 százalékos” volt, ami a lakosság nagy részének érdektelenségét mutatja.

 A magyarcsernyei és a tóbai tanácsválasztások előrevetítik a többi magyar többségű bánsági faluban is esedékes helyi választásokat. A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségét (VMDK) és a Magyar Mozgalmat (MM) nem érdeklik a helyi tanácsi választások? Az egyenlő választási feltételekre várnak? Nem akarnak, vagy nem képesek a falusi politikai életben/a választásokon való részvételre? Van itt egyáltalán ellenzék? Hogyan lesz így/itt hatalomváltás? Szomorú kilátások!

 

2021. május 23.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

„Nem konfrontálódunk, együttműködünk”

Különösen groteszkül hatnak és nevetségesen hangzanak Pásztor szavai, miszerint pártja „továbbra is meg akarja őrizni önállóságát, >

Tovább

A demokrácia színlelése

Bátrak vagyunk, lerántjuk a leplet az anonim hatalomról. Mert a hatalmat semmiképpen sem nevezzük meg. Volt >

Tovább

Felerősödött az európai öntudat is

Putyin mozgósította nem csak az európai politikusokat, hanem az európai értékeket védelmező polgárokat is.  Felemelte a >

Tovább

Migráns ügyben (is) mosakodnak a Véemeszes politikusok!

A szerb hatalom vagy nem képes, vagy nem is szándékozik megoldani a migránshelyzetet. Olyan vélemények is >

Tovább

Play Lovas?

A jelekből arra lehet következtetni, hogy széles e tájon (ameddig csak a Vajdasági Magyar Szövetség és >

Tovább

Különbéke honol a szerbiai társadalomban

Erről számolhatok be én is. Számos régi barátom, ismerősöm mély hallgatásba merülve alkalmazkodik a rendszerhez, amelyet >

Tovább

Legalább nem kell ámítani magunkat a holnappal

Felejtsük el néhány évre a jövőt, és ne gondoljunk arra, hogy a vírusunk megint a holnap >

Tovább

Siker a semmittevésben!

Ezt sem voltak képesek, mint sok más egyéb problémát, az országon belül megoldani! Kinek, minek fizetik >

Tovább

A „budapesti buborék”

Németországban Berlinen kívül is van élet. A németekkel ellentétben a változatos magyar világot biztosítják az államhatárokon >

Tovább

Titoról álmodott…

Azzal a Titóval, akivel együtt vívta az antifasiszta harcot, aki őt börtönbe vetette, s aki – >

Tovább

Szerbia: Se parlament, se kormány

Ha (és amikor) Veliki Trnovacban véget ér a választás, még 30 napig lehet halogatni a parlament >

Tovább

Oroszország menti meg a katolikus híveket?

Csakhogy most nem a proletár internacionalizmus, hanem a liberális demokráciából kiábrándult, nemzeti identitását veszélyeztetettnek vélő polgárnak >

Tovább