Ma Emma, Malvin, Zseraldina névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Emberi- és nemzeti kisebbségjogi napló
Erisz aranyalmája?
Bozóki Antal
A szabadkai vkt a bunyevác nyelv hivatalos használatba vételével nem kis vitát és feszültséget váltott ki, egyrészt a horvát nemzeti közösségen belül, másrészt pedig a horvát és a bunyevác nemzeti közösséghez tartozók között. Fokozta a Szerbia és Horvátország között egyébként is fennálló ellentéteket. Emellett, a VMSZ szavazatai bizonyára nem járulnak hozzá a horvát közösséggel való eddigi kapcsolatok javításhoz sem. Nem lesz a vkt határozat a szabadkai nemzeti közösségek viszonyának megrontója, viszályának okozója – mint a trójai háborút kiváltó Erisz aranyalmája? Pásztor Bálintnak ebben bizony elévülhetetlen szerepe lesz! Bozóki Antal:
Május 6-17.
Erisz aranyalmája?
A szabadkai városi képviselő-testület (vkt) „egyhangúlag (sic!), 61 igen szavazattal” módosította a város alapszabályát. (Szabadka város honlapja szerint a Képviselő-testületnek 67 tagja van!)
A határozat azt jelenti, hogy a negyedik – a szerb, a magyar és a horvát nyelv és írás mellett – hivatalos nyelvvé vált a bunyevác nyelv és írásmód is Szabadkán, „amely a legtöbb nyelvész szerint a horvát nyelvnek csupán egy dialektusa”. („Magyarországon is a bunyevác nyelvet a horvát nyelv dialektusaként tartják számon.”)
A városi alapszabály módosításával befejeződött a Városi Képviselő-testület márciusi ülésén megindított eljárás. A Szerb Haladó Párt (SNS), a Szerbiai Szocialista Párt (SPS), a Bácskai Bunyevácok Szövetsége (SBB) és az Orosz Párt (RS) mellett a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) és a Szabadka Polgári Mozgalma (SZPM) is támogatta az úgynevezett bunyevác nyelvvel kapcsolatos döntést.
Szabadka lakosságának mintegy 10 százaléka tartozik a bunyevác közösséghez, így a város nem volt kötelező hivatalossá tenni a bunyevác nyelvet. A hatályos jogszabályok értelmében, egy nemzeti kisebbségi nyelv ugyanis akkor kerülhet egyenrangú használatba az önkormányzat területén, „ha az adott nemzeti kisebbségnek a teljes lakosságban való részaránya a legutóbbi népszámlálási adatok szerint eléri a 15%-ot”.
Pásztor Bálint, a városi képviselő-testület elnöke felszólalásában elmondta: „Az alapszabály módosításával a szerb, a horvát és a magyar mellett május közepétől a bunyevác nyelv is hivatalos használatban lesz. Ezt követően azokat az intézkedéseket is foganatosítják, hogy a bunyevác nemzeti közösség tagjai a mindennapokban is használhassák majd az anyanyelvüket. A települések hagyományos bunyevác elnevezésének meghatározása kizárólag a Bunyevác Nemzeti Tanács hatásköre.”
Tomislav Žigmanov, a Vajdasági Horvátok Demokratikus Szövetségének (DSHV) elnöke elítélte a döntést, megismételve, hogy a bunyevác voltaképpen a horvát nyelv dialektusa, és hogy sem szakmai, sem tudományos, hanem tisztán politikai döntés született, amely nincs sem történelmileg, sem nyelvtanilag megalapozva.
Andrej Plenković horvát kormányfő is (még az nap) határozottan elítélte a döntést, amellyel szerinte a szerb rezsim „széttagolni akarja a szerbiai horvátokat, horvátokra és bunyevácokra”.
– A szabadkai Városi Képviselő-testület döntése, amellyel a bunyevác ikavicát hivatalos nyelvnek hirdette ki a városban, „elfogadhatatlan” és rontja a két ország kapcsolatait, a kül- és európai ügyek minisztériuma tiltakozni fog a szerb hatóságoknál a döntés ellen” – mondta Plenković. „Mindezek a kísérletek a szerbiai horvát kisebbség identitásának gyengítésére irányulnak, olyan lépések, amelyeket erősen ellenzünk, és úgy véljük, hogy nem jók sem a szerbiai horvátoknak, sem a két ország kapcsolatainak” – tette hozzá.
– Könnyen lehet, hogy ezzel a gesztussal – amellett, hogy így próbálja megosztani a délvidéki horvátokat – a haladó rezsim voltaképpen háláját is kifejezi a szerbséghez közelálló „bunyevác identitású” bunyevácok iránt, amiért felmenőik hozzájárultak Délvidék elcsatolásához, valamint persze azt is, hogy a végsőkig lojálisak a Vučić-rezsimhez – kommentálta a vkt határozatát a DélHír portál.
A szabadkai vkt a bunyevác nyelv hivatalos használatba vételével nem kis vitát és feszültséget váltott ki, egyrészt a horvát nemzeti közösségen belül, másrészt pedig a horvát és a bunyevác nemzeti közösséghez tartozók között. Fokozta a Szerbia és Horvátország között egyébként is fennálló ellentéteket. Emellett, a VMSZ szavazatai bizonyára nem járulnak hozzá a horvát közösséggel való eddigi kapcsolatok javításhoz sem.
Nem lesz a vkt határozat a szabadkai nemzeti közösségek viszonyának megrontója, viszályának okozója – mint a trójai háborút kiváltó Erisz aranyalmája? Pásztor Bálintnak ebben bizony elévülhetetlen szerepe lesz!
Május 6.
„Megértés/együttérzés a nemzeti kisebbségek irányában”?
– Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) örömmel konstatálta, hogy a kormány megértést mutatott a nemzeti kisebbségek irányában, így a kultúrával foglalkozó törvény módosításban, amellyel a kulturális intézmények igazgatóbizottságai tagjainak számát korlátozta. Figyelembe vette azt is, hogy az adott intézményre hány nemzeti tanács tekint kiemelt jelentőségű intézményként – mutatott rá felszólalásában Kovács Elvira, a VMSZ parlamenti képviselője, amikor az adott törvényre benyújtott módosítási indítványokat vitatták meg a parlamentben.
– A nemzeti kisebbségi tanácsokkal foglalkozó törvény lehetőséget nyújt arra, hogy azokban az intézményekben, amelyekre kiemelt jelentőségű intézményként tekintenek, azok alapítók, vagy társalapítók legyenek. Vannak ugyanakkor kulturális intézmények, mint a Szabadkai Városi Múzeum, amelyre négy nemzeti kisebbség is kiemelt jelentőségű intézményként tekint és a törvényelőírásik szerint minden nemzeti tanács egy-egy tagot delegálhat az múzeum igazgatóbizottságába. Ezért fontos, hogy a kormány együttérzést mutatott a nemzeti kisebbségek iránt, így az igazgatóbizottság tagjainak száma nem korlátozódik 5 főre, vagyis annyi taggal bővül az adott intézmény igazgatóbizottsága, ahány nemzeti kisebbség kiemelt jelentőségű intézményként tekint arra – emelte ki Kovács.
A nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsairól szóló törvény 17/3 szakasza szerint „azon művelődési intézményekben, melyek alapítói okiratának módosításával megállapították, hogy az a nemzeti kisebbség számára kiemelt jelentőségű, a nemzeti tanács:
1) kinevezi az intézmény igazgatóbizottságának legalább egy tagját, a kultúrát szabályozó törvénnyel összhangban”[…]
A VMSZ és Kovács, „Szerbia legdrágább képviselője” (aki „valamiért” nem vette még fel a férje, Voislav Milosavljević nevét) most örülnek, hogy a szerb kormány a művelődési törvény módosításakor nem csökkentette a nemzeti kisebbségi érdekeltségű – a törvény szerint „a nemzeti kisebbség számára kiemelt jelentőségű” – művelődési intézmények igazgatóbizottságai tagjainak a létszámát. Hogy „a kormány megértést/ együttérzést mutatott a nemzeti kisebbségek irányában”.
Valóban nagy „örömről” van szó: A szerb parlament a művelődési törvény nem olyan módosítását fogadta el, amely ellentétben lett volna a nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsairól szóló törvénnyel, amely nem jutott volna túl az alkotmánybírósági felülvizsgálaton!
Kovács szerint már annak is örülnünk kell, ha a kormány nem javasol, illetve a szerb parlament nem hoz olyan törvényt, amelyik ellentétben van egy másik törvénnyel, a szavatolt nemzeti kisebbségi jogokkal!
Ez az eset is jó példája annak, hogy a szerb kormány előbb elvesz egy nemzeti kisebbségi jogot, aztán – „megértés/együttérzést mutatva a nemzeti kisebbségek irányában” – nagylelkűen visszaadja azt! A VMSZ és Kovács pedig nagy eredménynek mutatja be ezt! Igazi siker! A helyben járásban!
Május 9.
Győzött a VMSZ!
„A VMSZ győzött Magyarcsernyén és Tóbán” a tanácsválasztásokon – közli címoldalán a véemesz napilapja, a Magyar Szó. Pontosabban K. I. (azaz Kecskés István), a lap bánáti tudósítója.
– Magyarcsernye község öt helyi közösségében volt tanácsválasztás. Az első, nem hivatalos adatok szerint – a több mint 50 százalékos részvétel mellett – a két magyar többségű településen a Vajdasági Magyar Szövetség által támogatott jelöltek kapták a legtöbb szavazatot – írja K. I.
A nyúlfarknyi írásból nem világlik ki, az „életműdíjas újságíró” nem tartotta szükségesnek közölni az olvasóval, hogy Magyarcsernyén és Tóbán milyen pártok vettek részt a választásokon, hogy a véemesznek volt-e alternatívája, a szavazóknak volt-e lehetőségük a politikai pártok közül választani, vagy a véemeszre szavaztak, mert „nem volt másik magyar párt”?
A lassan elfogyó Tóbán az öttagú tanácsba, a VMSZ három jelöltje mellett, a Szerb Haladó Párt (SNS) által támogatott két magyar nevű jelölt került be! Tudják ezek, hogy milyen pártot képviselnek?
Az is jellemző, hogy a szavazáson való részvétel „több mint 50 százalékos” volt, ami a lakosság nagy részének érdektelenségét mutatja.
A magyarcsernyei és a tóbai tanácsválasztások előrevetítik a többi magyar többségű bánsági faluban is esedékes helyi választásokat. A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségét (VMDK) és a Magyar Mozgalmat (MM) nem érdeklik a helyi tanácsi választások? Az egyenlő választási feltételekre várnak? Nem akarnak, vagy nem képesek a falusi politikai életben/a választásokon való részvételre? Van itt egyáltalán ellenzék? Hogyan lesz így/itt hatalomváltás? Szomorú kilátások!
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
A fegyverek dörögnek, mi pedig bulizunk
Igaz, a remény csak azokat hagyhatja cserben, akiknek voltak reményeik, illúzióik vagy utópiáik. Az értelmiségi filiszter távol >
A demagóg lojalitás jutalma
Az EP-képviselői jelölése alkalmából Vicsek a Magyar Szó nevű véemeszes napilapnak elmondta, hogy az Európai Parlamentben >
VMSZ-POFONOK A VAJDASÁGI MAGYAROKNAK
Az utóbbi időben többen is rámutattak, köztük jómagam is, hogy a magyar közösség jelenlegi válságán – >
Torontáltordára kéne menni
Az alkalmi nyelvészkedés után a hölgy visszatért az eredeti kérdéséhez: hogy fog eljutni Torontáltordára személygépkocsi nélkül. >
Folytatódik a kis bácskai sárdobálás
Azok, akik hűségesen kiszolgálták Lovas Ildikót, vagy akiket ő helyezett fontos tisztségbe, most majd rá hárítják >
RENDSZERÖSSZEOMLÁS: AZ ÚJVIDÉKI BÖLCSÉSZKAR AUTONÓMIÁJÁNAK BOTRÁNYOS TIPRÁSA
A bölcsészkar blokádja olyan példátlan, mesterségesen generált, megengedhetetlen botrány, amely még véletlenül sem csupán dr. Dinko >
Ismét
Egy harmincnégy évvel ezelőtti Hét Nap harmadik oldala. Sajtótörténeti jelentőségű impresszum, még mindig izmos, jóval negyvenezer >
Mikor tévesztettünk utat és miért?
Mikortól kezdődött a Magyar Nemzeti Tanácsban a VMSZ kétharmados többsége.? Milyen erők marginalizálták a többi kisebbségi >
SZEREPZAVARBAN
Az írásokból az is jól kivehető, hogy Pásztor Bálint tisztségek halmozásával él vissza, fellépései szerepzavarosak: pártelnöki, >
Újvidék elvesztette a régi identitását, és nem talált újat
Tudom, felesleges nosztalgiázni, hiszen a nagyvárosokat a szüntelen változás jellemzi. Újvidéknek is változni kell. A változás >
A VMSZ-ES PROPAGANDA TÁMOGATÁSA KÖZPÉNZBŐL
A VMSZ és az MNT vezetői a médiába visszahozták a szocialista időkből ismert demagóg beszédet, a >
Aki tanú akar lenni, pokolba kell annak menni
Ráadásul vannak tévedések, amelyek csak a mai szemmel nézve tűnnek tévedéseknek, holnap esetleg kiderül, pontosak voltak. >