2021. április 16. péntek
Ma Csongor, Bernadett névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Napi ajánló

EU KB: Koszovó függetlensége visszafordíthatatlan!

Szerbia egyre távolabb az EU-tól!

Bozóki Antal
Bozóki Antal
EU KB: Koszovó függetlensége visszafordíthatatlan!
Vladimír Bilčík szlovák EP képviselő, szerbiai jelentéstevő

Az Európai Unió Külügyi Bizottságának „állásfoglalására irányuló indítványa” várhatóan a jövő héten kerül az Európai Parlament elé megvitatásra és szavazásra. Tekintettel az állásfoglalás hosszadalmas és alapos előkészítésére, valamint a KB összetételére, lényegi változás az EP ülésén nem igazán várható. Szerbiát mindaddig nem szabad felvenni az EU tagállami közé, amíg nem teljesíti a csatlakozási feltételeket, beleértve a nemzeti közösségi jogokra vonatkozókat is! Bozóki Antal:

Az Európai Unió Külügyi Bizottsága (EU KB) magyar nyelven is nyilvánosságra hozta a Bizottság Koszovóról ((2019/2172(INI)) és a Szerbiáról (2019/2175(INI)) szóló 2019. és 2020. évi jelentéseiről szóló álláspontjait, pontosabban „az Európai Parlament (EP) állásfoglalására irányuló indítványát”. 

Az első jelentés előadója Viola Von Cramon-Taubadel, németországi európai-parlamenti (EP) képviselő, a másodiknak pedig Vladimír Bilčík szlovák EP képviselő.

A két jelentésnek számos olyan pontja is van, amelyek mélyen érintik mindkét országot és lakosságát.

Az időrendi sorrendben a szerbiainál korábbi a koszovói jelentés, illetve „állásfoglalásra irányuló indítvány”, a szokásos bevezetőből/preambulumból és 103 pontból áll, amelyek több tematikus részre tagozódnak. A legfontosabb állásfoglalást talán a 61. és a 63. pont tartalmazza.

A 61. pont „sürgeti a szerb és a koszovói kormányt, hogy tartózkodjanak minden olyan fellépéstől, amely alááshatja a felek közötti bizalmat, és kockára teheti a párbeszéd konstruktív folytatását; ismételten hangsúlyozza mind Koszovó, mind Szerbia többnemzetiségű jellegének fontosságát, valamint azt, hogy nem szabad, hogy a régióban az etnikailag homogén államok kialakítása legyen a cél”.

A 63. pont  „megjegyzi, hogy öt tagállam még nem ismerte el Koszovót, és ismételten felszólítja őket erre,  valamint hogy erősítsék meg a bővítési folyamat iránti hiteles európai elkötelezettségüket; hangsúlyozza, hogy Koszovó függetlensége visszafordíthatatlan, valamint hogy az elismerés előnyös lenne a Koszovó és Szerbia közötti kapcsolatok rendezése szempontjából, javítaná és megszilárdítaná a régió stabilitását, és elősegítené mindkét állam uniós integrációját”.

Az alapvető szabadságok és az emberi jogok tiszteletben tartása területén a koszovói jelentés 36. pontja „megjegyzi, hogy Koszovó jogi és intézményi kerete általánosságban garantálja az emberi, kisebbségi és alapvető jogok védelmét; hangsúlyozza, hogy továbbra is kihívást jelent a végrehajtás, különösen a nyelvi jogok tekintetében, beleértve a többnyelvű műsorszolgáltatást, amelynek hiánya kihat a kisebbségi közösségek információkhoz való hozzáférésére”.

Ezen a téren a koszovói szerbek számára fontos a 60. pontba foglalt állásfoglalás, amely ismételt felhívást tartalmaz „valamennyi, már elért megállapodás jóhiszemű és kellő időben történő teljes körű végrehajtására, beleértve a szerb többségű települések szövetségének/közösségének létrehozását is”.

A Szerbiáról szóló Külügyi Bizottsági jelentés a bevezető részből és 106 pontból áll, azzal, hogy egységes szöveget képez.

A jelentés felhívja a figyelmet, hogy a szerbiai reformok számos területén „nem történt előrehaladás, sőt, még visszalépésre is sor került az uniós csatlakozás egyes alapvető kérdéseit illetően”.

A tavalyi választásokkal kapcsolatosan a jelentéskészítők aggodalmukat fejezik ki „a kormányzó párt – többek között a médiában is érvényesülő – dominanciája” miatt. Felhívják a szerb hatóságokat, hogy „maradéktalanul foglalkozzanak az ODIHR valamennyi ajánlásával, jóval a következő választások előtt”.

Vajdaság vonatkozásában megállapítja, hogy a tartomány finanszírozásáról szóló törvény még mindig nem lett elfogadva.

A jelentés megállapítja, hogy „az emberi jogok védelmét szolgáló hivatalos jogi és intézményi keret nagy vonalakban létrejött” ugyan, „de hiányoznak a szóban forgó alapvető jogok tényleges tiszteletben tartását garantáló mechanizmusok”. Magyarán: a jogok papíron léteznek ugyan, de a gyakorlatban bizony problémák vannak.

Fontos a jelentésnek az az álláspontja is, amelyben a KB „aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a szerb hatóságok nem mozdítják elő a regionális vagy kisebbségi nyelvek tényleges használatát”. Fel is szólítja Szerbiát, hogy „biztosítsa a kisebbségi nyelvek egyenlő és megkülönböztetés-mentes használatát az oktatás terén, külön médiacsatornákon az állami médiában és helyi szinten, továbbá gondoskodjon az esélyegyenlőségről, valamint a politikai életben, a közigazgatásban és az igazságszolgáltatásban való megfelelő képviseletről”.

Gond van Szerbiában az emberi jogi intézményekkel is, mivel a jelentés arra szólítja fel az országot, hogy „erősítse meg” ezeket az intézményeket, „biztosítsa számukra a szükséges pénzügyi és emberi erőforrásokat, gondoskodjon ajánlásaik időben történő nyomon követéséről, valamint fogadjon el és hajtson végre új megkülönböztetés-ellenes stratégiát”.

A 2021-ben esedékes népszámlással kapcsolatosan a KB jelentése felhívja Szerbiát, hogy „javítsa statisztikai adatszolgáltatási képességeit, és időszerűen hajtsa végre a népszámlálást, a legmagasabb szintű nemzetközi normák betartásával és független megfigyelők bevonásával; megismétli az érdekelt felek jobb koordinációjára és bevonására irányuló felhívását, a nemzeti kisebbségek jogainak megvalósítását célzó cselekvési terv végrehajtása és időszakos felülvizsgálata érdekében”.

A jelentés 70. pontja „hangsúlyozza a háborús bűnökkel és az eltűnt személyek eseteinek kivizsgálásával kapcsolatos regionális együttműködés, többek között a háborús bűnökkel kapcsolatos bírósági ítéletek elismerésére és tiszteletben tartására irányuló erőfeszítések fokozása, a sírhelyek feltárása, a gyűlöletbeszéd és a háborús bűnösök dicsőítésének elutasítása, valamint az elkövetők bíróság elé állítása terén a hazai ügyészeknek nyújtott támogatás fontosságát; felhívja a szerb hatóságokat, hogy folytassák az említett jelenségek elleni küzdelemre irányuló erőfeszítéseiket, és ítéljék el a gyűlöletbeszéd minden formáját, a megfélemlítő kampányokat, valamint a népirtás, az emberiesség elleni bűncselekmények és a háborús bűncselekmények nyilvános helyeslését és tagadását; sajnálja, hogy egyes szerb hatóságok és néhány szerb politikus továbbra is tagadja a srebrenicai népirtást; üdvözli a civil társadalmi szervezetek munkáját a megbékélés, az átmeneti igazságszolgáltatás és a megfelelő jóvátétel terén”.

Szerbia számára különösen kellemetlen az állásfoglalás, miszerint „Koszovó függetlensége visszafordíthatatlan”, valamint ahhoz az öt EU tagállamhoz intézett ismételt felhívás – amelyek még nem ismerték el Koszóvó függetlenségét, hogy tegyék meg azt.

Kedvező viszont Szerbiára nézve, hogy a koszovói jelentés állást foglalt „a szerb többségű települések szövetségének/közösségének létrehozására” vonatkozó megállapodás végrehajtása mellett.

A KB Szerbiával kapcsolatos „állásfoglalásra irányuló indítványából” arra végkövetkeztetésre lehet jutni, hogy Szerbia nem hogy közeledne az Európai Unióhoz, hanem egyre inkább távolodik attól. Az Európai Uniót nem lehet azzal vádolni, hogy halasztgatja Szerbia felvételét a tagországok közé, inkább az a pontos/helyes megállapítás, hogy Szerbia nem teljesíti a tagfelvételi követelményeket!

Az állásfoglalás arra „ösztönzi a szerb hatóságokat, hogy a nyilvánosság előtt zajló vitákban aktívabban és egyértelműben kommunikálják elkötelezettségüket az európai értékek iránt, és világos és egyértelmű kötelezettségvállalást vár Szerbiától az ország uniós csatlakozással kapcsolatos kötelezettségeinek látható és ellenőrizhető módon történő teljesítése iránt”.

Deli Andor Fideszes/véemeszes képviselő legutóbbi brüsszeli „levelében”, amit a Magyar Szó nevű délvidéki/vajdasági pártújság közöl, azt írja, neki „úgy tűnik, hogy most első ízben a szerbiai országjelentés is próbál több lenni, vagy többnek látszani, mint ami az eredetileg neki szánt szerep és ez nem szolgálja a bővítés felgyorsítását. Ez pedig ellentétes a mi közösségileg megfogalmazott érdekeinkkel is”.

Ebből a megfogalmazásból arra lehet következtetni, hogy – az itteni magyar közösségtől elidegenedett, elfogult (párt)hivatalnok –, megpróbálja csökkenteni a KB Szerbiával kapcsolatos állásfoglalásainak és üzeneteinek jelentőségét. (A lap külpolitikai rovatának a színvonalát minősíti, hogy Deli „levelén” kívül az KB állásfoglalásával kapcsolatosan más írást nem közöl, pedig fontos, a magyar közösséget is érintő kérdésről van szó!)

Az European Western Balkans (EWB) március 19-ei írása szerint, a Bilčik-jelentésre időközben 21 ún. szóbeli függelék érkezett, de ezek nem jelentenek lényegi változást a Külügyi Bizottságban elfogadott álláspontokban.

A 39. ponttal kapcsolatos függelék élesen elítéli a Kutatási, Átláthatósági és Elszámoltathatósági Központ (CRTA) és A bűnözés és korrupció feltárásával foglalkozó (újságíró-)hálózat (KRIK) elleni támadásokat. Egy másik függelék javasolja az Elektronikus Média Szabályozó Tanácsára vonatkozó (REM) 44. pont kibővítését.

Függelékeket javasolt Bilčik képviselő is, egyebek mellett javasolta a 90. pont törlését, amely szerint „Szerbia izraeli nagykövetségének Tel-Avivból Jeruzsálembe történő áthelyezése ellentétes lenne az EU-nak az Izrael és Palesztina közötti vita kétállami megoldásával kapcsolatos álláspontjával”.

A szocialisták és a demokraták „Újítsuk meg Európát” és a Zöldek csoportjának képviselői javasolták, hogy az indítványba kerüljön be egy olyan pont is, miszerint „a szerbiai pártok közötti megegyezés jóval a következő választások megtartása előtt jöjjön létre, hogy a választási feltételek reformja érezhető lehessen a gyakorlatban”.

Függeléket javasoltak a levegőnek a magas fokú szennyezettsége miatt is Szerbiában, konkrétan  Smederevóban, Borban és a Kolubarai régióban, stb.

Az Európai Unió Külügyi Bizottságának „állásfoglalására irányuló indítványa” várhatóan a jövő héten kerül az Európai Parlament elé megvitatásra és szavazásra.

Tekintettel az állásfoglalás hosszadalmas és alapos előkészítésére, valamint a KB összetételére, lényegi változás az EP ülésén nem igazán várható.

Szerbiát mindaddig nem szabad felvenni az EU tagállami közé, amíg nem teljesíti a csatlakozási feltételeket, beleértve a nemzeti közösségi jogokra vonatkozókat is!

 

 

2021. március 20.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

A mai Sorelnek nincs bűntudata

„Gyönyörűség volt kilépni a szabad levegőre, úgy érezte magát, mint a tengerész, aki hosszú hajóút után >

Tovább

Egyeztetni, egyeztetni!

A magyar szervezetek vezetőinek tisztában kell lenni azzal, hogy nincs fontosabb érdek, a közösség érdekénél! A >

Tovább

A legrosszabb kapitalizmus is jobb, mint a legjobb szocializmus?

Sokak szerint nem is nevezhető igazi szocializmusnak, azonban nem tagadhatom le, hogy voltak olyan szociális dimenziói, >

Tovább

Lehet, hogy már csak a 80-on felülieknek áll jogában reménykedni

Akkor is tervezgettünk, de a járvány keresztülhúzta terveinket.  A járvány tombolása idején töltöttük be a 80. >

Tovább

Rossz állapotban a demokrácia és a joguralom

Az említett tekintélyes nemzetközi szervezetek és intézmények éves/kétéves jelentései „a demokrácia és a joguralom rossz állapotáról >

Tovább

Távol Európától

A VMSZ tehát nemzetközi szinten is teljes mellhosszal kiállt Vučić politikája mellett. A Szabad Magyar Szó >

Tovább

Közeleg az idő, amikor a politikai elit szobrot emel Slobodan Miloševićnak

A bársonyos forradalmak vakvágányán tépelődöm, nincs más, ezt is túl kell élnem, mint ahogy a szocialista >

Tovább

„A hatalomnak fontosabbak az EU-alapok, mint a csatlakozás”!

Csonka Áron interjújának elhallgatása csak a legújabb példája, hogy a más, a vémesz hivatalos álláspontjától eltérő >

Tovább

Koča és a szerb nacionalizmus

A szerb nacionalizmusról Koča Popovićnak lesújtó volt a véleménye. Sajnálatos, hogy a szerbek azon a civilizációs >

Tovább

Jugoszlávia felbomlásának Újvidék a legnagyobb vesztese

Kezdem hinni, hogy Jugoszlávia felbomlásának Újvidék a legnagobb vesztese. Riasztó helyzet állt elő: valójában két Újvidék >

Tovább

Egyet ír a törvény, más a gyakorlat!

A Fidesz EP képviselői (Gál Kinga és Deli Andor) is, felszólalásukban az EP ülésén a Szerbiával >

Tovább

A Nagy Árulás

Pontosan fogalmaz Károlyi Csaba, amikor megjegyzi, hogy a 68-ról az Áttüntetésekben, a Parainézisben írtam, de nem >

Tovább