2024. december 4. Szerda
Ma Borbála, Barbara, János névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Napi ajánló

Kiéleződnek a szerb-horvát viszonyok? (4.)

Avagy: šta vi to tamo radite, bre?

Bozóki Antal
Bozóki Antal
Kiéleződnek a szerb-horvát viszonyok? (4.)

Az eseményekből ez alkalommal is levonható a tanulság: Kisebbségi ügyekben nagyon körültekintően és különös figyelemmel kell eljárni, hogy a döntések nyomán ne legyen nagyobb a kár, mint a haszon. Felvetődik ezért a kérdés, hogy a KKT vezetősége kellően előkészítette-e a határozat meghozatalát, elvégzett-e minden szükséges előzetes felmérését? Tény, hogy Szabadka város alapszabály-módosítási eljárása beindult. Nem kétséges, tekintettel a SNS és a VMSZ városi hatalmi szövetség döntő többségére, hogy a bunyevác nyelv hivatalos használatba kerül(het) a szabadkai községben. Hacsak valaki „felülről” oda nem szól, hogy „hé, mit is csináltok ti ott” (šta vi to tamo radite, bre)? Bozóki Antal:

A szabadkai városi képviselő-testület március 4-én tartotta sorrendben a hetedik rendes ülését. A legtöbb vitát a város alapszabályának módosítására vonatkozó napirendi pont váltotta ki, amelyek elfogadása lehetővé tette, hogy megkezdődjön a bunyevác nyelv hivatalossá válásával kapcsolatos eljárás lefolytatása a helyi önkormányzat területén.

A horvát külügyminisztérium még a határozat meghozatala napján közölte: jegyzéket intézett a szerb külügyminisztériumhoz, amelyben „tiltakozott a kezdeményezés ellen, hogy a bunyevác nyelv hivatalossá váljon Szabadkán”.

– A bunyevác beszéd nem nyelv, hanem nyelvjárás, a horvát nyelv egyik változata. A magyarországi bunyevácok is etnikai alcsoportot alkotnak, a horvát nyelvet használják és a nyelvüket horvátnak nevezik, a bunyevác pedig egyik nyelvjárás – mondta Gordan Grlić Radman, Horvátország külügyminisztere Zágrábban.

A bunyevác nyelv elismerése „megkérdőjelezné Szerbia eljárását a horvát nemzeti kisebbség jogaira vonatkozó kötelezettséginek a megvalósításában” és „nem járulna hozzá a kétoldalú viszonyok fejlesztéséhez és erősítéséhez”, hangsúlyozta Radman.

Jasna Vojnić, a szerbiai Horvát Nemzeti Tanács (HNT) elnöke március 5-én hivatalos kérelmet intézett Aleksandar Vučić szerb államfőhöz, amelyben a horvát nyelv hivatalos használatának bevezetését kérte Zombor városban, Apatin és Bács községekben, valamit Vajdaság egész területén.

– A pozitív diszkrimináció elve mentén Szabadka városi képviselő-testületének legutóbbi ülésén olyan változásokról szavaztak, amelyek lehetővé teszik a kisebbségi bunyevác közösség számára, hogy hivatalosan is használni tudják anyanyelvüket. Habár törvényileg a bunyevác, mint hivatalos nyelv bevezetése nem indokolt, a bunyevácok lakosságbéli arányát tekintve, a döntés megszületett, a horvát kisebbség pedig örömmel üdvözölte azt, és reméli, hogy további községekben is bevezetésre kerül a horvát nyelv hivatalos használata – írta Jasna Vojnić, a HNT elnöke a szerb államfőnek.

Vojnić kiemelte Zombort, ahol 8,39% a horvátok aránya, Apatint, ahol 10,42% illetve Bácsot, ahol 8,39% a horvátok aránya, „de a cél az, hogy egész Vajdaság területére kiterjesszék a nyelvhasználatot” – áll a HNT elnökének levelében, aki ez alatt vélhetően a horvát nyelv hivatalos használatát értette.

– A pozitív diszkrimináció ilyen precedens alkalmazása előrelépést jelent egy új tudat felé, amelyben a kisebb százalékok többé nem az elhanyagolást indokolják, hanem a társadalom érettségét bizonyítják. A Tanács előre is üdvözli a jövőbeni erőfeszítéseket a sokác és a bunyevác horvátok helyzetének megerősítése érdekében – írta Vojnić levelében, amit az államfőn kívül eljuttatták még Zombor városának, valamint az említett két községnek.

A szabadkai Községi Képviselő-testület (KKT) határozata nyomán fenyegetések is voltak a horvát közösségi vezetők ellen.

A Vajdasági Horvátok Demokratikus Szövetsége (DSHV) március 9-én „a legélesebben elítélte a horvát közösség vezetőihez intézett legújabb félelemkeltő fenyegetéseket, a gyakori gyűlöletbeszédet a társadalmi hálózatokon, valamint a sajtóban megjelent negatív írásokat”.

– Mindezek, sajnos, a horvátok érdekeinek és jogainak megvalósítása érdekében tett, az ún. bunyevác nyelvnek Szabadka város területén való hivatalos használatba való bevezetésével kapcsolatos legitim lépések következményei” – áll a Tomislav Žigmanov, a DSHV elnöke által aláírt közleményben.

– A fenyegető és más alkalmatlan, a horvát közösség legfontosabb szerbiai intézményeinek vezetőihez intézett tartalmak miatt elvárjuk a hatalmi szervek képviselőitől, hogy ezeket határozottan elítéljék, hogy az illetékes testületek megtalálják az elkövetőket, és hogy lépéseket tegyenek azok védelmére, akik ellen a fenyegetések minden tényleges ok nélkül irányultak – írja a közleményben. (Március 12-én Szabadkán „letartóztattak egy férfit, akit azzal gyanúsítanak, hogy megfenyegette a Horvát Nemzeti Tanács elnökét”.)

Március 11-én reggel „a Vajdasági Horvátok Demokratikus Szövetsége hivatalos e-mail címére egy levél érkezett, amelyben ismeretlen feladó azzal fenyegetőzött, hogy géppisztollyal végez velük. Az esetet Tomislav Žigmanov, a párt elnöke jelentette a rendőrségen.

Még az nap, a késő esti órákban, a horvát külügyminisztérium „tiltakozó jegyzéket küldött Szerbiának az itt élő horvát kisebbséget ért fenyegetések miatt. A dokumentumban aggodalmukat fejezik ki annak kapcsán, hogy számos esetben megfélemlítették, sértegették és fenyegették a horvát kisebbséget, miután kérvényezték, hogy a horvát nyelv is kerüljön hivatalos használatba” (a tartomány területén)

– A tiltakozó jegyzékben a horvát külügyminisztérium arra kér választ Szerbiától, hogy milyen intézkedéseket foganatosítanak a Vajdaságban élő horvát nemzeti közösség védelme érdekében – közölte a Tanjug.

– Horvátország tiltakozó jegyzéke, amelyet Szerbiának küldött az itt élő horvát nemzeti közösség kapcsán, és amelyben a horvát közösség képviselőinek fenyegetéseiről ír, az eddigi legértelmetlenebb tiltakozó jegyzék, amit Szerbia kapott tőlük – mondta március 13-án Nikola Selaković szerb külügyminiszter. Hozzátette, itt a közösségi médiában való fenyegetésekről van szó, ugyanakkor Horvátországban a hivatalos információs hálózatokon keresztül a legmagasabb szerbiai tisztségviselőkkel szemben a legdurvább sértéseket követik el – részletezte (a SNS tisztségviselője, korábban igazságügyi- és államigazgatási miniszter, aki Aleksandar Vučić államfő főtitkára tisztségből csöppent a külügyminiszteri székbe).

Azzal kapcsolatosan, hogy a bunyevác nyelv is hivatalossá válhat Szabadkán, a magyar elektronikus sajtóban ez is felmerült:

– Könnyen lehet, hogy ezzel a gesztussal a haladó hatalom voltaképpen háláját fejezi ki a szerbséghez közelálló bunyevácok iránt, amiért felmenőik jelentősen hozzájárultak Délvidék elcsatolásához, valamint persze azt is, hogy a végsőkig lojálisak a Vučić-rezsimhez.

Mint ismeretes, a szerbek, a bunyevácok, a szlovákok és más szláv nemzetek által létrehozott újvidéki Néptanács 1918. november 25-én kihirdette, hogy a Szerb Királysághoz csatolják, illetve, ahogy ők mondják: visszacsatolják Bácskát, Bánátot, Szerémséget és Baranyát.

A szerb Nagy Nemzetgyűlés döntését 1920-ban a trianoni békediktátum szentesítette. Így került, tehát, a magyar föld, a Délvidék a Szerb Királysághoz. Erre a határozatra 84 bunyevác küldött is rászavazott – olvasható a DélHír írásában.

Szabadka város képviselő-testülete határozatával beindult, tehát, a folyamat, amelynek végső célja a bunyevác nyelvnek negyedik nyelvként való bevezetése az egyenrangú hivatalos használatba.

A város alapvető jogszabályának módosítása (az Alapszabály 115. és 16. szakasza) összetett eljárásrend szerint történik. Kinevezték a bizottságot is, amely kidolgozza a módosítás szövegét.

A módosítási javaslat elfogadását követően – az Alapszabály 116/1 szakasza alapján – a javaslatot legkevesebb 15 napig tartó nyilvános vitára kell bocsátani.

Az alapszabály rendelkezése szerint „a lebonyolított nyilvános vitát követően a javaslatot megerősítő szerv jelentést készít a nyilvános vitáról, majd azt megvitatásra és elfogadásra eljuttatja a képviselő-testületnek” (116. szakasz, 2. és 3. bekezdés), aminek alapján aztán az meghozza döntését.

A szabadkai város képviselő-testülete határozatának már politikai következményei is vannak: Egyrészt, fokozta az ellentéteket a horvátok és a bunyevácok között, különösen az identitás/azonosság kérdésében, másrészt pedig kiélezte – az amúgy sem felhőtlen viszonyokat – Szerbia és Horvátország között. Divide et impera [Oszd meg és uralkodj]? Ez mellett, a magyarok és a bunyevácok viszonyában a történelmi sebekre is emlékeztetett.

Nehéz elképzelni, hogy Stevan Bakić, Szabadka Szerb Haladó Párti (SNS) polgármester „csak úgy”, a pártjában való előzetes egyeztetés nélkül javasolta a bunyevác nyelv egyenrangú hivatalos használatba való bevezetését, amit aztán a – koalíciós partner – Vajdasági Magyar Szövetség is támogatott.

Az eseményekből ez alkalommal is levonható a tanulság: Kisebbségi ügyekben nagyon körültekintően és különös figyelemmel kell eljárni, hogy a döntések nyomán ne legyen nagyobb a kár, mint a haszon. Felvetődik ezért a kérdés, hogy a KKT vezetősége kellően előkészítette-e a határozat meghozatalát, elvégzett-e minden szükséges előzetes felmérését?

Tény, hogy Szabadka város alapszabály-módosítási eljárása beindult. Nem kétséges, tekintettel a SNS és a VMSZ városi hatalmi szövetség döntő többségére, hogy a bunyevác nyelv hivatalos használatba kerül(het) a szabadkai községben. Hacsak valaki „felülről” oda nem szól, hogy „hé, mit is csináltok ti ott” (šta vi to tamo radite, bre)?

 

2021. március 17.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Erkölcs(telenség)

A Vajdasági „Magyar” Szövetség vezetői számos, politikailag és erkölcsileg téves döntést hoztak, a magyar közösséget „képviselve” >

Tovább

Događa li se čudo u Mađarskoj?

Od februara do novembra ove godine mađarska politička scena se potpuno promenila: mada valadajuća stranka Fides >

Tovább

Hatalomváltás előtti forrongások

Szerbiában fokozódni látszanak az ellentétek és a feszültségek, egyre jobban eluralkodik a káosz. Az intézmények nem >

Tovább

Vučić szava felülírja a törvényt?!

Mindeközben a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) és a Vajdasági „Magyar” Szövetség (VMSZ), amelyek állandóan azt hangoztatják, >

Tovább

VMDK: „A történelmi sebek felszínes kezelése és az érdemi tettek hiánya”

A szervezők célja nem is az 1944/45-ben történt eseményeknek a legújabb kutatások függvényében való újraértékelése, hanem >

Tovább

Szili Katalin eltörölné azt, ami nincs!

A szerb és a magyar nemzet megbékélésének történelmi folyamata korántsem tekinthető befejezettnek. A Boris Tadić és >

Tovább

Megérdemelt díj

Varjú Márta jóvátehetetlen kárt okozott a közösségnek, alkotmánysértő módon megfosztotta a vajdasági magyarságot a széleskörű, sokoldalú >

Tovább

Sajtótájékoztató után - harcolni és túlélni

Magyar Péter olyan nyomás alatt áll, amibe mindenki más már beleőrült, belerokkant volna. Ő egyelőre bírja, >

Tovább

Határeset

Ami megszokhatatlan, az inkább a határ nehéz átjárhatósága. A hatósága. A hatóság hatósága. Az egyenruha oldalán >

Tovább

A SZHP/VMSZ hatalom 100 napja

A szabadkai és a zentai „számadás” arra utal, hogy a VMSZ és a SZHP – a >

Tovább

Csantavéren galoppol a bűnözés!

Mindez – csodával határos módon – a falu vezetőségét nem irritálja. Az ő szemüket ez nem >

Tovább

A KULTÚRDIKTATÚRA FOLYTATÓDIK!

A nyilvánosság A VMSZ elnökétől megtudta a Létünk pályázat eredményét, mielőtt a felhívást kiírták volna. Pásztor >

Tovább