2022. december 2. péntek
Ma Melinda, Vivien, Aranka névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Napi ajánló

Előléptették, vagy felfelé buktatták?

Nyilas Mihály államtitkár interjúja nyomán

Bozóki Antal
Bozóki Antal
Előléptették, vagy felfelé buktatták?

Nyilas Mihály 2014-től 2020-ig, vagyis hat hosszú éven át a Tartományi Kormány alelnöke, tartományi oktatási, jogalkotási közigazgatási és nemzeti kisebbségi – közösségi titkár volt. Mit tett ez alatt a nem kis idő alatt azért/annak érdekében, hogy javuljon a közigazgatásban és az igazságügyben a dolgozók nemzeti összetétele, hogy megfelelő legyen a részarányos foglalkoztatás mutatója, hogy a magyarok nagyobb számban jelentkezzenek a pályázatokra, hogy fokozottabban érvényesüljön az anyanyelv hivatalos használatának joga, hogy legyen jogász utánpótlás? Fontos lenne, ha az új államtitkár ezekre a kérdésekre is válaszolna és eloszlatná a kételyt: előléptették, vagy felfelé buktatták? Bozóki Antal

A Magyar Szó nevű pártújság február 6-án egész oldalas, „alákérdezős” (nagy)interjút közölt – Részarányos foglalkoztatással a nyelvhasználatért címmel – Nyilas Mihállyal, a Tartományi kormány volt alelnökével, tartományi oktatási, jogalkotási közigazgatási és nemzeti kisebbségi – közösségi titkárral, akit nemrégiben az igazságügyi minisztérium államtitkárává neveztek ki.

– Nagyon jól tudom, mit vár el tőlem a Vajdasági Magyar Szövetség és a vajdasági magyar közösség – mondja Nyilas a kinevezése kapcsán készült interjúban. A válaszaiból azonban nem derül ki, hogy valójában mit is vár el tőle a VMSZ, amelyik párt elnökségi tagja (is)?

A „interjúból” talán éppen az érdemel bővebb kommentárt, amit Nyilas a címben foglalt részarányos foglalkoztatással és a kisebbségi nyelvhasználattal kapcsolatban mondott. Érdemes ezt teljes egészében idézni:

– A részarányos foglalkoztatás és a kisebbségi nyelvhasználat két szorosan összefüggő kérdés. Ha megvan az egyik, megvan a másik is. Ami a jogszabályokat illeti, sikerült úgy módosítani azokat az elmúlt időszakban a kisebbségi akciótervvel összhangban, hogy lehetővé vált a részarányos foglalkoztatás, tehát hogy olyan arányban kapjon munkahelyet a közszférában a magyar, amilyen arányban képviseltetve van az összlakosságban. Vonatkozik ez az igazságszolgáltatásra is, de itt is, mint mindenhol, két nagy akadályba ütköztünk. Az egyik, a létszámstop most feloldódni látszik, de a másikat, az utánpótlás kérdését még meg kell oldanunk. Feltérképezésre került, mennyivel több magyar bírára, ügyészre és alkalmazottra lenne szükség az igazságszolgáltatási szervekben, hogy eleget tegyünk a részarányos foglalkoztatás szabályainak és megvan a jogi keret is, ami ezt lehetővé teszi, a kiírt pályázatokra azonban nem mindig jelentkeznek magyar jelöltek. Motiválnunk kell a jogászainkat, a fiatalokat és a tapasztaltabbakat egyaránt, akik éppen ügyvédként, az önkormányzatokban, a tanügyben vagy máshol dolgoznak, hogy válasszák ezeket a hivatásokat. Bírónak vagy ügyésznek lenni a jogász szakma csúcsa, mégha nagyobb is a felelősség, mint máshol. Ha magyar bíró vezeti a tárgyalást a bíróságon, a felek a kérdésre, hogy milyen nyelven óhajtják az eljárást, szívesen választják a magyar nyelvet. Egészen más a jogérvényesítés, ha a magyar bíró közvetlenül magyarul kommunikál a magyar felekkel, nem pedig egy szerb bíró teszi ezt fordító segítségével. Igazi áttörés a hivatalos nyelvhasználat kérdésében tehát a részarányos foglalkoztatás teljes érvényesítésével várható. Ezen leszünk – mondta Nyilas.

Mit is lehet Nyilas nyilatkozatából kiolvasni?

Nyilas szerint a jogszabályok lehetővé teszik a részarányos foglalkoztatást. Ez azonban „két akadályba is ütközik”. Az egyik a „létszámstop”, ami most „feloldódni látszik”, a másik pedig, hogy a pályázatokra „nem mindig jelentkeznek magyar jelöltek”.  Vannak ugyan magyar jogászok, de nem a közigazgatásban és az igazságügyben, hanem „máshol dolgoznak” – véli Nyilas.

– Feltérképezésre került, mennyivel több magyar bíróra, ügyészre és alkalmazottra lenne szükség az igazságszolgáltatási szervekben, hogy eleget tegyünk a részarányos foglalkoztatás szabályainak – magyarázza az államtitkár. Az viszont  nem mondta – ha már  vannak ilyen adatok –, hogy akkor milyen is most a közigazgatásban és az igazságügyben dolgozók nemzeti aránya? Az újságírónak bizony erre rá kellett volna kérdezni! Ezek az adatok nem nyilvánosak? Vagy nem kedvezőek?

A Tartományi Ombudsman/Polgári Jogvédő 2015. évi jelentése szerint, a tartományi szervekben a foglalkoztatottak 6,14%-a volt magyar, a magyaroknak a lakosságban való 13%-os részesedésével szemben.

Az ombudsman 2017. évi beszámolója szerint a magyarok száma a tartományi közigazgatási szervekben 5,05 százalékra csökkent.

Az intézmény 2018. évi beszámolója szerint a magyarok száma a tartományi közigazgatásban már csak 4,88 százalék volt!

Az ombudsman 2019. évi jelentése már nem is tartalmaz adatokat a közigazgatás dolgozóinak nemzeti összetételéről, így nem tudhatjuk, hogy az hogyan alakult.

Ezek az adatok azt jelentik, hogy Nyilas Mihály titkársága idején a „részarányos foglalkoztatás” a gyakorlatban nem hogy nem valósult meg, hanem az arányok folyamatosan rosszabbodtak, a magyarok részvétele folyamatosan csökkent, a 2015. évi 6,14-ről a 2018. évi 4,88 százalékra (a lakosságban való 13 százalékkal szemben)!

Berényi Ernő, a Szabadkai Alapfokú Bíróság megbízott elnökének helyettese felszólalásában a Vajdasági Magyar Jogász Egylet (VMJE) 2017. február 11-ei Magyar Jogásznak lenni Vajdaságban c. tanácskozásán „ismertette a magyar nemzeti kisebbség részvételi arányát igazságügyi rendszerünkben, majd megállapította, amellett, hogy kevés a magyar anyanyelvű jogász, a vajdasági magyar jogásztársadalmat az elöregedés veszélyezteti, ugyanis kicsi az utánpótlás. Összegzése szerint Vajdaságnak 33 magyar bírája, 12 magyar ügyészi tisztségviselője és 1 magyar alkotmánybírája van”.

– Habár a jogszabályi háttér adott, kevés a magyar szakember. A magyar fiatalok közül kevesen érdeklődnek a szakma iránt, és egy részük külföldön tanul tovább. Pillanatnyilag az igazságügyben dolgozó káderek, bírók, ügyészek zöme 40 és 60 év közötti, tehát öt–tíz éven belül nyugdíjba vonulnak. Gondolkodnunk kell az utánpótlásról. Motiválnunk kell a fiatalokat, hogy álljanak jogásznak – hangsúlyozta Berényi Ernő.

– Vajdaságban ma öt magyar közjegyző dolgozik, Magyarkanizsán, Zentán, Zomborban, Temerinben és Pancsován. Számos magyarlakta település hiányzik a sorból: Topolya, Szabadka, Ada, Csóka… – hangzott el a Jog a mindennapjainkban című, ugyancsak a VMJE szervezte jogászkonferencia második napján (2017. december 2-án).

Az igazságügyben dolgozó magyar bírók és ügyészek száma – az idézett adatok szerint – mindössze 46 volt. Ehhez hozzá kell még adni az öt közjegyzőt, vagyis összesen 51. Mennyi százaléka lehetett ez a tartományban dolgozó bíróknak és ügyészeknek? Most hányan vannak?

 Az interjúból kiderül az is, habár Nyilas nem mondja ki nyíltan, hogy valójában nincsen, vagy csak nagyon gyér a jogász utánpótlás. Ezt „a kérdést még meg kell oldanunk” – mondja. Az interjúban azonban arra sem tért ki, hogy miért van ez így?

Nyilas Mihály, számos tisztsége mellett, a VMJE elnöke is – a szervezet 2016. március 29-ei megalakulásától kezdve!

Az egylet nyitó weboldalán egyebek mellett azt írja, hogy a szervezet célkitűzéseihez tartozik „egyengetni és segíteni fiatal kollégáink életpályáját, átadva tapasztalatainkat és folyamatosan dolgozva az utánpótláson és az utánpótlással”. Megvalósult-e ebből bármi is?

– Annak ellenére, hogy mind tartományi, mind köztársasági szinten biztosított a magyar nyelven történő felvételizés joga, ezt a(z újvidéki – B.A.) Jogi Kar nem tette lehetővé. Még 2015-ben indította el az első pert a VaMaDiSz, amit meg is nyert, azonban újabb bonyodalmak adódtak. A három pert követően most ismét nem biztosítja a Kar a magyar nyelvű felvételit, sőt bevezették szerb nyelv és irodalom tárgyat is. Emiatt jelenleg a negyedik per van folyamatban – mondta dr. Wágner Tamás Zoltán, a Kisebbségi Jogvédő Intézet (KJI) munkatársa az intézet tevékenységét összefoglaló online sajtókonferencián.

A Jogi Karral folyó perek idején Nyilas Mihály volt a tartományi közigazgatás egyik felelős tisztségviselője, aki rendezhette volna ezt a problémát, akinek a hatásközébe is tartozott! Nem csoda, hogy a magyar hallgatók többnyire elkerülik az újvidéki Jogi Kart, ami miatt a jogász utánpótlás is egyre kevesebb, szinte alig van.

Szerbiában általában csak az kerülhet valamilyen fontosabb állami tisztségbe, vagy egyáltalán munkaviszonyba, aki valamelyik pártnak az embere, vagy ahogy mondják „a kádere”, akit a párt „javasol”.

Számtalan esetben bebizonyult már, hogy az olyan a társadalmak, országok, amelyekben a párhovatartozás, nem pedig a szaktudás, az elért eredmények a fontosak, nem fejlődnek, haladnak előre, inkább hátra. Szerbiában miért lenne ez másként? Külön érdekesség, hogy senki nem számol el a munkájával, mielőtt más tisztségre távozik.

Nyilas Mihály 2014-től 2020-ig, vagyis hat hosszú éven át a Tartományi Kormány alelnöke, tartományi oktatási, jogalkotási közigazgatási és nemzeti kisebbségi – közösségi titkár volt. Mit tett ez alatt a nem kis idő alatt azért/annak érdekében, hogy javuljon a közigazgatásban és az igazságügyben a dolgozók nemzeti összetétele, hogy megfelelő legyen a részarányos foglalkoztatás mutatója, hogy a magyarok nagyobb számban jelentkezzenek a pályázatokra, hogy fokozottabban érvényesüljön az anyanyelv hivatalos használatának joga, hogy legyen jogász utánpótlás?

Fontos lenne, ha az új államtitkár ezekre a kérdésekre is válaszolna és eloszlatná a kételyt: előléptették, vagy felfelé buktatták?

 

2021. február 14.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Tovább bonyolódik a koszovói helyzet

A szerbiai politikusok szerint a szerbiai kisebbségi törvény az egész Európában példamutató. A magyar kormány is >

Tovább

Az egyház közösségteremtő esélye

Ahhoz azonban, hogy az egyház hatékony lehessen, új dimenziókkal kell gazdagodnia, ezt újabban éppen Ferenc pápa >

Tovább

Az EP üzenete Szerbiának: „Szankciók Oroszországnak, csak aztán az európai pénzek”

Deli és Kovács nem azt mondják, hogy Szerbiának teljesíteni kell az Európai Unióba való tagfelvételi követelményeket >

Tovább

Novemberi tézisek

A magyar állam egészét, intézményeit és szabályrendszerét behálózzák a hatalmon lévők magánérdekei és érdekeltségei. Mivel az >

Tovább

Öreg Anna közleményben nyilvános televíziós vitára hívta Pásztor Bálintot ·

„Sorolhatnám még, mindazokat a szégyenteljes technikákat, amelyekkel próbálja félrevezetni a nyilvánosságot. Látom, úgy gondolja, hogy senkinek >

Tovább

Az EU nem akarja látni, hogy egyfolytában a bolondját járatják velük

Szóval, ha az EU látni akarná, hogy ezek a törvények még alig születtek meg és máris >

Tovább

Ez nem az a Magyar Nemzeti Tanács!

Nem fogadható el az egypárti, demokráciaellenes szavazáson létrehozott nemzeti tanács, mivel Pásztor István önkényuralmának lesz alárendelve. >

Tovább

A listára fel sem kerülhettek volna!

A választási gyakorlat szerint az lista 1. számú jelöltje Fremond Árpád lehet az MNT új elnöke. >

Tovább

A „győztes” Pásztor/Lovas-lista (2.)

Akármilyen határozatot is hoz a Köztársasági Választási Bizottság, a 2022. évi Magyar Nemzeti Tanácsi választásokat az >

Tovább

„Győzött” a Pásztor/Lovas-lista

Ami a nemzeti tanácsi választással történik az most egy időre meghatározhatja a közösség helyzetének alakulásét, fejlődését, >

Tovább

Kompromisszumok egyszeri használatra

Az idei parlamenti választásokon a szélsőjobb pártok hirtelen megerősödtek és a jussukat követelik, viszont Vučić pártja, >

Tovább

Pásztor Bálint: „A VMSZ nem kért magának túl sokat”

A VMSZ, tehát, „nem kért magának túl sokat”, a közösségnek pedig éppen semmit. A Szerb Haladó >

Tovább