Ma Csilla, Noémi, Kájusz névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Naplójegyzetek – Fragmentumok
Ártatlan nép?
Láttam a Miloševićért rajongó tömegeket. Köztük voltak egyszerű polgárok, akik semmiféle ellenszolgáltatást nem vártak cserébe. Nem voltak nacionalisták, csak a jobb jövőben bíztak. Sokan bizonygatták, hogy ők nem soviniszták, csak büszkék akarnak lenni nemzeti hovatartozásokra. Ezért rajongtak a Vezérért. Ártatlanok voltak? Ugyanazok a szlogenek hangzottak el akkor, amelyeket ma is hallok, amelyeket annyira megszoktunk, hogy immár fel sem kapjuk a fejünket. Az akkori Vezér távozott, de az eszme túlélte őt: az „ártatlan” szlogenek maradtak. Végel László:
Egy ponton gyakran kétkedve megtorpanok. Félek a népek és a nemzetek gyávaságáról nyilatkozni és azzal az ismert állítással hárítom el a véleménynyilvánítást, hogy a nép ártatlan. Mint sokan mások én sem tudok szabadulni az ártatlan és a félrevezetett népről szóló hiedelemtől. Bírálom az önkényuralkodókat, a politikusokat, de mit gondoljak a népről, amely szabad választásokon megválasztja őket? Voltaire nyíltabb volt. „A tiszta despotizmus – írta - az emberek rossz viselkedésének büntetése. Ha egyvalaki vagy egynéhány személy a hatalmába kerít egy emberi közösséget, ez szemlátomást azért történik, mert a közösség sem eléggé bátor, sem eléggé leleményes nem volt ahhoz, hogy magamagát kormányozza”. Hasonló kételyek kísértettek 2000 őszén a Milošević-ellenes tüntetések idején. Csodálatosan szép szeptember volt, sosem láttam Újvidék felett olyan ragyogó kéknek az eget, mint akkor. Anikóval esténként loholtunk a Szabadság térre, hogy részt vegyünk a Milošević-ellenes tüntetéseken. Nyakamban a fütyülő lógott, mint a többi polgárnak. Én is fütyültem a tömeggel, de nem voltam képes hangosan ordítani, hogy „vörös banda”, nemcsak azért, mert azt a hatalmat nem tartottam „vörösnek”, hanem azért sem mert az már a személyeknek szólt. Nem káromkodtam a tömeggel, nem szidalmaztam külön-külön Miloševićet vagy a családját. Amikor fütyültem, úgy véltem a jelenség ellen lázadok, de a többi szólam már a személyről szólt. Úgy gondoltam, hogy Milošević csak képviselte azt az eszmét, amely a tömeg lelkében honolt. Fütyültem, de lelki szemeim előtt megjelentek a közelmúlt jelenetei. Láttam a Miloševićért rajongó tömegeket. Köztük voltak egyszerű polgárok, akik semmiféle ellenszolgáltatást nem vártak cserébe. Nem voltak nacionalisták, csak a jobb jövőben bíztak. Sokan bizonygatták, hogy ők nem soviniszták, csak büszkék akarnak lenni nemzeti hovatartozásokra. Ezért rajongtak a Vezérért. Ártatlanok voltak? Ugyanazok a szlogenek hangzottak el akkor, amelyeket ma is hallok, amelyeket annyira megszoktunk, hogy immár fel sem kapjuk a fejünket. Az akkori Vezér távozott, de az eszme túlélte őt: az „ártatlan” szlogenek maradtak. Voltaire figyelmeztetésén érdemes lenne többet rágódnom, habár attól tartok, hogy sosem tudom a dilemmámat megválaszolni.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
A kíméletlen múlt utánunk nyúl
A múlt nem csak szép, hanem sokszor kíméletlen is, utánunk nyúl, akkor is, ha ennek nem >
Az aranykorról szóló narratíva hitelét vesztette
A polgárok érzékenyebbé váltak a baljósan terjedő korrupcióra, amit Vučić elnök is érzékelt, ezért ezekben a >
A vajdasági magyar közösség helyzete és jogainak érvényesítése
A Szerbiában és Vajdaságban kialakult helyzet miatt a magyar közösségben egyre jobban eluralkodik a kiábrándulás, a >
Egy új nemzedéki mítosz
Természetesen ebben a küzdelemben a hatalom az állami erőszak bevetésével elfojtja az egyetemista megmozdulásokat. Ezt Vučić >
MAGYAR TYACIK
Magyarországon és Szerbiában is most valójában a jelenlegi hatalmi elit uralmának a megőrzéséről van szó, amelyik >
A nagytőkések vásárolták meg a maguk Hitlerét
A legkínosabb Trump helyzete, aki Amerikát újra naggyá akarja tenni, miközben a valódi célja az, hogy >
A nagyon rövid időre megcsillanó a csillag
Nagy és felesleges luxusnak számít úgy írni, hogy legalább a lelkemben ne rejtőzködjen a remény, hogy >
AZ EGYETEMI HALLGATÓK KÖVETELÉSEI
Az egyetemisták nem csak követeléseket fogalmaztak meg: március 1-én este Nišben felolvasták a nyolc fejezetből álló >
A kronstadti véres jégmező és a szerbiai egyetemisták
Sokszor megfordult a fejemben a kérdés, hogy hol lett öngyilkos a szocializmus? A választ keresve egyre >
Megérkeztem. Szerbiában a helyzet változatlan
A lakásom egyik ablaka, a zajos sugárúti útkereszteződésre nyílik, a másik pedig egy játszótérre és a >
Roletták mögött…
A jelek arra utalnak, hogy hazárdjátékos Vučić pánikban van, mindenképp nyerni akar, húzza az időt, fokozza >
A REZSIM (KI)SZOLGÁLÓI
Miért hallgatnak erről (is) a magyar szerkesztőségek tagja? Milyen újságírók azok, akik még a saját jogaikért >