2021. március 3. Szerda
Ma Kornélia, Kunigunda, Frigyes névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Naplójegyzetek – Fragmentumok

Az iróniáról

Végel László
Végel László
Az iróniáról

Jöveteléről telefonon beszélgettünk, hangja már nem volt a régi, de örömmel fogadta a meghívást.  Volt egy külön kívánsága. Szakítsunk időt arra, hogy egy délután a Duna utca egyik kávézójának teraszán hosszabb ideig üldögéljen. Néma csendben ültünk az asztalka mellett, nem gondoltam, hogy búcsúzik egy utcától, amelyet szeretett. Végel László:

2021. január 19., kedd

Néhány barátom többször is faggatott arról, hogy miért nyilatkozom visszafogottan és tartózkodóan az iróniáról. Nem, erről szó sincs, válaszolom ilyenkor, hiszen Gombrowicz vagy Thomas Bernhard radikális iróniáját utolérhetetlennek és példamutatónak tartom. Az a baj, hogy a posztszocialista irodalmakban nem találkozom a bernhardi iróniával. A tartózkodásom forrása az a „rögeszmém”, hogy az iróniának akkor van értelme, ha radikális. Félek, hogy az utóbbi időben a megszelídített irónia divat lett. Másrészt az irónia hitelét csakis az iróniával párosuló önirónia biztosítja. A kényelmes „bársonyos-irónia” hiteltelen, akárcsak a dendik előkelő kételkedése. Aki mindenben kételkedik, az semmiben sem kételkedik. Szabadjon ironizálni az iróniáról és kételkedni a mindenben kételkedőkben. 

Száz éve született Mészöly Miklós. Ma már senki sem emlékezik arra, hogy mennyire szerette Újvidéket és a – tengert. Rendszerint előzetes bejelentés nélkül a kora reggeli vonattal érkezett, és egyenesen a Katolikus portán levő Új Symposion szerkesztőségébe tartott, ahol bevárta a szerkesztőség munkatársait. Azt hiszem, 1995-ban járt utoljára Újvidéken. A Soros iroda vendégeként lépett fel Szabadkán és Újvidéken. Jöveteléről telefonon beszélgettünk, hangja már nem volt a régi, de örömmel fogadta a meghívást.  Volt egy külön kívánsága. Szakítsunk időt arra, hogy egy délután a Duna utca egyik kávézójának teraszán hosszabb ideig üldögéljen. Néma csendben ültünk az asztalka mellett, nem gondoltam, hogy búcsúzik egy utcától, amelyet szeretett.

 

 

2021. január 25.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Európa árvái

Jól esett, hogy újra láthattam a régi ismerős arcokat. Kiderült, hogy Horvátországban és Szlovéniában mégis valamelyest >

Tovább

Az énekes halálát gyászolja a hatalom és az ellenzék

A mérvadó újságok megemlékeznek a 100 évvel ezelőtt 1921-ben született (2002-ben elhunyt) amerikai liberális filozófusról, John >

Tovább

Sok pénz, semmi eredmény

A jelenlegi vezetőknek halvány elképzelésük se nincsen, hogyan lehetne fejleszteni, a saját lábára állítani a délvidéki/vajdasági >

Tovább

A mazsolázók

Színre lépnek a névtelenül mazsolázó sajtómunkások, akik a megjelent autorizált interjút úgy vágják össze, hogy nem >

Tovább

Kusturica Szarajevó fölött

És akadnak azért jó dolgok is. Igaz, a halálhoz kötődnek ezek is. Elhunyt ugyanis az újvidéki >

Tovább

Az elrabolt idők nyomában

Én csak keresem a hagyományt miközben az a tudat kínoz, hogy elrabolták a múltomat.  Nem csak >

Tovább

A tévedhetetlenekkel szemben

Furcsa állítás, de bevallom: nem hiszek azoknak az embereknek, akik életükben nem tévedtek jó néhányszor. Nem >

Tovább

„Nesze semmi, fogd meg jól!”

Aki csak teheti, továbbra is tartson ki az elvett ingatlanok természetben való visszakövetelése mellett, ne fogadja >

Tovább

A közéleti vákuum depresszív hatása

A covid19 befagyasztotta az állapotokat, ami nem jelenti azt, hogy a társadalmi feszültségek nem növekszenek. Ezt >

Tovább

A harmincas évek újra meg újra felbukkanak

Az antifasiszta Európa kerekedett felül, az képviselte a többséget, és rossz érzéseim ellenére elégedett vagyok azzal, >

Tovább

Haiku és kapitalizmus

Inkább azon csodálkoztam, hogy ezek az államkapitalista kommunista milliárdosok verseket írnak. Mégpedig haikukat! Környezetünkben ilyesmi nem >

Tovább

Független sajtó

Aki saját eszmei értékrendjéhez ragaszkodik, legyen az akár szocialista, konzervatív vagy liberális, az Arthur Koestlerrel elmondhatja, >

Tovább