2021. május 12. Szerda
Ma Pongrác névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Naplójegyzetek – Fragmentumok

A csalhatatlanokról és a tévedhetetlenekről

Végel László
Végel László
A csalhatatlanokról és a tévedhetetlenekről

Megtanultam, hogy legjobban a csalhatatlan értelmiségiektől tartsak, hiszen ezek a tévedhetetlenek veszélyesek azok számára, akik szüntelenül botladozva keresik az igazságot. Az éles szemű kritikusok jól észlelték, hogy az Exterritóriumban majd a Temetetlen múltunkban megírtam saját botladozásom krónikáját is az esendő korunkban, amelyben egyre nehezebb feltárni az igazságot. Végel László:

2020. december 22., kedd

Felettébb érzékeny kérdést feszeget Mészáros Tibor a Van-e két Márai című tanulmányában (Forrás, 2020. december). Behódolt-e a harmincas években Márai a keresztény-kurzusnak azzal, hogy Horthy Miklósról irt lelkes sorokat? Tagadhatatlan, hogy ezeket megírta, s ahogy én látom, az elvesztett területek visszanyerése alkalmából. Mit is mondjak? A cikkek megjelentek, nem lehet letagadni őket. Nem igazolásként teszem hozzá, hogy ezek a cikkek a trianoni békekötésekre adott – sajnos – rossz válaszok voltak. Ám az is igaz, hogy kevés magyar értelmiségi tudott azokban az időkben jó választ megfogalmazni. Márai sem. Mészáros Tibor azonban idéz egy sokatmondó passzust Márai egyik 1937-ben megjelent cikkéből (A német négyes, Pesti Hírlap). „A párt, amely azonosítja magát a nemzettel, természetesen kiüti az író kezéből a tollat, a festő kezéből az ecsetet, ha nem úgy ír és ábrázol, ahogy egy zavaros és nevetséges túlzásokra önműködően hajlamos szűkkeblű és alacsony homlokú pártirodai terror szeretné és elképzeli”. Márai tévedését nem igazolja, da másféle kontextusba helyezi, hogy nem egy pártiroda sugallatára írt, hanem személyes meggyőződésből. Meggyőződésből utasította el a nemzet szerepében tetszelgő pártot és rövid időre meggyőződésből állt ki Horthy mellett. A saját bőrét vitte a vásárra. Tévedett, de az is igaz, hogy nem vallotta tévedhetetlennek magát. Az Akadémia és Európa nagy világnézeti harca című cikkében (Egyedül vagyunk, 1942. január 3.) elismeri, hogy: „sokban tévedtem én is, bizonyos az is, hogy életem hátralevő szakaszában sem leszek csalhatatlan. De életem munkájának egésze nem volt más, mint nyilvános és az igazság megismerésének szüntelen, néha reménytelen kísérlete”. Az 1944/45-es naplójegyzeteiben és később a Hallgatni akartamban azonban szembenézett saját tévedéseivel, az írástudó részéről nagyobb hőstettet ennél nem tudok elképzelni, főleg manapság, amikor tévedhetetlenekkel van tele a világ. Számukra az igazság a legkényelmesebb páholy, onnan ítélkeznek élők és holtak felett, ami nem is lenne baj, ha nem feledkeznének meg saját tévedéseikről. Még a nyolcvanas évek végén a Levél a szerb barátomhoz című esszémben (Pismo srpskom prijatelju Književnost 1989.9.) emlékeztettem arra, hogy megérkeztünk a gladiátorok korába, s úgy látom, azóta sem mozdultunk ki abból. Manapság a főfoglalkozású gladiátorok szórakoztatják a főpáholyban üldögélő autokratákat. Megtanultam, hogy legjobban a csalhatatlan értelmiségiektől tartsak, hiszen ezek a tévedhetetlenek veszélyesek azok számára, akik szüntelenül botladozva keresik az igazságot. Az éles szemű kritikusok jól észlelték, hogy az Exterritóriumban majd a Temetetlen múltunkban megírtam saját botladozásom krónikáját is az esendő korunkban, amelyben egyre nehezebb feltárni az igazságot.

 

2021. január 11.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

„Joga van-e a fiamnak a kórházi kezelésre?”

Elkeseredésemben már Vučić elnöknek is írtam. Kétszer is. Az Egészségügyi Minisztériumhoz utasított. Onnan az egészségügyi felügyelőséghez >

Tovább

Mit tartalmaz a „Kovács-jelentés”?

A jegyzetből is látható, hogy „Szerbia legdrágább képviselőjének” jelentése a nemzeti kisebbségek európai védelmével kapcsolatosan szinte >

Tovább

Ariszteidész és a cserépdarab

Egy írástudatlan görög polgár nem tudva, hogy kiről van szó, Ariszteidészhez lépett és megkérte: írja fel >

Tovább

Határszabászat a Balkánon

Noha bő két hét alatt végül a legtöbb érintett megszólalt az elhíresült balkáni non-paper kapcsán, és >

Tovább

A nagy poszttranziciós szexuális forradalom

Úgy látszik, ezek a szexskandalumok egyre inkább lábra kapnak az új poszttranziciós elitben. A győri polgármester >

Tovább

A vírus politikai fegyver lett

„Azok az értelmiségiek, akik csak titokban cinkoskodtak a diktatúrával, főleg azzal, hogy bölcsen hallgattak a színe >

Tovább

Levél a Klubrádiónak

Az ATV vezetőinek joguk van megváltoztatni politikai nézeteiket, elkötelezettségüket, szövetségeseiket. Ez csak rájuk tartozik. De együttműködni >

Tovább

„Búcsú előtt”

Olyan (IPA és egyéb) projektumokkal kellene pályázni (a falunapi ünnepségek és különböző eszem-iszom fesztiválok helyett), amelyek >

Tovább

A gyomorforgató antikommunizmus

Milyen nemzet az, amelynek csak egy disszidense akad, kérdezte, majd előrelátóan – 1971-ben történt az eset >

Tovább

Az elit játszmája

Késve kapom kézbe a Magyar Hangot, a postás csak ma kézbesítette, átböngészem és egy nagyon fontos >

Tovább

A vírus leple alatt a nagytőke készül a háborúra

A médiában folyik a gyalázkodás, a közéletben egyre hangosabbak az Új Messiások, akik arra esküsznek, hogy >

Tovább

A vírus leple alatt a nagytőke készül a háborúra

A médiában folyik a gyalázkodás, a közéletben egyre hangosabbak az Új Messiások, akik arra esküsznek, hogy >

Tovább