2022. október 6. csütörtök
Ma Brúnó, Renáta, Renátó névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Az EB szerbiai országjelentése (2.)

A Szerb Haladó Párt szekerét tolják!

Bozóki Antal
Bozóki Antal
A Szerb Haladó Párt szekerét tolják!
Ökrész Rozália is felszólalt (Forrás: Pannon RTV)

A véemesz két képviselője – a tudósítások alapján – a parlamenti vitában egyetlen szóval nem említette a délvidéki/vajdasági magyar közösséget! Pedig kiváló alkalom volt ez, hogy véleményt mondjanak az EB jelentése kapcsán ismertessék közösségünk helyzetét. De nem tették. Ez érthető is, hiszen a Szerb Haladó Párttal szövetségben lévő véemeszt képviselik! A Szerb Haladó Párt szekerét tolják! Bozóki Antal:

Az Európai Bizottság (EB) 2020. október 6-án fogadta el a 2019. március és 2020. június közötti időszakra vonatkozó 142 oldal terjedelmű jelentését Szerbia haladásáról az EU-hoz való csatlakozási tárgyalások alatt.

Az Európai Tanács 2012-ben hagyta jóvá Szerbia tagjelölti státusát. A csatlakozási tárgyalások 2014. januári megkezdése óta a 35 csatlakozási fejezet közül 18-at nyitottak meg, amelyek közül kettőt ideiglenesen lezártak. 2019-ben további két fejezetet nyitottak meg,[4] 2020-ban pedig egyet sem.

A szerb parlament december 28-án – első alkalommal – vitatta meg az EB által készített jelentést.

Az Eb jelentése a szerb képviselőház ülésének 5. pontjaként – „Határozat-javaslat az Európai Bizottság 2020. évi jelentésének bemutatása alkalmából, amit a népviselők 15 tagú csoportja javasolt” – került megvitatásra és elfogadásra. Ezt az eseményt Sem Fabrizi, az Európai Unió szerbiai küldöttségvezetője is üdvözölte.

A jelentés azokat a területeket elemzi, amelyek a csatlakozási tárgyalási fejezeteket érintik.

A 2005 óta készülő jelentésekről eddig „csak a parlamenti európai integrációs bizottságok vitáztak”, de „az elmúlt években ez nem történt meg”.

Hivatalosan, tehát, a 15 képviselő által beterjesztett határozati javaslat volt a vita tárgya, nem pedig egy javaslattervezet, hogy az EU bizottság jelentése alapján a hatalmi szerveknek milyen feladatokat kell elvégezni a csatlakozási tárgyalások felgyorsítása érdekében!

Az EB jelentése alapján egy határidős cselekvési programot is napirendre lehetett/kellett volna tűzni a csatlakozási folyamat során észlelt hiányosságok kiküszöbölése és a folyamat felgyorsítása érdekében. De nem ez történt. Önmagában már ez bizonyítja hogyan viszonyul a szerb parlament a csatlakozási/tagfelvételi követelmények teljesítéséhez, hogy az ország gyorsabban haladjon az integrációs folyamatban.

Az is jellemző, hogy a határozati javaslat beterjesztőinek csoportját Kovács Elvira a VMSZ köztársasági képviselője, a parlament egyik alelnöke és az euróintegrációs bizottságának elnöke vezeti, aki egyúttal a dokumentum beterjesztőinek a „meghatalmazott képviselője” is volt. Kovácsnak nincs ugyan feltüntetve sem a pártbeli, sem pedig a parlamenti tisztsége, mint ahogy a többi képviselő esetében sem, de ezek azonban köztudottak. Szüksége volt a döntő parlamenti többségű Szerb Hatalmi Pártnak (SNS), hogy egy magyarnak tartott képviselő a nevét adja a határozathoz, mintegy legitimálva annak tartalmát.

A vita során Ana Brnabić kormányfő „megismételte, hogy az európai integráció Szerbia stratégia érdeke és egyik legfontosabb feladata marad, kiemelve, hogy a csatlakozás három oszlopon nyugszik – a gazdasági reformokon, a közigazgatás reformján és a jog uralmán”.

Brnabić megköszönte a kezdeményezést, hogy az EB jelentéséről a képviselők vitázzanak, és hozzátette, hogy „a vita az EB jelentéseiről a parlament ülésen rendszeres gyakorlat lesz”.

A hatalmi koalícióhoz tartozó képviselők felszólalásaikban támogatásukról biztosították a határozati javaslatot és a csatlakozás elhúzódása miatti felelősséget többnyire igyekeztek az Európai Unió szerveire hárítani.

Enis Imamović, a szandzsaki Demokratikus Akció Párt (Stranka demokratske akcije Sandžaka – SDA) nevű bosnyák kisebbségvédelmi (ellenzéki) párt képviselője felszólalásában elmondta, hogy pártja „nem fog a határozatra szavazni, mivel a képviselők nem vettek részt annak megfogalmazásában”.

Imamović hangoztatta, hogy „a kisebbségi kérdések a 23. csatlakozási fejezet keretében kerültek áttekintésre, és hogy a kisebbségi akcióterv – a bosnyákok álláspontja szerint – nem legális és nem legitim, valamint hogy a nemzeti kisebbségek helyzete Szerbiában nincsen rendezve”.

– A nemzeti kisebbségek iránti viszony olyan, mint egy idegen test iránt, amelyik magától eltűnik, vagy el kell tüntetni – mondta Imamović.

A képviselő hangoztatta azt is, hogy „a 90-es évek háborús bűnöseinek, elsősorban a sjeverinieknek és a štrpcieknek, a törvény elé állítása nem teljes”, valamint hogy „a nemzeti kisebbségek jogai Vajdaságban sokkal magasabb szinten vannak, mint Szerbia többi részében”.

Imamović beszédére csaknem minden jelen lévő kormánytag és több képviselő is reagált.

Ana Brnabić arra szólította fel a képviselőt, „mutasson rá, hogy a jelentés pontosan melyik oldalon foglalkozik a bosnyák kisebbség megkülönböztetettségével, mivel ő ilyesmit nem talált a jelentésben”.

– Ne játssza itt meg a tanítónőt és engem kérdezgessen. Ön nem azért van itt, hogy engem osztályozzon, hanem, hogy én osztályozzam Önt – mondta Imamović.

Hozzátette: Jogában áll, hogy ne vegyen részt (az elkészítésében – B. A.) és ne értsen egyet a határozattal, mert a párt szerint, amelyet a parlamentben képvisel, „nem ismeri el az EB lényegi bírálatát Szerbia haladásáról az euró-integrációban”. Kiemelte, hogy „a jelentés tartalmazza azt is, hogy a szerbiai nemzeti kisebbségi rendszernek a gyökerében, illetve a törvényi megoldásokban számos hiányossága van, és hogy a nemzeti kisebbségi törvény módosításai kozmetikaiak”.

– Új törvényt kell hozni, mert a jelenlegi, amellett, hogy általános és nem tiszteli a sajátosságokat, nem ad megfelelő választ a nemzeti kisebbségek bekapcsolására a társadalmi életbe – értékelte az SDA képviselője.

Elmondta azt is, hogy a bírósági ítéletek ellenére „tagadják a srebrenicai népirtást, nem indítanak eljárást a más népek, albánok és horvátok elleni háborús bűnök ügyében, a háborús bűnösök pedig itt továbbra is közügyekkel foglalkoznak”. Beszélt még a nemzeti kisebbségek „aránytalan foglalkoztatásáról is, ami különösen kifejezett a horvátok, albánok, bosnyákok és romák esetében”.

Gordana Čomić, az Emberi-, kisebbségjogi és társadalmi párbeszéd minisztériumának vezetője azt hangsúlyozta, hogy „a nemzeti kisebbségekre vonatkozó jogok mindenkire egyformán érvényesek, hogy „a nemzeti és etnikai hovatartozása szerint senkit nem érhet megkülönböztetés”, majd bejelentette, hogy „minisztériumának államtitkára lesz, aki kizárólag a nemzeti kisebbségekről szóló törvény helyi szinten való alkalmazásával foglalkozik majd”.

Jadranka Joksimović, az euró-integrációért felelős miniszter emelt hangon közölte Imamovićtyal, hogy „a vita a parlamentben nem ez EB jelentéséről, hanem a határozati javaslatról folyik”.

– Sajnálom, hogy Ön, képviselő úr, az európai integrációt a partikuláris érdekek megvalósítása céljaként éli meg. Az európai értékek csak az emberi jogokat és szabadságokat ismerik, de a nemzeti jogokat nem. Ilyenek nem léteznek – tette hozzá Joksimović.

A volt radiális (most haladó) párti miniszter azonban, vagy nem tudja, vagy nem akar tudomást venni arról, hogy a nemzeti közösségi jogok az egyetemes emberi jogok szerves részét képezik.

Kovács Elvira, aki ugyancsak felszólalt, hangoztatta, hogy „könnyebb ellenzékben lenni, bírálni és nem kínálni semmilyen megoldást”. Elmondta, hogy „a képviselők, beleértve Imamovićot is, idejében megtudták mikor kerül megvitatásra a határozat és elég idejük volt arra, hogy módosításokat nyújtsanak be”. Kovács szavai szerint, „Szerbia átlag értékelése az EB 2020. évi jelentésében 3,03, a 2019. éviben pedig 2,95”.

Felolvasva a jelentés kisebbségre vonatkozó részét, Kovács Elvira arra mutatott rá, hogy az „nem említi a kisebbség hátrányos helyzetét Szerbiában, illetve azt is cáfolta, hogy egyes kisebbségeknek nagyobb jogai lennének például Vajdaságban, mint az ország más területein”.

Kovács beszédében kiemelte még: „A jelentés kimondja, hogy Szerbia és az Európai Unió közötti tárgyalások üteme a jogállamiság előrehaladásától és a Koszovóval való kapcsolatok normalizálódásától függ majd.” Hangsúlyozta, hogy az EB jelentése szerint „a jogállamiság reformja kevésbé gyors és hatékony, mint amire számítani lehetett”, valamint, hogy „Szerbiának fel kell gyorsítania a reformokat ezen a területen, amely magában foglalja többi között a médiaszabadságot és az igazságügyi reformokat is”. Kovács és médiaszabadság?

Ökrész Rozália, a vémesz újdonsült parlamenti képviselője – ismereteim szerint – az első parlamenti jelenésében „kiemelte a reformtörekvések fontosságát az ország uniós csatlakozásának folyamatában”. Talány viszont, hogy egyáltalán mennyire ért ehhez?

A vita végül azzal zárult, hogy Imamović kivonult az ülésteremből.

A véemesz két képviselője – a tudósítások alapján – a parlamenti vitában egyetlen szóval nem említette a délvidéki/vajdasági magyar közösséget! Pedig kiváló alkalom volt ez, hogy véleményt mondjanak az EB jelentése kapcsán ismertessék közösségünk helyzetét. De nem tették. Ez érthető is, hiszen a Szerb Haladó Párttal szövetségben lévő véemeszt képviselik! A Szerb Haladó Párt szekerét tolják!

 

2021. január 2.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

„Hármas osztályzat az MNT négy évére”? (2.)

Az Autonómia portálon elhangzott beszélgetés részvevői a Magyar Nemzeti Tanácson munkáját  „közepes eredménnyel”, mondhatni ajándékjeggyel értékelték.  >

Tovább

Holt lelkek kifosztása, avagy apámat visszahozta a sírból a bank

Oké, mindenkinek van valami hasonló esete a bürokráciával, az örökösödés kapcsán is biztosan. Hogy ez kell, >

Tovább

„Hármas osztályzat az MNT négy évére”?

Az MNT működésére rányomta bélyegét a Pásztor István által meghirdetett nemzeti kisebbségi politika, amit a „konfrontáció >

Tovább

Putyin totális háborúja

Oroszországban ugyanaz az egydimenziós nacionalista világszemlélet működik, mint a száz évvel korábbi Szovjetunióban, globális felelősségről, józan >

Tovább

Az államnak fizetni kell a migránsok okozta károkért!

A Hangadó Szerda műsorában elhangzott hírt, miszerint a szerb államnak kárpótlást kell fizetni a migránsok által >

Tovább

Legitim lesz-e az egypárti MNT?

Amennyiben csak egy magyar lista indul a november 13-ai választásokon, felállhat egy csupán Véemeszes és a >

Tovább

Szabadságra ítéltek

Azóta sem tudok szabadulni attól az érzéstől, hogy akit az állam kebelére emel, attól ellenszolgáltatásokat követel. >

Tovább

Az apa, a fia és a szentlélek

Az ilyen szintű fogadás a VMSZ részéről nem meglepetés, hiszen az MCC-t az Orbán „kormány egyik >

Tovább

Ezt akartam? Ezt vártuk a rendszerváltástól?

Egykor a Párt volt az elnyomó, ma pedig a szabadságra esküvő új bűnös osztály. Egykor még >

Tovább

A sajtószabadság kicsúfolása

A lapból – annak ellenére, hogy a fejléce alatt megtévesztő módon hirdeti, hogy „a vajdasági magyarság >

Tovább

A folytonosság jelképe tapintatosan a modernizáció őrének számított

Ahol túlburjánzik a hatalom, ott elmélyülnek a nemzeten belüli szakadékok, amelyeknek manapság főleg a posztkommunista országok >

Tovább

Ajándékcsere

Pintér Attila 8 évet töltött nagykövetként Belgrádban. Szemtanúja és tevékeny részese volt a szerb magyar/magyar-szerb kapcsolatok >

Tovább