2021. október 24. vasárnap
Ma Salamon, Antal névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Az EB szerbiai országjelentése (2.)

A Szerb Haladó Párt szekerét tolják!

Bozóki Antal
Bozóki Antal
A Szerb Haladó Párt szekerét tolják!
Ökrész Rozália is felszólalt (Forrás: Pannon RTV)

A véemesz két képviselője – a tudósítások alapján – a parlamenti vitában egyetlen szóval nem említette a délvidéki/vajdasági magyar közösséget! Pedig kiváló alkalom volt ez, hogy véleményt mondjanak az EB jelentése kapcsán ismertessék közösségünk helyzetét. De nem tették. Ez érthető is, hiszen a Szerb Haladó Párttal szövetségben lévő véemeszt képviselik! A Szerb Haladó Párt szekerét tolják! Bozóki Antal:

Az Európai Bizottság (EB) 2020. október 6-án fogadta el a 2019. március és 2020. június közötti időszakra vonatkozó 142 oldal terjedelmű jelentését Szerbia haladásáról az EU-hoz való csatlakozási tárgyalások alatt.

Az Európai Tanács 2012-ben hagyta jóvá Szerbia tagjelölti státusát. A csatlakozási tárgyalások 2014. januári megkezdése óta a 35 csatlakozási fejezet közül 18-at nyitottak meg, amelyek közül kettőt ideiglenesen lezártak. 2019-ben további két fejezetet nyitottak meg,[4] 2020-ban pedig egyet sem.

A szerb parlament december 28-án – első alkalommal – vitatta meg az EB által készített jelentést.

Az Eb jelentése a szerb képviselőház ülésének 5. pontjaként – „Határozat-javaslat az Európai Bizottság 2020. évi jelentésének bemutatása alkalmából, amit a népviselők 15 tagú csoportja javasolt” – került megvitatásra és elfogadásra. Ezt az eseményt Sem Fabrizi, az Európai Unió szerbiai küldöttségvezetője is üdvözölte.

A jelentés azokat a területeket elemzi, amelyek a csatlakozási tárgyalási fejezeteket érintik.

A 2005 óta készülő jelentésekről eddig „csak a parlamenti európai integrációs bizottságok vitáztak”, de „az elmúlt években ez nem történt meg”.

Hivatalosan, tehát, a 15 képviselő által beterjesztett határozati javaslat volt a vita tárgya, nem pedig egy javaslattervezet, hogy az EU bizottság jelentése alapján a hatalmi szerveknek milyen feladatokat kell elvégezni a csatlakozási tárgyalások felgyorsítása érdekében!

Az EB jelentése alapján egy határidős cselekvési programot is napirendre lehetett/kellett volna tűzni a csatlakozási folyamat során észlelt hiányosságok kiküszöbölése és a folyamat felgyorsítása érdekében. De nem ez történt. Önmagában már ez bizonyítja hogyan viszonyul a szerb parlament a csatlakozási/tagfelvételi követelmények teljesítéséhez, hogy az ország gyorsabban haladjon az integrációs folyamatban.

Az is jellemző, hogy a határozati javaslat beterjesztőinek csoportját Kovács Elvira a VMSZ köztársasági képviselője, a parlament egyik alelnöke és az euróintegrációs bizottságának elnöke vezeti, aki egyúttal a dokumentum beterjesztőinek a „meghatalmazott képviselője” is volt. Kovácsnak nincs ugyan feltüntetve sem a pártbeli, sem pedig a parlamenti tisztsége, mint ahogy a többi képviselő esetében sem, de ezek azonban köztudottak. Szüksége volt a döntő parlamenti többségű Szerb Hatalmi Pártnak (SNS), hogy egy magyarnak tartott képviselő a nevét adja a határozathoz, mintegy legitimálva annak tartalmát.

A vita során Ana Brnabić kormányfő „megismételte, hogy az európai integráció Szerbia stratégia érdeke és egyik legfontosabb feladata marad, kiemelve, hogy a csatlakozás három oszlopon nyugszik – a gazdasági reformokon, a közigazgatás reformján és a jog uralmán”.

Brnabić megköszönte a kezdeményezést, hogy az EB jelentéséről a képviselők vitázzanak, és hozzátette, hogy „a vita az EB jelentéseiről a parlament ülésen rendszeres gyakorlat lesz”.

A hatalmi koalícióhoz tartozó képviselők felszólalásaikban támogatásukról biztosították a határozati javaslatot és a csatlakozás elhúzódása miatti felelősséget többnyire igyekeztek az Európai Unió szerveire hárítani.

Enis Imamović, a szandzsaki Demokratikus Akció Párt (Stranka demokratske akcije Sandžaka – SDA) nevű bosnyák kisebbségvédelmi (ellenzéki) párt képviselője felszólalásában elmondta, hogy pártja „nem fog a határozatra szavazni, mivel a képviselők nem vettek részt annak megfogalmazásában”.

Imamović hangoztatta, hogy „a kisebbségi kérdések a 23. csatlakozási fejezet keretében kerültek áttekintésre, és hogy a kisebbségi akcióterv – a bosnyákok álláspontja szerint – nem legális és nem legitim, valamint hogy a nemzeti kisebbségek helyzete Szerbiában nincsen rendezve”.

– A nemzeti kisebbségek iránti viszony olyan, mint egy idegen test iránt, amelyik magától eltűnik, vagy el kell tüntetni – mondta Imamović.

A képviselő hangoztatta azt is, hogy „a 90-es évek háborús bűnöseinek, elsősorban a sjeverinieknek és a štrpcieknek, a törvény elé állítása nem teljes”, valamint hogy „a nemzeti kisebbségek jogai Vajdaságban sokkal magasabb szinten vannak, mint Szerbia többi részében”.

Imamović beszédére csaknem minden jelen lévő kormánytag és több képviselő is reagált.

Ana Brnabić arra szólította fel a képviselőt, „mutasson rá, hogy a jelentés pontosan melyik oldalon foglalkozik a bosnyák kisebbség megkülönböztetettségével, mivel ő ilyesmit nem talált a jelentésben”.

– Ne játssza itt meg a tanítónőt és engem kérdezgessen. Ön nem azért van itt, hogy engem osztályozzon, hanem, hogy én osztályozzam Önt – mondta Imamović.

Hozzátette: Jogában áll, hogy ne vegyen részt (az elkészítésében – B. A.) és ne értsen egyet a határozattal, mert a párt szerint, amelyet a parlamentben képvisel, „nem ismeri el az EB lényegi bírálatát Szerbia haladásáról az euró-integrációban”. Kiemelte, hogy „a jelentés tartalmazza azt is, hogy a szerbiai nemzeti kisebbségi rendszernek a gyökerében, illetve a törvényi megoldásokban számos hiányossága van, és hogy a nemzeti kisebbségi törvény módosításai kozmetikaiak”.

– Új törvényt kell hozni, mert a jelenlegi, amellett, hogy általános és nem tiszteli a sajátosságokat, nem ad megfelelő választ a nemzeti kisebbségek bekapcsolására a társadalmi életbe – értékelte az SDA képviselője.

Elmondta azt is, hogy a bírósági ítéletek ellenére „tagadják a srebrenicai népirtást, nem indítanak eljárást a más népek, albánok és horvátok elleni háborús bűnök ügyében, a háborús bűnösök pedig itt továbbra is közügyekkel foglalkoznak”. Beszélt még a nemzeti kisebbségek „aránytalan foglalkoztatásáról is, ami különösen kifejezett a horvátok, albánok, bosnyákok és romák esetében”.

Gordana Čomić, az Emberi-, kisebbségjogi és társadalmi párbeszéd minisztériumának vezetője azt hangsúlyozta, hogy „a nemzeti kisebbségekre vonatkozó jogok mindenkire egyformán érvényesek, hogy „a nemzeti és etnikai hovatartozása szerint senkit nem érhet megkülönböztetés”, majd bejelentette, hogy „minisztériumának államtitkára lesz, aki kizárólag a nemzeti kisebbségekről szóló törvény helyi szinten való alkalmazásával foglalkozik majd”.

Jadranka Joksimović, az euró-integrációért felelős miniszter emelt hangon közölte Imamovićtyal, hogy „a vita a parlamentben nem ez EB jelentéséről, hanem a határozati javaslatról folyik”.

– Sajnálom, hogy Ön, képviselő úr, az európai integrációt a partikuláris érdekek megvalósítása céljaként éli meg. Az európai értékek csak az emberi jogokat és szabadságokat ismerik, de a nemzeti jogokat nem. Ilyenek nem léteznek – tette hozzá Joksimović.

A volt radiális (most haladó) párti miniszter azonban, vagy nem tudja, vagy nem akar tudomást venni arról, hogy a nemzeti közösségi jogok az egyetemes emberi jogok szerves részét képezik.

Kovács Elvira, aki ugyancsak felszólalt, hangoztatta, hogy „könnyebb ellenzékben lenni, bírálni és nem kínálni semmilyen megoldást”. Elmondta, hogy „a képviselők, beleértve Imamovićot is, idejében megtudták mikor kerül megvitatásra a határozat és elég idejük volt arra, hogy módosításokat nyújtsanak be”. Kovács szavai szerint, „Szerbia átlag értékelése az EB 2020. évi jelentésében 3,03, a 2019. éviben pedig 2,95”.

Felolvasva a jelentés kisebbségre vonatkozó részét, Kovács Elvira arra mutatott rá, hogy az „nem említi a kisebbség hátrányos helyzetét Szerbiában, illetve azt is cáfolta, hogy egyes kisebbségeknek nagyobb jogai lennének például Vajdaságban, mint az ország más területein”.

Kovács beszédében kiemelte még: „A jelentés kimondja, hogy Szerbia és az Európai Unió közötti tárgyalások üteme a jogállamiság előrehaladásától és a Koszovóval való kapcsolatok normalizálódásától függ majd.” Hangsúlyozta, hogy az EB jelentése szerint „a jogállamiság reformja kevésbé gyors és hatékony, mint amire számítani lehetett”, valamint, hogy „Szerbiának fel kell gyorsítania a reformokat ezen a területen, amely magában foglalja többi között a médiaszabadságot és az igazságügyi reformokat is”. Kovács és médiaszabadság?

Ökrész Rozália, a vémesz újdonsült parlamenti képviselője – ismereteim szerint – az első parlamenti jelenésében „kiemelte a reformtörekvések fontosságát az ország uniós csatlakozásának folyamatában”. Talány viszont, hogy egyáltalán mennyire ért ehhez?

A vita végül azzal zárult, hogy Imamović kivonult az ülésteremből.

A véemesz két képviselője – a tudósítások alapján – a parlamenti vitában egyetlen szóval nem említette a délvidéki/vajdasági magyar közösséget! Pedig kiváló alkalom volt ez, hogy véleményt mondjanak az EB jelentése kapcsán ismertessék közösségünk helyzetét. De nem tették. Ez érthető is, hiszen a Szerb Haladó Párttal szövetségben lévő véemeszt képviselik! A Szerb Haladó Párt szekerét tolják!

 

2021. január 2.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

A hazugságpolitika és a kirekesztés ellen

„Pásztor István újfent bizonyította, hogy csak azt tartja a magyar közösség tagjának, aki a munkahelye és >

Tovább

A párbeszéd hangját a követelések kiabálásai helyettesítik

Abban is igaza volt, hogy termékeny talajra találnak a szélsőséges és populista irányzatok amennyiben a politikusok >

Tovább

A párbeszéd hangját a követelések kiabálásai helyettesítik

Abban is igaza volt, hogy termékeny talajra találnak a szélsőséges és populista irányzatok amennyiben a politikusok >

Tovább

Szép csendben kiléptem a közéletből

Legfeljebb az újonnan megjelent könyveim megjelenésekor lépek fel egyik-másik rendezvényen, vagy nyilatkozom egyik vagy a másik >

Tovább

Támogatjuk Márki-Zay Pétert!

„A Magyar Mozgalom partnere kíván lenni azoknak a magyarországi erőknek, amelyekkel közösen elérhetjük, hogy valóban minden >

Tovább

Az Édentől balra

Csak annyi erőm maradt még, hogy eldadogjam egy régi 1968 után írt esszém címét. Előtte is, >

Tovább

„Mikor megy már nyugdíjba?”

A „csaknem 15 éves pártelnöki munkájának” és a magyar közösségre tett hatásainak az értékelése még várat >

Tovább

Ki kellene lépni abból az értelmiségi buborékból

Néhányan kérdik tőlem, hogy miért nem írok például a VMSZ-ról. Miért? Azért, mert az többé nem >

Tovább

Az utolsó percig nem hittük, hogy ebből háború lesz

És most, amikor hazamegyek, fáj a szívem, mert nem azt a falut látom, ahonnan annak idején >

Tovább

„Úgy hullottak szét a családok, mint Jugoszlávia”

A békéről szeretnék írni, mivel sokat írtam már a háborúról. Most azt szeretném körüljárni, milyen az, >

Tovább

Civilizációs válság

Megbicsaklott a társadalmi önbecsülés és méltóságérzet, megszűnt a szolidaritás. Lepusztult és barbarizálódott a közélet, elhatalmasodott a >

Tovább

„Tűnés, míg a Dunába nem lőlek benneteket!”

Amikor a hídhoz értünk, megköszönte a fuvart, kiszállt a kocsiból, de abban a pillanatban érkezett meg >

Tovább