2021. október 24. vasárnap
Ma Salamon, Antal névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Az EB szerbiai országjelentése

A magyar közösség kérdései elsikkadnak

Bozóki Antal
Bozóki Antal
A magyar közösség kérdései elsikkadnak

A 2019-ben megválasztott magyar EP-képviselők sem mutatnak eddig érdeklődést a Délvidék/Vajdaság iránt. Az egyik itteni (véemeszen kívüli) magyar párt vagy szervezet sem épített ki – legalábbis nyilvánosan – kapcsolatot ezekkel a képviselőkkel. Ezáltal olyan helyzet alakult ki, hogy közösségünk megoldatlan kérdései teljesen elsikkadnak/elvésznek/eltűnnek Szerbia további EU-csatlakozási tárgyalásai folyamán. A gyakorlatból (lásd Románia és Szlovákia példáját) viszont tudjuk, hogy ezeknek a tárgyalásoknak a befejezése után az EU nem mutat majd érdeklődést a nemzeti kisebbségi jogok érvényesítése és számonkérése iránt. Bozóki Antal:

Az Európai Bizottság (EB) 2020. október 6-án fogadta el a 2019. március és 2020. június közötti időszakra vonatkozó 142 oldal terjedelmű jelentését Szerbia haladásáról az EU-hoz való csatlakozási tárgyalások alatt.

Az Európai Tanács 2012-ben hagyta jóvá Szerbia tagjelölti státusát. A csatlakozási tárgyalások 2014. januári megkezdése óta a 35 csatlakozási fejezet közül 18-at nyitottak meg, amelyek közül kettőt ideiglenesen lezártak. 2019-ben további két fejezetet nyitottak meg, 2020-ban pedig egyet sem.

A szerb parlament december 28-án – első alkalommal – vitatta meg az EB által készített jelentést.

Szakértői vélemények szerint, az Európai Bizottság éves jelentései közül a 2020. évi tartalmazza az utóbbi 15 évben, amióta a jelentések készülnek, a szerbiai állapotokkal kapcsolatos eddigi legtöbb bírálatot.

– Szerbia új összetételű képviselőházát a hatalmi koalíció fölényes többsége jellemzi és a ellenzék hiánya, ami nem olyan állapot, amely kedvez a parlamentarizmusnak az országban. Mérsékelten felkészült a közigazgatás reformja területén, bizonyos szintű felkészültséget ért el az korrupció és a szervezett bűnözés ellen küzdelemben. Az alapvető jogok védelme területén nagymértékben létre lett hozva a törvényi és az intézményi rendszer, azonban továbbra is szükséges biztosítani ennek a rendszernek a következetes és hatékony alkalmazását.

A gazdasági kritériumok tekintetében – az EB értékelése szerint – „Szerbia bizonyos haladást és mérsékelt, illetve jó szintű felkészülést ért el a funkcionális piacgazdaság fejlődésében”.

Az EB Koszovóval kapcsolatos álláspontja, hogy „Szerbiának további jelentős erőfeszítéseket kell tenni és hozzá kell járulnia egy átfogó, jogilag kötelező egyezmény eléréséhez Koszovóval”. – Egy ilyen egyezmény sürgős és sorsdöntő, hogy a koszovói szerbek is haladni tudjanak az európai útjukon – írja egyebek mellet a jelentés összefoglalójában, majd a továbbiakban részletesen foglalkozik/kitér és rámutat a csatlakozási fejezeteket érintő területeken észlelt hiányosságokra is.

A délvidéki/vajdasági magyarok számára mindig különösen fontos, hogy hogyan látja helyzetüket az EB.

Az EB szerbiai országjelentéseire jellemző, hogy a nemzeti a nemzeti kisebbségekkel foglalkozó rész a megkülönböztetéssel, a nők és férfiak egyrangúságával, a nők elleni és a családon belüli erőszakkal, a gyermekek elleni erőszakkal, a fogyatékos személyek, a leszbikus, a homoszexuális, biszexuális és interszexuális személyek jogaival, az eljárási jogokkal, a joghoz való hozzáféréssel és a tanúk védelmével foglalkozó részek után következik! Ebből is látható, hogy az EB mennyire tartja fontosnak a szerbiai nemzeti közösségek jogait!

Ez a rész jószerivel átírásra került az előző EB jelentésből, alig némi/árnyalati változásokkal, különösen a 2020. júniusi nem hivatalos dokumentum (non-paper) formájában közzétett, a Szerbiával folytatott csatlakozási tárgyalások 23. (Igazságszolgáltatás és alapvetőjogok) és a 24. (Igazság, szabadság, biztonság) fejezetével kapcsolatos féléves jelentésből, de azért érdemes most is teljes egészében idézni a témára vonatkozó mindössze két (!) bekezdést:

– A nemzeti kisebbségek és kultúrájuk tiszteletben tartására és védelmére vonatkozó törvényi keret széles körben létre lett hozva és általános támogatásban részesül, összhangban az Európa Tanács keretegyezményével a nemzeti kisebbségek védelméről. Negyedik véleményében az egyezmény alkalmazásról, az Európa Tanács Tanácsadó Bizottsága megállapította, hogy jelentős eltérés van a nemzeti kisebbségek jogainak védelmében Vajdaság Autonóm Tartomány és Szerbia más részei között, javasolva, hogy javítani kell a nemzeti kisebbségek Vajdaságon kívüli védelmét. A Tanácsadó Bizottság ugyancsak hangsúlyozta annak szükségességét, hogy létre kell hozni az etnikumok közötti viszonyokkal kapcsolatos adatok begyűjtésének és a viszonyok felélénkítésének fenntartható keretét, figyelembe véve, hogy szükséges a szerb társadalom többségének részvétele a nemzeti kisebbségek integrációjában és bekapcsolódásában. A nemzeti kisebbségek jogainak megvalósítására vonatkozó szerbiai akcióterv és a mérvadó törvények megvalósítása az egész ország nemzeti kisebbségeihez tartozó személyek jogai hatékony megvalósításának konkrét javulását kell, hogy eredményezze. A Nemzeti Kisebbségi Alapot tovább növelték. Elkészült a leggyakoribb albán nevek katalógusa, hogy lehetővé tegye ezeknek a neveknek a pontos beírását az anyakönyvekbe. Mind a 73 községben megalakultak a helyi nemzeti kisebbségi tanácsok, amelyekben ezt a kötelességet a törvény előírja. A teljes mandátumuknak azonban még csak ezután kellene megvalósulni, mert a tanácstagokat nem mindenhol nevezték meg, vagy a tanácsok nem ülnek össze gyakran. A törvényes kötelezettséggel ellentétben, hogy vegyék tekintetbe a lakosság nemzeti összetételét, a nemzeti kisebbségek továbbra is elégtelenül vannak képviselve az állami szervekben. A hatalom megkezdte, az állami hivatalnokokra vonatkozó módosított törvény alapján, a nemzeti kisebbségeknek az állami szervekben való részvételére vonatkozó adatok begyűjtését. A rendkívüli állapot alatt, az Emberi- és Nemzeti Kisebbségi Jogi Hivatal, valamint az Államigazgatási és Helyi Önkormányzati Minisztérium 12 nemzeti kisebbségi nyelven tájékoztató kampányt szerveztek a COVID-19 betegség megelőzéséről.

További haladás történt az oktatás területén. A nemzeti kisebbségi nyelven készülő tankönyvek előkészítése és nyomtatása folytatódott és pozitív eredményeket hozott. További kilenc albán nyelvű tankönyvet biztosítottak. Az Oktatásügyi, Tudományügyi és Technológia Fejlesztési Minisztérium 24 új komplett albán nyelvű tankönyvet sorolt be az általános iskolai tankönyvek katalógusába. Több munkára van még szükség, hogy ez a feladat megvalósuljon. Elfogadták a szerb nyelvnek, mint nem anyanyelv tanításának az új programjait is. A középiskolai nemzeti kisebbségi nyelvű tankönyvek kiadása továbbra is korlátozott. A vallási szertartásokhoz való hozzáférést a nemzeti kisebbségi nyelveken lehetővé kell tenni Szerbia-szerte. A nemzeti kisebbségi nyelveken való műsorsugárzás még mindig nincsen eléggé elterjedve Vajdaság területén kívül. A médiaprivatizálás után a nemzeti kisebbségi nyelvű műsorok sugárzása továbbra is fragilis/hiányos és a pénzeléstől függő – áll az EB 2020. évi szerbiai jelentésnek a nemzeti közösségi jogokra vonatkozó részében.

Az EB legújabb országjelentésének a nemzeti közösségek jogainak érvényesítéséről szóló része nem csak, hogy kevés, de a megállapítások sem mondhatók teljeseknek, átfogóknak és pontosaknak. Azt is lehetne mondani, hogy a Délvidék/Vajdaság vonatkozásban nem teljes, vagyis aszimmetrikus.

A jelentés ugyanis jobbára a tartományon kívüli kisebbségek helyzetéről, jogainak érvényesítéséről szól. Hangoztatja, hogy „javítani kell a nemzeti kisebbségek Vajdaságon kívüli védelmét”, miközben a nemzeti közösségek többsége és számbelileg a lakosságban is, éppen a tartományban él. Az EB mintha még a tartomány lakosságának a nemzeti összetételét sem ismerné! Mintha a Vajdaságban minden éppen a legnagyobb rendben lenne!

Az EB dokumentumából arra lehet következtetni, hogy a délvidéki/vajdasági szervezetek, de a nemzeti kisebbségi tanácsok, így a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) sem vett részt az észrevételeivel, megjegyzéseivel, javaslataival annak elkészítésében. Ha pedig részt vett, akkor a szégyene!

Ez (is), sajnos, egyrészt, arra utal, hogy az MNT nem tartotta/tartja fontosnak, vagy képtelen kommunikálni az EU szerveivel és tájékoztatni azokat az itteni magyar közösség helyzetéről, jogállásáról, vagy éppen a nemzetközi kisebbségjogi egyezményekből és a belső jogszabályokból eredő jogainak érvényesítésével kapcsolatos gyakorlati problémáiról.

Másrészt, amióta Becsey Zsolt, Tőkés László és Morvai Krisztina Európai Parlamenti képviselők és Gaudi-Nagy Tamás mandátuma az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésben lejárt, nem jelentkezett olyan EP képviselő, aki felvállalta volna a délvidéki/vajdasági magyarok érdekeinek képviseletét ezekben a nemzetközi szervezetekben.

Deli Andor Fideszes/véemeszes képviselőt számítani sem lehet, mivel annak a két pártnak – a Fidesznek és VMSZ-nek – a (téves) politikáját képviseli, amelyek szoros kapcsolatban állnak a Szerb Haladó Párttal (SNS), nem pedig az itteni magyar közösségnek az érdekeit.

Az itteni viszonyokat távolról sem ismerő Deli ugyanazt szajkózza, csakúgy, mint a hivatalos magyar politika és a véemesz, miszerint „nemzetbiztonsági és gazdasági érdek Szerbia mielőbbi uniós csatlakozása”. Vagyis, anélkül, hogy teljesítette volna a tagfelvételi követelményeket! Ezen persze nem kell csodálkozni, hiszen ők fizetik, de ez nem-e a közösség érdekeinek az elárulása?

Az EP Külügyi Bizottságának december 10-ei ülésén, amikor bemutatták az EP Szerbiára vonatkozó országjelentést, Deli elmondta, hogy „szükségesnek tartja módosító indítványok benyújtását annak érdekében, hogy figyelembe vegyék mindazokat az intézkedéseket, amelyeket az új szerb kormányzat és parlament hoztak az elmúlt időszakban az uniós harmonizáció érdekében”.

– Szerbia készen áll arra, hogy keményen dolgozzon és gyorsabban haladjon az integrációs folyamatban, azonban nagyon sajnálatos, hogy a Tanácsban egyes tagállamok fékezik a folyamatokat – áll Deli brüsszeli közleményen, amelyben az itteni magyar közösséget meg sem említette! Deli szerint, tehát, a probléma az, hogy „egyes tagállamok fékezik” Szerbia csatlakozási folyamatát, nem pedig, hogy Szerbia képtelen végrehajtani a szükséges változásokat!

A 2019-ben megválasztott magyar EP-képviselők sem mutatnak eddig érdeklődést a Délvidék/Vajdaság iránt. Az egyik itteni (véemeszen kívüli) magyar párt vagy szervezet sem épített ki – legalábbis nyilvánosan – kapcsolatot ezekkel a képviselőkkel. Ezáltal olyan helyzet alakult ki, hogy közösségünk megoldatlan kérdései teljesen elsikkadnak/elvésznek/eltűnnek Szerbia további EU-csatlakozási tárgyalásai folyamán. A gyakorlatból (lásd Románia és Szlovákia példáját) viszont tudjuk, hogy ezeknek a tárgyalásoknak a befejezése után az EU nem mutat majd érdeklődést a nemzeti kisebbségi jogok érvényesítése és számonkérése iránt.

 

2021. január 1.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

A hazugságpolitika és a kirekesztés ellen

„Pásztor István újfent bizonyította, hogy csak azt tartja a magyar közösség tagjának, aki a munkahelye és >

Tovább

A párbeszéd hangját a követelések kiabálásai helyettesítik

Abban is igaza volt, hogy termékeny talajra találnak a szélsőséges és populista irányzatok amennyiben a politikusok >

Tovább

A párbeszéd hangját a követelések kiabálásai helyettesítik

Abban is igaza volt, hogy termékeny talajra találnak a szélsőséges és populista irányzatok amennyiben a politikusok >

Tovább

Szép csendben kiléptem a közéletből

Legfeljebb az újonnan megjelent könyveim megjelenésekor lépek fel egyik-másik rendezvényen, vagy nyilatkozom egyik vagy a másik >

Tovább

Támogatjuk Márki-Zay Pétert!

„A Magyar Mozgalom partnere kíván lenni azoknak a magyarországi erőknek, amelyekkel közösen elérhetjük, hogy valóban minden >

Tovább

Az Édentől balra

Csak annyi erőm maradt még, hogy eldadogjam egy régi 1968 után írt esszém címét. Előtte is, >

Tovább

„Mikor megy már nyugdíjba?”

A „csaknem 15 éves pártelnöki munkájának” és a magyar közösségre tett hatásainak az értékelése még várat >

Tovább

Ki kellene lépni abból az értelmiségi buborékból

Néhányan kérdik tőlem, hogy miért nem írok például a VMSZ-ról. Miért? Azért, mert az többé nem >

Tovább

Az utolsó percig nem hittük, hogy ebből háború lesz

És most, amikor hazamegyek, fáj a szívem, mert nem azt a falut látom, ahonnan annak idején >

Tovább

„Úgy hullottak szét a családok, mint Jugoszlávia”

A békéről szeretnék írni, mivel sokat írtam már a háborúról. Most azt szeretném körüljárni, milyen az, >

Tovább

Civilizációs válság

Megbicsaklott a társadalmi önbecsülés és méltóságérzet, megszűnt a szolidaritás. Lepusztult és barbarizálódott a közélet, elhatalmasodott a >

Tovább

„Tűnés, míg a Dunába nem lőlek benneteket!”

Amikor a hídhoz értünk, megköszönte a fuvart, kiszállt a kocsiból, de abban a pillanatban érkezett meg >

Tovább