2024. március 2. szombat
Ma Lujza, Ágnes, Henrik névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Napi ajánló

Sokasodó panaszok

A hivatalos nyelv- és íráshasználattal nem foglalkozik senki!

Bozóki Antal
Bozóki Antal
Sokasodó panaszok

Ha már az MNT és a testülete képtelen – az egyébként a illetékességi körébe tartozó területen felgyülemlett problémák kezelésére –, miért nem lehet például pályázatot kiírni a hivatalos nyelvhasználat szakmai/tudományos felmérésére tartományi szinten, egy-egy községben, az igazságügyben, a közvállalatokban stb? Erre nincsen pénz? Vagy akarat? Bozóki Antal:

A Szabad Magyar Szó közéleti portál december közepén megkereste a Szerbiai Posta közvállalat [ЈП Пошта Србије] sajtószolgálatát, annak, kapcsán, hogy „az elmúlt időszakban Vajdasági több településéről is jelezték az olvasói, a postahivatalokban körülbelül fél éve nem lehet latin betűs táviratot küldeni, vagyis a magyar, angol, és más nyelvű táviratokat is kizárólag cirill betűs írásmóddal lehet feladni”.

Posta azt válaszolta, hogy „a latin betűs táviratküldést nem szüntették meg”.

– Minden postahivatalból, valamint a call-centeren keresztül is küldhető távirat, cirill- és latin betűkkel egyaránt. A feladónak lehetősége van, hogy jelezze, milyen írásmóddal óhajtja küldeni.

A külföldre címzett telegramok a rendelkezésre álló írásmódokkal küldhetők, a feladó választása szerint. Ez azt jelenti, hogy a táviratot bármely nyelven, az ábécé betűinek, az arab számoknak és bizonyos írásjeleknek a használatával, de a specifikus ékezetek nélkül. Idegen nyelvű telegram felvételére kizárólag a postai tolóablak-szolgálatnál van lehetőség. A külföldről érkező táviratok latin betűsek és kézbesítésük az eredeti forrás-szöveg alapján, illetve azon a nyelven történik, amelyen azokat feladták. Semmiféle probléma nincs a táviratküldő szolgáltatás működését illetően, sem a cirill, sem a latin betűk tekintetében – olvasható a posta válaszában, közli a Szabad Magyar Szó.  

A közvállalattól kapott választ követően a Szabad Magyar Szó újságírója személyesen is felkeresett egy postafiókot, „ahol megerősítették, hogy valóban nincs gond a latin betűs táviratküldéssel. A folyamat során azonban egy több rubrikából álló táblázatot kell kitölteni, és ekkor szükséges minden egyes új mezőnél újra átváltani a számítógépet a kiválasztott nyelvre. Vélhetően ezt nem közölték az ügyintézőkkel, akik emiatt azt az információt adták tovább az ügyfeleknek, hogy csak cirill betűkkel lehet táviratot küldeni”.

Első olvasatra úgy tűnik, a postán látszólag rendben van a nyelv- és íráshasználat. Ha azonban figyelmesebben elolvassuk a választ, akkor kitűnik, hogy „az „idegen nyelvű telegram felvételére kizárólag a postai tolóablak-szolgálatnál van lehetőség”. A latin betűs táviratküldésnél „egy több rubrikából álló táblázatot kell kitölteni, és ekkor szükséges minden egyes új mezőnél újra átváltani a számítógépet a kiválasztott nyelvre”. Vélhetően ezek a nyelvek közé sorolják a magyar nyelvet is. Emellet gondok vannak az ékezetek használatával is. Amikor ma már minden valamire való számítógépben a világ minden nyelve és írásjele megtalálható!

A posta, tehát, még műszakilag se nincsen felkészülve a magyar nyelv- és írás egyenrangú hivatalos használatára. A személyzeti állapotokról pedig semmilyen adatot nem közöltek, de az elmondottakból következtetni lehet…

Szerbiában a kilencvenes évektől kezdve folyamatos a szerb nyelv és a cirill betűs írásmód egyedüli hivatalossá tétele a közéletben és a közügyekben. Az előző, kommunista időszakkal ellentétben, amikor a Délvidéken/Vajdaságban egyenrangú használatban volt nem csak a szerb nyelv mindkét írásmódja, vagyis a cirill és a latin írásmód, hanem a nemzeti közösségek nyelvei és írásmódjai is. Ez érzékenyen és hátrányosan érinti különösen a nemzeti közösségek tagjait. Abban az időben a munkájukban a nemzeti közösségi nyelveket alkalmazókat még anyagilag is jutalmazták!  

A magyar nyelv egyenrangú hivatalos használatával kapcsolatban – elsősorban a közhivatalokban és -vállalatokban, községi és tartományi szinten is, valamint a közigazgatásban és a szabálysértési eljárásban – már huzamosabb ideje panasz van. Nyelvünk és írásunk ugyanis lassan, de növekvő mértékben kiszorul a hivatalos használatból. Leginkább azokban a közhivatalokban, -vállalatokban és szervekben, amelyeket köztársasági szinten központosítottak, mint például a nyugdíjbiztosítási alap, a villanygazdaság, a vízgazdálkodás, a kataszter, az adóhivatal stb.

Ezeknek a többségében sok esetben nem alkalmazzák, illetve különböző téves magyarázatokkal igyekeznek megkerülni a nemzeti kisebbségek nyelvének hivatalos használatára vonatkozó alkotmányos és törvényes rendelkezéseket, nemzetközi kötelezettségeket, valamint a községi alapszabályokba foglalt egyenrangú használatának alkalmazását is. Sok esetben „joghátrány lett/joghátrányt okoz a magyar nyelv- és írás hivatalos használata” az ügyfeleknek, és nyelvünket az „idegen nyelvek” közé sorolják!  Ezért inkább sokan lemondanak az anyanyelvük használatáról.

Köztudott az is, hogy a közjegyzők – a hivatalos nyelvhasználati jogszabályok és a hatályos községi alapszabályok rendelkezései – ellenére sem fogadnak latin betűs szerződéseket hitelesítésre. A helységnévtáblák rongálása is egyre gyakoribb, de ezért sem vontak még felelősségre senkit.

A magyar nyelv hivatalos használatáról – ismereteim szerint – huzamosabb ideje nem készült semmilyen részletes felmérés. Hiába van a Magyar Nemzeti Tanácsnak (MNT) és annak a Nyelvhasználati Bizottsága, semmit nem hallani róluk. Akár nem is lennének. A nyelvhasználat területén létező civil szervezetek sem foglalkoznak ezekkel a problémákkal. Pedig kellene.

Végső ideje, hogy az MNT Nyelvhasználati Biztossága elemzést készítsen/megvizsgálja a magyar nyelv hivatalos használatának gyakorlatát a közszolgálatokban, közvállatokban, a közigazgatásban és az igazságügyben általában, Vajdaság egész területén. Ennek eredményét pedig nyilvánosságra illene hozni.

Ha már az MNT és a testülete képtelen – az egyébként a illetékességi körébe tartozó területen felgyülemlett problémák kezelésére –, miért nem lehet például pályázatot kiírni a hivatalos nyelvhasználat szakmai/tudományos felmérésére tartományi szinten, egy-egy községben, az igazságügyben, a közvállalatokban stb? Erre nincsen pénz? Vagy akarat?

 

 

 

2020. december 27.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

„Rendtevés” vagy megúszni vágyás?

Sokba került a vajdasági magyaroknak Pásztor, Lovas és a VMSZ felsőoktatási ámokfutása. A számonkérhetőség a néhai >

Tovább

Lovas Ildikó “bukása” kapcsán

Ez a poszt főleg a vajdasági magyar barátaimat érinti, bár összmagyar politikai vonatkozása is van. Mit >

Tovább

Válaszút előtt a VMSZ: a közösségi érdek vagy a családi Kft.?

Alapos elemzés és felelősség-megállapítás nélkül a párt nem léphet tovább. Ezt minden rendes pártban el szokták >

Tovább

„Hallatni a másik oldal hangját”?!

A Magyar Szó nevű napilap kiadója, a Magyar Szó Kft., amely totális pártirányítás alatt működik. A >

Tovább

Janicsárok: Pásztor után Juhász?

Juhász Bálint (1982, Szabadka) nyilatkozatából – aki eddig a VMSZ pénztárnoka szerepben és Pásztor István szófogadó, >

Tovább

Topolya fejlődésének krónikása

Vele Topolya krónikása távozott az élők sorából. Az az ember, aki a kamera objektívján keresztül megmutatta, >

Tovább

DUPLA POFON A VAJDASÁGI MAGYAROKNAK!

Gál Kinga, Deli Andor és Kovács Elvira képviselőkhöz nem méltó módon próbálják csökkenteni az EP határozatainak >

Tovább

A Himnusz

Éjfél előtt Nagy Imréről beszéltek a Szabad Európa rádióban majd következett a magyar Himnusz. A szobában >

Tovább

A csendes esthablishment

Egyedül csak az ejti gondba a mai középnemzedéket, hogy miként ítélik meg őket azok az egyelőre >

Tovább

Vajdaságban 53 százalék az őslakos

Az előző tíz évhez viszonyítva (2011-2022) Vajdaságban 32,5 százalékkal kevesebb horvát, 27,4 százalékkal kevesebb magyar, 21,4 >

Tovább

Üres populizmus, vak nacionalizmus

Ehhez hasonló gondolatokat ma ritkán hallunk a kormánypárti politikusok szájából. Német László mindeközben hivatkozik a szörnyű >

Tovább

Jegyrendszer korszaka

Sokan már hírből sem ismerik, szerencsére. Én még emlékszem a jegyrendszerre. Valahol az ötvenes évek közepén. >

Tovább