Ma Gedeon, Johanna névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Napi ajánló
Sokasodó panaszok
A hivatalos nyelv- és íráshasználattal nem foglalkozik senki!
Bozóki Antal
Ha már az MNT és a testülete képtelen – az egyébként a illetékességi körébe tartozó területen felgyülemlett problémák kezelésére –, miért nem lehet például pályázatot kiírni a hivatalos nyelvhasználat szakmai/tudományos felmérésére tartományi szinten, egy-egy községben, az igazságügyben, a közvállalatokban stb? Erre nincsen pénz? Vagy akarat? Bozóki Antal:
A Szabad Magyar Szó közéleti portál december közepén megkereste a Szerbiai Posta közvállalat [ЈП Пошта Србије] sajtószolgálatát, annak, kapcsán, hogy „az elmúlt időszakban Vajdasági több településéről is jelezték az olvasói, a postahivatalokban körülbelül fél éve nem lehet latin betűs táviratot küldeni, vagyis a magyar, angol, és más nyelvű táviratokat is kizárólag cirill betűs írásmóddal lehet feladni”.
Posta azt válaszolta, hogy „a latin betűs táviratküldést nem szüntették meg”.
– Minden postahivatalból, valamint a call-centeren keresztül is küldhető távirat, cirill- és latin betűkkel egyaránt. A feladónak lehetősége van, hogy jelezze, milyen írásmóddal óhajtja küldeni.
A külföldre címzett telegramok a rendelkezésre álló írásmódokkal küldhetők, a feladó választása szerint. Ez azt jelenti, hogy a táviratot bármely nyelven, az ábécé betűinek, az arab számoknak és bizonyos írásjeleknek a használatával, de a specifikus ékezetek nélkül. Idegen nyelvű telegram felvételére kizárólag a postai tolóablak-szolgálatnál van lehetőség. A külföldről érkező táviratok latin betűsek és kézbesítésük az eredeti forrás-szöveg alapján, illetve azon a nyelven történik, amelyen azokat feladták. Semmiféle probléma nincs a táviratküldő szolgáltatás működését illetően, sem a cirill, sem a latin betűk tekintetében – olvasható a posta válaszában, közli a Szabad Magyar Szó.
A közvállalattól kapott választ követően a Szabad Magyar Szó újságírója személyesen is felkeresett egy postafiókot, „ahol megerősítették, hogy valóban nincs gond a latin betűs táviratküldéssel. A folyamat során azonban egy több rubrikából álló táblázatot kell kitölteni, és ekkor szükséges minden egyes új mezőnél újra átváltani a számítógépet a kiválasztott nyelvre. Vélhetően ezt nem közölték az ügyintézőkkel, akik emiatt azt az információt adták tovább az ügyfeleknek, hogy csak cirill betűkkel lehet táviratot küldeni”.
Első olvasatra úgy tűnik, a postán látszólag rendben van a nyelv- és íráshasználat. Ha azonban figyelmesebben elolvassuk a választ, akkor kitűnik, hogy „az „idegen nyelvű telegram felvételére kizárólag a postai tolóablak-szolgálatnál van lehetőség”. A latin betűs táviratküldésnél „egy több rubrikából álló táblázatot kell kitölteni, és ekkor szükséges minden egyes új mezőnél újra átváltani a számítógépet a kiválasztott nyelvre”. Vélhetően ezek a nyelvek közé sorolják a magyar nyelvet is. Emellet gondok vannak az ékezetek használatával is. Amikor ma már minden valamire való számítógépben a világ minden nyelve és írásjele megtalálható!
A posta, tehát, még műszakilag se nincsen felkészülve a magyar nyelv- és írás egyenrangú hivatalos használatára. A személyzeti állapotokról pedig semmilyen adatot nem közöltek, de az elmondottakból következtetni lehet…
Szerbiában a kilencvenes évektől kezdve folyamatos a szerb nyelv és a cirill betűs írásmód egyedüli hivatalossá tétele a közéletben és a közügyekben. Az előző, kommunista időszakkal ellentétben, amikor a Délvidéken/Vajdaságban egyenrangú használatban volt nem csak a szerb nyelv mindkét írásmódja, vagyis a cirill és a latin írásmód, hanem a nemzeti közösségek nyelvei és írásmódjai is. Ez érzékenyen és hátrányosan érinti különösen a nemzeti közösségek tagjait. Abban az időben a munkájukban a nemzeti közösségi nyelveket alkalmazókat még anyagilag is jutalmazták!
A magyar nyelv egyenrangú hivatalos használatával kapcsolatban – elsősorban a közhivatalokban és -vállalatokban, községi és tartományi szinten is, valamint a közigazgatásban és a szabálysértési eljárásban – már huzamosabb ideje panasz van. Nyelvünk és írásunk ugyanis lassan, de növekvő mértékben kiszorul a hivatalos használatból. Leginkább azokban a közhivatalokban, -vállalatokban és szervekben, amelyeket köztársasági szinten központosítottak, mint például a nyugdíjbiztosítási alap, a villanygazdaság, a vízgazdálkodás, a kataszter, az adóhivatal stb.
Ezeknek a többségében sok esetben nem alkalmazzák, illetve különböző téves magyarázatokkal igyekeznek megkerülni a nemzeti kisebbségek nyelvének hivatalos használatára vonatkozó alkotmányos és törvényes rendelkezéseket, nemzetközi kötelezettségeket, valamint a községi alapszabályokba foglalt egyenrangú használatának alkalmazását is. Sok esetben „joghátrány lett/joghátrányt okoz a magyar nyelv- és írás hivatalos használata” az ügyfeleknek, és nyelvünket az „idegen nyelvek” közé sorolják! Ezért inkább sokan lemondanak az anyanyelvük használatáról.
Köztudott az is, hogy a közjegyzők – a hivatalos nyelvhasználati jogszabályok és a hatályos községi alapszabályok rendelkezései – ellenére sem fogadnak latin betűs szerződéseket hitelesítésre. A helységnévtáblák rongálása is egyre gyakoribb, de ezért sem vontak még felelősségre senkit.
A magyar nyelv hivatalos használatáról – ismereteim szerint – huzamosabb ideje nem készült semmilyen részletes felmérés. Hiába van a Magyar Nemzeti Tanácsnak (MNT) és annak a Nyelvhasználati Bizottsága, semmit nem hallani róluk. Akár nem is lennének. A nyelvhasználat területén létező civil szervezetek sem foglalkoznak ezekkel a problémákkal. Pedig kellene.
Végső ideje, hogy az MNT Nyelvhasználati Biztossága elemzést készítsen/megvizsgálja a magyar nyelv hivatalos használatának gyakorlatát a közszolgálatokban, közvállatokban, a közigazgatásban és az igazságügyben általában, Vajdaság egész területén. Ennek eredményét pedig nyilvánosságra illene hozni.
Ha már az MNT és a testülete képtelen – az egyébként a illetékességi körébe tartozó területen felgyülemlett problémák kezelésére –, miért nem lehet például pályázatot kiírni a hivatalos nyelvhasználat szakmai/tudományos felmérésére tartományi szinten, egy-egy községben, az igazságügyben, a közvállalatokban stb? Erre nincsen pénz? Vagy akarat?
Következő cikk: Magyarország és Lengyelország körmére néznek
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Hitler elégedetten bólogat a sírjában
A kormányközeli Magyar Nemzet szerint a náci fasizmust veszélyétől többé nem kell tartanunk, mert „letűnt a >
Pártideológiát szolgál a színház (is)?
Most ismét két színházat biztosított be magának újabb négy évre a pártírónő, a „mi Miránk” (Mirjana >
Amikor már késő elutasítani a cinkosságot
El is utasíthatja, teszi hozzá „jóságos” arckifejezéssel, miután tudtára adta, hogy zsarolható. Ekkor már késő elutasítani >
A nemzeti kisebbségi nyelvek kiszorítása?
Az MNT-nek nincs mersze állást foglalni ebben a kérdésben sem? A Ljudevit Mičatek díjas, a Magyar >
Megalázott nemzeti ünnep
Visszatetsző az is, hogy a Magyar Újságírók Országos Szövetsége Aranytoll életműdíjjal tüntette ki a Magyar Szó >
- Micsoda nap van ma?
A költőt és csapatát nem állította meg a nyomda portása (mai szóhasználatban: az őrző-védő kft. alkalmazottja), >
Szerbia – „részben szabad ország”
Az biztos, hogy a jelenlegi állami vezetés hozzáállása a délvidéki magyarsághoz jobb, mint Trianon óta bármikor >
Mi történik a magyarokkal?
Ott várom be Anikót, aki lehangoltan meséli, hogy alig voltak egy tucatnyian a misén. Előzőleg a >
A Zoran
Életem legkeményebb élő adása volt. Szerkesztettem és vezettem a Szabad Európa Rádió délután 14 órakor kezdődő >
„A jogok érvényesítésében vannak még gondok” (?)
Kovács beszédéből akaratlanul is kiviláglik a VMSZ politikájának a csődje – a nemzeti közösségi oktatás, a >
Ilyenek vagyunk!
Mindennapos olvasmányaim közé tartoznak Teofil Pančić, Dejan Ilić, Saša Ilić, Ljubomir Stojadinović és még számos bátor >
A Nemzeti Együttműködés Rendszerének (NER) csődje
Olyan értékelések is vannak, miszerint „ijesztő a vajdasági (és nem csak vajdasági) magyar közvélemény uniformizálódása, a >