Ma Nóra, Lili, Nelli, Benedek névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
Bencze Imre: Édes, ékes apanyelvünk
Kezdjük tán a jó szóval: Tárgy esetben jót. Ámde tóból tavat lesz, nem pediglen tót. Egyes >
Napi ajánló
Sokasodó panaszok
A hivatalos nyelv- és íráshasználattal nem foglalkozik senki!
Bozóki Antal
Ha már az MNT és a testülete képtelen – az egyébként a illetékességi körébe tartozó területen felgyülemlett problémák kezelésére –, miért nem lehet például pályázatot kiírni a hivatalos nyelvhasználat szakmai/tudományos felmérésére tartományi szinten, egy-egy községben, az igazságügyben, a közvállalatokban stb? Erre nincsen pénz? Vagy akarat? Bozóki Antal:
A Szabad Magyar Szó közéleti portál december közepén megkereste a Szerbiai Posta közvállalat [ЈП Пошта Србије] sajtószolgálatát, annak, kapcsán, hogy „az elmúlt időszakban Vajdasági több településéről is jelezték az olvasói, a postahivatalokban körülbelül fél éve nem lehet latin betűs táviratot küldeni, vagyis a magyar, angol, és más nyelvű táviratokat is kizárólag cirill betűs írásmóddal lehet feladni”.
Posta azt válaszolta, hogy „a latin betűs táviratküldést nem szüntették meg”.
– Minden postahivatalból, valamint a call-centeren keresztül is küldhető távirat, cirill- és latin betűkkel egyaránt. A feladónak lehetősége van, hogy jelezze, milyen írásmóddal óhajtja küldeni.
A külföldre címzett telegramok a rendelkezésre álló írásmódokkal küldhetők, a feladó választása szerint. Ez azt jelenti, hogy a táviratot bármely nyelven, az ábécé betűinek, az arab számoknak és bizonyos írásjeleknek a használatával, de a specifikus ékezetek nélkül. Idegen nyelvű telegram felvételére kizárólag a postai tolóablak-szolgálatnál van lehetőség. A külföldről érkező táviratok latin betűsek és kézbesítésük az eredeti forrás-szöveg alapján, illetve azon a nyelven történik, amelyen azokat feladták. Semmiféle probléma nincs a táviratküldő szolgáltatás működését illetően, sem a cirill, sem a latin betűk tekintetében – olvasható a posta válaszában, közli a Szabad Magyar Szó.
A közvállalattól kapott választ követően a Szabad Magyar Szó újságírója személyesen is felkeresett egy postafiókot, „ahol megerősítették, hogy valóban nincs gond a latin betűs táviratküldéssel. A folyamat során azonban egy több rubrikából álló táblázatot kell kitölteni, és ekkor szükséges minden egyes új mezőnél újra átváltani a számítógépet a kiválasztott nyelvre. Vélhetően ezt nem közölték az ügyintézőkkel, akik emiatt azt az információt adták tovább az ügyfeleknek, hogy csak cirill betűkkel lehet táviratot küldeni”.
Első olvasatra úgy tűnik, a postán látszólag rendben van a nyelv- és íráshasználat. Ha azonban figyelmesebben elolvassuk a választ, akkor kitűnik, hogy „az „idegen nyelvű telegram felvételére kizárólag a postai tolóablak-szolgálatnál van lehetőség”. A latin betűs táviratküldésnél „egy több rubrikából álló táblázatot kell kitölteni, és ekkor szükséges minden egyes új mezőnél újra átváltani a számítógépet a kiválasztott nyelvre”. Vélhetően ezek a nyelvek közé sorolják a magyar nyelvet is. Emellet gondok vannak az ékezetek használatával is. Amikor ma már minden valamire való számítógépben a világ minden nyelve és írásjele megtalálható!
A posta, tehát, még műszakilag se nincsen felkészülve a magyar nyelv- és írás egyenrangú hivatalos használatára. A személyzeti állapotokról pedig semmilyen adatot nem közöltek, de az elmondottakból következtetni lehet…
Szerbiában a kilencvenes évektől kezdve folyamatos a szerb nyelv és a cirill betűs írásmód egyedüli hivatalossá tétele a közéletben és a közügyekben. Az előző, kommunista időszakkal ellentétben, amikor a Délvidéken/Vajdaságban egyenrangú használatban volt nem csak a szerb nyelv mindkét írásmódja, vagyis a cirill és a latin írásmód, hanem a nemzeti közösségek nyelvei és írásmódjai is. Ez érzékenyen és hátrányosan érinti különösen a nemzeti közösségek tagjait. Abban az időben a munkájukban a nemzeti közösségi nyelveket alkalmazókat még anyagilag is jutalmazták!
A magyar nyelv egyenrangú hivatalos használatával kapcsolatban – elsősorban a közhivatalokban és -vállalatokban, községi és tartományi szinten is, valamint a közigazgatásban és a szabálysértési eljárásban – már huzamosabb ideje panasz van. Nyelvünk és írásunk ugyanis lassan, de növekvő mértékben kiszorul a hivatalos használatból. Leginkább azokban a közhivatalokban, -vállalatokban és szervekben, amelyeket köztársasági szinten központosítottak, mint például a nyugdíjbiztosítási alap, a villanygazdaság, a vízgazdálkodás, a kataszter, az adóhivatal stb.
Ezeknek a többségében sok esetben nem alkalmazzák, illetve különböző téves magyarázatokkal igyekeznek megkerülni a nemzeti kisebbségek nyelvének hivatalos használatára vonatkozó alkotmányos és törvényes rendelkezéseket, nemzetközi kötelezettségeket, valamint a községi alapszabályokba foglalt egyenrangú használatának alkalmazását is. Sok esetben „joghátrány lett/joghátrányt okoz a magyar nyelv- és írás hivatalos használata” az ügyfeleknek, és nyelvünket az „idegen nyelvek” közé sorolják! Ezért inkább sokan lemondanak az anyanyelvük használatáról.
Köztudott az is, hogy a közjegyzők – a hivatalos nyelvhasználati jogszabályok és a hatályos községi alapszabályok rendelkezései – ellenére sem fogadnak latin betűs szerződéseket hitelesítésre. A helységnévtáblák rongálása is egyre gyakoribb, de ezért sem vontak még felelősségre senkit.
A magyar nyelv hivatalos használatáról – ismereteim szerint – huzamosabb ideje nem készült semmilyen részletes felmérés. Hiába van a Magyar Nemzeti Tanácsnak (MNT) és annak a Nyelvhasználati Bizottsága, semmit nem hallani róluk. Akár nem is lennének. A nyelvhasználat területén létező civil szervezetek sem foglalkoznak ezekkel a problémákkal. Pedig kellene.
Végső ideje, hogy az MNT Nyelvhasználati Biztossága elemzést készítsen/megvizsgálja a magyar nyelv hivatalos használatának gyakorlatát a közszolgálatokban, közvállatokban, a közigazgatásban és az igazságügyben általában, Vajdaság egész területén. Ennek eredményét pedig nyilvánosságra illene hozni.
Ha már az MNT és a testülete képtelen – az egyébként a illetékességi körébe tartozó területen felgyülemlett problémák kezelésére –, miért nem lehet például pályázatot kiírni a hivatalos nyelvhasználat szakmai/tudományos felmérésére tartományi szinten, egy-egy községben, az igazságügyben, a közvállalatokban stb? Erre nincsen pénz? Vagy akarat?
Következő cikk: Magyarország és Lengyelország körmére néznek
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Kisebbségi kerekasztalt!
A tennivaló nem egyszerű, nyilván a NER eddigi kedvezményezettjei ragaszkodnak a kiváltságokhoz, a bebetonozott régi gárda >
VMDK: VMSZ nem Szerbiát védi, hanem az SNS hatalmát
A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége (VMDK) elfogadhatatlannak tartja Kovács Elvira Belgrádban tett kijelentéseit, amelyekben a demokratikus >
HATAN HÉTFELÉ
Mivel a jelenlegi politikai viszonyok érdemi változása a választásokig most már aligha várható, a VMSZ továbbra >
VMDK: Ne vegyék el a polgároktól az önvédelemhez való jogot!
A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége (VMDK) a leghatározottabban elítéli a fegyverekről és lőszerekről szóló új törvényjavaslatot, >
SZERBIA SZEMBEN A NEMZETKÖZI JOGGAL
A község 2022-ben 26 228 lakost számlált. A korábbi évtizedekben nyilvántartásba vett 6326 menekült és belső >
A tőke legyőzte a kultúrát
A „talpra állunk – megmaradunk” jelszót pedig baljós elvándorlás váltotta fel. A szélsőjobbos nacionalista Šešelj pártja >
Ötven nappal Orbán után: megváltozhat-e egy olyan ország, amely önmagát változtatta meg?
Minden elemzés előtt, amely az „új” Magyarországról szól, le kell szögezni egy alapvető tényt: az idei >
Ugyanaz a média határozza meg az értékrendet
Hajlamosak vagyunk ezért a koraszeszméket kárhoztatni, de arra nem gondolunk, hogy műveink szellemisége is hozzájárult a >
Az utcák vidámak, terjed a felszabadultság érzése
A legtöbben abban bíznak, hogy Magyar Péter nem él vissza a kétharmaddal. Annak külön örülök, hogy >
Köpönyegforgató és szélkakas képviselőkre nincs szükség!
Korhecz Tamás az interjúban azt állítja, nem tér vissza a politikába, de a politika továbbra is >
Lezárni a Pásztor-korszakot
A vajdasági magyar közösség megújulása csak a politikai felelősség megállapításával, a Pásztor-korszak lezárásával és az elmúlt >
Az idősebbek dühösek a Fideszre, a fiatalok vicceket gyártanak róla
A mellettünk levő asztaltársaság Magyar Péter munkabírását dicsérte. Kiléptem a kávézó elé egy cigarettára. Egy fiatal >