2021. október 24. vasárnap
Ma Salamon, Antal névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Napi ajánló

Ciki

Csorba Zoltán
Csorba Zoltán
Ciki

„Ez igazi bőr, vakuljak meg, ha nem igazi!”. Megvettem. Amikor édesanyám hazajött, közöltem vele, hogy vettem egy bőrkabátot, amit már egyébként is régóta szerettem volna, és büszkén megmutattam. Elmondtam azt is, hogy milyen minőségi garanciát mondott a bácsi.„Szegény ember azóta már megvakult” – válaszolta. Csorba Zoltán:

Amikor 1971-ben mi, vajdasági fiatal rock-zenészek értesültünk arról, hogy Magyarországon LGT névvel alakult egy szuperzenekar nagy érdeklődéssel vártuk az első produkciójukat. Miközben, persze sajnálkoztunk, hogy ezzel megcsonkult három létező együttes is (az Omega, a Metro és a Hungária), de reménykedtünk, hogy megfelelő helyettesítéssel magukra találnak... Először egy kislemez érkezett meg az új zenekartól, rajta a Kenyéren és vízen. El voltunk ragadtatva. Még ma is az itt elhangzott gitárszólót tartom az egyik legjobbnak, nem csak Barta Tamástól, hanem egyáltalán, és időnként szívesen meghallgatom. Frenreisz basszusjátéka is újat mutatott.

Majd 1971 decemberében megjelent a bemutatkozó album Locomotiv GT címmel. Egy újfajta, nyugatias hangzású, progresszív zenei anyag. Az album egy Gipszeld be a kezed című rövid bluessal fejeződik be. A címzés szerint, hozzátartozott a Royal blues Barta szerzeményhez. Személyesen akkor arra gyanakodtam, hogy hiányzott még két percnyi zenei anyag és összedobták ezt a nótát a legvégére. Szellemes és eredeti megoldásnak találtam. A szerzeményben elhangzik egy szó, amit nem értettünk: ciki! „Ha cikit akarsz játszani, gipszeld be a kezed!”

Ciki. Ez a szó ismeretlen volt tágabb baráti körben is Vajdaságban. Senki sem használta. Nem tudtuk mit jelenthet, csak találgattunk. Az értelmező szótár szerint „szófajváltással és szóhasadással keletkezett a német eredetű cvikli (szorult helyzet) szóból. Később a főnévi hasonlatot felváltotta a melléknévi”. Ettől a magyarázattól nem lettünk sokkal okosabbak.

Áttelepülésünk után itt tapasztaltam, hogy Magyarországon bizony elterjedt, használatos kifejezés. „Ez nagyon ciki!” – mondják gyakran. Arra is, ha valami kellemetlen. Manapság inkább „ez nagyon gáz” kifejezés terjedt el. Eredeti értelemben talán a kifejezéshez tartozik a (nem csak zeneileg) hamis, gyenge minőségű tartalom is.

Nemrégiben egy újságban azt olvastam, hogy a ciki a cikória növény elnevezéséből ered. Szégyenkezve bevallom, hogy erről a növényről sem hallottam. A wikiből megtudtam, hogy az „őszirózsák családjába tartozó tarka mezei hatány nemesített változata”. Azt meg pláne nem tudtam, hogy a cikória gyökeréből készült a „kávépótló”. Idézőjelbe tettem, mert el nem tudom képzelni, hogy valami pótolhatja az eredeti kávé zamatát. Állítják, hogy igen, sőt, egészségesebb, mint a kávé! A Zaporozsec nevű autó is majdnem úgy nézett ki, mint az 1602-es BMW.

Életem során nem tudtam megkedvelni semmi ilyen „pótlót”, a citrom-, cukor- és hasonló pótlókat. A margarin ízét, amit a vaj helyettesítésére találtak ki, és állították, hogy egészségesebb, mint a vaj, soha sem tudtam megszeretni.

Mivel szülővárosomban megépült egy szójagyár és elterjedtek a gyárban készült (szintén nagyon egészséges) szója termékek, sokan mondták, hogy a szója is pótolhat ezt, azt, például húst. Egyszer megkóstoltattak velem egy olyan kolbászt, amibe, hogy felszaporítsák, szóját is kevertek. Sörnyű íze volt! Tönkretették az egész kolbász-termést. Inkább készítettek volna négy szállal kevesebbet, de igazit! Hasonló elutasítással viszonyultam a szójából készült fasírozott iránt is.

Suhanc koromban egyszer becsöngetett hozzánk egy „bácsi”, aki bőrkabátot árusított. A bőrkabát (hasonlóan, mint a töltőtoll, öngyújtó, karóra) a gyengéim közé tartozik. A házhoz jött termelő, gyártó vagy kereskedő rendkívül kedvező árfekvést lebegtetett be, amiből még alkudni is lehetett (volna, de én soha sem alkuszom, nekem az kicsinyesség). Részben az ár, részben a tapintás miatt felmerült bennem a gyanú, hátha nem eredeti bőr, hátha műbőr (Vajdaságban: szkáj, mint Lucy In The Sky). Az eladó, látva élénk lelkesedésemet (amit nem tudok leplezni), felismerve, hogy egy igazi palimadárra akadt, kérdésemre azt válaszolta: „Ez igazi bőr, vakuljak meg, ha nem igazi!”. Megvettem.

Amikor édesanyám hazajött, közöltem vele, hogy vettem egy bőrkabátot, amit már egyébként is régóta szerettem volna, és büszkén megmutattam. Elmondtam azt is, hogy milyen minőségi garanciát mondott a bácsi.

 „Szegény ember azóta már megvakult” – válaszolta.

 

2020. december 21.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

A hazugságpolitika és a kirekesztés ellen

„Pásztor István újfent bizonyította, hogy csak azt tartja a magyar közösség tagjának, aki a munkahelye és >

Tovább

A párbeszéd hangját a követelések kiabálásai helyettesítik

Abban is igaza volt, hogy termékeny talajra találnak a szélsőséges és populista irányzatok amennyiben a politikusok >

Tovább

A párbeszéd hangját a követelések kiabálásai helyettesítik

Abban is igaza volt, hogy termékeny talajra találnak a szélsőséges és populista irányzatok amennyiben a politikusok >

Tovább

Szép csendben kiléptem a közéletből

Legfeljebb az újonnan megjelent könyveim megjelenésekor lépek fel egyik-másik rendezvényen, vagy nyilatkozom egyik vagy a másik >

Tovább

Támogatjuk Márki-Zay Pétert!

„A Magyar Mozgalom partnere kíván lenni azoknak a magyarországi erőknek, amelyekkel közösen elérhetjük, hogy valóban minden >

Tovább

Az Édentől balra

Csak annyi erőm maradt még, hogy eldadogjam egy régi 1968 után írt esszém címét. Előtte is, >

Tovább

„Mikor megy már nyugdíjba?”

A „csaknem 15 éves pártelnöki munkájának” és a magyar közösségre tett hatásainak az értékelése még várat >

Tovább

Ki kellene lépni abból az értelmiségi buborékból

Néhányan kérdik tőlem, hogy miért nem írok például a VMSZ-ról. Miért? Azért, mert az többé nem >

Tovább

Az utolsó percig nem hittük, hogy ebből háború lesz

És most, amikor hazamegyek, fáj a szívem, mert nem azt a falut látom, ahonnan annak idején >

Tovább

„Úgy hullottak szét a családok, mint Jugoszlávia”

A békéről szeretnék írni, mivel sokat írtam már a háborúról. Most azt szeretném körüljárni, milyen az, >

Tovább

Civilizációs válság

Megbicsaklott a társadalmi önbecsülés és méltóságérzet, megszűnt a szolidaritás. Lepusztult és barbarizálódott a közélet, elhatalmasodott a >

Tovább

„Tűnés, míg a Dunába nem lőlek benneteket!”

Amikor a hídhoz értünk, megköszönte a fuvart, kiszállt a kocsiból, de abban a pillanatban érkezett meg >

Tovább