2020. november 29. vasárnap
Ma Taksony, Ilma, Filoména névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Emberi- és nemzeti kisebbségjogi napló

Civil jogvédelem

Bozóki Antal
Bozóki Antal
Civil jogvédelem
Pásztor István és Csallóközi Eszter szabadkai főkonzul (Fotó: Gergely Árpád)

Nem a Caritas vezetőinek kellett volna átvenni a főkonzul asszonytól az ajándékot? Nem, mert akkor Pásztor lemarad az első oldalról és a reklámról. Aleksandаr Vučić szerb elnököt, vagyis a koalíciós partnerét utánozza, mindenhez ért – nyilatkozatában „még az aktuális járványhelyzetet is értékelte” –, és mindenütt ott van. Ahol kell, és ahol nem is. Az is lehetséges, hogy nincsen elegendő munkája a „tartományi parlamentben” (a T. Ház a 2016-2020-as ciklusban mindössze 38 alkalommal ülésezett, vagyis még tíz napot sem évente), Pásztornak így jut ideje saját maga és a pártja reklámozásra. Bozóki Antal:

November 11.

Mennyi jut el a rászorulókhoz?

Frank Liu, Magyarországon élő kínai üzletember, a Pápai Hús Kft. tulajdonosa, 250 ezer kínai gyártású védőmaszkot adományozott, de hogy pontosan kinek, az a Magyar Szó nevű véemeszes újság címoldalon közölt írásából nem derül ki.

A szövegből annyit lehet kiolvasni, hogy a Szabadkai Egyházmegye Caritas jótékonysági szervezetének elnöke, ft. Paskó Csaba (a Magyar Nemzeti Tanács Végrehajtó Bizottságának tagja a véemesz listájáról, aki „a zene és a konyhaművészet szerelmese is”), és igazgatója, Ricz Gábor vette át Magyarország Szabadkai Főkonzulátusának munkatársaitól a kelebiai templomkertben”.

A DélHír portál írása szerint a „magyar-kínai” üzletember az ajándékot „a délvidéki magyaroknak” küldte. A portál azt is feszegeti, „vajon a haladókat támogató Pásztorék egy kínai-magyar segítségére tartanak igényt? A délvidéki magyarságnak valóban erre kell támaszkodnia?”

 A Szabadkai Főkonzulátus bizonyára úgy értékelte, hogy a Caritas szabadkai szervezete a legilletékesebb, „hogy a védőmaszkokat eljuttassa a rászorulóknak”. Az már, persze, puszta véletlen, hogy ezt a szervezetet az említett Paskó Csaba irányítja…

Az eseményen jelen volt Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) és a tartományi parlament elnöke is. A kettős elnök nyilatkozatát az adományról és „az aktuális járványhelyzetről” a (jobb sorsra érdemes) lap az első helyen közli. Ez után következik a főkonzul asszony tájékoztatása az adományozó személyéről, és csak utoljára Paskó Csaba terve az adomány elosztásáról, de ezt már a 11. (szabadkai) oldalon.

A Caritast nevezték meg az adományt átvevő szervezetnek, de mégis Pásztor István került a Magyar Szó címoldali fotójára, a főkonzullal és „az egyik, maszkokat tartalmazó dobozzal”, hogy olyan helyen és alkalomból szerepeljen, amihez valójában semmi köze. Ezen persze, pártújságról lévén szó, nem kell egyáltalán csodálkozni!

Nem a Caritas vezetőinek kellett volna átvenni a főkonzul asszonytól az ajándékot? Nem, mert akkor Pásztor lemarad az első oldalról és a reklámról. Aleksandаr Vučić szerb elnököt, vagyis a koalíciós partnerét utánozza, mindenhez ért – nyilatkozatában „még az aktuális járványhelyzetet is értékelte” –, és mindenütt ott van. Ahol kell, és ahol nem is.

Az is lehetséges, hogy nincsen elegendő munkája a „tartományi parlamentben” (a T. Ház a 2016-2020-as ciklusban mindössze 38 alkalommal ülésezett, vagyis még tíz napot sem évente), Pásztornak így jut ideje saját maga és a pártja reklámozásra. Ezek az emberek azonban vagy nem tudják, vagy elfelejtik, hogy „a túlzott reklám visszaüt”(het)!

A Magyar Szó akkor lesz „a vajdasági magyarság napilapja”, ahogy önmagát a fejléc alatt hirdeti, ha majd – egyebek mellett – végigkíséri a 250 ezer védőmaszk útját. Mennyi jut el a rászorulókhoz?

 November 12-14.

Civil  jogvédelem

Háromnapos, kétnyelvű (az első nap angol, a második nap magyar, a harmadik nap pedig részben angol) online konferenciát tartott Budapesten a Kisebbségi Jogvédő Intézet (KJI).

A 2012-ben alapított nonprofit, civil szervezet a határon túli magyarság közösségi és egyéni jogi ügyeinek segítését tartja feladatának anyaországi és határon túli ügyvédek közreműködésével.

A konferencia első apján „a gyűlöletbeszéd (angolul hate speech) fogalmával és bővebb jellemzésével kapcsolatban tartottak előadást a szakemberek, illetve ismertették, mit értékelünk gyűlöletbeszédként. E tekintetben az erdélyi magyarok és a kárpátaljai magyarok ellen irányuló gyűlöletbeszédnek témája került bemutatásra, és az előadók ismertették a magyarokat ért ilyen jellegű atrocitásokat Romániában és Kárpátalján. Majd a KJI Trianon 100 című kiadvány szerzőinek történelmi elődadásai következtek”.

– A konferencián elhangzott, hogy azért is fontos a magyar nyelv mellett angol nyelven is előadni (a harmadik napon „a fiatal kutatók tartottak előadásokat”), hogy a tárgyalt esetekről és problémákról mások is hírt kaphassanak – írja Radi Anita. Ezzel kapcsolatosan felvetődik azonban a kérdés, hogyan ismerkedtek meg a problémákkal azok a részvevők és azok a Kárpát-medencei magyarok, akik nem beszélik az angol nyelvet?

Ez a nap – a témái alapján – inkább ex cathedra előadásokra hasonlíthatott, mint tanácskozásra arról, hogy akkor most hogyan is állunk a magyarok jogvédelmével a Kárpát-medencében? (Azért „hasonlíthatott”, mivel a konferenciáról készült videó még nem található a KJI honlapján.) A Délvidéken/Vajdaságban és a Felvidéken/Szlovákiában nincs gyűlöletbeszéd, vagy nem volt, aki erről szóljon? 

A lényegi része a tanácskozásnak a második, magyar nyelven tartott nap volt, amikor a „restitúciós blokk” volt napirenden a KJI partnereivel, amelynek folyamán a vajdasági, erdélyi és felvidéki szakemberek ismertették a restitúciós ügyek „jogszabályi hátterét és a konkrét külhoni eseteket”. Ezután „a KJI által támogatott egyedi esetek” is bemutatásra kerültek, „ahol az illető személyeket magyarságuk miatt ért valamilyen jogsérelem Szlovákiában, Romániában, a Vajdaságban és Kárpátalján”.

Vajdaságból – ismét csak a program szerint – három ügyvéd részvétele, éspedig Losoncz Dávid Temerinből, Vukasinović Éva Újvidékről és Buckó György Szabadkáról, volt bejelentve, de hogy végül ki vett részt a konferencián, az információkból nem tűnik ki.

Ismereteim szerint, az évente megszervezett KJI konferencia jelenleg az egyetlen hely ahol betekintést lehet kapni és párbeszédet folytatni a külhoni magyar közösségek jogvédelméről. „Ennek érdekében az intézet támogatja a kisebbségvédelem területén kiemelkedő szerepet játszó személyeket és szervezeteket, kiépítve egy jogsegélyszolgálatot a Kárpát-medencében, valamint megragadva az uniós jog és a nemzetközi jog által kínált lehetőségeket.”[19]

A KJI konferenciájának többéves hagyománya van és hasznosnak bizonyult a Kárpát-medencei magyarok helyzetével és az ebből adódó problémáknak a szélesebb nyilvánosság elé tárásában, hozzájárult a jogvédők kapcsolatlétesítéséhez, tapasztalat- és információ-cseréjéhez.

Az eddigi ismeretek alapján érdemes volna azonban átgondolni a tanácskozás szerkezetét és célkitűzéseit, olyan értelemben, hogy gyakorlatiasabb jelleget kapjon. Hogy ne csak a „jogszabályi háttér és konkrét külhoni esetek” kerüljenek terítékre, hanem a magyar közösségek helyzetének szélesebb/átfogóbb értékelése is, az élet minden területén. Ehhez viszont szükség lenne a civil szervezetek nagyobb jelenlétére/részvételére is. A parciális kérdések megvitatása ugyanis nem ad(hat) teljes képet az egyes közösségek helyzetének alakulásáról.

A konferencia programjából feltűnő az is, hogy Vajdaságból egyetlen civil szervezet sem képviseltette magát. Annál az egyszerű oknál fogva, hogy olyan pártatlan, független civil szervezet, amelyik a magyarok jogvédelmével foglalkozna jelenleg nincsen is a Vajdaságban.

Tekintettel Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Aleksandar Vučič szerb elnök nagy összeborulására, a Vajdasági Magyar Szövetség egyedüli anyaországi támogatottságára és a Vajdasági Magyar Jogász Egylet (VMJE) véemeszes vezetőségére, ilyen szempontból egyelőre, sajnos, semmilyen kilátás nincs a változásra! Ez bizony nagy probléma! Az egész közösségre nézve!

November 13.

Monoton tájékoztatás

– A Magyar Nemzeti Tanács (MNT) a koronavírus-járvány okozta helyzet miatt – az alapszabályával összhangban – a 17. ülését elektronikus szavazás útján bonyolította le. A 35 tanácstag közül az online szavazáson 34 tanácstag vett részt (a 35 közül – B. A.), és 71 napirendi pontról hozott döntést. A 2020. november 13-án, 15 óráig beérkezett szavazatok alapján a testület minden napirendi pont elfogadásakor határozatképes volt, 10 napirendi pontot egyhangúlag, 61-et pedig minősített szavazattöbbséggel fogadott el – írja a testületnek az ülésről kiadott „sajtótájékoztatójában”.

A tanács, egyebek mellett, jóváhagyta a Magyar Szó Lapkiadó Kft. 2021. évi munka- és pénzügyi tervét és Topolya Község Múzeuma 2021. évi pénzügyi tervét, valamint véleményezte a Forum Könyvkiadó Intézet 2020. évi munka-, program- és pénzügyi tervének módosítását. Harminckét napirendi pont oktatási intézmények igazgatóválasztási eljárásával, továbbá igazgatóbizottsági, illetve iskolaszéki tagcseréjével volt kapcsolatos, stb.

Az adminisztratív/bürokratikus megfogalmazású szövegből éppen semmi érdemlegeset nem lehet megtudni a napirendi pontokkal kapcsolatos vitáról. Mit támogattak és (61 esetben) mi ellen szavaztak az ellenzék, vagyis a Magyar Mozgalom (MM) képviselői? A mozgalmisták sem tartották szükségesnek, hogy az üléssel kapcsolatban megszólaljanak, álláspontjaikról tájékoztassák a nyilvánosságot.

Így nem értesülhettünk a délvidéki/vajdasági magyar közösség legfontosabb intézményeihez tartozó a Magyar Szó Lapkiadó Kft. és a Forum Könyvkiadó Intézet 2021. évi munka- és pénzügyi helyzetének alakulásáról (sem). A lényeg az, hogy megszavazták, de hogy mit, az egypárti döntéshozók szerint nem a nyilvánosságra tartozik!?

 

2020. november 22.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Nyírő Józsefet olvasva

Kiváló részleteket olvastam, egy megrendült és megtört ember életéről, aki nincs tisztában a saját bűneivel. De >

Tovább

„Tizennyolc hónapig voltam katonaruhában”

Csonoplya vegyes lakosú falu. A háború kitörése előtt nem nagyon foglalkoztunk azzal, hogy ki milyen nemzetiségűnek >

Tovább

„Ich habe alles geprüft und erwogen”

Nem tudom eldönteni, nem is szeretném, hogy Orbán Viktor magyar miniszterelnök mai rádiós interjúját a sötét >

Tovább

„Úgy halok meg, hogy nem is láthatom a fiamat…”

Eddig mindig hazaengedték, amikor kértem, pár napra, ha valamilyen ünnep közeledett, vagy ha nagyon szerettem volna >

Tovább

Hiányzik a meghökkentető eredeti eretnekség. A szeszélyes kaland. A melléfogás varázslata

A szocializmusban az apolitikus értelmiségi volt az eszménykép, a posztszocializmusban pedig a valóságból menekülő szűzi pártszimpatizáns. >

Tovább

Kirakat szerződés

A VMSZ és a SNS szerződése csak megerősíti (önkormányzati, tartományi és köztársasági szinten) a két párt, >

Tovább

Erkölcsi kontextus

Természetesen a bíróság dolga kimondani az ítéletet. Feltételezem azonban, hogy ennek a jogi normának van erkölcs >

Tovább

Moslékkoalíció

Napjainkban a forradalmi hitbe vetett remény ugyanúgy elsorvadt, miként a hagyományos hitbe vetett bizalom. Miért? Lehet, >

Tovább

Nemzeti kisebbségpolitikai pálfordulás?

Amikor, tehát, AV a „kisebbségek jelenlétének fokozásáról” beszél „a köztársasági és a tartományi kormányban”, emögött Szerbia >

Tovább

Ami elválaszt és ami összeköt

Az interneten Szőcs Gézát búcsúztatják. Jól esett olvasni Ara-Kovács Attila az intellektuális párbeszédre példát mutató mondatát. >

Tovább

Civil jogvédelem

Nem a Caritas vezetőinek kellett volna átvenni a főkonzul asszonytól az ajándékot? Nem, mert akkor Pásztor >

Tovább

Szőcs Géza halála

Politikusként próbálta gyógyítani aztokat a sebeket, amelyeket előzőleg értelmiségiként és költőként elszenvedett. Ízig-vérig modern költő nem >

Tovább