2021. augusztus 5. csütörtök
Ma Krisztina névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Naplójegyzetek – Fragmentumok

Manapság kocsonyás lett a szellemi élet

Végel László
Végel László
Manapság kocsonyás lett a szellemi élet
Mile Stojić bevezetőt mond Végel szarajevói irodalmi estjén

Csakhogy a komp immár nem pusztán Magyarország, hanem az egész kelet-közép-európai régió. Az értelmiség nagy része abban reménykedik, hogy kellemes sétahajózásra indult és nem sejti, hogy a komp Putyin autokrata kikötőjében köt ki. A motor időnként felzúg, a kormányosok magabiztosan kormányoznak, szerintük minden rendben van. Haladunk, bizonygatja néhány bennfentes utas, miközben a szélsőjobb szervezkedik és erősödik, a jobbközép tétlenkedik, a balközép gyengélkedik. A széplelkek csodálják a tájat és nem látják az erdő mögött leselkedő tankokat. Az urak megkönnyebbülve adnak hálát az égnek, mert megszabadultak a „káros utópiáktól”. Végel László:

2020. november 2., hétfő

A járvány legalább annyira elszigetelt a jugoszférában élő barátaimtól, mint a kilencvenes években zajló háború. Újra csak palackpostával üzengetünk egymásnak. Mile Stojić Szarajevóból, a Balkán szívéből üzent. A www.nommad.ba portálon közzétett jegyzetében egyik szövegemet idézte: a két világ határán élőnek nevez, majd utal az egyik mondatomra, amelyben Krležával kapcsolatbab kifejtettem: lehet, hogy Krleža mostohább időket élt át, mint mi, de a mi időnk alattomosabb. A harmincas években mégis könnyebb volt felismerni a fasizmust, mint a mai posztfasizmust, annak ellenére, hogy sok felelős európai politikus akkor sem hitt a szemének, ezért azzal a reménnyel politizált, hogy bölcs türelemmel megszelídíti a fasizmust. Az ábra azonban pontosan kirajzolódott, még akkor is, ha sokan homályosan láttak. A kilencvenes években veszélyes volt az élet, de tudható volt, hogy ki hol áll. Manapság kocsonyás lett a szellemi élet. A mai totalitárius erők gyakran csalóka demokratikus álarcot öltenek magukra, úgyhogy egyre nehezebb különbséget tenni az igazság és a hazugság, a szabadság és az elnyomás, a kormánypárti és a kormánykritikus között, mint bármikor.

Krležára hivatkoztam, Stojić pedig Adyra utalt. Ki más jutna eszembe a két világ határán, mint Ady Endre. „Komp-ország, Komp-ország, Komp-ország: legképességesebb álmaiban is csak mászkált két part között: Nyugatig, de szívesebben vissza”, írta Ady Endre 1905-ben. Közel százhúsz év után is pontos diagnózis! Nem véletlenül rezonált vele a Szarajevóban élő költő. Nem véletlenül jegyezte fel Sinkó Ervin, a Szemben a bíróval című esszéjében, hogy az első világháború küszöbén Ady Endre volt az egyetlen magyar, aki világosan látott és pontosan diagnosztizált.

Csakhogy a komp immár nem pusztán Magyarország, hanem az egész kelet-közép-európai régió. Az értelmiség nagy része abban reménykedik, hogy kellemes sétahajózásra indult és nem sejti, hogy a komp Putyin autokrata kikötőjében köt ki. A motor időnként felzúg, a kormányosok magabiztosan kormányoznak, szerintük minden rendben van. Haladunk, bizonygatja néhány bennfentes utas, miközben a szélsőjobb szervezkedik és erősödik, a jobbközép tétlenkedik, a balközép gyengélkedik. A széplelkek csodálják a tájat és nem látják az erdő mögött leselkedő tankokat. Az urak megkönnyebbülve adnak hálát az égnek, mert megszabadultak a „káros utópiáktól”.

 

2020. november 19.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

A koszovói csavar

A szerb alkotmány szerint Koszovó Szerbia része. Ha Orbán tiszteletben tartja a szerbiai alkotmányt, akkor Koszovó >

Tovább

A Tanyaszínház kálváriája

Hajnalnak és Pásztornak, ha csak egy pici önérzete/önbecsülete van, ilyen és ennyi blamázs, közfelháborodás után önként >

Tovább

Némi tisztázás, kurtán

Mivel nem érdemes tanácsokat osztogatnom – úgyse fogadná meg őket senki – , csak annyit mondok: >

Tovább

A páriák és az ellenzékiséget imitálók

A páriák időnként pótvizsgázhatnak, de ha nem felelnek meg a követelményeknek, akkor továbbra is szilencium vár >

Tovább

A kulturális háború halottai

A fasizmus pusztítása békésen, számottevő akadály és nehézség nélkül bontakozik ki – ezt neveztem huszonegy évvel >

Tovább

Magyar Nemzet kontra Hajnal Jenő

„Valóban, nem jut eszébe senkinek, hogy a vékony fadarabon gyorsan elfutó gyufa lángja éppen elég az >

Tovább

Elkártyázott tolerancia

Köztudott, hogy legnagyobbnak – és legmagyarabbnak – tartott költőnk, Petőfi Sándor származása szerint nem volt magyar. >

Tovább

Tartuffe és Orgon

Mégis, az MNT elnökének nyílt levele a felháborítóbb, mert mint az autokrata rendszerek hatalmasságai, az „istenadta >

Tovább

Vajdasági írók vajdasági írókról

Šnajder megható esszéje Krležáról viszont eszembe juttatja, hogy mitévő lenne az, aki antológiát akarna összeállítani ezzel >

Tovább

Hajnal Jenő minden határt túllépett

Teljesen mindegy, hogy az MNT elnöke önkezdeményezésből cselekedett vagy felsőbb utasításra hajtotta végre az általa vezetett >

Tovább

Kalmár Zsuzsa lemond MNT tagságáról

Mint az MNT Kulturális bizottságának a tagja, vajdasági színésznő, a Tanyaszínház részvevője főiskolai tanulmányaim előtt és >

Tovább

A szívderítő buli részesei

És egyébként is, az ember vagy demokrata vagy forradalmár. Vagy nem? Akkor pedig nem marad más >

Tovább