2021. május 13. csütörtök
Ma Szervác, Imola, Imelda névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Emberi- és nemzeti kisebbségjogi napló

„Egy fecske nem csinál tavaszt!”

Bozóki Antal
Bozóki Antal
„Egy fecske nem csinál tavaszt!”

A második EP parlamenti mandátumát töltő képviselőtől a VMSZ és a Fidesz politikájának képviselete fontosabb a magyar közösség érdekeinél. Mást nem is lehet elvárni tőle! A nagy fizetésen túl, senki nem is tudja, hogy minek van az Európai Parlamentben!? Bozóki Antal:

November 4.

Deli hozta önmagát

A szerbiai választások utáni helyzetről tartott vitát az Európai Parlament (EP) Szerbiával fenntartott kapcsolatokért felelős küldöttsége.

A vitában felszólalt Deli Andor véemeszes/fideszes EP-képviselő is, aki a szerbek és az albánok viszonyáról beszélt. Hangsúlyozta, hogy „az elsődleges kihívást a Balkánon jelen pillanatban a Belgrád–Pristina párbeszéd jelenti”.

Kioktatta az EU-t, miszerint a Belgrád–Pristina dialógussal kapcsolatosan „nem szabad megismételnie azokat a hibákat, amelyeket Észak-Macedónia esetében követett el”. – Észak-Macedónia meghozta a nehéz politikai döntéseket, ám az EU végül nem volt képes teljesíteni a saját vállalásait – mondta felszólalásában a képviselő.

A Péterrévéről elszármazott képviselő nem mulasztotta el azt sem, hogy gratuláljon az új szerbiai parlament és a kormány megalakulásához. Örömét fejezte ki, hogy a képviselőház vezetőségében képviseltetve vannak a nemzeti kisebbségek is, hiszen Kovács Elvira, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) képviselőjét választották a parlament egyik alelnökévé. – Ezáltal lehetőség nyílik arra, hogy a nemzeti kisebbségek nagyon magas szinten vegyenek részt a szerbiai parlament munkájában” – emelte ki Deli.

Az önhibáján kívül lett EP képviselő ezúttal is „hozta önmagát”: A tudósítások szerint, Deli egy szóval nem említette a vajdasági/délvidéki magyarok helyzetét ––, pedig a Szerbiáról folytatott vita és a legutóbbi Európai Bizottsági országjelentés jó alkalom lett volna a magyar közösség problémáinak ismertetésére. De nem ilyen volt az utasítás.

A második EP parlamenti mandátumát töltő képviselőtől a VMSZ és a Fidesz politikájának képviselete fontosabb a magyar közösség érdekeinél. Mást nem is lehet elvárni tőle! A nagy fizetésen túl, senki nem is tudja, hogy minek van az Európai Parlamentben!?

 November 9.

„Egy fecske nem csinál tavaszt”

„Nagyjából három-négy évvel ezelőtt kezdeményezték először az újvidéki székhelyű civil szervezetek, hogy Bori Imre néhai akadémikusról (1929–2004) is nevezzenek el utcát Újvidéken.”

„A napokban” az utcanévtábla kihelyezése is megtörtént, „a Telep városrészben, a Jernej Kopitar utcára nyíló kisebb utcában”. – Most, tehát, a 27, magyar nyelven is már kiírt utcanévtábla mellé, egy új magyar utcanévtábla is felkerült – tudósít a Magyar Szó nevű véemeszes újság.

Kétségtelenül fontos, ritkaságnak számító eseményről van szó, „hiszen sok év után ismét magyar személyről neveztek el utcát” a székvárosban.

A cikkíró szerint, a véemeszes képviselőknek (Kiss Gyulának és Ladisity Melindának) „köszönhető, hogy az utcanévtábla feltételének folyamata nem húzódott el hónapokig”.

Ami a hírrel kapcsolatban elsőként szembe tűnik, hogy a kezdeményezés elfogadására a városi képviselő-testületben „három-négy év” után került sor. (Az ugyancsak a civil szervezetek által javasolt Makovecz Imre tervezte csonka tornyú békekápolna megépítését az 1944/45-ös ártatlan áldozatok emlékére a Futaki úti temetőben, a sokéves szóbeli és írásbeli kérelmek ellenére, mindmáig nem engedélyezték, és – a jelekből ítélve – nem is fogják, mivel a véemesz nem állt ki mellette.)

A másodikként, hogy a tábla kihelyezéskor – a tudósító erről nem tesz említést – a város hivatalos Szerb Haladó Párti (SNS) képviselői nem voltak jelen – hacsak az újvidéki magyarok számára teljesen ismeretlen Basnec Igort (a véemesz Felügyelő Bizottságának tagját) nem számítjuk, aki a  párt által segéd polgármesteri tisztségbe jutott.

A harmadikként, hogy VMSZ újvidéki szervezete (amit a SNS alosztályának/fiókszervezetének is neveznek) és a párt városi képviselő-testületi tagjai, úgy tűnik, elégedettek, hogy Újvidéken „a 27 magyar nyelven is már kiírt utcanévtábla mellé egy új magyar utcanévtábla is felkerült”. 

A város alapszabályának 6. szakasza szerint „a Város területén hivatalos használatban van a szerb nyelv és a cirillírás. A Városban hivatalos használatban van a magyar a szlovák és a ruszin nyelv valamint írásmód is”.

A nemzeti kisebbségek nyelvei és írásmódjai hivatalos használatáról a hivatalos nyelv- és íráshasználatról szóló törvény rendelkezik.

A törvény 3. szakaszának 2. bekezdése szerint „hivatalos nyelv- és íráshasználatnak minősül a következő nyelv- és íráshasználat is: a helységnevek és egyéb földrajzi nevek, a terek és utcák nevének, a szervek, szervezetek és cégek nevének kiírása, a nyilvános felszólítások, a nyilvánosság értesítésének és figyelmeztetésének közzététele, valamint az egyéb közfeliratok kiírása”.

A törvényes rendelkezésekből az következik, hogy Újvidéken az utcaneveket – nem csak „a magyar jellegűeket”, ahogy az írásban tévesen áll – szerb nyelven és cirill-írással, magyar, szlovák és a ruszin nyelven, valamint írásmóddal is ki kellene írni is. Erre azonban – a dolgok jelenlegi állása szerint – aligha kerül sor. A városban újabban a közfeliratokat is csak szerb nyelven és cirill-írással készítik. A magyar nyelv a közigazgatásból és közéletből is lassan eltűnik. Hogy az arányos foglalkoztatási, döntéshozatali, stb. részvétel hiányát ne is említsem.

November 11.

Az autonómiát soha nem adjuk fel!

Megtartották az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottságában Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes éves meghallgatását, amelyen a kereszténydemokrata politikus az elmúlt tíz év nemzetpolitikai eredményeit úgy értékelte: „a megvalósult tények önmagukért beszélnek” – közli a már említett pártújság.

– A miniszterelnök-helyettes beszámolójában közölte, hogy az elmúlt tíz évben megtízszerezték a nemzetpolitikai célra fordított összegeket, 3000 külhoni magyar szervezet és intézmény programjai váltak évről évre fenntarthatóvá. A kormány támogatásai és programjai a Kárpát-medence összes magyarlakta településére eljutnak.

Bencsik János (független) autonómiára vonatkozó kérdésre a miniszterelnök-helyettes leszögezte: a magyar kormány soha nem adja fel a határon túli magyarság autonómiatörekvéseinek támogatását. Azonban – jegyezte meg – minden nemzetrésznek a magának kell kidolgozni saját testreszabott autonómia-koncepcióját, vagy koncepcióit, amelynek megvalósításához a magyar állam minden segítséget megad – áll a tudósításban.

A miniszterelnök-helyettes beszámolójából is kitűnik, amit a vajdasági/délvidéki valóság csak alátámaszt, hogy az anyaországi támogatások nélkül az itteni magyar közösség (oktatási, művelődési, tájékoztatási, stb.) intézményhálózata már összeomlott volna.

Semjén másik ugyancsak fontos álláspontja, hogy a „magyar kormány soha nem adja fel a határon túli magyarság autonómiatörekvéseinek támogatását”. Ennek a támogatásnak az alapfeltétele viszont – nagyon helyesen –, hogy minden közösségnek „magának kell kidolgozni saját testreszabott autonómia-koncepcióját, vagy koncepcióit”.

Magyarországon, 2015. március 1-től Szili Katalin (volt parlamenti elnök) miniszterelnöki megbízott státuszban foglalkozik a nemzetrészek autonómiának ügyével, „a koordináció, a folyamat elősegítése és elemzése” érdekében.

A vajdasági magyar pártok – a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ), a Vajdasági Magyar Demokrata Párt (VMDP) és a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösség (VMDK) is (Magyar Koalíció néven) 2008. március 17-én Szabadkán elfogadtak egy közös autonómiakoncepciót, amelynek kidolgozásában részt vett a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) is.

A délvidéki/vajdasági magyaroknak van, tehát, autonómia elképzelésük is, de (s nemcsak ebben az ügyben) – amióta a Vajdasági Magyar Szövetség a hatalmat gyakorló koalíció része lett – nem történt semmilyen előrelépés. Egyrészt a szűkös törvényi keretek, másrészt pedig az Magyar Nemzeti Tanács döntően egypárti (VMSZ-es) összetétele és működése miatt.

Szerbiában jelenleg a nemzeti kisebbségi autonómia kérdése – Pásztor Istvánéknak köszönve – hivatalosan fel sem merül. Annak ellenére, hogy az ország alkotmánya és a törvényei – a részleges kulturális autonómián túl – nem teszik lehetővé a nemzeti közösségek számára a nemzeti autonómia egyéb megvalósulásának formáit és a kisebbségi közösségek számarányos képviseletét sem biztosítják a döntéshozatali szervekben.

Érdekes mód az anyaországi hatalmi politikusok – az autonómia melletti elvi szólamokon túl – nemcsak, hogy nem érdeklődnek a délvidéki magyarság autonómiája iránt, de az önkormányzatért (még) küzdők „koordinálását” és támogatását sem segítik.

 

2020. november 16.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

A vajdasági magyarok „érzik-e a keretegyezményből származó előnyöket”?

Tegyük tisztába: Kovács csak arra jogosult, hogy a pártját, a VMSZ-t képviselje, azokat, akik a pártjára >

Tovább

Nepotista és pártalapú foglalkoztatás?

Nepotizmus, érdekütközés, pártalapú foglalkoztatás? Ugyan már! Elvégre biztosítani kell a jövőt, a folytonosságot, bebetonozni az egyszólamúságot, >

Tovább

„Joga van-e a fiamnak a kórházi kezelésre?”

Elkeseredésemben már Vučić elnöknek is írtam. Kétszer is. Az Egészségügyi Minisztériumhoz utasított. Onnan az egészségügyi felügyelőséghez >

Tovább

Mit tartalmaz a „Kovács-jelentés”?

A jegyzetből is látható, hogy „Szerbia legdrágább képviselőjének” jelentése a nemzeti kisebbségek európai védelmével kapcsolatosan szinte >

Tovább

Ariszteidész és a cserépdarab

Egy írástudatlan görög polgár nem tudva, hogy kiről van szó, Ariszteidészhez lépett és megkérte: írja fel >

Tovább

Határszabászat a Balkánon

Noha bő két hét alatt végül a legtöbb érintett megszólalt az elhíresült balkáni non-paper kapcsán, és >

Tovább

A nagy poszttranziciós szexuális forradalom

Úgy látszik, ezek a szexskandalumok egyre inkább lábra kapnak az új poszttranziciós elitben. A győri polgármester >

Tovább

A vírus politikai fegyver lett

„Azok az értelmiségiek, akik csak titokban cinkoskodtak a diktatúrával, főleg azzal, hogy bölcsen hallgattak a színe >

Tovább

Levél a Klubrádiónak

Az ATV vezetőinek joguk van megváltoztatni politikai nézeteiket, elkötelezettségüket, szövetségeseiket. Ez csak rájuk tartozik. De együttműködni >

Tovább

„Búcsú előtt”

Olyan (IPA és egyéb) projektumokkal kellene pályázni (a falunapi ünnepségek és különböző eszem-iszom fesztiválok helyett), amelyek >

Tovább

A gyomorforgató antikommunizmus

Milyen nemzet az, amelynek csak egy disszidense akad, kérdezte, majd előrelátóan – 1971-ben történt az eset >

Tovább

Az elit játszmája

Késve kapom kézbe a Magyar Hangot, a postás csak ma kézbesítette, átböngészem és egy nagyon fontos >

Tovább