2021. március 4. csütörtök
Ma Kázmér, Lúciusz, Zorán névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Naplójegyzetek – Fragmentumok

Márai és a barátok

Végel László
Végel László
Márai és a barátok

Érthető okokból foglalkoztatták Márait az áruló barátok gyászos története, hiszen emigrációja után a hatalom felejtésre ítélte, ám a barátok bölcsen hallgattak, és cinkoskodtak a hatalommal. Ki sem ejtették a nevét. Végel László:

2020. október 27., kedd

Érthető okokból foglalkoztatták Márait az áruló barátok gyászos története, hiszen emigrációja után a hatalom felejtésre ítélte, ám a barátok bölcsen hallgattak, és cinkoskodtak a hatalommal. Ki sem ejtették a nevét. A rendszerváltás után sem került elő az íróasztalok fiókjából egy-egy kallódó kézirat, amelyben a kollégák helytelenítették volna Márai kiradírozását a szellemi életből. Akadtak olyan poénszerzők is, akik nekirontottak, kritikusai nem fogadták meg Seneca jótanácsát, hogy „a csatában is otthagyják a földön fekvőt, azzal vívnak, aki talpon áll”. Ezért tanulságos Fulvius kereskedő és fia, Vitellus párbeszéde az egyik Márai-regényben (Rómában történt valami) a Brutus-gyilkosságról. Azért ölték meg mert sok ellensége volt, mondja a fiú. Az apa válasza így hangzik: „Szamár. Tudta, hogy megölik mert sok barátja volt.” Fulvius kereskedő létére jól ismerte az emberi természetet. Eszembe jut Mirko Čanadanović az 1971-ban „kitört” antiliberális forradalomban menesztett tartományi párttitkár figyelmeztetése az újvidéki városi temető bejáratánál. Az antiliberális forradalom hősei már ringatták Milošević bölcsőjét, bár közülük sokan nem sejtették, ki fekszik benne. Azt sem akarták tudni, hogy az antiliberális forradalmak rendszerint sötét nacionalizmussal végződnek. A kilencvenes években gyanús körülmények között találták holtan Vladimir Maksimovićot egy szőregi árokban. Az ő temetésére igyekeztem. A kapu előtt találkoztam Čanadanovićtyal, aki megjegyezte: „Szép dolog, hogy volt bátorságod megjelenni.” Nyilván a bátorságra célozva így folytatta: „Az ellenfeleiddel majd valahogy zöld ágra vergődsz, de óvakodj a barátaidtól”. A sors iróniája, hogy bukása után ő is rájött saját végzetes hibájára. Belügyi dossziéjába betekintve, döbbenten vette tudomásul, hogy éppen az egyik bizalmasa írogatta róla a jelentéseket. Ezt a történetet meg is írta, az „Én személyes besúgóm”, című jegyzetében.

 

2020. november 14.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

A nemzeti közösségi jogok újabb nyirbálása?

Az MNT-nek a kultúrában való döntéshozatali jogokért való mostani kiállása határozott és jogilag is indokolt. Kérdés >

Tovább

Európa árvái

Jól esett, hogy újra láthattam a régi ismerős arcokat. Kiderült, hogy Horvátországban és Szlovéniában mégis valamelyest >

Tovább

Az énekes halálát gyászolja a hatalom és az ellenzék

A mérvadó újságok megemlékeznek a 100 évvel ezelőtt 1921-ben született (2002-ben elhunyt) amerikai liberális filozófusról, John >

Tovább

Sok pénz, semmi eredmény

A jelenlegi vezetőknek halvány elképzelésük se nincsen, hogyan lehetne fejleszteni, a saját lábára állítani a délvidéki/vajdasági >

Tovább

A mazsolázók

Színre lépnek a névtelenül mazsolázó sajtómunkások, akik a megjelent autorizált interjút úgy vágják össze, hogy nem >

Tovább

Kusturica Szarajevó fölött

És akadnak azért jó dolgok is. Igaz, a halálhoz kötődnek ezek is. Elhunyt ugyanis az újvidéki >

Tovább

Az elrabolt idők nyomában

Én csak keresem a hagyományt miközben az a tudat kínoz, hogy elrabolták a múltomat.  Nem csak >

Tovább

A tévedhetetlenekkel szemben

Furcsa állítás, de bevallom: nem hiszek azoknak az embereknek, akik életükben nem tévedtek jó néhányszor. Nem >

Tovább

„Nesze semmi, fogd meg jól!”

Aki csak teheti, továbbra is tartson ki az elvett ingatlanok természetben való visszakövetelése mellett, ne fogadja >

Tovább

A közéleti vákuum depresszív hatása

A covid19 befagyasztotta az állapotokat, ami nem jelenti azt, hogy a társadalmi feszültségek nem növekszenek. Ezt >

Tovább

A harmincas évek újra meg újra felbukkanak

Az antifasiszta Európa kerekedett felül, az képviselte a többséget, és rossz érzéseim ellenére elégedett vagyok azzal, >

Tovább

Haiku és kapitalizmus

Inkább azon csodálkoztam, hogy ezek az államkapitalista kommunista milliárdosok verseket írnak. Mégpedig haikukat! Környezetünkben ilyesmi nem >

Tovább