Ma Tivadar, Tihamér, Töhötöm névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Naplójegyzetek – Fragmentumok
Árkádia többé nincs, ne keresd sem a szőlőföldön sem a gyermekkorodban
Végel László
Sokszor az exilium vagy a belső exilium tanúsítja legjobban a hűséget. Félre a szőlőfölddel kapcsolatos érzelgőséggel! Még a jugoszláviai háború előtti évek vészes csendjében írtam, hogy „Szenttamás szélén, mint aki kilépett a nélkülözhetetlen emberek köréből, mind erősebben érzed, nem szabadulhatsz ettől a plebejus világtól, de nem is köthetsz békét vele. Már nem jelenet megnyugvást, hanem lelkiismeretfurdalást. Végel László:
2020. október 21. szerda
Tegnap fellélegeztem: Újvidéken az utóbbi időben nem lövöldöztek. Korai volt az öröm, mert ma délelőtt lőfegyverrel megsebesítettek egy rendőrségi felügyelőt, aki civilben egy autótolvajt akart megakadályozni a lopásban. Az ablakból látom, hogy utca tele van rendőrrel.
Az éjszaka valószínűleg a tegnapi szenttamási bombatámadás miatt a Zöld utcáról álmodtam. Gyermekkorom utcájának emléke egyre gyakrabban visszatér. Talán mégis igaza van Jean Amerynek, aki arról meditált, hogy a „haza ott van, ahol gyermekkorunkat töltöttük”. Aztán hozzátette: „Hogy a szülőhaza kérdéskörét tunya maradiság sajátította ki magának, még nem indok arra, hogy ne vegyünk róla tudomást”. Mindig is igyekeztem távol tartani magamat a giccs határát súroló tunya maradiságtól, közhelyes szentimentalizmustól. Ez az álom azonban semmiképpen sem volt szentimentális. Azt álmodtam, hogy régi barátaimmal „teniszeztünk” a házunkkal szembeni üres portán. Azt a teniszjátékot, amelynek szabályait mi találtuk ki, mivel az amerikai filmekben láttunk valami hasonlót. Ezúttal azonban nem volt erőnk felemelni karunkat, hogy a sperlemezből készült ütőkkel visszavágjuk a labdát, viszont a labda mégis magától ide-oda pattogott az egyik térfélről a másikra. A közönség szurkolt, számon tartotta, hogy ki a győztes és ki a vesztes. Lehet, hogy ez vár rám, a játék tart, azonban a labda nem vesz tudomást rólam. Ezzel az állommal tértem vissza oda, ahonnan elindultam. Kora hajnalban álmomból felriadva a Cs. Szabó László esszéit olvasgattam. Péter meg akart futamodni Rómából – írta Cs. Szabó – és a via Appián találkozott a megfeszített Jézussal. Hova mész mester, kérdezte tőle. „Megyek Rómába, hogy még egyszer megfeszítsenek”, válaszolta Jézus. Péter levonta a tanulságot. Szó nélkül visszafordult Rómába. Nem menekült többé. „Vissza kell térni, itt kell maradni, élni vagy meghalni, itt kell maradni”, kommentálta a kolozsvári születésű Cs. Szabó, aki 1918-ban átköltözött Magyarországra, majd 1948-ban onnan is emigrált. Ellentmondás? Nem nevezném annak. Sokszor az exilium vagy a belső exilium tanúsítja legjobban a hűséget. Félre a szőlőfölddel kapcsolatos érzelgőséggel! Még a jugoszláviai háború előtti évek vészes csendjében írtam, hogy „Szenttamás szélén, mint aki kilépett a nélkülözhetetlen emberek köréből, mind erősebben érzed, nem szabadulhatsz ettől a plebejus világtól, de nem is köthetsz békét vele. Már nem jelenet megnyugvást, hanem lelkiismeretfurdalást. Árkádia többé nincs, ne keresd sem a szőlőföldön sem a gyermekkorodban.”. Úgy lett! (Lemondás és megmaradás, Cserépfalvi kiadó, Budpest).
Következő cikk: Az amerikaiak megálljt parancsoltak Trumpnak
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
A fegyverek dörögnek, mi pedig bulizunk
Igaz, a remény csak azokat hagyhatja cserben, akiknek voltak reményeik, illúzióik vagy utópiáik. Az értelmiségi filiszter távol >
A demagóg lojalitás jutalma
Az EP-képviselői jelölése alkalmából Vicsek a Magyar Szó nevű véemeszes napilapnak elmondta, hogy az Európai Parlamentben >
VMSZ-POFONOK A VAJDASÁGI MAGYAROKNAK
Az utóbbi időben többen is rámutattak, köztük jómagam is, hogy a magyar közösség jelenlegi válságán – >
Torontáltordára kéne menni
Az alkalmi nyelvészkedés után a hölgy visszatért az eredeti kérdéséhez: hogy fog eljutni Torontáltordára személygépkocsi nélkül. >
Folytatódik a kis bácskai sárdobálás
Azok, akik hűségesen kiszolgálták Lovas Ildikót, vagy akiket ő helyezett fontos tisztségbe, most majd rá hárítják >
RENDSZERÖSSZEOMLÁS: AZ ÚJVIDÉKI BÖLCSÉSZKAR AUTONÓMIÁJÁNAK BOTRÁNYOS TIPRÁSA
A bölcsészkar blokádja olyan példátlan, mesterségesen generált, megengedhetetlen botrány, amely még véletlenül sem csupán dr. Dinko >
Ismét
Egy harmincnégy évvel ezelőtti Hét Nap harmadik oldala. Sajtótörténeti jelentőségű impresszum, még mindig izmos, jóval negyvenezer >
Mikor tévesztettünk utat és miért?
Mikortól kezdődött a Magyar Nemzeti Tanácsban a VMSZ kétharmados többsége.? Milyen erők marginalizálták a többi kisebbségi >
SZEREPZAVARBAN
Az írásokból az is jól kivehető, hogy Pásztor Bálint tisztségek halmozásával él vissza, fellépései szerepzavarosak: pártelnöki, >
Újvidék elvesztette a régi identitását, és nem talált újat
Tudom, felesleges nosztalgiázni, hiszen a nagyvárosokat a szüntelen változás jellemzi. Újvidéknek is változni kell. A változás >
A VMSZ-ES PROPAGANDA TÁMOGATÁSA KÖZPÉNZBŐL
A VMSZ és az MNT vezetői a médiába visszahozták a szocialista időkből ismert demagóg beszédet, a >
Aki tanú akar lenni, pokolba kell annak menni
Ráadásul vannak tévedések, amelyek csak a mai szemmel nézve tűnnek tévedéseknek, holnap esetleg kiderül, pontosak voltak. >