Ma Jolán, Vid, Viola névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Napi ajánló
Szerbiában hanyatlik a demokrácia
Egybehangzó értékelések az ország állapotáról
Bozóki Antal
A Pásztor István irányította Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) ezt a hanyatló szerbiai demokráciát – ami egyre inkább az önkényuralomra hasonlít –, nem csak támogatja, de tevékeny részese is az országot és Vajdaság Autonóm Tartományt irányító hatalmi szövetségnek. Ennek a parlamentnek az egyik alelnökévé választották most Kovács Elvirát, aki „2015 óta a VMSZ alelnöke, külügyi titkára”, 2016 és 2019 között pedig Szerbiában a „legdrágább képviselő volt”, Pásztor Bálint, a pártelnök fia pedig „ugyanabba a parlamenti bizottságba került, mint a magyargyűlölő Jovanov és a szélsőséges Pajkić”! A történések miatt senki még csak nem is szégyenkezik! Bozóki Antal:
Csak nézünk benneteket… – és semmi több. Ezért is jutottunk idáig.
Zoran R. Tomić
– Szerbiát formálisan még mindig parlamentáris demokráciának tekintik, de valójában már régen nem az, mert a parlament az előző rendszer alatt, de különösen amióta a Szerb Haladó Párt (SNS) van hatalmon, a törvények stancolásának és kézemelési gépezetére változott a csengő hangjára. Előtte eddig egyetlen miniszter, még kevésbé kormányfő nem számolt el és ezután sem fog és válaszolni a képviselők kérdésére, akik, a definíció szerint a polgárok képviselői – írja a Danas c. belgrádi napilap hétvégi számának szerkesztőségi kommentárjában Ivica Dačić eddigi külügyminiszternek a parlament elnökévé választása alkalmából.
Az év folyamán több szerbiai és külföldi, valamint nemzetközi szervezet által készített elemzés, értékelés került nyilvánosságra az ország állapotáról. Az European Western Balkans (EWB) összefoglaló írása szerint „csaknem mindegyik 2020. évi mérvadó nemzetközi és belföldi jelentés a demokrácia csökkenését mutatja Szerbiában”.
– Egy jelentés talán lehet nem tárgyilagos, a másiknak lehet hibája – de amikor 2020-ban legalább hét egymás után közreadott dokumentumban ugyanazok az értékelések jelennek meg a szerbiai demokrácia állapotáról, mennyire hihető, hogy nem felelnek meg a valóságnak? Különösen akkor, ha ezek a jelentések különböző irányból érkeznek – a belföldi és a külföldi nem kormányzati szervezetektől, de azoktól a nemzetközi szervezetektől is, amelyekkel Szerbia együttműködik, és amelyeknek az elemzéshez adatokat bocsátott a rendelkezésére.
Nagy port vert föl a Freedom Housenak a Tranzíciós országok c. tavaszi jelentése, amely Szerbiát a „félig konszolidált demokrácia” kategóriából a „hibrid rezsimek” közé minősítette le, amelyekben a demokratikus intézmények az autoritárius/önkényuralmú rendszer díszleteként szolgálnak.
A kormány a jelentésre részletes választ készített, azt állítva, hogy a kategóriaváltás indokolatlan. Azok a jelentések azonban, amelyekre a kormány a saját javára hivatkozott, figyelmesebb tanulmányozás után, „a szerbiai demokrácia még rosszabb képét mutatják”.
Újabb dokumentumok következtek, különösen a júniusban tartott választások után, és az ez évi elemzés az Európai Bizottság valamint az ODIHR (az EBESZ Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Irodájának a csatlakozási – B. A.) jelentésével a haladásról és a választásokról készült végső jelentésével kerekedett ki.
Az ODIHR megállapította, hogy „a hatalmi párt dominanciája, beleértve a sajtót is, aggodalmas”, valamint hogy „a hatalmi pártok által élvezett előny, az ellenzéki pártok határozata ellenére, hogy bojkottálják a választásokat,… csökkentette a választás lehetőségét és a szavazók számára elérhető információkat”.
A szerbiai demokrácia a talán legszembetűnőbb értékelése az Európai Bizottságé (EB), miszerint „az újonnan választott parlamentet a hatalmi koalíció túlnyomó többsége és a határozott ellenzék hiánya jellemzi, ami nem építő jellegű helyzet a politikai pluralizmusnak az országban”.
Az EB jelentése jegyezte a civil szervezetekre és az újságírókra való nyomásgyakorlás folytatását is, megállapítva, hogy nincs előrelépés a szólásszabadság és az igazságszolgáltatás függetlensége területén.
Ezek a jelentések csak kapcsolódnak ahhoz, amit korábban az év folyamán legalább öt szervezet megállapított – a Freedom House, Riporterek Határok Nélkül (RWB), a V-Dem Institute (Varieties of Democracy Institute), a Korszerű Politika Központja (CSP) és a CRTA – valamint más szervezetek, a sajtó és egyes személyek értékeléseihez, amelyeket a szerbiai demokrácia visszafejlődéséről közöltek.
A 2000. október 5-ei belgrádi események huszadik évfordulóján, tehát, széleskörű egyetértés van arról, hogy a demokrácia Szerbiában hanyatlik, olyan mértékben, hogy egyáltalán kérdéses, demokratikusnak lehet-e nevezni ezt az országot. A kérdésre, hogy az elkövetkező évben fordulat következik-e be vagy tovább csökkenek az osztályzatok – amire van még lehetőség – csak a polgárok, a hatalmon lévők és a hatalmon kívüliek válaszolhatnak – írja a EWB.
A Pásztor István irányította Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) ezt a hanyatló szerbiai demokráciát – ami egyre inkább az önkényuralomra hasonlít –, nem csak támogatja, de tevékeny részese is az országot és Vajdaság Autonóm Tartományt irányító hatalmi szövetségnek.
Ennek a parlamentnek az egyik alelnökévé választották most Kovács Elvirát, aki „2015 óta a VMSZ alelnöke, külügyi titkára”, 2016 és 2019 között pedig Szerbiában a „legdrágább képviselő volt”, Pásztor Bálint, a pártelnök fia pedig „ugyanabba a parlamenti bizottságba került, mint a magyargyűlölő Jovanov és a szélsőséges Pajkić”!
A történések miatt senki még csak nem is szégyenkezik!
Következő cikk: A közgáz és a színiakadémia
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
A vitustánc folytatódik
Vučić azonban nem a két kisebb szerbiai településen aratott fényes győzelmet, hanem a Szerb Tudományos Akadémián, >
PÁSZTORMESE A MAGYAR KÉPVISELŐK FÓRUMÁNAK
A VMSZ „küldöttségének” a KMKF ülésén való részvételével kapcsolatban felvetődik az a kérdés is, hogy miért >
Hét hónappal később
Az összecsődült tömeg hangosan kommentálta a történteket, az emberek végtelenül dühösek voltajk, soha még nem láttam >
A vereség tudomásulvétele
Tizenhárom év egy a politikai garnitúra életében nagy idő. Amit tizenhárom év alatt nem tudott megoldani, >
Politikusok a csendőrök sorfala mögött
Kritikusan gondolkodtam a 2000 után hatalomra kerülő pártokkal szemben is. De van egy különbség a 2000-ben >
Tito immár nem közéleti, hanem magánéleti téma
Azt viszont egymással versengve bizonygatták, hogy Tito idejében az ember éjfél után nyugodtan indulhatott az ember >
A kelet-közép-európai nacionalizmusok és a nemzeti kisebbségek
Orbán egy rugalmas eszmére gondol, így például a kisebbségi ”többlet-jogosítványokra” utal, de ide sorolható a kisebbségi >
A Magyar Nemzeti Tanács a VMSZ fiókszervezete
Pásztor-Fremond „elmélete” a közösség megosztását jelenti „jó” és „rossz” magyarokra. A rosszemlékű, „egy közösség, egy párt, >
Szerbia májusban
Nem tudom, ehhez képest aggasztó-e az EU hallgatása, akár a jogsértések esetén is, hisz különösebben nem >
A rendszerváltás egyik legfontosabb regénye
Az egyik 1990-es keltezésű jegyzetében írta, gyónni akart a világnak, csakhogy a világ gyorsabb és rámenősebb >
Mit mondana Krleža az expresszkapitalisták politikai orgiájáról?
A tőle szokásos iróniával, de úgy érzem, leplezett fájdalommal állapította meg, hogy a lázadó egyetemisták egy >
„A nemzeti kisebbségi jogok tiszteletben tartása alapvető feltétele annak, hogy Szerbia előre haladjon az európai úton”!
Nem lehet, tehát, azt mondani, hogy a szerb állam vezetősége – köztük Kovács Elvira, a parlament >