2021. december 2. csütörtök
Ma Melinda, Vivien, Aranka névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Napi ajánló

Végenincs restitúció

Mire számíthatnak a volt tulajdonosok?

Bozóki Antal
Bozóki Antal
Végenincs restitúció

Nem láttam még mérvadó átfogó, tárgyilagos elemzést arról, hogyan is jártak, kerültek ki a restitúcióból a délvidéki/vajdasági magyarok? Kárpótolva lettek-e vagy sem? Voltak-e vagy sem hiányosságai ennek a folyamatnak? Mit tett a magyar állam a délvidéki igazságos/tisztességes restitúció megvalósítása érdekében? Foglalkozik-e ezzel egyáltalán valaki? A témában a Vajdaság Magyar Szövetség is a hallgatásba burkolódzik, pedig a képviselői nagyon aktívan védték a rehabilitálási és a vagyon-visszaszármaztatási törvényt! Bozóki Antal:

Nincs kárpótlás/jóvátétel szorzószám nélkül, szorzószám nincs, mert a kormány nem hoz határozatot – közli az N1.

– Egy évvel ezelőtt azt lehetett mondani, hogy a vagyon-visszaszármaztatásnak/restitúciónak sejlik a vége. Ahhoz, azonban, hogy második világháború után elvett ingatlanok régi tulajdonosainak kifizetésre kerüljön a kárpótlás – szükséges, hogy a kormány meghatározza a kárpótlási szorzószámot, amely alapján meghatározzák a pontos összeget, amelyet 12 éven belül ki kell fizetni. A kormány ezt még az év márciusában meg kellett volna, hogy tegye, de még mindig nem került rá sor.

A kárpótlásra előirányzott teljes összeg kétmilliárd euró. A kifizetés csak azután kezdődik el, hogy a kormány meghatározza a kárpótlási szorzószámot. Az illetékesek azt mondják, hogy ez a koronavírus járvány miatt nem történt meg, de szükséges a törvény módosítása a kötvények kiadásával és a kifizetés módjával kapcsolatos módosítása is. 

– Pontosan meg kell határozni például a kifizetési határidőt. Ahogy a törvény előlátta ez most nincs rendezve, ahogyan kell. Fennáll annak a lehetősége, hogy minden végzés ugyanabban az évben lesz megfizetethető. A közpénzek természetét úgy kell rendezni, hogy a kötelezettségek minden évben világosan meg legyenek fogalmazva – mondta Strahinja Sekulić a Restitúciós Ügynökség igazgatója.

Másrészt, a Restitúciós Hálózat szervezet (Mreža za restituciju) szerint a törvény egyedüli fenntartható része, amelyik a vagyon visszaadását természetben látja elő, restitúció vagy szubsztitúció által, a kárpótlásra pedig úgy tekint, mint a tulajdonosok apróval való kifizetése, amit minden polgárnak viselnie kell.

– Ameddig csak létezik az építkezési területek, mezőgazdasági földterületek (el)ajándékozása a tájkunoknak és a pártokkal kapcsolatos személyeknek, szó sem lehet arról, hogy kötvényekben elfogadjunk bármilyen kárpótlást, ezért mi minden polgárnak abszolút tanácsoljuk, aki esetleg kárpótlási jogot szerez, hogy – minden további nélkül fellebbezzen. Abból a határozatból nem lesz semmijük, másrészt formális feltételeket teremtenek, hogy a vagyonuk, amit visszakövetelnek és mondjuk vissza lehet adni és létezik is – egyszerűen ki legyen fosztva – hangoztatja Mile Antić a Restitúciós Hálózatból.

Sokatmondóak az íráshoz fűzött kommentárok is:

„A magánlakásokat, amelyeket védett lakók foglaltak el, az állam nem akarja felszabadítani és visszaadni a tulajdonosoknak több évtizedes használat után sem. Törvénytelen.”

„A laikusoknak is világos, a vagyon-visszaszármaztatásról és a kárpótlásról szóló törvény alkotmányellenes. A tulajdonjogok nem évülnek el, a törvény két évet határozott meg a kérvények átadására. Ebből az okból kifolyólag a tulajdonosok ezreitől, leszármazottjaiktól megvonták a jogot a vagyon visszakövetelésére, illetve a kiskanállal való kárpótlásra.” (A visszakövetelési kérelmeket 2012 márciusától 2014 márciusáig lehetett átadni. Ettől kezdve a restitúció kérdését már nem lehetett a felvetni.)

„Adja Isten, hogy a visszaadás, vagy a kárpótlás kérvényezőinek ükunokái megérjék, hogy a Restitúciós Ügynökség előtti eljárások befejeződjenek. Eddig, ha megoldották az ügyek 10 százalékát, de az is lehet, hogy még ennyit sem. Ezen nem csodálkozok, mert a jogállam már csaknem 30 éved nem létezik”.

Nem láttam még mérvadó átfogó, tárgyilagos elemzést arról, hogyan is jártak, kerültek ki a restitúcióból a délvidéki/vajdasági magyarok? Kárpótolva lettek-e vagy sem? Voltak-e vagy sem hiányosságai ennek a folyamatnak? Mit tett a magyar állam a délvidéki igazságos/tisztességes restitúció megvalósítása érdekében? Foglalkozik-e ezzel egyáltalán valaki? A témában a Vajdaság Magyar Szövetség is a hallgatásba burkolódzik, pedig a képviselői nagyon aktívan védték a rehabilitálási és a vagyon-visszaszármaztatási törvényt!

 

2020. október 16.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Az antifasizmus szerbiai módra

Erre azért is kénytelen vagyok utalni, mert az elmúlt években egyre több fasiszta jelvényt látok Újvidéken >

Tovább

„Megveszem az unokáimnak ezt a csokoládégyárat!”

Annyi bizonyos, hogy a vállalat székhelye átkerült Belgrádba, csak a gyárcsarnokok maradtak Szabadkán. A tulajdonosa és >

Tovább

Lenin álma helyett Sztálin valósága

Közvetlen környezetemben is tapasztaltam, hogy a kisebb vagy a nagyobb ortodox pártfunkcionáriusok minden belső vívódás nélkül >

Tovább

Kihalófélben levő kentaur

Jugoszlávia nincs többé, ám a „jugoszféra” kulturális tere ma is izgalmas, bár nyilvánvaló, hogy ez a >

Tovább

Nincs részarányos foglalkoztatás!

Ökrész Rozália parlementi felszólalása egyenesen botrányos. Nem, hogy számon kérte volna az illetékesektől, hogy a foglalkoztatásban >

Tovább

Sajtószabadság-akadályozók (2.)

A KJI konferenciájáról szóló riport közlése a Vajdasági RTV Napjaink c. november 22-ei műsorának végén nem >

Tovább

A mi papunk

 „Itt nyugszik a cigány Matyi” – ez volt a sírfelirat. Ez a nagyapám sírkövére köpött szöveg >

Tovább

Sajtószabadság-akadályozók

Hajnal Jenő és az MNT Tájékoztatási Bizottsága 2019. február 28-án el is utasította az új szerbiai >

Tovább

Méregből kábítószer

Az unoka útja annak a partizán komisszárnak a lányához vezet, aki a nagyapa kínszenvedéseit is okozza. >

Tovább

A Magyar Mozgalom azonnali tájékoztatást követel

A sajtót és a lakosokat sem hívta meg Pásztor Bálint a NIS-szel szervezett értekezletre a palicsi >

Tovább

Aki a-t mond, mondjon b-t is

Olyan vajdasági magyar közösséget kell teremteni, ahonnan a fiatalok nem elmenekülnek, hanem ahol elégedettek, lehetőségeket látnak >

Tovább

A bebetonozott rendszer

Amikor az egyik vagy a másik kisebbségi párton belül szakadás történt, akkor is a személyes túlhatalom >

Tovább