2022. december 2. péntek
Ma Melinda, Vivien, Aranka névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Napi ajánló

Végenincs restitúció

Mire számíthatnak a volt tulajdonosok?

Bozóki Antal
Bozóki Antal
Végenincs restitúció

Nem láttam még mérvadó átfogó, tárgyilagos elemzést arról, hogyan is jártak, kerültek ki a restitúcióból a délvidéki/vajdasági magyarok? Kárpótolva lettek-e vagy sem? Voltak-e vagy sem hiányosságai ennek a folyamatnak? Mit tett a magyar állam a délvidéki igazságos/tisztességes restitúció megvalósítása érdekében? Foglalkozik-e ezzel egyáltalán valaki? A témában a Vajdaság Magyar Szövetség is a hallgatásba burkolódzik, pedig a képviselői nagyon aktívan védték a rehabilitálási és a vagyon-visszaszármaztatási törvényt! Bozóki Antal:

Nincs kárpótlás/jóvátétel szorzószám nélkül, szorzószám nincs, mert a kormány nem hoz határozatot – közli az N1.

– Egy évvel ezelőtt azt lehetett mondani, hogy a vagyon-visszaszármaztatásnak/restitúciónak sejlik a vége. Ahhoz, azonban, hogy második világháború után elvett ingatlanok régi tulajdonosainak kifizetésre kerüljön a kárpótlás – szükséges, hogy a kormány meghatározza a kárpótlási szorzószámot, amely alapján meghatározzák a pontos összeget, amelyet 12 éven belül ki kell fizetni. A kormány ezt még az év márciusában meg kellett volna, hogy tegye, de még mindig nem került rá sor.

A kárpótlásra előirányzott teljes összeg kétmilliárd euró. A kifizetés csak azután kezdődik el, hogy a kormány meghatározza a kárpótlási szorzószámot. Az illetékesek azt mondják, hogy ez a koronavírus járvány miatt nem történt meg, de szükséges a törvény módosítása a kötvények kiadásával és a kifizetés módjával kapcsolatos módosítása is. 

– Pontosan meg kell határozni például a kifizetési határidőt. Ahogy a törvény előlátta ez most nincs rendezve, ahogyan kell. Fennáll annak a lehetősége, hogy minden végzés ugyanabban az évben lesz megfizetethető. A közpénzek természetét úgy kell rendezni, hogy a kötelezettségek minden évben világosan meg legyenek fogalmazva – mondta Strahinja Sekulić a Restitúciós Ügynökség igazgatója.

Másrészt, a Restitúciós Hálózat szervezet (Mreža za restituciju) szerint a törvény egyedüli fenntartható része, amelyik a vagyon visszaadását természetben látja elő, restitúció vagy szubsztitúció által, a kárpótlásra pedig úgy tekint, mint a tulajdonosok apróval való kifizetése, amit minden polgárnak viselnie kell.

– Ameddig csak létezik az építkezési területek, mezőgazdasági földterületek (el)ajándékozása a tájkunoknak és a pártokkal kapcsolatos személyeknek, szó sem lehet arról, hogy kötvényekben elfogadjunk bármilyen kárpótlást, ezért mi minden polgárnak abszolút tanácsoljuk, aki esetleg kárpótlási jogot szerez, hogy – minden további nélkül fellebbezzen. Abból a határozatból nem lesz semmijük, másrészt formális feltételeket teremtenek, hogy a vagyonuk, amit visszakövetelnek és mondjuk vissza lehet adni és létezik is – egyszerűen ki legyen fosztva – hangoztatja Mile Antić a Restitúciós Hálózatból.

Sokatmondóak az íráshoz fűzött kommentárok is:

„A magánlakásokat, amelyeket védett lakók foglaltak el, az állam nem akarja felszabadítani és visszaadni a tulajdonosoknak több évtizedes használat után sem. Törvénytelen.”

„A laikusoknak is világos, a vagyon-visszaszármaztatásról és a kárpótlásról szóló törvény alkotmányellenes. A tulajdonjogok nem évülnek el, a törvény két évet határozott meg a kérvények átadására. Ebből az okból kifolyólag a tulajdonosok ezreitől, leszármazottjaiktól megvonták a jogot a vagyon visszakövetelésére, illetve a kiskanállal való kárpótlásra.” (A visszakövetelési kérelmeket 2012 márciusától 2014 márciusáig lehetett átadni. Ettől kezdve a restitúció kérdését már nem lehetett a felvetni.)

„Adja Isten, hogy a visszaadás, vagy a kárpótlás kérvényezőinek ükunokái megérjék, hogy a Restitúciós Ügynökség előtti eljárások befejeződjenek. Eddig, ha megoldották az ügyek 10 százalékát, de az is lehet, hogy még ennyit sem. Ezen nem csodálkozok, mert a jogállam már csaknem 30 éved nem létezik”.

Nem láttam még mérvadó átfogó, tárgyilagos elemzést arról, hogyan is jártak, kerültek ki a restitúcióból a délvidéki/vajdasági magyarok? Kárpótolva lettek-e vagy sem? Voltak-e vagy sem hiányosságai ennek a folyamatnak? Mit tett a magyar állam a délvidéki igazságos/tisztességes restitúció megvalósítása érdekében? Foglalkozik-e ezzel egyáltalán valaki? A témában a Vajdaság Magyar Szövetség is a hallgatásba burkolódzik, pedig a képviselői nagyon aktívan védték a rehabilitálási és a vagyon-visszaszármaztatási törvényt!

 

2020. október 16.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Tovább bonyolódik a koszovói helyzet

A szerbiai politikusok szerint a szerbiai kisebbségi törvény az egész Európában példamutató. A magyar kormány is >

Tovább

Az egyház közösségteremtő esélye

Ahhoz azonban, hogy az egyház hatékony lehessen, új dimenziókkal kell gazdagodnia, ezt újabban éppen Ferenc pápa >

Tovább

Az EP üzenete Szerbiának: „Szankciók Oroszországnak, csak aztán az európai pénzek”

Deli és Kovács nem azt mondják, hogy Szerbiának teljesíteni kell az Európai Unióba való tagfelvételi követelményeket >

Tovább

Novemberi tézisek

A magyar állam egészét, intézményeit és szabályrendszerét behálózzák a hatalmon lévők magánérdekei és érdekeltségei. Mivel az >

Tovább

Öreg Anna közleményben nyilvános televíziós vitára hívta Pásztor Bálintot ·

„Sorolhatnám még, mindazokat a szégyenteljes technikákat, amelyekkel próbálja félrevezetni a nyilvánosságot. Látom, úgy gondolja, hogy senkinek >

Tovább

Az EU nem akarja látni, hogy egyfolytában a bolondját járatják velük

Szóval, ha az EU látni akarná, hogy ezek a törvények még alig születtek meg és máris >

Tovább

Ez nem az a Magyar Nemzeti Tanács!

Nem fogadható el az egypárti, demokráciaellenes szavazáson létrehozott nemzeti tanács, mivel Pásztor István önkényuralmának lesz alárendelve. >

Tovább

A listára fel sem kerülhettek volna!

A választási gyakorlat szerint az lista 1. számú jelöltje Fremond Árpád lehet az MNT új elnöke. >

Tovább

A „győztes” Pásztor/Lovas-lista (2.)

Akármilyen határozatot is hoz a Köztársasági Választási Bizottság, a 2022. évi Magyar Nemzeti Tanácsi választásokat az >

Tovább

„Győzött” a Pásztor/Lovas-lista

Ami a nemzeti tanácsi választással történik az most egy időre meghatározhatja a közösség helyzetének alakulásét, fejlődését, >

Tovább

Kompromisszumok egyszeri használatra

Az idei parlamenti választásokon a szélsőjobb pártok hirtelen megerősödtek és a jussukat követelik, viszont Vučić pártja, >

Tovább

Pásztor Bálint: „A VMSZ nem kért magának túl sokat”

A VMSZ, tehát, „nem kért magának túl sokat”, a közösségnek pedig éppen semmit. A Szerb Haladó >

Tovább