Ma Antal, Anett névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Emberi- és nemzeti kisebbségjogi napló
„Nem lesz rosszabb, mint eddig volt”?
Szabadkán a nemzeti kisebbségi jogokról egyezkednek?!
Bozóki Antal
Bakićról megjegyezték, hogy éppen ő volt az, „aki a képviselői padsorokból gyakran küldött jelzéseket az ülést vezető Bunfordnak, hogy szakítsa félbe az egyes (elsősorban ellenzéki) felszólalásokat”. Mindebből az következik, hogy a VMSZ Szabadkán (is) csak azt tudja és olyan mértékben megvalósítani, amit a Szerb Haladó Párti polgármester és képviselők jóváhagynak, amire rábólintanak. Bozóki Antal:
Ha egyszer beülsz egy téves autóbuszba, minden megálló téves lesz.
Dr. Zoran Đinđić
– Az új polgármesterrel megegyeztünk, hogy a városi alapszabály értelmében mindenhol megvalósul a háromnyelvűség: az államnyelv mellett magyarul és horvátul is meg kell jelenniük a köztéri feliratoknak – írta augusztus 27-én a Facebook-oldalán Pásztor Bálint, a Szabadkai Városi Képviselő-testület (VKT) elnöke.
Az új VKT elnök bővebb nyilatkozatát a szabadkai terveiről a VajdaságMA hírportál közölte. Az interjúban a nyelvhasználattal kapcsolatos kérdésekre is válaszolt:
– Nagyon sokszor panaszolják a szabadkai magyarok, hogy baj van a hivatalos nyelvhasználattal. Sokszor csak szerbnyelvű, cirill betűs feliratok kerülnek ki a közterekre, mint például legutóbb, az új buszmegállók esetében. E tekintetben tud-e majd valamit tenni?
– Ez teljes mértékben prioritást jelent a tevékenységünkben. Az első hivatalos egyeztetésen a polgármesterrel szóba hoztam az ún. okos buszmegállók kérdését. A városi közigazgatás már keresi a megoldást, hogy hogyan korrigálhatják a problémát és a városi alapszabállyal összhangban kerüljenek ki ezek a feliratok a buszmegállókra.
– Ez akkor azt jelenti, hogy a koalíciós partnerük is hajlandó erre és nem ellenkezik?
– Nem ellenkezett, de ez ugyanakkor jogszabályokkal pontosan definiált kérdéskör. A szabadkai alapszabály értelmében egyenrangú használatban van a magyar, a horvát és a szerb nyelv. Teljesen nyilvánvaló tehát, hogy ezzel összhangban minden feliratnak három nyelven mindenhol meg kell jelennie. Azon leszünk, hogy ez így legyen a jövőben. Hatalmas lemaradás van a múltra vonatkozóan, amit csak lehet, megpróbálunk korrigálni visszamenő hatállyal is.
Az ifj. Pásztor valójában először vállalt valamilyen funkciót a szülővárosában, amely egyben a pártjának székhelye is, és amelyen valamiféle eredményt is fel kellene végre mutatni.
Az internetes hírportálon közölt nyilatkozata néhány új kérdést is felvet. A (most már) a VKT elnök elmondása alapján ugyanis arra a téves megállapításra lehetne jutni, hogy személyében – aki más tisztségek mellett, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) egyik alelnöke is – most először került véemeszes vezető városi tisztségbe, aki befolyásolhatja a szabadkai (köz)állapotok alakulását, köztük a nemzeti kisebbségi jogok gyakorlati alkalmazását is.
A VMSZ-nek Szabadkán az előző mandátum(ok)ban is voltak vezető községi tisztségviselői, mint például Bunford Tivadar, akit Pásztor Bálint éppen a VKT elnöki tisztségében váltott fel, de városi tanácsnokai is.
Bunford tevékenységéről alig, vagy csak itt-ott lehetett értesülni. A javára legyen mondva, belátta, hogy ez a tisztség nem neki való és bejelentette: „Én a politikától szeretnék visszavonulni a gazdasági életbe, ahol azelőtt is tevékenykedtem.”
A kérdés, tehát, miért nem alkalmazták Bunford idejében Szabadka város alapszabályának nyelvhasználati rendelkezéseit? Most, hogy a junior Pásztor lett ez elnök, alkalmazni fogják? A szavai szerint, „visszamenő hatállyal is”?
Pásztor Bálint a nyilatkozatában elismeri, hogy a hivatalos nyelvhasználat „jogszabályokkal pontosan definiált kérdéskör”. Kell-e/szükséges-e azonban ezzel kapcsolatban egyáltalán egyezkedni a polgármesterrel, vagy bárkivel? Melyik országban egyeztetnek még vezetők arról, hogy a (jog)szabályokat alkalmazni kell vagy sem? Nem-e az a kötelességük, hogy azokat a gyakorlatban érvényesítsék? Pásztor Bálint a nyilatkozatában azonban nem azt mondta, hogy a nemzeti kisebbségi jogok maradéktalan érvényesítéséért küzd, hanem azt, hogy „az új polgármesterrel megegyeztünk”!
Ugyancsak téves lenne Szabadkán az egyenrangú nyelvhasználatot a „köztéri feliratok” három nyelven (és négy írásmóddal) való kiírására szűkíteni. Nem csak a feliratokkal van ugyanis probléma, ez ugyanis csak a „jéghegy csúcsa”, hanem a közszolgálatok foglalkoztatottjainak a nemzeti összetételével, a részarányos foglalkoztatással és a hivatalos használatban lévő nyelveken való működésével, stb. is. Pásztor Bálint ezeket szóba sem hozta!
Tisztában kell lenni azzal is, meddig terjed a képviselő testület elnökének a hatásköre.
A városi alapszabály 44/2 szakasza erről így rendelkezik:
A képviselő-testület elnöke megszervezi a községi képviselő-testület munkáját, összehívja és elnököl a községi képviselő-testület ülésén, együttműködik a község polgármesterével és a Városi Tanáccsal, felügyeli a munka nyilvánosságát, aláírja a községi képviselő-testület által meghozott ügyiratokat, valamint ellátja a törvénnyel, az alapszabállyal és a képviselő-testületmunkájának ügyrendjével meghatározott egyéb feladatokat is.
Nem csak az idézett alapszabály-rendelkezés, de a VKT és a Városi Tanács összetétele is meghatározza Pásztor Bálint mozgásterületét. A Szerb Haladó Pártnak (SNS) ugyanis 31 a VMSZ-nek pedig 22 képviselője van a testületben a 67 közül. (Képviselői vannak még a Szerbiai Szocialista Pártnak – négy, Szabadka Polgári Mozgalmának – négy, a Vajdasági Frontnak – három, további három képviselőt pedig függetlenként tartanak nyilván.)
A Városi Tanács hét tagja a közül négy a Szerb Haladó Párti három pedig véemeszes, akik a kevésbé fontos területeket/„tárcát” kapták (mezőgazdaság, kommunális ügyek, idegenforgalom és nemzetközi együttműködés).
A SNS legfontosabb szövetségese továbbra is a VMSZ lesz (Szabadkán, tartományi és köztársasági szinten is). „Mindkét párt jelentős személycseréket hajtott végre a városvezetésben a korábbi összetételhez képest, ami nyilván az egymásközti viszonyaik újrarendezését is magával hozza”. A politikai ellenfeleik szerint azonban „ez az újrarendeződés valójában egy iszapcsatává fog fajulni a két szövetséges között”.
Miroslav Milojević, Szabadka Polgári Mozgalmának városi képviselőjének megítélése szerint a „SNS és a VMSZ koalíciója az új városvezetésben nem sok optimizmusra ad okot. – A nemzeti retorikával a VMSZ azt is megpróbálta elérni, hogy elhatárolódjon saját korábbi politikájától, amikor túlságosan is szervilisnek bizonyult partnere, a haladók felé. A képviselő meglátása szerint „máris elkezdődött az iszapbirkózás a SNS és a VMSZ között azokért a pozíciókért, amelyek befolyást és anyagi hasznot biztosítanak”.
Zlatko Romić szabadkai újságíró is, a Szabad Magyar Szónak nyilatkozva, úgy fogalmazott, az új szabadkai polgármester megválasztása Stevan Bakić személyében – aki a Szerbiai Villanygazdaságból érkezett a polgármesteri székbe (az előző összetételű vkt-ben a haladók képviselői csoportjának a vezetője volt) –, a már nyolc éve zajló „változás folyamatosságát” jelenti, az átlagos választópolgár pedig csak abban reménykedhet, hogy „nem lesz rosszabb, mint eddig volt”.
Bakićról megjegyezték, hogy éppen ő volt az, „aki a képviselői padsorokból gyakran küldött jelzéseket az ülést vezető Bunfordnak, hogy szakítsa félbe az egyes (elsősorban ellenzéki) felszólalásokat”.
Mindebből az következik, hogy a VMSZ Szabadkán (is) csak azt tudja és olyan mértékben megvalósítani, amit a Szerb Haladó Párti polgármester és képviselők jóváhagynak, amire rábólintanak. Elképesztő, hogy Szabadkán a nemzeti kisebbségi jogok alkalmazása pártközi „egyezkedések” és nem a jogszabályok alkalmazásnak a tárgya. Nem kell, tehát, túl sok reményt fűzni a SNS-VMSZ koalícióhoz és Pásztor Bálinthoz sem! Ahogy a pártjához sem!
Mi a garancia, hogy „nem lesz rosszabb, mint eddig volt”?
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
„Maradj mindig idegen!”
„A tisztes regény- és tárcagyáros nénik, a silány novellisták és fűzfapoéták, a grafomán puhányok - szögezte >
Ki lesz a győztes – a VMSZ vagy az SZHP?
Kétlem, hogy bárkinek is (beleértve a lovas Pásztort is) van áttekintése arról, hogy milyen a helyi >
A posztszocialista államokban, a több évtizedes elzártság kultúrája túlélte a vasfüggönyt
Csakhogy a folyamatot ez nem állítja le. Az idegenelleneséget hirdető kormányközeli médiumok a hírműsorukban hirdetik a >
Az udvari cselszövések egyre zavarosabbak
Zágrábban győztek a baloldali zöldek, Rijekában a szocialisták, de csak a zöldekkel való koalícióban, Splitben pedig >
Lovas esete Zemannal
Mindezek alapján talán érthetőbb, hogy a – többek szerint vitatott – irodalmi és politikai ambícióiról is >
Kiszorítósdi
Június 13-án eldől, hogy „Bácskossuthfalva 86 százalékban magyar lakossága”, „kiengedi-e a kezei közül a magyar önkormányzatot”, >
Elfogynak a magyar jogászok (is)!
A junior I. Pásztor, aki – a pozíciójánál fogva – eddig is tehetett volna a magyar >
Play Sinkó
A demokrácia válsága, posztfasizmus, autokrácia, diktatúra… Egyre gyakrabban találkozom ezekkel a fogalmakkal. Lehetséges-e, hogy ez csak >
Handke és a Balkán
2014-ban Handke a Nobel-díj megszüntetését javasolta, mert az téves irodalmi kánont teremt. Az, hogy ő lett >
Nem stratégia, cselekvési terv kell!
Lehetne a nyelvhasználati stratégiát még tovább is elemezni és talán ki is alakulna egy valós kép >
Együtt a fekete listán
Együtt írtuk alá azt a kiáltványt, amelyben figyelmeztettük a közvéleményt az extrém nacionalizmus, a populizmus és >
Átmenet a médiaháborúból a polgárháborúba?
Tény, hogy AV hatalmának egyik pillére az általa ellenőrzött elektromos és a nyomtatott sajtó. Erről pedig >