2020. szeptember 25. péntek
Ma Eufrozina, Kende névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Napi ajánló

„Irigylésre méltó állapotok”?

A tartományi ombudsman 2019. évi jelentése

Bozóki Antal
Bozóki Antal
„Irigylésre méltó állapotok”?


A tájékoztatásra vonatkozó záradékból is kiderül, hogy az ombudsman és a helyettese nem ismeri a nemzeti kisebbségi nyelvű tájékoztatás helyzetét sem. Folyamatban van ugyanis ezeknek a szerkesztőségeknek a tiltakozása a sokéves leépítés ellen, aminek most következhet be a csúcspontja. Bozóki Antal:

"Az ombudsman folyamatosan ellenőrzi és figyelemmel kíséri az emberi jogok területén a nemzetközi szerződések, szabványok és jogszabályok alkalmazását, és a begyűjtött információk alapján intézkedéseket javasol az emberi jogok védelme és fejlesztése állapotának javítására."

A tartományi polgári jogvédőről – ombudsmanról szóló tartományi képviselőházi rendelet.

A tartományi ombudsman (polgári jogvédő) 2019. évi jelentése az intézmény honlapján található, amelyre 2020. március 31-ei dátummal, vagyis az elkészítési határidő utolsó napján került fel.

А jelentés csak szerb nyelven és cirill betűvel található meg az intézmény honlapján. Ez is jól illusztrálja, hogy a tartományi szervek mennyire tartják tiszteletben a statútum 24. szakasza rendelkezéseit, amelyek szerint

„Vajdaság AT szerveiben és szervezeteiben a szerb nyelv és a cirill betűs írásmód mellett, a magyar, a szlovák, a horvát, a román és a ruszin nyelv és írás is hivatalos használatban van, a törvénnyel összhangban.

Vajdaság AT szervei, hatáskörük keretében intézkedéseket foganatosítanak a nemzeti kisebbségek – nemzeti közösségek hivatalos nyelv- és íráshasználatának törvényben szabályozott következetes érvényesítése céljából.”

Az éves jelentés nemzeti kisebbségi jogok védelmével foglalkozó részének az „összeállítása”, a határozat szerint, a jogvédő nemzeti kisebbségi jogok védelmével megbízott – nem túl agilis és, az ombudsmanhoz hasonlóan, a nyilvánosan ritkán jelentkező – helyettesének a feladatkörébe tartozik.

A 2019. évi jelentés megtartotta az előző évi jelentés szerkezetét. Most is kilenc fejezetből áll, éspedig: 1. Bevezető (5-8 oldalak); 2. Tevékenységek (9-12); 3. A nemzeti kisebbségi jogok védelme (13-22); 4. Gyermekjogok (23-42); 5. Nemi egyrangúság (43-58); 6. Az ombudsman tevékenysége az emberi jogok egyéb területein (59-64); 7. Kapcsolattartás a nyilvánossággal (65-68); 8. Statisztika (69-70) és 9. A Tartományi ombudsman pénzelése (71-72).

Az előző (2018. évi 98 oldalas) jelentéshez viszonyítva az idei 26 oldallal rövidebb. Nem is ez a gond, hanem, hogy jelentésnek számos hiányossága van, amelyekről a továbbiakban lesz szó.

A nemzeti kisebbségi jogvédelemmel foglalkozó fejezet öt részre tagozódik: 1. Általános rész (13-14 oldalak); 2. Tevékenységek (15-17); 3. Kutatások (17-19); 4) Gyűlöletbeszéd (19-20) és 5. Panaszok (20-22).

Az előző évi jelentéshez viszonyítva, amelyben a nemzeti kisebbségi rész 11 oldal terjedelmű volt, az aktuális beszámolóban ez a téma most 8 oldalra szűkül. Nem is az oldalszám a lényeges, hanem az, hogy a jelentés mit tartalmaz, illetve mit nem.

A fejezet bevezető részben arról lehet olvasni, hogy a 2019-es év „az újonnan megválasztott nemzeti tanácsok megalakulásának és munkája kezdetének jegyében telt el”, hogy „változások történtek a kétnyelvű anyakönyvi kivonatok kiadásában”, és a polgári jogvédő kötelezettségnek magyarázásáról, hogy jelentéseket küldjön a szerb kormány Emberi- és Kisebbségjogi Hivatalának.

Ez a rész azzal a mondattal fejeződik be, hogy „a nemzeti kisebbségi jogok állapotának és megvalósítási fokának általános értékelése a jelentés folytatásában lévő, az erre a témára készült kutatás bemutatása keretében adott”. (Az említett kutatás „eredményeiről” a jelentés szerkezeti sorrendjében lesz szó.)

Ennek a résznek a „tevékenységek” című a legterjedelmesebb fejezete. Arról szól, hogy a tartományi ombudsman „rendszeresen ellenőrizte azokat a pályázati eljárásokat” – az oktatás, a hivatalos nyelv- és íráshasználat, a művelődés és a tájékoztatás területén –, amelyeket az egyes titkárságok lefolytattak, hogy „negyedéves jelentéseket küldött” az említett kormányhivatalnak, valamint, hogy a tartományi jogvédő és a nemzeti kisebbségi jogok védelmével megbízott helyettese milyen üléseken vettek részt és milyen intézményekkel működtek együtt. (?)

A beszámoló „kutatással” foglalkozó része két fejezetből áll. Az első „a nemzeti kisebbségi jogok intézményes keretei” alcímet viseli, mivel a tartományi jogvédő „2019 második felében kutatásokat folytatott a meglévő intézményes keret és az ezen a területen a kialakult helyzet minél teljesebb áttekintése céljából”.

A második rész a „gyűlöletbeszéddel” foglalkozik.

„A begyűjtött és bemutatott adatok alapján” nyolc pontban összefoglalt „záradékok következtek”. Ezek legfontosabb megállapításai a következők:

1.) „A nemzeti tanácsok elégedettek a nemzeti közösségeik helyzetével, jogaival és szabadságaival és, az általános értékeléseik szerint, ennek a területnek a szintje irigylésre méltó.”

A szövegből azonban nem teljesen világos, hogy ezt az ombudsman állítja, vagy ez a kutatásban résztvevők véleménye?

2.) „Vajdaság Autonóm Tartományra, mint általában a Szerb Köztársaságra is, jellemző a lakosság számának állandó csökkenése, ami a születések alacsony százalékának és az ország elhagyásának a következménye, elsősorban gazdasági okokból, de részben a családegyesítés miatt is”.

A záradék szerint, „2002 és 2011 között a lakosság száma valamivel több, mint 100 ezerrel csökkent”, amiből „a többségi szerb lakosság száma 32 ezerrel, a nemzeti kisebbségek száma pedig 68 ezerrel”.

Ez arra utal, hogy „a nemzeti kisebbségi lakosságot jobban és nagyobb mértékben érintik a negatív demográfiai mozgások. Mindez a maga közvetlen vagy közvetett módján hatással van az alkotmánnyal és a törvényekkel garantált közösségi és egyéni jogok megvalósítására a művelődés, az oktatás, a tájékoztatás, valamint a hivatalos nyelv- és írás használat területén, amely területeken az egyes jogok érvényesítése a nemzeti kisebbsége számától, vagy a lakosságban való részarányától függ.”

Ebből arra a megállapításra lehet jutni, hogy az ombudsman nem ismeri nemzeti kisebbségek jogainak és szabadságainak védelméről szóló törvény 8. szakaszát, miszerint a szavatolt nemzeti kisebbségi jogok „nem csökkenhetnek”!

3.) „Csaknem miden komolyabb elemzés megállapítja, hogy a nemzeti kisebbségi jogok és szabadságok védelmének jogi keretei irigylésre méltó szinten vannak, és az alkotmányos és törvényes garanciák megfelelnek a legmagasabb európai mércéknek […] A normák azonban egy sor más törvényben is vannak, és ezeknek a kodifikálása kihat a jogszabályok hatékony alkalmazására, különösen, ha az eltérő jogi aktusokban a rendelkezések eltérőek”.

Szerbiában a nemzeti kisebbségi jogok, tehát – a kutatás vagy az ombudsman szerint –, „irigylésre méltók”, csak éppen a törvények nincsenek összehangolva. Vagyis, amit az egyik törvény biztosít, a másik megvon. Érthető?  

4.) Az oktatás területén „a nehézségek a nemzeti kisebbségi szakkáderek, a megfelelő tankönyvek hiánya (különösen a szakközépiskolákban), de a mind kevesebb számú diák és a nemzeti kisebbségi nyelven való tanulás utáni kisebb érdeklődés miatt jelentkeznek”.

A törvényes keret, tehát, „irigylésre méltó”, csak éppen a gyakorlatban nincsenek tankönyvek, tanárok se tanulók!

5.) „A több évtizedes hagyományú” nemzeti kisebbségi nyelvű tájékoztatás területén „említett problémák az esetleges a nem népszerű (talán műsori – B. A.) időszakra, a nem eléggé erős szignálra, illetve a nem teljes területi lefedettségre vonatkoznak”.

– A közönség rendelkezésére ma már a tájékozódás új lehetőségei is rendelkezésére állnak, az internet és a korszerű kommunikáció eszközei által – véli az ombudsman, miközben elfeledkezik az államnak az anyanyelven való tájékozódás feltételei biztosításának kötelezettségéről.

A tájékoztatásra vonatkozó záradékból is kiderül, hogy az ombudsman és a helyettese nem ismeri a nemzeti kisebbségi nyelvű tájékoztatás helyzetét sem. Folyamatban van ugyanis ezeknek a szerkesztőségeknek a tiltakozása a sokéves leépítés ellen, aminek most következhet be a csúcspontja.

6.) „A művelődés állandó pénzhiánnyal néz szembe, amit a tartományi művelődéssel és a nemzeti közösségi ügyekkel megbízott titkársága a költségvetésből a rendes tevékenységre fordítható eszközöknek a rendszeres odaítélésével próbálnak enyhíteni. Az eszközöket pályázatok útján, átlátható módon és a nemzeti tanácsok véleménye alapján ítélik oda”.

Az ombudsman azonban nem vesz tudomást arról, hogy például  a magyar nemzeti közösség esetében ez a csaknem egypárti összetételű nemzeti tanács véleménye alapján történik…

7.) „Nagy figyelmet fordítanak a nyelvi identitás megőrzésére. A tartomány 45 önkormányzata közül, a szerb nyelv mellett csupán öt községben nincsen hivatalos használatban valamelyik nemzeti kisebbség nyelve. […] A jelentkező problémák bizonyos mértékben összefüggésben vannak a szakkáder hiánnyal, a jogok nem ismerésével a nemzeti kisebbségek részéről, vagy ezeknek a jogoknak a megvalósításától való könnyű elállással, és csak kivételes esetekben az adminisztráció akadályozásával” – áll a záradékban. Arról azonban hogy ez a gyakorlatban hogyan is néz ki, a jelentés nem tartalmaz adatokat. Sőt,  jelentésből – véletlenül vagy szándékosan – kimaradtak a tartományi szervekben dolgozók nemzeti összetételének alakulására vonatkozó adatok is, amelyeket a korábbi éves jelentések tartalmaztak.  Így aztán nem tudjuk (azt sem), hogyan valósulnak meg, illetve hogyan nem valósulnak meg a „részarányos foglalkoztatásra” vonatkozó határozatok. Vagy talán éppen azért, hogy ne is tudjuk?

8.) „Az Európai Uniós csatlakozási tárgyalások 23. fejezetével összefüggő cselekvési terv elfogadásával Szerbia megerősítette stratégiai elkötelezettségét az alapvető emberi és nemzeti kisebbségi jogok intézményes és törvényhozási kereteinek fejlesztése iránt”.

Szerbia stratégiai elkötelezettségeivel általában nincs is gond, annál több van viszont azoknak a gyakorlatba való ültetésével. Erről viszont nem esik szó a jelentésben.

A jelentés gyűlöletbeszédre vonatkozó része – ugyancsak begyűjtött adatokra hivatkozva – négy pontból álló szövegben van megfogalmazva.

Az elsőben az ombudsman felhívja a figyelmet, hogy a grafittok útján terjesztett sértő üzenetek problémáját nem szabad elhanyagolni, se ezekhez, mint kizárólagos kommunális problémákhoz viszonyulni, hanem „gyűlöletkeltő cselekményként és nem ritkán az erőszakra való felhívásként kell rájuk tekinteni”.

A másodikban szorgalmazza a különböző illetékes szervek és intézmények együttműködését, amely „a gyűlölet és a gyűlöletbeszéd minden formáját elítélő előadásokban és egyéb manifesztációk szervezésében nyilvánulhat meg”.

A harmadikban felhívja a figyelmet „a gyűlöletkeltő grafittok minél rövidebb időn belüli kötelező eltávolítására a nyilvános felületekről és támogatja a helyi önkormányzatok álláspontját miszerint meg kell erősíteni az egyes létesítmények videó-ellenőrzést és rendezni az elhagyott létesítményeket”.

Az utolsó pontban „összehangolt akciót szorgalmaz a foglalkoztatottak képzésére az önkormányzatokban Vajdaság egész területén, hogy megismerkedjenek a gyűlöletbeszéd és a megkülönböztetés tilalmára vonatkozó mérvadó előírásokkal és intézkedésekkel, azok hatékony gyakorlati alkalmazása céljából”.

 

2020. augusztus 30.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Szerbia egyetlen csatlakozási fejezetet sem nyitott az idén

A dokumentum hangoztatja, hogy „a nemzeti kisebbségek védelmét Vajdaság AT-on kívül fejleszteni kell”. Mintha a Vajdaságban >

Tovább

Azt hallom, csoda történt Washingtonban

Ez történik most is, és így marad időtlen-időkig, ha időközben nem tör ki egy regionális háború. >

Tovább

Osztozkodás a lőporos hordón

A Nyugat-Balkán – leánykori nevén Jugoszlávia plusz Albánia – befolyásolásáért többen vetekednek: az EU, az USA, >

Tovább

Botrány Újvidéken

Szerbia ezúttal kiállította saját igazolványát, az osztályzaton nem csodálkozom. Ellenben miért hallgatnak a polgárok? Félnek? Tudják, >

Tovább

Menekülés a magányból a forradalomba

A Menj és szenvedj te is, című, a Nyugatban megjelent naplójegyzetei elárulják, hogy semmiképpen sem az >

Tovább

Javasasszonyok és politológusok

A szerb kormány szerint Vučić történelmi jelentőségű győzelmet aratott. Mások szerint úgy ült a fotelén gőgösen >

Tovább

Kettős nyomás alatt

Nem kell azonban szem elől téveszteni a tényt, hogy Szerbiában a médiák új tulajdonosai a hatalmi >

Tovább

Örömünnep Szerbiában

Nem irigylem a szerbiai politikusokat sem. Hogyan lehet kormányozni egy nemzetet, amelynek lelkében ilyen mély ellentmondások >

Tovább

Konformizmus-vita

Nos, a vereség lehelete már ekkor érződött, ám a folyóiratot, amelynek indulása 1968 előszelét is jelezte, >

Tovább

Örök hála Bosnyák Istvánnak

Magától értetődő volt minden egyes mondata. Most azonban arra gondolok, hogy a lehetetlenre vállalkozott. Csak abban >

Tovább

Szaxofon

A szomszéd, a gimnázium igazgatója, Uroš bácsi szóvá is tette édesapámnak, hogy „eladtuk a kutyánkat, hogy >

Tovább

Alternatíva nélküli kor

Hobsbawm szerint az a veszély fenyeget bennünket, hogy felülkerekednek „a jobboldali, demagóg, idegengyűlölő, nacionalista rendszerek, amelyek >

Tovább