2020. szeptember 21. hétfő
Ma Máté, Mirella, Jónás névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Napi ajánló

Péterrévei vízgondok

Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter figyelmébe

Bozóki Antal
Bozóki Antal
Péterrévei vízgondok

Az ilyen dolgokkal, amelyek ellehetetlenítik a mindennapi élet, a jelek szerint, senki sem törődik. A ház- ás földvásárlás nem elegendő, ha ehhez nem párosul az életfeltételek javítása is. Telik labdarúgó stadionokra, focicsapatok pénzelésére, csak az alapvető emberi jogok érvényesítésére nem. Bozóki Antal:

Olvasói (panasz)levél:

Péterrévén, az ún. Takács boltnál van egy ártézi kút, amelyikben magától tör fel a víz. Sokan innen hordják a vizet, mert ami a csapból folyik ihatatlan, egészségre káros. Van, akinek nincsen pénze flakonos víz vásárlására, és innen jut vízhez.

Nem tudni pontosan, ki az illetékes az esetben, a pecellói helyi közösség, Óbecse község, vagy talán a Vodokanal közvállalat. Vagy mind a három?

Elszomorító látvány! Mielőbb fel kellene újítani, hogy az ivóvízért oda járó lakosság legalább kulturált, emberi körülmények között jusson a vízhez!

Honlapomnak az egyik olvasója hívta fel e figyelmem az áldatlan állapotokra (név és cím nálam), melyek között a péterrévei lakosok vízhez jutnak. Bizonyára nem az egyetlen ilyen eset a Délvidéken/Vajdaságban, de jól illusztrálja, milyen körülmények között él a lakosság Szerbiában a 21. század második évtizedének végén.

Péterrévén – a 2011. évi népszámlás szerint – 5175 magyar nemzetiségű lakos élt, vagyis a lakosság 70,71 százaléka vallotta magát magyarnak. Azóta bizonyára jelentősen megcsappant a lakosok száma, mert a jobb életkörülmények reményében – mint számos más helységből is – eltávoztak a helységből.

A levél nem csak az artézi kút állapotáról és a rende(ze)tlen és bizonyára szennyezett környezetéről tanúskodik, de arról is, hogy a  csapból (alighanem a helyi vízvezetékből) folyó víz „ihatatlan”. Az sem világos, hogy a csapból és a kútból folyó víz emberi fogyasztásra alkalmas-e vagy sem. Készült-e erről laboratóriumi elemzés?

Levélírónk azt sem tudja, pontosan ki az illetékes a kútnak és a környékének a rendben tartása ügyében. Egy azonban biztos, a helyi közösség vezetői sem lehetnek mentesek a felelősségtől az intézkedések elmaradása miatt. 

Péterréve az utóbbi években leginkább az ott folyó „szervezett betelepítésekről”, „rablásokról” és „házrongálásokról” vált ismerté. Legfőképpen az internetes honlapokon, mivel a közszolgálati magyar sajtó erről nemigen cikkezett. Minderről mélyen hallgat a Vajdasági Magyar Szövetség és a Magyar Nemzeti Tanács is. Fontos, hogy Pásztor István harmadszor választották (az elcsalt választásokon) a Tartományi képviselőház elnökévé, a fiát Bálintot pedig (ki tudja már megszámolni hányadszor) képviselőnek a szerb parlamentbe.

Deli Andor Fideszes-véemeszes Európai parlamenti képviselő sem emelte fel hangját a szülőfaluja érdekében. Neki Brüsszelben vélhetően sem lakhatási sem vízellátási gondjai nincsenek. Miért szólalna fel a pecellói és a többi délvidéki magyar érdekében? 

Ha lenne, aki utánajárjon, bizonyára más falvakban is számos olyan körülményt találna, amelyek megnehezítik a mindennapi életet, leginkább a lakosság életvitelét és serkentik az elköltözést. A bánáti Tordán például a postán banki kártyával nem lehet se fizetni, se másik bankból pénz felvenni. A lakosság (nem csak) a pénzügyek intézése miatt kénytelen a környező falvakba utazni.

Az ilyen dolgokkal, amelyek ellehetetlenítik a mindennapi élet, a jelek szerint, senki sem törődik. A ház- ás földvásárlás nem elegendő, ha ehhez nem párosul az életfeltételek javítása is. Telik labdarúgó stadionokra, focicsapatok pénzelésére, csak az alapvető emberi jogok érvényesítésére nem.

Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter szerint „Szerbia a kisebbségvédelem terén túlszárnyal EU-s országokat is”. A miniszternek el kellene látogatnia legalább Péterrévére és Tordára, hogy betekintést nyerjen, milyen is valójában Szerbiában a nemzeti közösségek védelme, hogyan, milyen körülmények között élnek a magyar közösség tagjai!

 

2020. augusztus 11.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Botrány Újvidéken

Szerbia ezúttal kiállította saját igazolványát, az osztályzaton nem csodálkozom. Ellenben miért hallgatnak a polgárok? Félnek? Tudják, >

Tovább

Menekülés a magányból a forradalomba

A Menj és szenvedj te is, című, a Nyugatban megjelent naplójegyzetei elárulják, hogy semmiképpen sem az >

Tovább

Javasasszonyok és politológusok

A szerb kormány szerint Vučić történelmi jelentőségű győzelmet aratott. Mások szerint úgy ült a fotelén gőgösen >

Tovább

Kettős nyomás alatt

Nem kell azonban szem elől téveszteni a tényt, hogy Szerbiában a médiák új tulajdonosai a hatalmi >

Tovább

Örömünnep Szerbiában

Nem irigylem a szerbiai politikusokat sem. Hogyan lehet kormányozni egy nemzetet, amelynek lelkében ilyen mély ellentmondások >

Tovább

Konformizmus-vita

Nos, a vereség lehelete már ekkor érződött, ám a folyóiratot, amelynek indulása 1968 előszelét is jelezte, >

Tovább

Örök hála Bosnyák Istvánnak

Magától értetődő volt minden egyes mondata. Most azonban arra gondolok, hogy a lehetetlenre vállalkozott. Csak abban >

Tovább

Szaxofon

A szomszéd, a gimnázium igazgatója, Uroš bácsi szóvá is tette édesapámnak, hogy „eladtuk a kutyánkat, hogy >

Tovább

Alternatíva nélküli kor

Hobsbawm szerint az a veszély fenyeget bennünket, hogy felülkerekednek „a jobboldali, demagóg, idegengyűlölő, nacionalista rendszerek, amelyek >

Tovább

Bret Easton Ellis: “a beszari nemzedék”

A kapitalista rendszerben érvényesülő kapitalista értelmiségi elitet nem kínozza a lelkiismeret. Úgy látszik azonban, hogy a >

Tovább

Laudáció Márti néni tiszteletére

Végülis kettejükben (a megjelenésükön kívül) abszolút van valami közös: mindketten csak hiszik magukat valaminek: egyik főszerkesztőnek, >

Tovább

Mozaik vagy periféria?

A kisebbségi kultúra és közélet lélegeztetőgéppel Budapestre van csatolna, a közösség egyre inkább szigetszerűen működik. A >

Tovább