2020. szeptember 30. Szerda
Ma Jeromos, Honória, Hunor névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Napi ajánló

Zentán (is) mellőzik a magyar nyelvet

Bozóki Antal
Bozóki Antal
Zentán (is) mellőzik a magyar nyelvet
Aláírta a választásokon való közös indulásról szóló megállapodást a VMSZ, a VMDP és a MEP elnöke

Csak egy tárgyilagos felmérés mutatná meg, hogyan is állunk a Délvidéken/Vajdaságban a magyar nyelv hivatalos használatával. Ha lenne, aki azt elkészítené! A Magyar Nemzeti Tanács, annak a Nyelvhasználati Bizottsága és a Végrehajtó Bizottságának az ilyen ügyekkel megbízott tagja ugyanis mélyen hallgatnak. Hallani sem lehet róluk! Bozóki Antal:

Június 5.

Szlovák bocsánatkérés

A szlovákiai magyaroktól az anyanyelvükhöz való ragaszkodásuk miatt ért igazságtalanságokért kért bocsánatot Igor Matovič szlovák kormányfő június 5-ei Facebook-bejegyzésben – közölte a sajtó.

 – Kedves barátaim – akiknek fontos a békés szlovák–magyar együttélés Szlovákiában –, őszintén bocsánatot akarok kérni tőletek azokért az igazságtalanságokért, amelyek életetekben amiatt értek benneteket, hogy nem voltatok hajlandók feladni az anyanyelveteket – írta a szlovák kormányfő. Hozzátette: egyúttal megértést kér azon múltbéli szlovákok számára, akik „ugyanezen okokból szenvedtek, főként a 19. század második felében a történelmi Magyarországon”.

Igor Matovič Facebook-bejegyzésében visszautalt arra a pozsonyi várban általa kezdeményezett, nem sajtónyilvános, június 2-ai találkozóra, amelyen szlovákiai magyar politikusokat és közéleti személyiségeket fogadott Trianon 100. évfordulója alkalmából, illetve arra A magyar nemzeti közösség memoranduma című dokumentumra is, amelyet ott a Magyar Közösség Pártjának (MKP) küldöttsége adott át neki.

A szlovákiai magyarság politikai érdekképviselete már huzamosabb ideje kéri a közösség anyanyelvhasználatának kiterjesztését a hivatali érintkezésre, többek között a bíróságokra.

A múltban és a jelenben is nem egy példáját ismerni annak, amikor felvidéki magyarokat igazságtalanságok értek amiatt, mert anyanyelvükön beszéltek, vagy más módon kerültek hátrányos helyzetbe annak használata miatt.

Az érvényben lévő szlovák nyelvtörvény is hátrányos megkülönböztetésben részesíti a kisebbségi nyelveket az államnyelvvel szemben.

Reméljük, hogy a szlovák kormányfő szavai nem csak gesztus értékűek, és hogy változást hoznak a magyar nyelv iránti viszonyulásban Szlovákiában.

Június 7.

Zentán (is) mellőzik a magyar nyelvet

A délvidéki magyar sajtó arról tudósít, hogy a Vajdasági Magyar Szövetség káderei által vezetett zentai Hófehérke óvoda az óvodai kiiratkozással kapcsolatos értesítést „csak szerbül tette közzé”.

Az írásból azt is megtudjuk, hogy az elmúlt időszakban „a Hófehérke óvoda magyar nyelven kiadott értesítései hemzsegnek a magyartalan kifejezésektől, a stilisztikai és nyelvi hibáktól”. Milyen szinten lehet akkor ott a magyar nyelvű oktatás?

Zenta község lakosságának – a város hivatalos honlapja szerint – 81% magyar, 9% szerb, 10%-a pedig egyéb nemzetiségű”. Mások szerint a magyar lakosság mára jó, ha eléri a 70 százalékot.

A község alapszabályának 6. szakasza szerint „a község területén hivatalos használatban van a szerb nyelv és a cirill betűs írás, valamint a magyar nyelv és írás”. (A község alapszabályának magyar nyelvű szövegét nem találni az interneten, csak annak a tervezetét.) A város polgármestere Czegledi Rudolf, a Vajdasági Magyar Szövetség Elnökségének tagja. 

Zentán, tehát, nem alkalmazzák a hivatalos nyelvhasználatra vonatkozó törvényes rendelkezéseket. A (vée)meszes vezetőség lemondott az anyanyelv használatról. Nem kell ezen csodálkozni, teljesen összhangban van ez Pásztor István megalkuvó, a közösség jogokat feladó politikájával.  Ez a legjobb út a magyar közösség beolvadására.

Más községekből is érkeznek a magyar nyelv hivatalos használatával kapcsolatos kedvezőtlen hírek.

Legutóbb arról értesültünk, hogy Zombor város honlapjáról „egyik napról a másikra – magyarázat vagy indoklás nélkül – eltűnt a latin betűs közlés”, magyar nyelvű tájékoztatás pedig nincs is – annak ellenére, hogy a város alapszabálya 6. szakaszának 2. bekezdése szerint a Zombor területén „hivatalos használatban van a latin írás, valamint a magyar nyelv és írás is”. A magyar nyelvű feliratok nyelvileg kifogásolható/nem helyes magyar szöveget tartalmaznak.

Az év elején a Szabadkai Közkórház a magyar és horvát nyelvű megnevezését cirill írásmóddal tüntette fel a fejlécén, amiért bocsánatot is kért. Ezt megelőzően (még csak nem is magyar, mert ilyenek most már nincsenek is, hanem) a kétnyelvű anyakönyvek megszűnése váltott ki a közösségben heves reagálást, stb.

Csak egy tárgyilagos felmérés mutatná meg, hogyan is állunk a Délvidéken/Vajdaságban a magyar nyelv hivatalos használatával. Ha lenne, aki azt elkészítené! A Magyar Nemzeti Tanács, annak a Nyelvhasználati Bizottsága és a Végrehajtó Bizottságának az ilyen ügyekkel megbízott tagja ugyanis mélyen hallgatnak. Hallani sem lehet róluk!

– Nem kellenek itt szerb pártok, hogy háttérbe szorítsák a magyar nyelvet, sajnos megteszi ezt a VMSZ helyettük is – kommentálta a zentai esetet a Délhír portál.

Nem kellene itt is valakinek bocsánatot kérni, mint Szlovákiában?

Június 8-9.

A délvidéki magyarság jobbat érdemel!

Ágoston András, az általa írt/szerkesztetett/terjesztett, tömör Fideszes-véemeszes KIFO Hírlevélben, arra panaszkodik, hogy „több – (szerinte – B. A.) balliberális – ismerőse is szóvá tette: nem világos mi az oka annak, hogy a korábban nagy következetességgel képviselt perszonális autonómiára vonatkozó követelést odahagyva, odaállt a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) és a Szerb Haladó Párt (SNS) „stratégiai” együttműködése mellé, s nyugdíjas létére miért állt át a szerb oldalra”? – Ezt ugyan így nem mondták ki, de jól érzékelhető, hogy árulónak tartanak – írja Ágoston. – Rövid válaszom a következő: erről szó sincs, amit most képviselek, az nem más, mint a korábbi véleményem körülményeknek megfelelő változata – tette hozzá.

Ágoston bővebb magyarázata szerint „a Kárpát-medencében élő magyarok alapvető érdeke az, hogy a migránsveszély elhárítására céljából – a megváltozott körülményeknek megfelelően – azt a gyakorlati megoldást áll érdekünkben támogatni, amely a balliberális árulással szemben, s a szintén a saját nemzeti érdekeit képviselő szerb hatalmi párttal fejlődő együttműködés közepette, eredménnyel kecsegtet. Sőt, amely máris eredményeket hoz.”

A másik érve szerint „a valóság az, hogy az egyre jobb magyar-szerb együttműködés fontos eleme a VMSZ. S ezt, ha nemzetünk javát akarjuk, támogatni kell.”

A VMDP egykori vezetője nem hagy kétséget: „Nincs tehát tévedés. Magyar politikusoknak mindig a magyar nemzet alapérdekeinek megfelelően, azok érvényesülését szem előtt tartva kell cselekedniük. Ahogy a körülmények megkívánják.”

– Érdekünk tehát, hogy a VMSZ megkapja a vajdasági magyar szavazatok minél nagyobb többségét, s hogy a június 21-i választásokon a szerb kormánypárt és koalíciója győzzön – véli Ágoston.

Nos, a politikusok között nem számít ritka esetnek, ha valaki „pártot vált”, megváltoztatja a politikai véleményét, magatartását. Ez természetesen mindenkinek a magánügye. Nincs is ezzel semmi gond, csak éppen az erkölcsét jellemzi.

Ágoston feladta az általa korábban képviselt elveket, nyíltan a VMSZ (és a Fidesz) oldalára állt. Egyébként a volt pártja (a VMDP) is koalíciós szerződést kötött a VMSZ-el a választásokon való közös indulásról. Vállalva ezzel a VMSZ-nek a közösségre nézve hozott rossz, egyes esetekben még megalázó döntéseinek a politikai következményeit is.

Álláspontjait azzal magyarázza, hogy „magyar politikusoknak mindig a magyar nemzet alapérdekeinek megfelelően, azok érvényesülését szem előtt tartva kell cselekedniük. Ahogy a körülmények megkívánják.”

Még ezzel a állásponttal se lenne semmi probléma, ha fel nem vetődne a kérdés, ki az aki meghatározza és minek alapján, hogy mi felel meg „a magyar nemzet alapérdekeinek”? Kötelező-e mindenki számára, hogy alávesse magát a mások által megfogalmazott politikai diktátumnak? Hol itt a demokrácia? Az ilyen kérdések felvetőjét Ágoston azonnal balliberálisnak bélyegezné!

A volt pártvezér szerint az „érdekünk, hogy a VMSZ megkapja a vajdasági magyar szavazatok minél nagyobb többségét, s hogy a június 21-i választásokon a szerb kormánypárt és koalíciója győzzön”.

Ez azt jelentené, hogy minden magyar választónak a VMSZ listájára kelle(ne) szavazni? Anélkül, hogy elszámoltak volna, mit tettek, milyen eredményt értek el az utóbbi tíz évben a magyar közösség érdekében? Szerintem (röviden): Éppen semmilyent! (Lásd a zentai, zombori, szabadkai stb. példát!) Ezért ez az álláspont kritikátlan és egyszerűen elfogadhatatlan! A VMSZ kapjon annyi szavazatot, amennyit megérdemel!

Helyes az, ha valaki összenemzeti szempontból próbálkozik politizálni, de az már kevésbé, sőt egyáltalán nem, ha a véleményét egyetlen és kizárólagos igazságként szeretné elfogadtatni, a közösségre erőszakolni!

 E sorok írása közben érkezett a közlemény, miszerint „a VMDK (Ágoston első pártja, amelyben „titkos szavazással, és döntő többséggel leváltották” – B. A.)  nem támogatja dr. Pásztor Bálintot Szabadka polgármesterének”, „mert a VMSZ és dr. Pásztor Bálint ugyanazt a politikát képviseli, mint a Szerb Haladó Párt (SNS).  Nincsen különbség köztük. Úgy összenőttek, mint a hús és a köröm, gyakorlatilag a SNS magyar tagozata lettek. Szabadka pedig (a délvidéki magyarság és az ország is) ettől jobbat érdemel!”

 

2020. június 10.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

„A vajdasági magyarság lapja”?

A Magyar Szó és a Hét Nap akkor lesz a vajdasági magyarság napilapja, amikor majd a >

Tovább

A rossz közérzet lázadása

Az unokák elégedetlenek az középnemzedéki apák konformizmusával¬; ez még nem rendszerváltás a „szelíd tüntetések” még csupán >

Tovább

Új szintézis?

Azon töprengve, hogy a memoárokban és a regényekben sokat írtak azokról a hontalanokról, emigránsokról, száműzöttekről, kozmopolitákról, >

Tovább

„Sajnálatos, hogy templomainkban helyt nyer a választási kampány.”

A véemeszes magyar érdekvédelem – a Szerb Haladó Párttal kötött elvtelen szövetség miatt – semmi eredményt >

Tovább

A nemzetállam keblére öleli még a „tékozló fiait” is

Ezért nem nevezhető hontalannak az, aki egyik várost felcseréli egy másikkal, mert ott jobban érzi magát. >

Tovább

Szerbia egyetlen csatlakozási fejezetet sem nyitott az idén

A dokumentum hangoztatja, hogy „a nemzeti kisebbségek védelmét Vajdaság AT-on kívül fejleszteni kell”. Mintha a Vajdaságban >

Tovább

Azt hallom, csoda történt Washingtonban

Ez történik most is, és így marad időtlen-időkig, ha időközben nem tör ki egy regionális háború. >

Tovább

Osztozkodás a lőporos hordón

A Nyugat-Balkán – leánykori nevén Jugoszlávia plusz Albánia – befolyásolásáért többen vetekednek: az EU, az USA, >

Tovább

Botrány Újvidéken

Szerbia ezúttal kiállította saját igazolványát, az osztályzaton nem csodálkozom. Ellenben miért hallgatnak a polgárok? Félnek? Tudják, >

Tovább

Menekülés a magányból a forradalomba

A Menj és szenvedj te is, című, a Nyugatban megjelent naplójegyzetei elárulják, hogy semmiképpen sem az >

Tovább

Javasasszonyok és politológusok

A szerb kormány szerint Vučić történelmi jelentőségű győzelmet aratott. Mások szerint úgy ült a fotelén gőgösen >

Tovább

Kettős nyomás alatt

Nem kell azonban szem elől téveszteni a tényt, hogy Szerbiában a médiák új tulajdonosai a hatalmi >

Tovább