2020. június 4. csütörtök
Ma Bulcsú, Kerény, Kerubin névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Kik vagyunk, mit akarunk

Egy rossz hírű könyvnek van hasonló címe. A szerzőpáros ezzel akarta lejáratni az 1956-os magyarországi forradalom >

Tovább

Napi ajánló

Koronabomba

Bódis Gábor
Bódis Gábor
Koronabomba

„Kako objašnjavaš te požare ? ... Zašto je zgrada bivšeg CK gađana i pogođena na dva nivoa, pri dnu i pri vrhu ... ako sam te dobro razumeo ?“, pita Gabor Bodiš, urednik i voditelj RSE u Pragu. 

„Na samom vrhu, na ravnom krovu ove zgrade, nalazi se, ili se nalazilo... ne vidim sada od vatre i dima ... nekoliko predajnika ovdašnjih radio i tv stanica ... julovskog TV Pinka, BK TV, SOS TV, Radio Košave...

A minap felhívott a talán legkedvesebb belgrádi haverom és kollegám Rade Radovanović. A valamikori belgrádi rádió műsorvezetője, szerkesztője, drámaíró, később az összes belgrádi ellenzéki tüntetés elmaradhatatlan moderátora, a néhai Đinđić kebelbarátja. A kilencvenes évek végén, közvetlenül a NATO bombázások kezdete előtt átvette a Szabad Európa Rádió belgrádi szerkesztőségének a vezetését és mint vérbeli riporter minden éjszaka (éjféltől reggel hatig) élőben közvetítette a bombák becsapódását egész Szerbiában. Olyan sok helyi rádióból álló hálózatunk volt, hogy minden városban, faluban volt legalább egy tudósítónk.

A Központi Bizottság (úgyis mint CK) újbelgrádi épületét április 21-én érte találat. Rade és családja a közvetlen szomszédságban levő társasház egyik lakásában laktak (mind a mai napig). Így aztán az ablakában állva, élőben közvetíthetett. Az aznapi éjféli műsor vezetője éppen én voltam. Ezt az eseményt örökíti meg Rade a készülő doku-regényében, amelyet véleményezésre elküldött nekem is. Gondoltam megosztom Önökkel az erre vonatkozó részt. A főszereplő Radomir Radić a szerző könnyen megfejthető álneve:

Neviđen prizor na raskršću Bulevara Lenjina i Milentija Popovića. Pogođena  krstarećim projektilima, gori zgrada biših društveno-političkih organizacija, znana kao – CK. Prizor vatrene stihije, koju sa zemlje bezuspešno pokušavaju da obuzdaju vatrogasci, posmatra sa okolnih trotoara i same raskrsnice sve više građana, koji kolima ili pešice, pristižu iz pravca Zemuna, Bloka 45 i Starog Grada... Okružen svojim komšijama, Žikom, Soletom, Makijem, Brankom, Srđom ... Radomir se mobilnim telefonom uključuje u program RSE

„Poslovna zgrada Ušće, bivši CK, pogođena je poslednjih pola sata sa nekoliko NATO projektila... najverovatnije Tomahavcima... i sada gori, u podnožju i pri vrhu... i to ... koliko vidim, sa tri strane... Zapadne, okrenute bloku „Šest kaplara“ i hotelu Hajat... južne, prema Savi i centru Beograda... i severne, prema Zemunu... Od samih eksplozija, a bilo ih je nekoliko... pet, šest... ovaj soliter od dvadeset i tri sprata ... izgrađen pre više od tri decenije ... nije se srušio, nije se čak ni nakrivio ... ali ga sada razara i uništava  strahovit požar, ili tačnije da kažem – požari ... Naime, krstareći projektili su, kao da su džojstikom navođeni, prvo pogađali visoke spratove ... sedamnaesti, osamnaesti ... i tu su i izazvali požar, pa vatra sada guta i sam vrh zgrade... A zatim, ili istovremeno,  NATO je gađao i spratove pri zemlji ... drugi, treći ... tako gori i prvih nekoliko spratova ... Evo, gledam... gori... drugi, treći i četvrti sprat... Dakle, gori zgrada pri zemlji i spratovi na samom vrhu solitera Ušće...“

„Kako objašnjavaš te požare ? ... Zašto je zgrada bivšeg CK gađana i pogođena na dva nivoa, pri dnu i pri vrhu ... ako sam te dobro razumeo ?“, pita Gabor Bodiš, urednik i voditelj RSE u Pragu. 

„Na samom vrhu, na ravnom krovu ove zgrade, nalazi se, ili se nalazilo... ne vidim sada od vatre i dima ... nekoliko predajnika ovdašnjih radio i tv stanica ... julovskog TV Pinka, BK TV, SOS TV, Radio Košave...  U svom otvorenom pismu od pre nekoliko dana ... pismu Robinu Kuku, britanskom ministru spoljnih poslova... Mirjana Marković, predsednica direkcije JULa,  negirajući Kukove tvrdnje da je ona, zajedno sa sinom i ćerkom pobegla iz zemlje, između ostalog tvrdi ... da njena ćerka i dalje uređuje... kako je rekla...  najpopularniji omladinski radio u zemlji, radio Košavu... Predajnik tog radija, kao što sam pomenuo, nalazio na vrhu ove zgrade koja gori... Ne tvrdim, ali, možda je ovaj NATO napad... neka vrsta odgovora britanskog šefa diplomatije Kuka  ... na pismo ... otvoreno pismo ... predsednice direkcije  JULa ...“

„Da, ali gađani su i gore i niži spratovi bivšeg CK?“

„Gore, i požar je sve veći... i pored toga što se vatrogasci... nekoliko desetina vatrogasaca ... bori da ... uz pomoć šmrkova ... visokih merdevina i vode iz 

cisterni ... stavi požar pod kontrolu...  Ne znam zašto su natovci ciljali i ove niske spratove bivšeg CK, ali znam da je na četvrtom spratu bilo sedište vladajuće Socijalističke partije Srbije“.

„Ima li stradalih i ranjenih u ovom napadu?“

„Koliko znam do sada... nema ni ranjenih, ni stradalih... što je, rekao bih, jedna zaista pohvalna činjenica“.

„Pohvalna činjenica za koga?“, pita Gabor Bodiš.

„Pohvalna činjenica ... za svakog onog ... u komandnom lancu NATO... ko nekom svom podređenom ... naredi ili kaže ... da nekoga u Beogradu, Prištini, ili bilo gde ... obavesti da će ... tada i tada... biti bombardovano ili raketirano ... to i to... Zahvaljujući takvom naređenju ... bivši CK je noćas... i ne samo noćas... bio potpuno prazan ... te zato nema ni mrtvih, ni ranjenih ...  o čemu govori i to što ne vidim ... i ne čujem sirene... niti jednih kola hitne pomoći...“

„Kolega Radomire, za ovo uključenje, još nam reci kako tvoje komšije, dakle, Novobeograđani, od kojih su neki i sada sa tobom na mestu događaja...  kako reaguju na ovaj napad... na činjenicu da gori zgrada od istorijskog značaja... sedište bivšeg centralnog komiteta Saveza komunista  Jugoslavije?“

„Kolega Gabi, ne samo moje komšije, nego i drugi Beograđani kojih je ovde svakim minutom sve više... a sada ih je sigurno više od šest, sedam stotina ... reaguju na dva načina... Jedni, mahom stariji, duboko su pogođeni i nemoćno gledaju ... možda ... svoj CK u plamenu... Ko zna čega se sve prisećaju?...  Ovi drugi, mahom mlađi Beograđani... reaguju posve drugačije...  Ne mogu reći da se baš raduju,  ali im očigledno nije ni žao što gori zgrada bivšeg CK... Jedan od takvih... u kraju poznati ljubitelj poezije Sima ... sa haube nečijih kola ... parkiranih na trotoaru ... recituje stihove ... I to stihove nadrealista... što mi se čini...  savršeno realističnim i adekvatnim ... u ovim trenutcima rasterećenja nakon udara i ekspolzija krstarećih projektila...“

„Da onda ovo tvoje uključenje... čudno i neuobičajeno čak i za ovakve situacije bomnbardovanja...“, Radomir ga prekida...

„...raketiranja, kolega Bodiš ... Bili su to tomahavci... čini se britanski...“

„dobro, raketiranja ... Vidim da brzo učiš preciznu vojnu terminologiju... na žalost, u praksi! ... Možemo li  i završimo tvoje uključenje ... nekim stihom otuda, ispred zgrade bivšeg CK, koja gori, nakon što su je pogodili ... raketni... NATO projektili ?“

„Da, svakako ... Evo, Sima je okupljenima baš nadahnuto recitovao Oskara Daviča... a poentirao je stihom  „Volim Ce Ka jer je za čoveka...“ ... A u ovim trenutcima, dok Sima govori... ako se ne varama...  stihove Tina Ujevića...

Noćas se moje čelo žari,

noćas se moje vjeđe pote;

 i moje misli san ozari,

umrijet ću noćas od ljepote...

...Dok Sima recituje ...  stiže  „pauk“ ... i evo staje pored „Škode“ ... koja je parkirana na zelenoj površini...  ali, sa koje odjekuje poezija  ...  Čisti nadrealizam ... Pozdrav iz ... i noćas raketiranog Beograda...“.

Dok je Gabor Bodiš iz studija u Pragu odjavljivao Radomira, na raskrsnici ispred zgrade bivšeg CK koji gori – nastavljala se predstava Sime i „pauka“ .

 

2020. április 18.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Húsz éve (4. rész)

Közgazdasági bravúrjaimról bárki tudomást szerezhetett, ha elolvasta a Bódis-cukrászdáról szóló eddigi élményfoszlányaimat. Az üzleti partnerek megválasztásában >

Tovább

Amiről nem beszélünk...

A kommunikáció először arról szólt, hogy tragédia előtt állunk, egy hónappal később pedig, hogy minden a >

Tovább

Keresik az ajándékot

Eluralkodtak a minden nagyobb szenvedély nélküli, intelligens, művelt és óvatos szeretők. Megcsodálom őket, ám sajnálom, hogy >

Tovább

Húsz éve (3. rész)

Az ünnepélyes megnyitás után azonnal beütött a ménkű: Bogár Laci és neje (a partnerek) úgy gondolták, >

Tovább

Szerbia nem demokratikus ország

Amennyiben nem lesz biztosíték a szabad és tisztességes választási kampányra, a választások legitimitása elkerülhetetlenül kérdésesé válik. >

Tovább

Szabadulás Trianontól

Nincs más a magyar nacionalizmuson kívül. Csak versengő nacionalizmusok vannak. Két kirekesztő diskurzus verseng egymással: az >

Tovább

Az idegen nő

Az idegen nő egyszerre vonz és taszít. Felcsillant a szemem, amikor Tišma-regényben feltűnt Dornstädter kávéház. Ugyanott >

Tovább

Soknyelvű ország – egynyelvű álom és emlék(mű)

A mesterséges nevek százai azonban bekerültek az Akadémiai Nagylexikonba, emiatt tévelyegnek úttalan utakon a magyar GPS-t >

Tovább

Trianon és a VMSZ

Nem tűnik ki az sem, a Fidesz hogyan tekint arra, hogy stratégiai partnere, a Vajdasági Magyart >

Tovább

Húsz éve (2. rész)

Folytatom a Bódis cukrászda 2.0 történetét. Az első részben arról volt szó, hogy miként került vissza >

Tovább

Húsz éve (1. rész)

Valami ciklikusság nyavalyog velem az utóbbi néhány évtizedben. Néhány hete volt 30 éve, hogy megszültük a >

Tovább

Magyarok a Vajdaság „aranyidejében”

A vajdasági magyar nyilvánosságban ma alig akad kritikus hang. Magyarország valójában több tekintetben visszafoglalta a területet, >

Tovább