2020. november 30. hétfő
Ma András, Andor, Andrea névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Napi ajánló

A farkas és a huncut kismalac

A farkas és a huncut kismalac

Van egy álmom, vágyam, kívánságom - van több is, de maradjunk meg ennél, mert olyan bájosan karanténos -, szóval azt szeretném, hogy mindenki, többször, de legalább egyszer érezze úgy, hogy alighanem hazaért. Megérkezett. Nem tudom hova, teljesen mindegy, csak nyisson ajtót neki az otthonosság, a meghittség és a fesztelenség.

A képen épp szinte megérkeztünk a kishúgom, a nagyapám és én, már csak néhány száz méter választ el minket az otthonunktól. Váltunk néhány szót barátommal és szomszédommal, Nikolával. Mesés időszak, mesebeli táj, és ahogy a fotó a kezembe került, gondoltam írok egy mesét Máténak az ötéves kis unokámnak. Hisz ebből a szemszögből nézve egyidősek vagyunk. És a kesztyűkkel, maszkokkal, türelemmel együtt szép lassan elfogynak a mesék. Komáromi Ákos:

A farkas és a huncut kismalac

Élt egyszer egy eléggé gonosz farkas, sötét barlangban a hegy lábánál, és tőle nem messze, fából készült ólszerű házacskában, egy kismalac. Ez a kismalac nagyon ravasz, csavaros eszű volt, de mindhiába, mert a farkas közelsége állandó rettegésben tartotta. Ettől a szomszédtól semmi jóra nem számíthatott, barátságos gesztusokra, tettekre nem volt esély.

Ahogy teltek, múltak az évek, a kismalac mégis megpróbált közeledni a farkashoz, elvégre szomszédok, jóban-rosszban segíteniük kéne egymást, de amikor egy kaviccsal megkopogtatta a barlang bejáratának oldalát, a farkas nagyon gorombán rámordult:

- Egy másodperced van, hogy eltűnj a szemem elől, lökött kismalac, különben te leszel a mai ebédem.

- Ó, akkor már itt sem vagyok - fordult sarkon a kismalac, és miközben fejvesztve futott hazafelé, azt kiabálta: - Csak barátkozni akartam, mert magányos vagyok, ahogy te is, te szívtelen rút állat.

Azon az estén, a csendben lobogó tűz halványodó lángjainál, a kismalac arra a meggyőződésre jutott, hogy ez így nem mehet tovább, cselhez kell folyamodnia. Egy fazék vizet tett a tűzre, bele macskagyökeret és mákhéjat, és miközben főtt a titkos leves, addig gyorsan varrt egy maszkot, mely elég nagy a farkas orrára, hatalmas szájára. Miután elkészült, a maszkot egészen reggelig áztatta a lében.

Amikor a nap első sugarai bejárták a kicsi ólat, az előtte lévő kertet, és a közeli rét harmatos fűszálai kezdtek felegyenesedni, a kismalac is megszárította a maszkot, és elindult vele a farkas barlangjához. Közben még zsebbe tett valamit, amire szüksége volt a tervéhez.

A farkas még mérgesebben rohant elő a kopogásra, már tátotta is ki nyálas száját, hogy bekapja a kismalacot, amikor emez maga elé emelte a maszkot:

- Egy pillanat Farkas szomszéd, pardon és megállás! Hoztam neked valamit, valami nagyon fontosat.

- Fontosat, te vagy nekem fontos, mint élelmiszer, más nem érdekel, hallod-e? – üvöltötte a farkas.

- Várj, varrtam neked maszkot a koronavírus miatt. Félő, hogy hamarosan nem mehetsz ki nélküle vadászni a rétre, mert megtiltják – magyarázta még mindig rezegve a félelemtől a kismalac.

- Nekem nem tilthat meg senki semmit. A farkas vagyok, ha nem tudnád – keménykedett az ordas, de azért elgondolkodott az egészen. Halkabban folytatta: - Kismalac, gondolod, hogy odáig súlyosbodhat a helyzet?

- De még mennyire – bizonygatta a kismalac -, az imént láttam a gólyát, hogy csak csapkodni tudta a földet a béka körül, nem tudta bekapni, mert a csőre be volt tekerve valamilyen textillel. Maszk lehetett, semmi más – újságolta el a röfi.

- Add ide azt a maszkot, melyet nekem csináltál, legalább felpróbálom, hogy jó-e rám – mondta a farkas, majd azon nyomban az orrára, szájára pattintotta az ügyes védőeszközt.

Csakhogy, a maszk át volt itatva az altatóval, melyet a kismalac egy pokoli terv megvalósításához eszelt ki. És a gonosz farkas, ahogy szippantott néhányat a macskagyökér és a mákhaj levével átitatott textilen keresztül, abban a pillanatban elterült, és hangosan horkolva elaludt.

A kismalac óvatosságból néhányszor oldalba rúgta a mély álomba szenderült ordast, és amikor meggyőződött róla, hogy nyugi van, cselekedhet, elő vette a magával hozott… Nos, mit is? Hát a szakállnyírót.

Úgy nyírta le az alvó farkas szőrét a hasán, hogy azt írta bele: BARÁTOM A KISMALAC. Nem tudta leküzdeni a kíváncsiságát, így megvárta, hogy felébredjen a farkas, és láthassa a reakcióját.

- Micsoda? Ördög és pokol! – ordította az eszét vesztett vadállat, amikor meglátta a saját hasán éktelenkedő feliratot. – Barátom a kismalac?! Jaj, szégyen és gyalázat; barátja a mennydörgő, sötét veszedelemnek! Várj csak te, szörnyű kismalac, ha elkaplak, a jövőd is szörnyű lesz – dühöngött a farkas, amikor a közelben leselkedő kismalac jobbnak látta elmenekülni. Még a szakállnyírót is a tetthelyen felejtette.

A farkas késő délutánig hitetlenkedve, fejcsóválva nézte a hasát díszítő szavakat, és nem tudott mihez kezdeni. Ezeket a betűket lehetetlenség eltüntetni, gondolta, és úgy kalkulált, hogy legalább fél évig nem nő ki újból a szőre, a lekopaszított helyeken. Addig viselnie kell az idegesítő feliratot, melynek tartalmával egyáltalán nem értett egyet. Ellenkezőleg!

Gondolkodott, szörnyülködött, tehetetlenül hempergett, amikor a lompos farka egyszer csak beleakadt valamibe. A szakállnyíró volt az, és a farkas ebben a szent momentumban saját homlokára csapott, akkorát, hogy pillanatra meg is szédült: - Hát ez az, megvan a megoldás – kiáltott fel inkább rekedten, mint lelkendezve, mert ez a bizonyos megoldás azért kétségbeesett volt, kár tagadni.

Behunyta a szemét, és összerezzent, amikor a kapcsológomb megnyomásától zúgni kezdett az átkozott masina. Egyik szemét nyitotta csak ki, ahogy közeledett vele a hasához. Majd amikor a szakállnyíró és a farkas hasa találkoztak, elkezdődött a művelet. A BARÁTOM A KISMALAC szavak elé, a haragtól, fájdalomtól könnyes szemekkel, a farkas odaírta, hogy: NEM. Így már az díszelgett a fenevad testére írva, hogy „nem barátom a kismalac. Kész volt, fáradt volt, kissé meg is nyugodott, és mély álomba szenderült.

Akkor lopózkodott vissza a helyszínre a huncut kismalac, és amikor egészen közel kúszott a farkashoz, meglepetten látta, hogy milyen agyafúrt ötlettel húzta keresztül a testén viselt barátságukat a vadállat. A kismalac elmosolyodott, mert látta, hogy a farkas hasán már csak hat betűnek van hely az álláig, gondolta, ezt a hat betűt még belenyírja a farkas szőrébe, ha az elég mélyen alszik. Megkereste a barlangban hánykolódó maszkot, hazaszaladt megmártani az altató italban, visszatért, az ordas orrára tette az átitatott textilt, és munkához látott. A nem szó elé, a farkas állától kezdve, beleírta, hogy „aligha”. Így a szöveg most már így hangzott: ALIGHANEM BARÁTOM A KISMALAC.

A huncut kismalac pillanatra elmerengett a végleges szövegen: - Ezt a nehéz meccset alighanem kihoztam döntetlenre – révedt a feliratra, majd a következő másodpercben már fütyörészve szökdelt hazafelé a vadvirágos réten át.

 

2020. április 6.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Nyírő Józsefet olvasva

Kiváló részleteket olvastam, egy megrendült és megtört ember életéről, aki nincs tisztában a saját bűneivel. De >

Tovább

„Tizennyolc hónapig voltam katonaruhában”

Csonoplya vegyes lakosú falu. A háború kitörése előtt nem nagyon foglalkoztunk azzal, hogy ki milyen nemzetiségűnek >

Tovább

„Ich habe alles geprüft und erwogen”

Nem tudom eldönteni, nem is szeretném, hogy Orbán Viktor magyar miniszterelnök mai rádiós interjúját a sötét >

Tovább

„Úgy halok meg, hogy nem is láthatom a fiamat…”

Eddig mindig hazaengedték, amikor kértem, pár napra, ha valamilyen ünnep közeledett, vagy ha nagyon szerettem volna >

Tovább

Hiányzik a meghökkentető eredeti eretnekség. A szeszélyes kaland. A melléfogás varázslata

A szocializmusban az apolitikus értelmiségi volt az eszménykép, a posztszocializmusban pedig a valóságból menekülő szűzi pártszimpatizáns. >

Tovább

Kirakat szerződés

A VMSZ és a SNS szerződése csak megerősíti (önkormányzati, tartományi és köztársasági szinten) a két párt, >

Tovább

Erkölcsi kontextus

Természetesen a bíróság dolga kimondani az ítéletet. Feltételezem azonban, hogy ennek a jogi normának van erkölcs >

Tovább

Moslékkoalíció

Napjainkban a forradalmi hitbe vetett remény ugyanúgy elsorvadt, miként a hagyományos hitbe vetett bizalom. Miért? Lehet, >

Tovább

Nemzeti kisebbségpolitikai pálfordulás?

Amikor, tehát, AV a „kisebbségek jelenlétének fokozásáról” beszél „a köztársasági és a tartományi kormányban”, emögött Szerbia >

Tovább

Ami elválaszt és ami összeköt

Az interneten Szőcs Gézát búcsúztatják. Jól esett olvasni Ara-Kovács Attila az intellektuális párbeszédre példát mutató mondatát. >

Tovább

Civil jogvédelem

Nem a Caritas vezetőinek kellett volna átvenni a főkonzul asszonytól az ajándékot? Nem, mert akkor Pásztor >

Tovább

Szőcs Géza halála

Politikusként próbálta gyógyítani aztokat a sebeket, amelyeket előzőleg értelmiségiként és költőként elszenvedett. Ízig-vérig modern költő nem >

Tovább