2020. szeptember 26. szombat
Ma Jusztina, Kozma, Damján névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Naplójegyzetek – Fragmentumok

Csonka többpártrendszer – csonka demokrácia

Végel László
Végel László
Csonka többpártrendszer – csonka demokrácia

A közösségi kérdések drámaiak, a válaszok elmaradnak. Rákényszerítenek-e bennünket a választások az átfogó kisebbségi közéleti reformra? Vagy erre csak egy új nemzedék lesz képes? Új nemzedék? Ez úgy hangzik, mint egy varászszó. Addig is külön-külön üldögélünk a padon, magunkkal beszélgetünk, néha feljajdulunk, de senki sem figyel fel ránk, mert azt hiszi, hogy telefonálgatunk. Végel László:

2019. december 13., péntek

A sugárúton bámészkodok. Egyre több koldust látok. A padon egy idősebb ember a padon ülve hangosan beszél. Előbb azt gondoltam, hogy telefonál, de aztán rájöttem, hogy magával beszélget. A jelenet a vajdasági magyar közéletre emlékeztetett. Abban is -nekem úgy tűnik – mindenki külön-külön magányosan ül egy padon és magával beszélget. Kényszerű monológok folynak. 2000-ben még reménykedtem a párbeszédben. de nem igy történt. Akkor az a kérdés foglalkoztatott, hogy van-e esélye a pluralizmusnak. Van-e megfelelő kapacitás a többpártrendszer működtetésére? Nem voltak kész szabályok, hiányoztak a tapasztalatok. Vajon 300 ezer választópolgár elegendő lesz-e? Mi történik, ha nem elegendő? Előhozakodtam a többséget a kötelező konszenzuális demokrácia gondolatával. Nem volt visszhangja, érthető, hiszen akkoriban még élt bennünk a többpártrendszerbe vetett naiv hit. A folytatás azonban tanulságos. Az egyetlen párt osztódni, a választói bázis pedig zsugorodni kezdett. Hiányzott az igazi versengéshez szükséges kritikus tömeg. Ebben a helyzetben jött létre a csonka többpártrendszer, ami pedig csonka demokráciába vezetett. A felemás rendszerben tanúja voltam a jogos vagy jogtalan sérelmeknek, az értelmetlen mellőzéseknek, a kirekesztéseknek, megbélyegzéseknek. Ez máshol is előfordul, de az esetünkben hiányzott a korrekciót biztosító többpártrendszerű váltógazdaság. Befagyasztott közösség lettünk. A közélet ma is tele van sebhellyel. Fájdalommal veszem tudomásul, hogy egyre több értékes és tehetséges embert kitaszítottak az aktív szellemi életből, így pazaroljuk el saját humán erőforrásainkat. Egyre kevesebb választópolgár áll az urnák elé. Az érdektelenség növekszik. Az árkok egyre mélyebbek. Hallom, hogy választások lesznek, azon tűnődők, hogy észre térítenek-e bennünket. Megelőzhető-e a nagyobb baj? A befagyasztott közösségben kezdődhet-e valamiféle olvadás? Egyelőre csak azt látom, hogy a párbeszéd esélye szerény, a feszültség pedig növekszik. A közösségi kérdések drámaiak, a válaszok elmaradnak. Rákényszerítenek-e bennünket a választások az átfogó kisebbségi közéleti reformra? Vagy erre csak egy új nemzedék lesz képes? Új nemzedék? Ez úgy hangzik, mint egy varászszó. Addig is külön-külön üldögélünk a padon, magunkkal beszélgetünk, néha feljajdulunk, de senki sem figyel fel ránk, mert azt hiszi, hogy telefonálgatunk.

 

 

 

2020. február 18.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

A nemzetállam keblére öleli még a „tékozló fiait” is

Ezért nem nevezhető hontalannak az, aki egyik várost felcseréli egy másikkal, mert ott jobban érzi magát. >

Tovább

Szerbia egyetlen csatlakozási fejezetet sem nyitott az idén

A dokumentum hangoztatja, hogy „a nemzeti kisebbségek védelmét Vajdaság AT-on kívül fejleszteni kell”. Mintha a Vajdaságban >

Tovább

Azt hallom, csoda történt Washingtonban

Ez történik most is, és így marad időtlen-időkig, ha időközben nem tör ki egy regionális háború. >

Tovább

Osztozkodás a lőporos hordón

A Nyugat-Balkán – leánykori nevén Jugoszlávia plusz Albánia – befolyásolásáért többen vetekednek: az EU, az USA, >

Tovább

Botrány Újvidéken

Szerbia ezúttal kiállította saját igazolványát, az osztályzaton nem csodálkozom. Ellenben miért hallgatnak a polgárok? Félnek? Tudják, >

Tovább

Menekülés a magányból a forradalomba

A Menj és szenvedj te is, című, a Nyugatban megjelent naplójegyzetei elárulják, hogy semmiképpen sem az >

Tovább

Javasasszonyok és politológusok

A szerb kormány szerint Vučić történelmi jelentőségű győzelmet aratott. Mások szerint úgy ült a fotelén gőgösen >

Tovább

Kettős nyomás alatt

Nem kell azonban szem elől téveszteni a tényt, hogy Szerbiában a médiák új tulajdonosai a hatalmi >

Tovább

Örömünnep Szerbiában

Nem irigylem a szerbiai politikusokat sem. Hogyan lehet kormányozni egy nemzetet, amelynek lelkében ilyen mély ellentmondások >

Tovább

Konformizmus-vita

Nos, a vereség lehelete már ekkor érződött, ám a folyóiratot, amelynek indulása 1968 előszelét is jelezte, >

Tovább

Örök hála Bosnyák Istvánnak

Magától értetődő volt minden egyes mondata. Most azonban arra gondolok, hogy a lehetetlenre vállalkozott. Csak abban >

Tovább

Szaxofon

A szomszéd, a gimnázium igazgatója, Uroš bácsi szóvá is tette édesapámnak, hogy „eladtuk a kutyánkat, hogy >

Tovább