Ma József, Bánk névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Napi ajánló
Korom gályájának rabja
De felesleges visszasírni azokat a korokat, lássuk be, hogy a modern korban a művész a porondra kényszerült. A modernitás alkonyán ne panaszkodjunk gályarabságunkra, meg arra, hogy a porondra kényszerültünk! Ezzel a tudattal kell élnünk és – alkotnunk és eveznünk. Végel László:
2018. december 12., csütörtök
Újra meg újra előveszem Albert Camus az uppsalai egyetemen megtartott előadását (1957. december 14), amitól valamelyest megvigasztal, hiszen kimond olyan gondolatokat, amelyek belőlem is kikívánkoznak. Számtalanszor ki is mondtam őket, de a mi kis provinciális, mindig mindenről lekéső vidéki nyomorúságban a hetvenes ével hideg formalista esztétikájával kontráznak. Nem mernek tudni arról, hogy ennek már régen elmúlt az ideje. Az esszé első soraiban felismerem Esterházy Péter mondatát, amellyel engem is jellemzett. „Ma minden művészt korának gályájára kényszerítenek. Ebbe bele kell törődnie, még ha érzi is, hogy a gálya heringtől bűzlik, túl sok a gályarab-felügyelő, ráadásul a gálya rossz irányba halad”, írja Camus. Esterházy Péter szerint ennek a gályának vagyok az utasa. Csak egy író adhat a másik íróról ilyen pontos jellemzést. Igen. tudom, a gálya bűzlik a heringtől, az is igaz, hogy túl sok a felügyelő ólálkodik körülöttem, és sajnos, be kell látnom, hogy a gálya rossz irányba halad. De evezni kell – vagy meghalni. Van Camusnak egy másik tanulságos leírása. Kétségtelen, hogy a történelem cirkuszában mindig is volt vértanú és oroszlán. A porondon az oroszlán felfalta a vértanút. A művészek viszont kedvükre dalolgattak a lelátón, a legjobb esetben bátorították a vértanút. Igy születtek meg a klasszikus remekművek. De felesleges visszasírni azokat a korokat, lássuk be, hogy a modern korban a művész a porondra kényszerült. A modernitás alkonyán ne panaszkodjunk gályarabságunkra, meg arra, hogy a porondra kényszerültünk! Ezzel a tudattal kell élnünk és – alkotnunk és eveznünk. Camus ironikusan megjegyzi, hogy: „Igaz, a gályák bástyáin mindig és mindenütt lehet a csillagokról énekelni, miközben a gályarabok kimerülten eveznek odalenn, világias társalgás folyik a cirkuszi lelátón, miközben az áldozat csontjai az oroszlán fogai között recsegnek”.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Mindenki feleljen a saját tetteiért!
A fotón (Nyilas) mögött jól látszik, a KJI molinója piros betűkkel hirdeti (az intézmény közösségi oldalán a >
Hátha nem lesz csendes
Nem tehetek róla, az utóbbi időben nem a lúdtoll, nem is a kard jut eszembe, ha >
Magyar alkotók szerepe a szerb avantgárdban
Annak ellenére, hogy a magyar avantgárd egyik vidéki centruma lehetett Újvidék és azon belül is az >
Vigyázz, jön a vonat!
De kedvet kap-e egyetlen komoly ember is az újabb vezér személyi kultuszának az építésére, egy irányvesztett >
Hátha!
Valójában a közép-európai fuvallatok egyre gyengébbek, az északról érkező orosz sztyeppe vonzereje egyre inkább elhatalmasodik. A >
Pásztort választott magának a VMSZ nyája!
Pásztor Bálint a tisztújító közgyűlésen egyetlen szóval nem mondta, hogy számára a magyar közösség érdeke a >
Szerbiában 10 éve csorbítják a politikai jogokat és a polgári szabadságjogokat!
A Freedom House szakértője azt is mondta, hogy „most Szerbiában fennáll a valós félelem attól, hogy valamiféle >
Sonja Biserko: „Szerbia állandó feszültségben él”
“Szerbia soha nem volt távolabb az európai értékektől. A decemberi választásokon a rezsim megmutatta igazi arcát >
„Rendtevés” vagy megúszni vágyás?
Sokba került a vajdasági magyaroknak Pásztor, Lovas és a VMSZ felsőoktatási ámokfutása. A számonkérhetőség a néhai >
Lovas Ildikó “bukása” kapcsán
Ez a poszt főleg a vajdasági magyar barátaimat érinti, bár összmagyar politikai vonatkozása is van. Mit >
Válaszút előtt a VMSZ: a közösségi érdek vagy a családi Kft.?
Alapos elemzés és felelősség-megállapítás nélkül a párt nem léphet tovább. Ezt minden rendes pártban el szokták >
„Hallatni a másik oldal hangját”?!
A Magyar Szó nevű napilap kiadója, a Magyar Szó Kft., amely totális pártirányítás alatt működik. A >