Ma Marcell, Maximilián névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
Bencze Imre: Édes, ékes apanyelvünk
Kezdjük tán a jó szóval: Tárgy esetben jót. Ámde tóból tavat lesz, nem pediglen tót. Egyes >
Emberi- és nemzeti kisebbségjogi napló
Nem elég aláírni, cselekedni kell!
Választás előtt állunk és most Pásztor hamarjában elkezdett érdeklődni a magyar közösség problémái iránt. Szüksége van a magyarok szavazatára. Megérdemli? Dehogy! Bozóki Antal:
Beszélünk hosszan és szépen –
s aztán azt hisszük, hogy tettünk valamit.
Jókai Mór
Január 19.
Más szemében a szálkát…
Ivica Dačić, a szerb kormány alelnöke, külügyminiszter, a Szerbiai Szocialista Párt (CПC) elnöke „felszólította a montenegrói hatalmi szerveket, hogy közöljék egyetlen egy szerbnek a nevét, aki valamilyen állami tisztséget tölt be abban az országban” – közli a podgoricai Borba portál.
– A montenegrói hatalom hivatalosan közölje, hány szerb van az állami közigazgatásban, és hogy van az, hogy a lakosságban 29 százalék szerb van, a közhivatalokban pedig csak öt-hat, vagy, ahogy az optimisták, mondják nyolc százalék? És minek is nevezik ezt, ha nem diszkriminációnak? Ez érdekel engem – mondta Dačić.
Hozzátette: Nem lenne megfelelő, ezt Szerbiához hasonlítani, „ahol szinte nem található igazgató vagy vezető, aki nem montenegrói”.
A Tartományi Ombudsman által közölt (2018. december 31-ei) adatok szerint a tartományi szervekben a munkaviszonyban lévő szerb, a ruszin és a montenegróiak száma meghaladja a tartomány összlakosságában való részvételét, a magyarok, a romák, a szlovákok, a horvátok és a románok pedig alulképviseltek:
A lakosságban A tartományi közigazgatásban
horvátok 2,43 1,83
magyarok 13 4,88
montenegróiak 1,15 2,14
ruszinok 0,72 1,42
szerbek 66,76 72,94%
romák 2,19 0,51
románok 1,32 0,92
szlovákok 2,60 1,53
A magyarok – a fekete-vörös-véemeszes hatalom alatt, 2018 végén – már csak 4,88 százalékban voltak jelen a tartományi szervekben, miközben (a legutóbbi, 2011. évi népszámlás szerint még) a lakosság 13 százalékét képezték.
Dačić érdeklődése az iránt, hogy Montenegróban hogyan valósul meg a szerb kisebbség részvétele a közigazgatásban foglalkoztatottak és az állami tisztségviselők között, teljesen legitim. A kérdés csupán az, hogy a néhai Slobodan Milošević egykori szóvivőjének vannak-e adatai arról, hogyan alakul ugyanez Szerbiában?
Előbb inkább Szerbiában kellene megvalósítani a részarányos foglalkoztatást és aztán másoktól számon kérni! De „könnyebb a szálkát észrevenni a másik szemében, mint a gerendát a sajátomban”?
Január 21-26.
Nem elég aláírni, cselekedni kell!
Pásztor István a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ/BMC) elnöke a Szabadkai Magyar Rádió Napindító című műsorában azzal kapcsolatban, hogy Királyhalom és Kispiac között már csak cirill betűkkel vannak feltüntetve a települések felé vezető utakat jelző feliratok, elmondta, hogy „régebben is volt már erre példa”. – Ez azért történhetett meg, mert akinek ez volt a feladata, nem vette figyelembe a szabályokat, amelyeket be kell tartani.
A Szeged és Bácsfeketehegy között január elején megszűnt autóbuszjáratról elmondta: „Ugyanazt gondolom erről a dologról, mint a kishegyesiek és a topolyaiak. Ennek bizonyítása jeleként holnap reggel folyamán, amikor Újvidék felé fogok menni, akkor elmegyek, és aláírom ezt a petíciót. Másrészről azt gondolom, hogy le kellene ülni, és le is fogunk ülni a közvállalat vezetőivel, a Subotica-trans vezetőivel, és megnézzük, hogy mi a probléma és mi a megoldás.”
Tavaly szilveszter körül Nyugat-Bácskában öt településen lefestették, vagy lekaparták a helységnévtáblákon a falu magyar elnevezését. Most értesültünk, hogy Királyhalom és Kispiac között már csak cirill betűkkel vannak írva az utakat jelző feliratok. A Szabadkai Közkórház értesítésének botrányos fejléce, amelyen cirill betűvel tünteti fel az intézmény magyar nevét, már csak hab a tortán. És még csak közel sem teljes a nyelvi jogsértések listája!
Hogyan lehetséges az, hogy ismétlődnek az ilyen esetek, és hogy „nem veszik figyelembe a szabályokat”? Hogyan lehetséges az, hogy a Magyar Nemzeti Tanács, amelyiknek a hatásköré tartozik a hivatalos nyelv- és íráshasználat még csak meg sem nyikkant ezekkel a jogtiprásokkal kapcsolatosan?
Január 23-án a topolyai községi tanács tanácstermében a szenior Pásztor aláírta a Bácsfeketehegy-Szeged autóbuszjárat visszaállításáról szóló petíciót. A sajtónak elmondta, hogy „noha személyesen nem jár busszal, de fontosnak érezte, hogy csatlakozzon ehhez az erőfeszítéshez” (?!).
Abban vagyunk érdekeltek, hogy „normális életkörülmények legyenek” – mondta Pásztor. Arról azonban nem szólt, hogy a tartományban milyen az ivóvíz és a levegő minősége, hogy hány kiüresedő helység (magyar is) van Vajdaságban, vagy amelyikben nincsen munkalehetőség, rendszeres autóbuszjárat még a községi központtal sem…
A VMSZ elnöke azt is szem elől téveszti, hogy a petíció aláírása nem elég. Első sorban, már intézkedéseket kellett volna tennie a buszjárat helyreállítására!
Pásztor szerint a buszjárat „nem nemzeti, hanem a polgárok érdekeiről szóló kérdés”. Az igazság viszont az, hogy nemzeti, az anyaországgal való szabad és zavartalan kapcsolattartás kérdése is. Kislinder Gábor, Topolya község polgármestere az aláírás alkalmával ki is jelentette: „Ez a kérdéskör nem szemlélhető kizárólag gazdasági és kifizetődőségi szemszögből, ezért abban vagyunk érdekeltek, hogy ismét legyen állandó buszjárat Szegedre.”
Emlékeztetőül: 2013. szeptember 22-én levelet intézem Pásztor Istvánhoz, aki már akkor a Tartományi Képviselőház elnöke volt. Válaszra sem tartotta ugyanis érdemesnek azt a (2013. február 12-ei) levelet, amelyik mellékletében elküldtem számára a 879 aláírást tartalmazó petíciót, amelyet a 2012. október 22-én letartóztatott hét adai, óbecsei és temerini fiú szülei, hozzátartozói írtak, és azt sem, amelyhez csatoltam az újvidéki igazságügyi szervek munkájára tett megjegyzéseket tartalmazó memorandumot. Akkor bezzeg nem írta alá a petíciót, de még a közigazgatásban szokásos visszajelzést sem kaptam, hogy ezek a levelek eljutottak hozzá.
Választás előtt állunk és most Pásztor hamarjában elkezdett érdeklődni a magyar közösség problémái iránt. Szüksége van a magyarok szavazatára. Megérdemli? Dehogy!
Következő cikk: A Túlélő
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Aranyélet
Vonulunk, mi nyuggerek. Erős riporterek vannak a csoszogásunkra ráállítva. Az írásaik könnyedek: a nyitókép általában észrevesz >
Egypárti pódiumbeszélgetés Oromon
Az MNT továbbra sem tölti be azt az érdekképviseleti szerepet, amelyre a vajdasági magyar közösségnek szüksége >
Változott a szél iránya?
Pásztor Bálint politikai kommunikációjában most több olyan elem is megjelent, amely a korábbi álláspontokhoz képest jelentős >
Szó sem volt „komoly küzdelemről”
Ezekben a napokban számos kisebbségi vezető sejtelmesen saját érdemének tulajdonítja be a kisebbségi autonómia bevezetését. Igaz, >
VMDK a VMSZ-nek: azonnal és minden szinten lépjenek ki az SNS-szel kötött koalícióból!
Ha a VMSZ számára valóban nem a mindenáron való hatalomban maradás a cél, akkor lépjenek ki >
Másodjára sem sikerült
Nem világos, mi késztethette a VMP vezetőit arra, hogy megalázkodjanak és felhívást intézzenek a VMÚ-hoz a >
Kinek áll érdekében az esetleges halasztás?
Mint tudjuk, Szerbiában minden lehetséges – még az is, ami a törvény szerint nem lenne az >
Egy pillanatra feltűnt a baljós jövő
Bennem azonban ébredezett a gyanakvás, amit felerősített egy jelenet. A belgrádi tüntetésről hazaérkező tüntetők Újvidék főterén >
Érdekvédelem helyett lojalitás a haladóknak
Nem is volt reális elvárás, hogy a kormány megbukik, hiszen a Szerb Haladó Pártnak, a Szerbiai >
A VMSZ pszeudo-damaszkuszi útja
A VMSZ politikusainak retorikájában és a sajtóban ugyan érzékelhető némi elővigyázatos lazulás, de olyképpen mintha előzőleg >
Nincsenek új szellemi mozgalmak
Nem csupán másokkal, hanem önmagammal is vitatkoztam miközben korom dilemmáival vergődtem és vergődőm ma is. Úgy >
A VMSZ vezetőinek valóban nincs mit szégyellniük?
A VMSZ vezetőinek részvétele Tusványoson ismét azt jelezte, hogy a párt továbbra is kitart a Fidesszel >

