Ma Domonkos, Dominika, János névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Kik vagyunk, mit akarunk
Egy rossz hírű könyvnek van hasonló címe. A szerzőpáros ezzel akarta lejáratni az 1956-os magyarországi forradalom >
Emberi- és nemzeti kisebbségjogi napló
Izzó türelmetlenség
Bozóki Antal
Ha valaki a Marsról figyelné országunkat, úgy vélhetné, érdektelen, tunya társaság népesíti be. E látszat alatt viszont izzik a türelmetlenség, már rövid a kanóc, bármilyen helyzet eleve robbanásveszélyes – figyelmeztet az írás szerzője. Fekete J. József írása azon kevés írások közé tartozik, amelyeket az utóbbi időben alkalmam volt olvasni, amely a társadalmi feszültségekre és veszélyekre hívja fel a figyelmet. Vajon a politikusok, akik a tömegeket befolyásolják/irányítják, tisztában vannak-e az ilyen esetek/események lehetséges következményeivel? Bozóki Antal:
Január 11.
Kisebbségpolitikai kirakat
Végel László a budapesti Népszava nevű politikai napilapban írt a szerb kisebbségpolitikáról:
– A kisebbségpolitikai kirakat, soha nem volt ilyen látványos. A hétköznapok azonban nem a kirakatról szólnak. A titói korszak örökölt kisebbségpolitikai vívmányai egyre inkább károsodnak. A kétnyelvűség terei zsugorodnak. A magyarok lélekszáma százalékokban kifejezve rohamosan csökken, ami azt jelenti, hogy esetükben a kivándorlás aránya az átlagosnál nagyobb. Csökken a magyar tagozatok száma. A nehezen követhető rehabilitációs perek miatt egyre gyakrabban hangzik el a panasz, hogy a magyarok vagyon-visszaszerzési szándéka egyre nagyobb akadályokba ütközik. Hatalmas vagyon veszik el. A szavak és a tettek, a törvény és a gyakorlat aszinkronja miatt a kisebbségi pártra egyre kevesebb magyar szavaz, ami azt jelenti, hogy a választások után tovább csökken az érdekérvényesítő potenciálja – írja Végel.
Az értékelést lehetne még persze számos részlettel kiegészíteni, hogy még közelebb legyünk a mindennapi élet valóságához. Például azzal, hogy a magyar közösség autonómiáját már szinte egyáltalán meg sem említik, hogy a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) az egyetlen magyar párt (VMSZ/BMC) kihelyezett tagozataként működik, a meghirdetett részarányos foglalkoztatás nem hogy nem valósul meg, hanem a magyarok száma a közigazgatásban, az igazságügyben és a közhivatalokban folyamatosan csökken, hogy nem valósult meg az arányos/biztosított képviselet a döntéshozatali szervekben, hogy a sajtó és a gondolat szabadsága, valamint a szellemi élet és a kiadói tevékenység mélyrepülésben van, hogy nincs tudományos kisebbségkutatás, hogy a magyar közösségen belül megszűnt mindenfajta politikai párbeszéd és a pluralizmus, hogy folyik a latin betűs írásmód kiiktatása a közéletből és a cirill írásnak a kisebbségekre kényszerítése, hogy buszjáratokat szüntetnek meg, amivel ellehetetlenítik az anyaországgal való kapcsolattartást, hogy…
Végel értékelése – még ha nem is teljes – fontos és talán eljutott a magyar politikai meghatározó egyéniségeihez is. Félő ugyanis, hogy nincsenek tisztában a szerbiai politikai helyzettel és a magyar közösséget terhelő problémákkal.
Január 15.
Vajdaságot meg sem említi!
Szerbia 2019-ben kismértékben, de haladást ért el az emberi jogok védelme terén a Human Rights Watch (HRW) nonprofit szervezet legújabb, emberi jogokról szóló (vilájelentése szerint.
A nonprofit szervezet szerint továbbra is bizonytalan az újságírók helyzete Szerbiában. A jelentés szerint feljegyeztek olyan eseteket, amelyekben az újságírókat azért érte támadás vagy fenyegetés, mert érzékeny témákkal foglalkoztak, így a kormányközeli média sok esetben lejárató kampányt folytat az ún. független sajtó ellen.
A háborús bűncselekmények ügyeit túl lassan dolgozzák fel a szerbiai bíróságok, valamint hiányzik a politikai szándék, a megfelelő források és az erős tanúvédelmi rendszer.
A HRW jelentés külön fejezetekben foglakozik a Szerbiába érkező migránsok helyzetével, a médiaszabadsággal, a háborús bűnösök felelősségre vonásának kérdésével, az LGT-populációhoz tartozók és a fogyatékkal élők jogaival, a Belgrád és Pristina közötti párbeszéd elakadásával, a kisebbségek és a nők helyzetével stb.
A jelentésnek a kisebbségekkel való bánásmódra vonatkozó része mindössze négy bekezdésből, illetve 19 sorból áll.
Az első bekezdés a koszovói roma, askáli és egyiptomi származású személyek dokumentum-beszerzési nehézségeivel, társadalmi integrációjával, a második a koszovói etnikai feszültségekkel, a harmadik az Oliver Ivanović meggyilkolt politikus ügyében folyó nyomozással, az utolsó pedig azzal foglalkozik, hogy a koszovói rendőrség hét vallási, etnikai és faji gyűlöletszítási esetet vett nyilvántartásba.
A jelentés Szerbiára vonatkozó részének hiányossága, hogy vizsgál ugyan az emberi jogokat érintő számos témát, de egyiket sem részletesebben és mélyrehatóbban.
A kisebbségek helyzetével kapcsolatosan a soknemzetiségű Vajdaságról egy szót nem találni. Ez bizony nem kis csalódás.
Január 15.
Izzó türelmetlenség
– Fölkapta a sajtó, hogy tavaly szilveszter körül Nyugat-Bácskában öt településen lefestették, vagy lekaparták a helységnévtáblákon a falu magyar elnevezését, majd nagy hirtelen önerőből kijavították a megrongált táblákat. Az eset több kérdést is fölvet. Például azt, hogy a tavaly szilveszteri rongálás korántsem az első ilyen eset. A régió többnyelvűségét és toleranciáját szemléltetőjeként táblákat még a demokrata hatalom helyeztette ki, nem is volt velük probléma. A közintézményeket 2014-ben jelölték meg többnyelvű táblákkal, ezeket se bántotta senki. Aztán megváltozott a hatalmi összetétel, és fölütötte fejét a türelmetlenség. Elsőként Kerényen (Kljajićevo) festették le a falu bejáratainál álló táblákon a Kerény föliratot – írja Fekete J. József. Sárin és Nemesmileticsen is „akcióztak a táblafestők”. Majd Csonoplya és Veprőd (Kruščić) is sorra került – olvasható az írásban. (Az MNT – ismereteim szerint – a helységnévtáblák ügyében még csak a hangját sem hallatta.)
Az alapos és figyelmeztető írás szerzője megállapítja, hogy „az ellenségkép ködként hömpölyög a régióban”. Zombor az elsők között csatlakozott az Egy az ötmillióból tiltakozó megmozduláshoz, aztán jöttek a migránsok, majd január 2-án „spontán” felvonuláson nyilvánították ki a helybeliek szolidaritásukat a Montenegróban élő szerbséggel a Montenegró parlamentje által a vallásszabadságról elfogadott törvény ellen, a pravoszláv újév előestéjén pedig Zomborban halálra késeltek egy 28 esztendős fiatalembert – sorolja az eseményeket Fekete.
– Egyáltalán nem lepne meg. Ha valaki a Marsról figyelné országunkat, úgy vélhetné, érdektelen, tunya társaság népesíti be. E látszat alatt viszont izzik a türelmetlenség, már rövid a kanóc, bármilyen helyzet eleve robbanásveszélyes – figyelmeztet az írás szerzője.
Fekete J. József írása azon kevés írások közé tartozik, amelyeket az utóbbi időben alkalmam volt olvasni, amely a társadalmi feszültségekre és veszélyekre hívja fel a figyelmet. Vajon a politikusok, akik a tömegeket befolyásolják/irányítják, tisztában vannak-e az ilyen esetek/események lehetséges következményeivel?
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Mi lesz, ha a bársonyos zavargás erőszakossá válik?
Nos, megtörténhet, hogy az eszmény nélküli új nemzedék az erőszakos tiltakozást választja. (…) Ilyesféle közhangulatban járt >
Szirmok és tüskék
Arra gondoltam, hogy miért maradandóbb Sinkó Ervin vagy Herceg János prózája vagy esszéirodalma. Kétségtelen, hogy azért, >
Egy polgáridomár furcsa kalandjai
Igazán érthetetlen tehát, hogy miért és mitől fél. Hacsak nem arról van szó, hogy tényleg élvezi >
Gyűjthetjük-e csokrokba a szép mezei virágokat?
Nemzedékem és a nálamnál fiatalabb nemzedékek is, napjainkban sorsdöntő csata színhelyének közelében él. Az ágyúdörgések hallhatók, >
Újra győzött a nacionalizmus
Kik vannak most hatalmon? Azok, akik ellen 2000-ben tüntetett a tömeg, csakhogy a volt radikálisokhoz és >
Liberális demokrácia rovásírással
Kérdezik, hogy mi van velünk, magyarokkal? Jól elvagyunk. Igaz, hogy most valami sérüléssel bajlódunk, mert a >
Elvtársak, ne lőjetek!
Vagyis lehullott végre a nagy koszos lepel a szemérmesen megbúvó és rejtőzködő igazságról, hogy tudniillik a >
Index!
Ezek a fiatalemberek – az Index szerkesztői, munkatársai – bebizonyították, hogy különösebb hangoskodás és hencegés és >
A vajdasági/délvidéki magyarok helyzetével nincs aki törődjön!
Félő hogy közösségünk megoldatlan kérdései teljesen elsikkadnak/elvésznek/eltűnnek Szerbia további EU-csatlakozási tárgyalásai folyamán. A gyakorlatból (lásd Románia >
Szellemi aura
Érdekes, hogy a vajdasági irodalomban két jelentős alkotó műveiben ismertem fel ezt a szellemi aurát. Az >
Európa rossz tréfa
Nem érdemes már azt a szemrehányást tenni a magyar kormánynak, hogy önös húzásai és gesztusai „nem >
Trianoni csend – anyám csendje
A könyvet elolvasva számos zsidó barátom és ismerősöm elmondta, hogy a holokausztot átélt szüleik is hallgattak >