2024. március 19. kedd
Ma József, Bánk névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Emberi- és nemzeti kisebbségjogi napló

Izzó türelmetlenség

Bozóki Antal
Bozóki Antal
Izzó türelmetlenség

Ha valaki a Marsról figyelné országunkat, úgy vélhetné, érdektelen, tunya társaság népesíti be. E látszat alatt viszont izzik a türelmetlenség, már rövid a kanóc, bármilyen helyzet eleve robbanásveszélyes – figyelmeztet az írás szerzője. Fekete J. József írása azon kevés írások közé tartozik, amelyeket az utóbbi időben alkalmam volt olvasni, amely a társadalmi feszültségekre és veszélyekre hívja fel a figyelmet. Vajon a politikusok, akik a tömegeket befolyásolják/irányítják, tisztában vannak-e az ilyen esetek/események lehetséges következményeivel? Bozóki Antal:

Január 11.

Kisebbségpolitikai kirakat

Végel László a budapesti Népszava nevű politikai napilapban írt a szerb kisebbségpolitikáról:

– A kisebbségpolitikai kirakat, soha nem volt ilyen látványos. A hétköznapok azonban nem a kirakatról szólnak. A titói korszak örökölt kisebbségpolitikai vívmányai egyre inkább károsodnak. A kétnyelvűség terei zsugorodnak. A magyarok lélekszáma százalékokban kifejezve rohamosan csökken, ami azt jelenti, hogy esetükben a kivándorlás aránya az átlagosnál nagyobb. Csökken a magyar tagozatok száma. A nehezen követhető rehabilitációs perek miatt egyre gyakrabban hangzik el a panasz, hogy a magyarok vagyon-visszaszerzési szándéka egyre nagyobb akadályokba ütközik. Hatalmas vagyon veszik el. A szavak és a tettek, a törvény és a gyakorlat aszinkronja miatt a kisebbségi pártra egyre kevesebb magyar szavaz, ami azt jelenti, hogy a választások után tovább csökken az érdekérvényesítő potenciálja – írja Végel.

Az értékelést lehetne még persze számos részlettel kiegészíteni, hogy még közelebb legyünk a mindennapi élet valóságához. Például azzal, hogy a magyar közösség autonómiáját már szinte egyáltalán meg sem említik, hogy a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) az egyetlen magyar párt (VMSZ/BMC) kihelyezett tagozataként működik, a meghirdetett részarányos foglalkoztatás nem hogy nem valósul meg, hanem a magyarok száma a közigazgatásban, az igazságügyben és a közhivatalokban folyamatosan csökken, hogy nem valósult meg az arányos/biztosított képviselet a döntéshozatali szervekben, hogy a sajtó és a gondolat szabadsága, valamint a szellemi élet és a kiadói tevékenység mélyrepülésben van, hogy nincs tudományos kisebbségkutatás, hogy a magyar közösségen belül megszűnt mindenfajta politikai párbeszéd és a pluralizmus, hogy folyik a latin betűs írásmód kiiktatása a közéletből és a cirill írásnak a kisebbségekre kényszerítése, hogy buszjáratokat szüntetnek meg, amivel ellehetetlenítik az anyaországgal  való kapcsolattartást, hogy…     

Végel értékelése – még ha nem is teljes – fontos és talán eljutott a magyar politikai meghatározó egyéniségeihez is. Félő ugyanis, hogy nincsenek tisztában a szerbiai politikai helyzettel és a magyar közösséget terhelő problémákkal.

Január 15.

Vajdaságot meg sem említi!

Szerbia 2019-ben kismértékben, de haladást ért el az emberi jogok védelme terén a Human Rights Watch (HRW) nonprofit szervezet legújabb, emberi jogokról szóló (vilájelentése szerint.

A nonprofit szervezet szerint továbbra is bizonytalan az újságírók helyzete Szerbiában. A jelentés szerint feljegyeztek olyan eseteket, amelyekben az újságírókat azért érte támadás vagy fenyegetés, mert érzékeny témákkal foglalkoztak, így a kormányközeli média sok esetben lejárató kampányt folytat az ún. független sajtó ellen.

A háborús bűncselekmények ügyeit túl lassan dolgozzák fel a szerbiai bíróságok, valamint hiányzik a politikai szándék, a megfelelő források és az erős tanúvédelmi rendszer.

A HRW jelentés külön fejezetekben foglakozik a Szerbiába érkező migránsok helyzetével, a médiaszabadsággal, a háborús bűnösök felelősségre vonásának kérdésével, az LGT-populációhoz tartozók és a fogyatékkal élők jogaival, a Belgrád és Pristina közötti párbeszéd elakadásával, a kisebbségek és a nők helyzetével stb.

A jelentésnek a kisebbségekkel való bánásmódra vonatkozó része mindössze négy bekezdésből, illetve 19 sorból áll.

Az első bekezdés a koszovói roma, askáli és egyiptomi származású személyek dokumentum-beszerzési nehézségeivel, társadalmi integrációjával, a második a koszovói etnikai feszültségekkel, a harmadik az Oliver Ivanović meggyilkolt politikus ügyében folyó nyomozással, az utolsó pedig azzal foglalkozik, hogy a koszovói rendőrség hét vallási, etnikai és faji gyűlöletszítási esetet vett nyilvántartásba.

A jelentés Szerbiára vonatkozó részének hiányossága, hogy vizsgál ugyan az emberi jogokat érintő számos témát, de egyiket sem részletesebben és mélyrehatóbban.

A kisebbségek helyzetével kapcsolatosan a soknemzetiségű Vajdaságról egy szót nem találni. Ez bizony nem kis csalódás.

Január 15.

Izzó türelmetlenség

– Fölkapta a sajtó, hogy tavaly szilveszter körül Nyugat-Bácskában öt településen lefestették, vagy lekaparták a helységnévtáblákon a falu magyar elnevezését, majd nagy hirtelen önerőből kijavították a megrongált táblákat. Az eset több kérdést is fölvet. Például azt, hogy a tavaly szilveszteri rongálás korántsem az első ilyen eset. A régió többnyelvűségét és toleranciáját szemléltetőjeként táblákat még a demokrata hatalom helyeztette ki, nem is volt velük probléma. A közintézményeket 2014-ben jelölték meg többnyelvű táblákkal, ezeket se bántotta senki. Aztán megváltozott a hatalmi összetétel, és fölütötte fejét a türelmetlenség. Elsőként Kerényen (Kljajićevo) festették le a falu bejáratainál álló táblákon a Kerény föliratot – írja Fekete J. József. Sárin és Nemesmileticsen is „akcióztak a táblafestők”. Majd Csonoplya és Veprőd (Kruščić) is sorra került – olvasható az írásban. (Az MNT – ismereteim szerint – a helységnévtáblák ügyében még csak a hangját sem hallatta.)

Az alapos és figyelmeztető írás szerzője megállapítja, hogy „az ellenségkép ködként hömpölyög a régióban”.  Zombor az elsők között csatlakozott az Egy az ötmillióból tiltakozó megmozduláshoz, aztán jöttek a migránsok, majd január 2-án „spontán” felvonuláson nyilvánították ki a helybeliek szolidaritásukat a Montenegróban élő szerbséggel a Montenegró parlamentje által a vallásszabadságról elfogadott törvény ellen, a pravoszláv újév előestéjén pedig Zomborban halálra késeltek egy 28 esztendős fiatalembert – sorolja az eseményeket Fekete.

– Egyáltalán nem lepne meg. Ha valaki a Marsról figyelné országunkat, úgy vélhetné, érdektelen, tunya társaság népesíti be. E látszat alatt viszont izzik a türelmetlenség, már rövid a kanóc, bármilyen helyzet eleve robbanásveszélyes – figyelmeztet az írás szerzője.

Fekete J. József írása azon kevés írások közé tartozik, amelyeket az utóbbi időben alkalmam volt olvasni, amely a társadalmi feszültségekre és veszélyekre hívja fel a figyelmet. Vajon a politikusok, akik a tömegeket befolyásolják/irányítják, tisztában vannak-e az ilyen esetek/események lehetséges következményeivel?  

 

 

2020. január 20.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Mindenki feleljen a saját tetteiért!

A fotón (Nyilas) mögött jól látszik,  a KJI molinója piros betűkkel hirdeti (az intézmény közösségi oldalán a >

Tovább

Hátha nem lesz csendes

Nem tehetek róla, az utóbbi időben nem a lúdtoll, nem is a kard jut eszembe, ha >

Tovább

Magyar alkotók szerepe a szerb avantgárdban

Annak ellenére, hogy a magyar avantgárd egyik vidéki centruma lehetett Újvidék és azon belül is az >

Tovább

Vigyázz, jön a vonat!

De kedvet kap-e egyetlen komoly ember is az újabb vezér személyi kultuszának az építésére, egy irányvesztett >

Tovább

Hátha!

Valójában a közép-európai fuvallatok egyre gyengébbek, az északról érkező orosz sztyeppe vonzereje egyre inkább elhatalmasodik. A >

Tovább

Pásztort választott magának a VMSZ nyája!

Pásztor Bálint a tisztújító közgyűlésen egyetlen szóval nem mondta, hogy számára a magyar közösség érdeke a >

Tovább

Szerbiában 10 éve csorbítják a politikai jogokat és a polgári szabadságjogokat!

A Freedom House szakértője azt is mondta, hogy „most Szerbiában fennáll a valós félelem attól, hogy  valamiféle >

Tovább

Sonja Biserko: „Szerbia állandó feszültségben él”

“Szerbia soha nem volt távolabb az európai értékektől. A decemberi választásokon a rezsim megmutatta igazi arcát >

Tovább

„Rendtevés” vagy megúszni vágyás?

Sokba került a vajdasági magyaroknak Pásztor, Lovas és a VMSZ felsőoktatási ámokfutása. A számonkérhetőség a néhai >

Tovább

Lovas Ildikó “bukása” kapcsán

Ez a poszt főleg a vajdasági magyar barátaimat érinti, bár összmagyar politikai vonatkozása is van. Mit >

Tovább

Válaszút előtt a VMSZ: a közösségi érdek vagy a családi Kft.?

Alapos elemzés és felelősség-megállapítás nélkül a párt nem léphet tovább. Ezt minden rendes pártban el szokták >

Tovább

„Hallatni a másik oldal hangját”?!

A Magyar Szó nevű napilap kiadója, a Magyar Szó Kft., amely totális pártirányítás alatt működik. A >

Tovább